„2007:Konfliktuskezelés” változatai közötti eltérés
(→A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)) |
|||
| (8 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| − | + | A csatolt excel file-ban az adatok munkalapon van feltüntetve a 6 fiktív munkavállaló és a hozzájuk tartozó konfliktuskezelési módok. Itt meg kell jegyeznem, hogy minden ember használja mind az öt módozatot és differenciáltságot a használt módozatok gyakorisága jelenti. Ezért skála alapján és azon elért szintek alapján jellemezhető az adott személy. Ez a munkalapon is jól látszik. Jelen esetben a vizsgált személyekre jellemző tulajdonságok jól összegezhetők és kimutathatók a Pivot munkalapon. | |
Időadatok munkalapon szerepeltettünk 48 esettanulmányt, ami 6 személy 5 különböző attributumát és azok alapján, vezető szerepben betöltött idejüket hasonlítja össze. A vezetőként eltöltött idő hónapokban van megadva. | Időadatok munkalapon szerepeltettünk 48 esettanulmányt, ami 6 személy 5 különböző attributumát és azok alapján, vezető szerepben betöltött idejüket hasonlítja össze. A vezetőként eltöltött idő hónapokban van megadva. | ||
| − | A rangsorolások és az adatok összehasonlítása a miau munkalapon történt. AL oszlok 270. sorától szerepelnek a 48 esetre a becsült időadatok (hónapban megadva), AM oszlopban pedig a ténylegesen vezető pozícióban betöltött időadatok. Átlagosan, a vizságált 48 esetben 241 hónapot töltöttek vezető szerepben. Innen már egyszerű volt kiszámolni milyen megküzdési módkombináció is előnyös az embernek, ha vezető | + | |
| + | A rangsorolások és az adatok összehasonlítása a miau munkalapon történt. AL oszlok 270. sorától szerepelnek a 48 esetre a becsült időadatok (hónapban megadva), AM oszlopban pedig a ténylegesen vezető pozícióban betöltött időadatok. Átlagosan, a vizságált 48 esetben 241 hónapot töltöttek vezető szerepben. Innen már egyszerű volt kiszámolni milyen megküzdési módkombináció is előnyös az embernek, ha vezető szeretne lenni. | ||
| + | |||
| + | Teóriánk tesztelése a teszt munkalapon történt. AE oszlop 7. sorától felállítottunk 10 esetre és 6 fiktív személyre egy-egy fontossági sorrendet annak megfelelően, hogy a szituációnak megfelelően ki mennyire élvez előnyt. AM oszloban megtippeltük hogy az AK oszlopban levő középértékek alatt vagy felett lesz-e tippünk. | ||
| + | AE 34. sorától láthatók a valódi sorrendek és AK oszlopban (szintén 34. sortól 82 sorig) a ténylegesen vezető beosztásban töltött hónapok számai. Teszt munkalap 479. sorától látszanak a tíz mintaeset valódi sorrendi adatai. Ez alapján össze tudjuk hasonlítani, mennyire egyezik meg becslésünk a valódi adatokkal. | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| − | Alapul vettem egy fiktív cég 6 fiktív munkavállalóját. Feltételeztem, hogy a konfliktuskezelési módjaikon kívül minden más tulajdonságuk konstans. | + | Alapul vettem egy fiktív cég 6 fiktív munkavállalóját. Feltételeztem, hogy a konfliktuskezelési módjaikon kívül minden más tulajdonságuk konstans. Attribútum lett a Thomas-Kilmann konfliktuselmélete szerinti 5 féle megküzdési mód. Ezek magyarázatát lásd [http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/konfliktus.xls a mellékelt excel fájlban] |
| + | Ezen adatok azonban még nagy mértékben szubjektív következtetések levonására adhattak okot, így hozzá vettük az időtényezőt. Az időtényező vizsgálata 48, szintén fiktív esettanulmányra alapul. Itt néztük, hogy egyes személyek mennyi időt töltöttek vezető beosztásban és milyen összetételben volt jelen elemzett tulajdonságuk, az asszertivitás és az együttműködő képesség, vagyis milyen mértékben használták a konfliktus megküzdési módokat. | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| 26. sor: | 31. sor: | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| + | A feladat levezetése során megállapíthatjuk, hogy ha egy szakértő fejben, vagy kézzel próbálna meg akárcsak negyvennyolc esettanulmányt is összehasonlítani és értékelni, komoly erőfeszítésébe és több napi munkájába kerülne, míg egy szakértői rendszer segítségével felállított korrelációanalízis sokkal rövidebb idő alatt jóval nagyobb adatbázis feldolgozására képes. | ||
| + | |||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | ||
A lap jelenlegi, 2008. január 29., 12:03-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 A feladat címe
- 2 A feladat előtörténete
- 3 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 A feladat által érintett célcsoportok
- 6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 7 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
