A lap jelenlegi, 2008. február 4., 15:23-kori változata

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A legkedvezőbb önkéntes nyugdíjpénztár kiválasztása hasonlóságelemzés segítségével, egy olyan szervezet részére, aki caffetéria rendszerén belül, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás bevezetését tervezi.

Leadott Excel-feladat

A feladat előtörténete

Jelenkorunk társadalombiztosítási rendszerében a nyugdíjak fedezetére a kötelezően befizetett járulékokon kívül, az önkéntes nyugdíjpénztárakban elhelyezett megtakarítások szolgálnak. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba a tagok havi rendszeres tagdíjat fizetetnek, amit a pénztárak befektetnek, és ezért a tagok egyéni számláin hozamot írnak jóvá. Nyugdíjba vonuláskor a tagok felvehetik megtakarításaikat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak különböző működési mutatókkal dolgoznak, így nem ugyanannyit vonnak el a tagdíjakból működési költségekre és nem egyforma a jóváírásra kerülő hozam nagysága sem. A pénztártörvény szerint a munkavállalóknak joguk van önkéntes nyugdíjpénztárt választani, ahová munkáltatói hozzájárulást és az egyéni tagdíjat is kérhetik. Anyagi érdekük fűződik hozzá, hogy melyik pénztárban létesítenek tagságot, hiszen rendszeres megtakarításaik hosszú idő távlatában jelentenek pénzforrást nyugdíjas éveikre. Ezen kívül a munkáltatónak is gazdasági érdeke, hogy minél kevesebb nyugdíjpénztárral létesítsen gazdasági kapcsolatot, hiszen ez költségekkel jár (munkaidő, átutalás költségei stb.). Tehát mindkét félnek anyagi haszna származik a jó pénztárválasztásból. A pénztárak jövőbeni működésére, eredményeire természetesen nincs garancia, de ha a pénztárakat a jelenlegi mutatóikon kívül, a múltbeli eredményeiket hosszabb távon is összehasonlítjuk, jó eséllyel a jövőben is legkedvezőbb pénztárat választhatjuk ki.

Az egyes alternatívák közötti választás alapvetően nem jelen-idejű problémaként jelentkezik, vagyis nem áll minden fontos attribútum rendelkezésünkre a döntés pillanatában. Hiába hozott esetleg egy objektum eddig magas hozamokat és számolt el kevés költséget, ez bármikor, bármilyen mértékben változhat, ill. a múltból szinte semmilyen módon(?) nem következik a több éves, évtizedes jövő...

Ennek ellenére: a mindenkor rendelkezésre álló tények alapján kell dönteni, amit a feladatterv helyesen ismert fel...

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat megoldásához szakértő segítségét kértem, aki ismeri a pénztárakra és a munkáltatókra vonatkozó törvényi előírásokat, és napi munkája során több önkéntes nyugdíjpénztárral áll munkakapcsolatban. A feladat megoldásában több pénztár működésének mutatóit hasonlítottam össze, ebből megállapítható, hogy jelenleg melyik pénztár a legkedvezőbb a tagok számára. Az interjú eredményei:

• A pénztártagok a pénztár kiválasztásában nem kellő körültekintéssel járnak el, ugyanis
• össze kell hasonlítani a pénztárak működési ktg.-re elvont tagdíj részét,
• valamint az utóbbi években és a jelenleg jóváírásra kerülő hozamot
• és a pénztárak stabilitására utaló tényezőket

Mindezek alapján a választás EDDIGI, általános sémája:

• Eddig a munkavállalókat vagy munkáltatójuk irányította egy adott pénztár felé (amelyik a munkáltatónak gazdaságos),
• vagy valamelyik pénztár üzletkötőjének megkeresésével jött létre önkéntes pénztártagság.

A fenti megoldás kapcsán a felmérés szerint az érintettek az alábbi problémákra mutattak rá:

• Az éves egyszeri számlaegyenlegek összehasonlításakor kiderül, hogy ugyanolyan mértékű tagdíjfizetés estén néhány év eltelte után jelentős különbségek lehetnek a pénztárak között.

