A lap jelenlegi, 2008. február 4., 14:15-kori változata

Tartalomjegyzék

1 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
2 A feladat előtörténete
3 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 4.1 Az adatgyűjtés az általunk vizsgált építőipari cégek honlapjairól történik:
5 A feladat által érintett célcsoportok
6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
7 A válaszokat befolyásoló tényezők
8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
14 Kommentárok

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Lakóház falazóanyagaként mely cég mely termékei hozzák a legjobb mutatókat, ha azokat hasonlóságelemzéssel áraik arányában egymással összevetjük, hogy ezt a győztesként kikerülő cég(ek) marketingelemként felhasználhassák.

Leadott Excel-feladat Leadott Excel-feladat

A feladat előtörténete

2007 márciusában egy építkezés előtt álló család sok időt fordított arra, hogy egy optimális ár-érték arányú, de ugyanakkor kíválló hő és -hangszigetelésű jó hőtartású kellemes, egészséges életkörülményeket biztosító lakóház falazóanyagát a meglehetősen nagy falazóanyagkínálatból kiválasszák. A nehéz feladathoz és a szubjektív tényezők kiküszöböléséhez egy COCO-alapú objektív objektum-összehasonlító rendszert választott. Úgy gondolva, hogy a kiválasztás folyamata másokkal is megosztható legyen, az alkalmazást fel kívánjuk ajánlani a legjobb(ak)ként kikerülő falazóanyagok gyártójával/gyártóival, hogy azt leendő vevőik meggyőzésére felhasználhassák.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Feladatunkban 7, hazánkban jelenlévő építőanyag-gyártó cég falazóblokkjait, termékeit hasonlítjuk össze az általunk megadott attribútumok alapján. A feladat célja, hogy bemutassa, mely cég mekkora áron biztosít 1 m^2 falfelütetet, és az általuk kínált "falnak" milyen, "A Válaszokat befolyásoló tényezők"-lapon megadott tulajdonságokkal rendelkeznek.
I. az égetett agyagalapú falazatok közül, -1 négyzetméter falfelületre kivetítve- melyikre teljesül a legjobb ár-érték arány elve?
II. a betonalapú, betonkitöltésű falazatok közül, -1 négyzetméter falfelületre kivetítve- melyikre teljesül a legjobb ár-érték arány elve?

-döntéshozónk jelenleg -mivel társasházak építésével foglalkozik- csak az ismert, "divatos" márkákkal foglalkozik, mivel szerinte:"a nevesebb falazókból készült házak könyebben elkelnek"
-szerinte a hőszigetelés annyira nem domináns, csak annyira hogy az éppen aktuális kritériumoknak eleget tegyen, kevés ugyanis a tudatos vevő aki mindenáron ökoházat szeretne, leginkább az ingatlan helye, fekvése, érdekes/divatos/praktikus kialakítása, és a kedvező ár számít: "ezért én aszerint döntök, hogy a négyzetméterenkénti ár melyiknél a legkedvezőbb, de ezt úgy teszem, hogy az össz. falnégyzetméter ismeretében a konkrét mennyiségre árajánlatot kérek az ismertebb cégektől -de csak a téglásoktól, mert a köztudat szerint csak ez a leg értéktartóbb- majd a legjobb árajánlattal újra megkeresem a többit, hogy ők esetleg nem akarnak-e "alálicitálni"."
-"Azért is problémás egy ilyen un. objektív összehasonlító rendszer, mert lehet hogy a cégek ajánlatai nem változnak, mégis egyszer ettől vásárolok, egyszer meg a másik szállít nekem, attól függ, hogy hol van az építkezés helye: ugyanis mindig helyszínreszállítással kérem az árajánlatokat."
-bár a mi coco-nk nem tartalmazza a helyszínreszállítás árait, mivel először is áltlános képet akarunk kapni és így nincs konkrét helyszínünk, de ez véleményünk szerint egyáltalán nem probléma mivel az ár attribútumot -ha már van konkrét hely- bármikor átírhatjuk: leszállított nettó árra.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Minden forrás KATALOGIZÁLANDÓ!!!

Az adatgyűjtés az általunk vizsgált építőipari cégek honlapjairól történik:

Bautherm Szentesi Téglagyár

A feladat által érintett célcsoportok

Az elemzést először a legjobb paramétereket mutató építőanyag gyártójának szerettük volna felkínálni eladásra, hogy ezt marketingelemként alkalmazza, de mivel a negatív kampány??? reklámtörvénybeli problémákat vet fel, lehet hogy ez nem járható út így inkább nagy társasházépítő cégek jöhetnek szóba. Végül, de nem utolsó sorban azt a csoportot céloztuk meg, akik magánszemélyként lakóház építés előtt állnak és nem mindegy nekik, hogy a falazóanyag kiválasztására mennyi időt fordítanak, "MILYEN FALAK KÖZÖTT ÉLIK LE A MÉG HÁTRALÉVŐ ÉLETÜKET" s persze ez ügyben utódaikra is gondolnak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A megfelelő döntés általában sok időráfordítást igényel --> így a rendszer hasznossága, hogy jelentősen lerövidíti a falazat kiválasztásának idejét. Az objektív összehasonlító elemzésből győztesen kikerülő építőanyag(ok) gyártója használhatná az eredményt a leendő vevői meggyőzésére/elcsábítására, a társasházépítők munkaidőt, munkaerőt spórolnának meg ezen gyors és remélhetőleg objektívabb falazóanyagválasztó-rendszer használatával, ebből ered a következő hasznosság: ezt pedig leginkább azzal a pénzösszeggel lehetne körülírni, amelyet mi -az elemzés létrehozói- kapunk az alkalmazás használati jogdíjaként. Továbbá megemlítenénk a még építkezés előtt álló embereknél keletkező hasznot, amely elsősorban nem a megfelelően kiválasztott építőanyag kapcsán megspórolt, összeg -hiszen a falazat ára egy új ház árának átlagosan csupán 4-5%-a- hanem a falazó kiválasztásra mindenképpen ráfordított idő lerövidülésében és a majdan házban lakók életminőségének javulásában, megelégedettségében realizálódik. KSH-adatok

A válaszokat befolyásoló tényezők

a) hőátbocsájtási tényező k<=0,45 lásd: http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=478&Itemid=110&limit=1&limitstart=1
Mivel a falvastagság csak lépcsőzetesen növelhető(20cm, 25cm, 30cm, 35cm, 37,5cm, 38cm, 44cm...), ezért minden falazótípusnál azt a legkeskenyebbet "vesszük", ahol a "k" még nem lépi túl az előírt 0,45-öt, s az lesz a legjobb, amelyik jobban közelít a nullához. b) hőtehetetlenségMinél nagyobb, annál jobb, annyival lassabban hűl ki télen a ház fűtéskimaradás esetén, s nehezebben melegszik fel nyáron kánikula esetén. Az építőanyag hőtehetetlensége leginkább az átlagos sűrűségének növekedésével nő--> A nagyobb testsűrűségű anyagok, nagyobb értékre tesznek szert.

c) hangszigetelésMivel a zaj egészségre ártalmas, ezért általánosságban elmondható,-lásd: zajos városok- hogy minél nagyobb a léghangszigetelés mértéke, annál pozitívabb elbírálásba esik az adott falazóelem. Itt is van azonban kivétel -a szabályt erősítve- A "csendes természet lágy ölén" élőknél ez nem annyira meghatározó szempont, esetleg csak vihar esetén.

d) beköltöztözhetőség ideje (mennyi idő szükséges a ház "teljes" kiszáradására), ez ugyanis kihatással van az esetlegesen pl.: albérletben eltöltendő időt(ami hitertörlesztési problémát is felvethet). Ez az információ csak akkor segítene ha a szárazépítési falazóelemeket összehasonlítanánk a tégla és a betonalapúakkal(beépítésük köztudottan sok nedvességgel áll). Így azonban a vizsgált elemek között nincs akkora különbség --> ezért ez nem befolyásolja a falazóanyag kiválasztását.

e)légtér klímája(a már beköltözhető házban):
-túl száraz(-->légutak kiszáradása=léguti megbetegedések forrása)
-normál(ez az optimális)
-túl párás(-->ablakokon és hűvösebb falrészeken páralecsapódás-->penészgombák kedvelt táptalaja lehet), hasonlóan az objektumok bontása miatt(tégla, beton)ez szintén nem befolyásolja a falazóanyag kiválasztását.

f)a falazat -külső és belső- falsíkjai burkolásának(pl.: vakolás) anyagköltségei --> minél kisebb annál jobb.

g)a falazat -külső és belső- falsíkjai burkolásának(pl.: vakolás) munkadíjvonzatai --> minél kisebb annál jobb.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Összeraktuk az adatokat, majd az Excelben létrehoztuk a metaadatbázist. A pivot-tábla elkészítésével kontrolálltuk, hogy a metadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között és megfelelnek-e a kizáró feltételeknek.
PPT1

PPT2

A vizsgált attribútumok:

-hőszigetelés
-hangszigetelés
-falazóanyag átlagos sűrűsége
-habarcsigény (liter/m2)
-négyzetméterenkénti anyagszükséglet(db/m2)
-nyomószilárdság (N/mm2)
-netto ár

A vizsgált objektumok I.(égetett agyag alapú falazók):

-Bakonytherm 38 N+F 380*250*240mm
-Bautherm 38NF 38*19*24mm
-Kőrös 45 45*25*23,8mm
-MT 30N+F 300*250*240mm
-MT 38 300*250*240mm
-MT 38N+F 380*250*240mm
-MT/D 30N+F 300*250*240mm
-MT/D 38N+F 380*250*240mm
-MT/D 45N+F 450*250*238mm
-Porotherm 30 HS 300*250*238mm
-Porotherm 38 HS 380*250*238mm
-Porotherm 44 HS 440*250*238mm
-Porotherm 38N+F 380*250*238mm
-Porotherm 44N+F 440*250*238mm
-Tápiótherm 30 300*245*240mm

A téglafalazók vizsgálati módszere:

Az excell táblázat coco-elemzés munkalapja B19 -es cellájának értéke: 1, mivel a falazóelem hőszigetelőértéke fordított arányban van a téglaelem használati értékével(minél nagyobb a "k"-érték, annál kevesebbet ér az adott téglaelem. A cellában található HA fgv. 3 lépcső kialakulását teszi lehetővé:
-1(megfelelő) ha 0,45>=k>=0,4
-2(jó) ha 0,4>k>=0,35
-3(legjobb) ha 0,35>k

A B61 -es cella szórásképletének értéke:
-ha 0, akkor ez rávilágít arra, hogy a vizsgált tulajdonság zaj, mivel nem játszik szerepet az árképzésben
-ha nem nulla, akkor megmutatja: mekkora szerepet játszik a vizsgált attribútum az árképzésnél(minél nagyobb a szórás, annál nagyobb az áralakító szerepe)

A B62 -es cella sorszámképletének eredménye rangsorolja a tulajdonságokat az ár meghatározásában betöltött szerepüknél fogva(a legdominánsabb tulajdonság kapja az 1 -es rangsorszámot).

A vizsgált objektumok II.(betonalapú falazat építőelemei):

-Leier Habisol falazóelem (300x450x220 mm)
-Leier Habisol Plusz falazóelem (300x450x220 mm)
-Ytong P2-0,5 (600x200x300 mm)
-Ytong P2-0,5 (600x200x375 mm)
-Ytong P4-0,6 (500x200x375 mm)
-Ytong P2-0,5 NF+GT (600x200x300 mm)
-Ytong P2-0,5 NF+GT (600x200x375 mm)
-Ytong P4-0,6 NF+GT (500x200x375 mm)

Ezután az adatbázisunk alapján elkészítettünk két adattáblát. Az adattáblák segítségével fel tudtunk állítani két rangsor táblázatot, melyek az egyes objektumokat rangsorolják az egymással összevetett attribútumok alapján.

Megfelelő ár/érték-arányú falazóanyag kiválasztására, eddig az alábbi kísérletek történtek:

Az építkezők, kivitelezők jelenleg:

-vagy a helyi újságok építőanyaghirdetéseiből választják ki: <---> sok jó lehetőségtől esnek el

-azt amelyik kedvezőbb árúnak tűnik,
-amelynek több bizalmat szavaznak a reklámok, kivitelezőjük véleménye alapján

-vagy a kereskedéseknél vásárolnak: <---> sok kedvezménytől elesnek, nem látják át a teljes palettát

-abból amit helyben egyáltalán forgalmaznak, így több modern építőanyagról még csak tudomásuk sincs
-egyesek akár egy közeli gyártó kínálatából választanak a kedvezőbb ár reményében
-a legtöbben nem is gondolva arra, hogy esetleg ellátogassanak egy építőipari szakkiállításra, ahol a "gyári árnál" is jelentősebb kedvezményekben részesűlhetnének.

-vagy a tervezőjükre bízzák a döntést <---> így kiadnak egy fontos döntést a kezükből:

-részben
-vagy teljesen

-ill. interneten keresgélnek <---> nincs mindenkinek internethozzáférése:

-sokan csak az egy négyzetméterre eső ár alapján, arra nem is gondolva, hogy az ár alapú sorrend teljesen meg is fordulna, ha a beépítés, vakolás, felületkezelés, stb. költségeit is figyelembe vennék
-a tudatos vásárlók a termékeket attribútumaik -és nem csak az áraik- alapján, esetleg még a szükséges építőanyagmenyiségét is kiszámolva -pl. egy épületkalkulációs program letöltésével- a mennyiségre való tekintettel külön árajánlatot kérnek.

-eddigi megoldások kritikája, építő javaslatok:

-az építési vállalkozók, magánépítkezők ennyire elégedettek az eddigi megoldásokkal:

-a szakirodalomban ilyen és ilyen jövőbe mutató javaslatok ismertek:

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az égetett agyag alapú termékek árában leginkább a hőszigetelés játszik szerepet 18,38%-ban, majd a nyomószilárdság 16,8%-ban, a hangszigetelés, sűrűség, habarcsigény egyformán 16,4%-16,4%-ban alakítják a termék árát, legkevésbé az anyagszükségletnek van árképző hatása 15,61%-ban. Ha átfogóan tekintjük a kiértékelést, akkor elmondhatjuk, hogy nincs az árat kiugróan befolyásoló tulajdonság mivel kis szórás mellett mindegyik átlagosan 16,67%-ban befolyásolja az árat. A COCO-elemzés kapcsán elmondható, hogy egyik attribútum sem minősült zajnak - tehát mindegyiknek van árbefolyásoló hatása. Az alábbi falazóelemek kerültek ki győztesként:
-Bautherm 38NF 38*19*24mm
-MT 30N+F 300*250*240mm
-MT 38N+F 380*250*240mm
-MT/D 30N+F 300*250*240mm
-MT/D 38N+F 380*250*240mm
-Porotherm 30 HS 300*250*238mm
A fentiek közül kettő termék ért el kimagasló eredményt /-45% feletti eltéréssel/, mindkettő a LEIER, MÁTRATHERM 30-as terméke:
-MT 30N+F 300*250*240mm
-MT/D 30N+F 300*250*240mm

A betonalapú falazóelemek közül az alábbiak kerültek ki győztesként:
-Leier Habisol falazóelem (300x450x220 mm)
-Ytong P2-0,5 (600x200x300 mm)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Mivel a hőátbocsájtási tényező a leglényegesebb tulajdonság, ezért ennek csökkentésére kellene törekedni de ez egy paradoxon, mivel ez sejtszámnöveléssel érhető el, ami viszont csökkenti a hangszigetelést, a nyomószilárdságot és a testsűrűséget. Későbbiekben a "k"-érték szigorodása csak két esetben megoldható:
-a falvastagság növelésével, vagy -plussz hőszigetelés alkalmazásával.

A 30cm-es falvastagságú Mátratherm hozta a legjobb eredményt, ezt szakértőnk is boldogan nyugtázta, hiszen ez egy neves cég -a LEIER- terméke.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Amennyiben esetleges jogszabályváltozás következtében a coco-t elfogadnák a közbeszerzési eljárásokban, így a M.o.-i közszférában mára már igen elburjánzott korrupció nagymértékben visszaszorítható lenne, így az információ többletértéke mrd.-okat hozhatna a "konyhára". A KSH szerint KSH építőipari statisztika 2006. évre 1421,392mrd forintnyi beruházás történt szerkezetkész állapotú építmények esetén. A szerkezetkész árnak ~8-10%-át teszi ki a falazat ára ez éves szinten: ~128mrd ft. A coco-elemzés legnagyobb pozitív és negatív eltérésének különbségét vesszük, akkor ez téglafalazók esetén: 2480 ft, ha ezt elosztjuk a falazók átlagárával akkor megkapjuk: a legrosszabb és a legjobb ár/értékarányú téglák választása esetén az átlagos falazóár hány %-át tudnánk jó döntéssel megtakarítani/rossz döntéssel elveszíteni.(2480Ft/4534.6Ft=54,69%) A 128mrd Ft*0,5469=~70mrd Ft <--- ha abból indulunk ki, hogy a coco nélküli döntések esetén a legrosszabb döntést hoznák, akkor a coco-val éves szinten 70mrd Ft-ot takaríthatnánk meg. Mindez azt jelenti, hogy a coco nélkül elméletileg akár 70mrd Ft-ot is megtakaríthatnánk, persze valójában kevesebbet hiszen abból nem indulhatunk ki, hogy a szubjektum tökéletesen rossz döntéseket hoz az objektív számítógéppel szemben. Az akár 70mrd-os haszonnal szemben a coco-hoz való információgyűjtés csak egy kis telefonköltség/internetktg. és egy kis időráfordítás, mely ktg.-ek legtöbb esetben rossz döntések esetén is jelentkeznének.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Beton alapú falazóblokkoknál:

Ha a hőátbocsátási tényező 0,32 és 0,4 között van, a sűrűség 0,64 és 0,72 között, a habarcsigény 5,45 és 12,8 között van, akkor az Y értékek 5562 és 7798 között fognak alakulni.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A M.o.-i piacon nem találtunk igazi konkurens megoldást, hacsak nem a közbeszerzési eljárások között, ahol is építési munkák pályáztatásánál pontozással állapítják meg az alkalmazásra kerülő építőanyag egyes tulajdonságainak -pl.: hőszigetelés, nyomószilárdság- értékét <---> azonban itt felmerül a szubjektív pontozás lehetősége, s így a korrupció.

PPT

Kommentárok

Közbeszerzési eljárások esetén a döntés meghozatalára szerintünk nem alkalmas a rendszer, mivel:
-a bírálati eljárásnál le kell írni jegyzőkönyvbe az alkalmazott módszer lényegét. Ezt pedig a coco esetében nem biztos, hogy le tudná írni vki, de ha menne is, olyan terjedelmes lenne, nem biztos hogy vállalná vki a jegyzőkönyvezését.
-sok esetben egy-egy ponton múlik a győztes kiléte és egy pont elszámolása miatt is perre megy a vesztes, a coco többszöri lefuttatásával pedig megváltozhat az eredmény <---> ez pedig komoly jogi problémákat vethet fel!

„Feladatterv:Építőanyagválasztás” változatai közötti eltérés