A feladat címe
A feladat előtörténete
Több ízben is írtam már tanulmányt munkahelyi megelégedettségmérésből, munkavállalók motiválhatóságáról, illetve konfliktuskezelési módszereiről. Ennek kapcsán ötlött fel a gondolat, hogy ha ismerjük egy cég azonos területen dolgozó és azonos képességekkel rendelkező munkavállalóit, pusztán konfliktuskezelési módszereik alapján ki lehet-e közülük választani azt a személyt, aki a lehető legjobban beválna a vezető szerepben. Különösen izgalmasnak találtam a témát, hiszen a konfliktuskezelési módszereken kívül bármilyen ismérvvel és azok megfelelő súlyozásával bővíthető ezen kiválasztási metódus.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A csatolt excel file-ban az adatok munkalapon van feltüntetve a 6 fiktív munkavállaló és a hozzájuk tartozó konfliktuskezelési módok. Itt meg kell jegyeznem, hogy minden ember használja mind az öt módozatot és differenciáltságot a használt módozatok gyakorisága jelenti. Ezért skála alapján és azon elért szintek alapján jellemezhető az adott személy. Ez a munkalapon is jól látszik. Jelen esetben a vizsgált személyekre jellemző tulajdonságok jól összegezhetők és kimutathatók a Pivot munkalapon. Időadatok munkalapon szerepeltettünk 48 esettanulmányt, ami 6 személy 5 különböző attributumát és azok alapján, vezető szerepben betöltött idejüket hasonlítja össze. A vezetőként eltöltött idő hónapokban van megadva.
A rangsorolások és az adatok összehasonlítása a miau munkalapon történt. AL oszlok 270. sorától szerepelnek a 48 esetre a becsült időadatok (hónapban megadva), AM oszlopban pedig a ténylegesen vezető pozícióban betöltött időadatok. Átlagosan, a vizságált 48 esetben 241 hónapot töltöttek vezető szerepben. Innen már egyszerű volt kiszámolni milyen megküzdési módkombináció is előnyös az embernek, ha vezető szeretne lenni.
Teóriánk tesztelése a teszt munkalapon történt. AE oszlop 7. sorától felállítottunk 10 esetre és 6 fiktív személyre egy-egy fontossági sorrendet annak megfelelően, hogy a szituációnak megfelelően ki mennyire élvez előnyt. AM oszloban megtippeltük hogy az AK oszlopban levő középértékek alatt vagy felett lesz-e tippünk. AE 34. sorától láthatók a valódi sorrendek és AK oszlopban (szintén 34. sortól 82 sorig) a ténylegesen vezető beosztásban töltött hónapok számai. Teszt munkalap 479. sorától látszanak a tíz mintaeset valódi sorrendi adatai. Ez alapján össze tudjuk hasonlítani, mennyire egyezik meg becslésünk a valódi adatokkal.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Alapul vettem egy fiktív cég 6 fiktív munkavállalóját. Feltételeztem, hogy a konfliktuskezelési módjaikon kívül minden más tulajdonságuk konstans. Attribútum lett a Thomas-Kilmann konfliktuselmélete szerinti 5 féle megküzdési mód. Ezek magyarázatát lásd a mellékelt excel fájlban Ezen adatok azonban még nagy mértékben szubjektív következtetések levonására adhattak okot, így hozzá vettük az időtényezőt. Az időtényező vizsgálata 48, szintén fiktív esettanulmányra alapul. Itt néztük, hogy egyes személyek mennyi időt töltöttek vezető beosztásban és milyen összetételben volt jelen elemzett tulajdonságuk, az asszertivitás és az együttműködő képesség, vagyis milyen mértékben használták a konfliktus megküzdési módokat.
A feladat által érintett célcsoportok
Véleményem szerint túlságosan széleskörű felhasználásra adhat alapot a módszer, csak egy pár, számomra is érdekes, kihívást jelentő alkalmazási területet tudok felvetni. Vagy egy általános viselkedésminták kutatása, tipizálása korreláció analízis segítségével, vagy konkrét vállalati megbízások teljesítése (pl. toborzás-kiválasztásban együttműködés).
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az eddig egy viszonylag szubjektív megítélés alapján történő kiválasztás helyett egy kiválasztási procedúrában az adatokkal alátámasztott objektivitás dominálhat.
A válaszokat befolyásoló tényezők
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A feladat és az esettanulmányok mind csak feltevésen alapultak. Számomra érdekes és tanulságos volt látni hogy komolyan véve egy kutatás megvalósításával akár az mindennapi életben is alkalmazható.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A feladat levezetése során megállapíthatjuk, hogy ha egy szakértő fejben, vagy kézzel próbálna meg akárcsak negyvennyolc esettanulmányt is összehasonlítani és értékelni, komoly erőfeszítésébe és több napi munkájába kerülne, míg egy szakértői rendszer segítségével felállított korrelációanalízis sokkal rövidebb idő alatt jóval nagyobb adatbázis feldolgozására képes.