A felmérésben szereplők az alábbi javaslatokat fogalmazták meg egy jobb megoldás érdekében:

• A pénztárak vizsgálata után a legjobban működő pénztárba kell belépni, vagy ha már egy kevésbé jó pénztár tagja valaki, akkor az átlépési költségek figyelembevételével meg kell fontolni az átlépés lehetőségét, hiszen nem mindegy, hogy pénzünk hosszú idő távlatában mennyit fog érni.

Véleményem szerint:

• Fontos összehasonlítani a pénztárakat, hiszen ugyanakkora befektetéssel nyugdíjas éveinkre pénztáranként változó mértékű szolgáltatásban lehet részünk.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat megoldásához az adatgyűjtés a legobjektívebb forrásból, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adataiból történt. Az adatok értékeléséhez szakértő segítségét vettem igénybe.

Online forrás:[1][2] Az oldal tartalmazza az összehasonlítási szempontokat és segít tájékozódni a fontossági szempontok felállításában.

Szakértő: Az összegyűjtött adatok értelmezésében a szakértő volt segítségemre.

A feladat által érintett célcsoportok

Az önkéntes nyugdíjpénztári piacon jelenleg közel 70 pénztár tevékenykedik[3]. Léteznek nyitott és zárt típusú pénztárak. A feladat megoldásában csak a nyitott pénztárakat vehetjük számításba, mert a zárt pénztárakban nem mindenki létesíthet tagságot (bizonyos munkáltatóknál dolgozók, bizonyos ágazatban dolgozók). Szakértőm elmondása szerint az utóbbi években a pénztári piacon nagy volumenű változások történtek. Néhány évvel ezelőtt még száz felett volt az önkéntes nyugdíjpénztárak száma, sok beolvadás és megszűnés történt. Mivel a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú időre szólnak, így a legfontosabb szempont a pénztár stabilitásának kérdése. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a nagyobb taglétszámú pénztárak esetében kevesebb az átalakulás, megszűnés, mint a kis létszámú pénztáraknál. Tehát vizsgálatomat célszerű a nagy, nyílt pénztárak körér szűkíteni. A pénztár nagy taglétszáma és nagy vagyona elsősorban a pénztár stabilitására utaló jellemző, és feltételezzük, hogy egy nagy pénztár olcsóbban gazdaságosabban tud működni, ezért feladatomban a hét legnagyobb pénztár adatait - és feltételezésünk igazolására reprezentatív módon kiválasztott - két közepes és két kisebb pénztár mutatóit hasonlítom össze.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az általam készített összehasonlítás hasznos azon munkavállalóknak, akik még nem tagjai önkéntes pénztárnak, de nyugdíjas éveikre anyagi biztonságot szeretnének maguknak, amihez kisebb rendszeres befizetésekkel hozzájárulnának, ill. fontos azoknak is, akik már pénztártagok valamelyik nyugdíjpénztárban, de az összehasonlítás alapján átléphetnek egy kedvezőbb pénztárba. A munkáltató számára is fontos a jó pénztárválasztás, hiszen ha már munkáltatói hozzájárulást fizet, ezt olyan helyre tegye, ahol a pénz biztonságban van és legtöbbet éri tulajdonosának. A munkáltatónak gazdaságilag is érdeke fűződik hozzá, hogy munkavállalói egy pénztárban legyenek tagok, ne kelljen sok pénztár felé ügyintézni, átutalni, tehát költségtakarékossági megfontolásból célszerű munkavállalóikat egy pénztár felé irányítani. Fontos, hogy a vizsgálat eredményeit a munkavállalók megismerjék, hiszen az ő választásukon múlik, hogy melyik pénztár tagjai lesznek, befektetett pénzükből a jövőben mennyit profitálhatnak majd.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az önkéntes nyugdíjpénztárak a tagok megtakarításait befektetik, a befektetések után hozamokat írnak jóvá. A pénztárak teljesítményének vizsgálatakor elsődleges szempont a jóváírt hozamok vizsgálata. Ilyen tekintetben célszerű megvizsgálni az utolsó éves hozamot, és az utolsó öt évben teljesített, átlagos hozamot is. Pénzügyi szempontból szintén fontos, hogy a tagdíjból milyen összeg kerül a tag egyéni számlájára, ugyanis a befizetésekből elvesznek működési és likviditási költségeket is. Mivel a pénztárak különböző konstrukciók szerint számítják a fedezeti alapra jutó hányadot, ezért az összehasonlíthatóság miatt havi tízezer forintos befizetés alapján számítjuk a fedezeti alapra jutó összeget. A pénztár stabilitására a pénztár vagyonából és a taglétszámból következtetünk.

A figyelembe venni tervezett attribútumok (mértékegységek és irányultságok) listája:

• 2002-2006 évi átlagos hozam (%)(maximalizálandó)
• 2006. évi hozam (%)(maximalizálandó)
• Havi 10 000 Ft befizetése esetén a működésre és a likviditási költségre jutó összeg (Ft)(befektetések ára, minimalizálandó)
• A pénztár vagyona (eFt)(maximalizálandó)
• A pénztár taglétszáma (fő)(maximalizálandó)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Objektumok: OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár, Allianz Hungária Nyugdíjpénztár, AEGON Magyarország Nyugdíjpénztár, MKB Nyugdíjpénztár, UNIQA Nyugdíjpénztár, ING Önkéntes Nyugdíjpénztár, Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár, Aranykorona Önkéntes Nyugdíjpénztár, Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár, Budapest Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár, Életút Első Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár Attribútumok: 2002-2006 évi átlagos hozam, 2006. évi hozam, pénztár vagyona, taglétszám, havi 10.000 Ft befizetés esetén a működésre és a likviditási költségre jutó összeg

A megoldás lépései:

• Metaadatbázis készítése
• Pivot kimutatás készítése
• Primer adattábla készítése, rangsor táblázat készítése SORSZÁM függvény segítségével
• Coco tábla készítése Fkeres függvény segítségével
• Solver beállításai
• Solver futtatása
• Szorzatösszeg és HA függvény segítségével az eredmények vizsgálata

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Vizsgálatom eredményeképp egy kiegyenlített, négy olcsó és hat drága önkéntes nyugdíjpénztárt találtam. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár, az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár, az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár, és az Életút Első Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár hozamai és költségeinek viszonya bizonyult kedvezőnek. Az AEGON Magyarország Nyugdíjpénztár kiegyenlített, míg az MKB Önkéntes Nyugdíjpénztár, az UNIQUA, az ING Önkéntes Nyugdíjpénztár, az Aranykorona, a Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár, és a Budapest Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár tagsága drágának mutatkozott. Az eredményt egyértelműen a 2006. évi és a 2002-2006 évi átlagos hozam és a működési (likviditási) költségek aránya mutatja. Zajnak, konstansnak bizonyul a pénztár taglétszáma, és a pénztár vagyona. Ezek inkább csak a pénztár stabilitására utalnak, a gazdaságosságban nincs meghatározó szerepük, hiszen az egy főre jutó működési költségeket a pénztár nagysága kedvezően ugyan befolyásolhatja, de a realizált hozam inkább a befektetők munkájától, sem mint a pénztár nagyságától függ. Az online coco eredményében csak néhány forintos eltérés mutatkozik a Solver eredményéhez képest.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A szakértőm kapott eredményekkel egyetért, várakozása szerint a nagy pénztárak általában biztonságosabbak, eredményesebbek. Javaslata és az eredmények alapján az OTP, vagy az Allianz nyugdíjpénztárak közül érdemes választani.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A munkáltatónak is, és a munkavállalóknak is anyagi érdekük fűződik a jó pénztárválasztáshoz. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a pénztártagok ügynökök, munkáltatóik befolyásolására választottak nyugdíjpénztárt, de sokkal jobb, ha saját érdekeiket tartva szem előtt, a leggazdaságosabbnak ígérkező pénztárban létesítsenek tagságot. Hosszú távon a gazdaság számára is előnyös lenne, hiszen, ha mindenki a legjobban működő pénztárba lépne, akkor a rosszabbul működő pénztárak tagok hiányában tönkremennének.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Ha a 2002-2006. évi átlagos hozam nagyobb mint 9, és a 2006. évi átlagos hozam nagyobb, mint 8, akkor az ideális működésre és likviditási költségre jutó összeg 470 Ft.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok