„2007:Megyék” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(→‎Forrás)
 
(21 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
 
[http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/megye.xls XLS]
 
[http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/megye.xls XLS]
  
 +
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
 
Magyarország megyéit hasonlítottam össze annak függvényében, hogy mennyi az adott megyében egy fő átlagos netto havi jövedelme.
 
Magyarország megyéit hasonlítottam össze annak függvényében, hogy mennyi az adott megyében egy fő átlagos netto havi jövedelme.
  
−
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
 
 
=A feladat előtörténete=
 
=A feladat előtörténete=
 +
Mivel országunk régiói és megyéi különböző szinten feljettek, eltérő adottságokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, felvetődhet az a kérdés, hogy melyikben "jobb" élni. Természetesen a szubjektív befolyásoló tényezőket nem lehetett számításba venni, az összehasonlításom alapját főként a szociológiai és statisztikai tényezők alkotják.
 +
 
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 +
Mivel a feladat eléggé összetett, nem találtam még hasonló kimutatásokat. A végső cél az lenne, hogy az emberek eldönthessék, számukra melyik megye a legvonzóbb, esetleges migrációt is válthatna ki. Viszont mindezen vizsgálatok figyelmen kívül hagyják a személyes kötődéseket, érzelmeket, amelyek gyakran befolyásolják azt, hogy a lakos hol fog letelepedni.
 +
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 +
Az adatok mind statisztikai jellegűek. Egy részüket az internetre feltöltött népszámlálási adatokból vettem, másik részüket pedig a 2005. Területi statisztikai évkönyvből.
 +
Mind a 19 magyarországi megye és Budapest külön szerepelnek.
 +
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 +
A szociológiai és országos régióviszonyokkal foglalkozók számára adhat némi helyzetképet a néhány évvel ezelőtti állapotokról a feladat.
 +
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 +
A jólét mércéje itt a lakosok átlagjövedelme, melynek segítségével megállapítható, hogy melyik megyében van aránylag magas kereseti lehetőség a nyújtott attribútumok tükrében, és melyik megye "kereshetne többet". Ebből lehet következtetni arra, hogy nem feltétlenül ott a lejgobb élni, ahol a legtöbben laknak. Esetleg némi decentralizációt is mutatnak majd az eredmények, amely hatására el kell gondolkodni azon, hogy a divatos főváros központú elrendezése országunknak mindörökké így marad-e?
 +
 
=A válaszokat befolyásoló tényezők=
 
=A válaszokat befolyásoló tényezők=
 +
A következő attribútumok alapján vizsgáltam meg a megyéket:
 +
 +
1.  munkanélküliség (%)
 +
2.  100 lakásra jutó lakos (fő)
 +
3.  1000 főre jutó középiskolás (fő)
 +
4.  10000 főre jutó bűncslekmény (db)
 +
5.  10000 lakosra jutó kórházi ágy (db)]]
 +
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 +
* Objektumok:
 +
• Bács-Kiskun,
 +
• Baranya,
 +
• Békés,
 +
• Borsod-Abaúj-Zemplén,
 +
• Budapest,
 +
• Csongrád,
 +
• Fejér,
 +
• Győr-Moson-Sopron,
 +
• Hajdú-Bihar,
 +
• Heves,
 +
• Jász-Nagykun-Szolnok,
 +
• Komárom-Esztergom,
 +
• Nógrád,
 +
• Pest,
 +
• Somogy,
 +
• Szabolcs-Szatmár-Bereg,
 +
• Tolna,
 +
• Vas,
 +
• Veszprém,
 +
• Zala megye.
 +
 +
* Attribútumok:
 +
• munkanélküliség (%),
 +
• 100 lakásra jutó lakos (fő),
 +
• 1000 főre jutó középiskolás (fő),
 +
• 10000 főre jutó bűncselekmény (db),
 +
• kórházi ágy 10000 lakosra (db).
 +
 +
* Megoldás menete:
 +
 +
• Adatgyűjtés
 +
• Kimutatáskészítés: primer adattábla
 +
• SORSZÁM függvénnyel rangsor táblázat
 +
• COCO tábla készítése FKERES függvény segítségével
 +
• Solver beállítása
 +
• Solver futtatása
 +
• Kapott eredmények kiértékelése
 +
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 +
A solver futtatása után 3 féle kategóriájú megyetípust különböztethetünk meg:
 +
 +
 +
1. Alulértékelt - amely megyékben a havi átlagos netto jövedelem a valóságban kevesebb, mint az a megye tulajdonságaiból, élhetősége szempontjából adódhatna:
 +
*Bács-Kiskun
 +
*Békés
 +
*Csongrád
 +
*Jász-Nagykuk-Szolnok
 +
*Vas
 +
*Veszprém
 +
*Zala
 +
 +
2. Túlértékelt - ahol ez éppen az előző inverze, vagyis a jelenlegi helyzet magasabb szintre teszi a megyét, mint az az adatok tükrében várható:
 +
*Baranya
 +
*Borsod-Abaúj-Zemplén
 +
*Győr-Moson-Sopron
 +
*Fejér
 +
*Komárom-Esztergom
 +
*Nógrád
 +
*Pest
 +
 +
3. Kiegyenlített - itt a valóság és a modell elképzelése megegyezik, vagy minimális eltérést mutat:
 +
*Budapest
 +
*Hajdú-Bihar
 +
*Heves
 +
*Somogy
 +
*Szabolcs-Szatmár-Bereg
 +
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 +
Az elemzés során látható, hogy a megyék egymás utáni sorrendjét nem nagyon, vagy csak viszonylagos mértékben változtatta meg a modell, vagyis Budapest még mindig vezet a fent említett szempontok alapján, emellett a legalacsonyabb havi átlag netto jövedelemmel bíró megyék (sorrendben: Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, majd kisé előrébb Baranya, Békés)közül a modell a legutolsó "sereghajtók" helyét szintén a legvégére tette, viszont Baranya, Békés megyét előrébb, Nógrádot hátrébb helyezi.
 +
Érdekes még, hogy a megyék átlagjövedelmében a modell szórása kisebb, azaz csak 3 megyét helyezetta havi 90000 Ft-os határ alá, holott a valóságban ennél több helyen van ilyen alacsony jövedelemszint.
 +
Meglepő, hogy a legnagyobb eltérést a valóság és a modell közt Fejér megyénél tapasztalhatjuk, ami erősen túlértékelt, emellett Vas és Veszprém megye alulértéket volta a következő évek felfutási lehetőségét tartogathatja... Vas megye kiemelkedő a kevés munkanélküli lakosával.
 +
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 +
Az információ nem vehető 100%-osnak e modell alapján, mivel több szempontot vizsgálva sokkal árnyaltatt képet kaphattunk volna.
 +
Az viszont látszik, hogy melyek azok a befolyásoló tényezők, amik nem közönbösek az áltagos havi netto bérek szempontjából:
 +
A munkanélküliség egy határozott befolyásoló tényező, a kórházi ágyak száma viszont csak Budapest és a többi megye eltérését mutatja, szintúgy a 100 lakásra jutó lakosok száma (utóbbi egyértelműen a vidék javára dőlt el, mivel a túlzsúfolt fővárosnak ez egy hátrányos jellemvonása), a bűnözési rátában is kis különbségek láthatók.
 +
Az elrendeződésből kiviláglik, hogy még minig erősen főváros-vidék felosztású az ország. Viszont a távolság e kettő között lassan csökkenhet, lásd a fejlődésnek indult régiók. Emellett persze a vidékben is több gócpont alakult ki, ahol nagyon fejlettségi szint látható: Székesfehérvár, Győr, Eszergom nem csak magukban, hanem környezetükben is eléggé fejlettek, viszont Pécs hiába vonzó város, a megyéje még nincs a vele megegyező szinten. A fejlődő Békés megyén is Szeged "ereje" látszik. Heves megye Egerrel, Hajdú-Bihar Debrecennel, Pest megye pedig a Budapesthez való közelség miatt a valóságban is arányalag jó mértékű keresettel rendelkezik.
 +
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
 
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
 +
2007: Kerületek
 +
http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/kerulet.xls XLS
 +
 +
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]

A lap jelenlegi, 2008. január 29., 12:13-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Magyarország megyéit hasonlítottam össze annak függvényében, hogy mennyi az adott megyében egy fő átlagos netto havi jövedelme.

A feladat előtörténete

Mivel országunk régiói és megyéi különböző szinten feljettek, eltérő adottságokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, felvetődhet az a kérdés, hogy melyikben "jobb" élni. Természetesen a szubjektív befolyásoló tényezőket nem lehetett számításba venni, az összehasonlításom alapját főként a szociológiai és statisztikai tényezők alkotják.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Mivel a feladat eléggé összetett, nem találtam még hasonló kimutatásokat. A végső cél az lenne, hogy az emberek eldönthessék, számukra melyik megye a legvonzóbb, esetleges migrációt is válthatna ki. Viszont mindezen vizsgálatok figyelmen kívül hagyják a személyes kötődéseket, érzelmeket, amelyek gyakran befolyásolják azt, hogy a lakos hol fog letelepedni.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok mind statisztikai jellegűek. Egy részüket az internetre feltöltött népszámlálási adatokból vettem, másik részüket pedig a 2005. Területi statisztikai évkönyvből. Mind a 19 magyarországi megye és Budapest külön szerepelnek.

A feladat által érintett célcsoportok

A szociológiai és országos régióviszonyokkal foglalkozók számára adhat némi helyzetképet a néhány évvel ezelőtti állapotokról a feladat.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A jólét mércéje itt a lakosok átlagjövedelme, melynek segítségével megállapítható, hogy melyik megyében van aránylag magas kereseti lehetőség a nyújtott attribútumok tükrében, és melyik megye "kereshetne többet". Ebből lehet következtetni arra, hogy nem feltétlenül ott a lejgobb élni, ahol a legtöbben laknak. Esetleg némi decentralizációt is mutatnak majd az eredmények, amely hatására el kell gondolkodni azon, hogy a divatos főváros központú elrendezése országunknak mindörökké így marad-e?

A válaszokat befolyásoló tényezők

A következő attribútumok alapján vizsgáltam meg a megyéket:

1. munkanélküliség (%) 2. 100 lakásra jutó lakos (fő) 3. 1000 főre jutó középiskolás (fő) 4. 10000 főre jutó bűncslekmény (db) 5. 10000 lakosra jutó kórházi ágy (db)]]

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

  • Objektumok:

• Bács-Kiskun, • Baranya, • Békés, • Borsod-Abaúj-Zemplén, • Budapest, • Csongrád, • Fejér, • Győr-Moson-Sopron, • Hajdú-Bihar, • Heves, • Jász-Nagykun-Szolnok, • Komárom-Esztergom, • Nógrád, • Pest, • Somogy, • Szabolcs-Szatmár-Bereg, • Tolna, • Vas, • Veszprém, • Zala megye.

  • Attribútumok:

• munkanélküliség (%), • 100 lakásra jutó lakos (fő), • 1000 főre jutó középiskolás (fő), • 10000 főre jutó bűncselekmény (db), • kórházi ágy 10000 lakosra (db).

  • Megoldás menete:

• Adatgyűjtés • Kimutatáskészítés: primer adattábla • SORSZÁM függvénnyel rangsor táblázat • COCO tábla készítése FKERES függvény segítségével • Solver beállítása • Solver futtatása • Kapott eredmények kiértékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A solver futtatása után 3 féle kategóriájú megyetípust különböztethetünk meg:


1. Alulértékelt - amely megyékben a havi átlagos netto jövedelem a valóságban kevesebb, mint az a megye tulajdonságaiból, élhetősége szempontjából adódhatna:

  • Bács-Kiskun
  • Békés
  • Csongrád
  • Jász-Nagykuk-Szolnok
  • Vas
  • Veszprém
  • Zala

2. Túlértékelt - ahol ez éppen az előző inverze, vagyis a jelenlegi helyzet magasabb szintre teszi a megyét, mint az az adatok tükrében várható:

  • Baranya
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Győr-Moson-Sopron
  • Fejér
  • Komárom-Esztergom
  • Nógrád
  • Pest

3. Kiegyenlített - itt a valóság és a modell elképzelése megegyezik, vagy minimális eltérést mutat:

  • Budapest
  • Hajdú-Bihar
  • Heves
  • Somogy
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés során látható, hogy a megyék egymás utáni sorrendjét nem nagyon, vagy csak viszonylagos mértékben változtatta meg a modell, vagyis Budapest még mindig vezet a fent említett szempontok alapján, emellett a legalacsonyabb havi átlag netto jövedelemmel bíró megyék (sorrendben: Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, majd kisé előrébb Baranya, Békés)közül a modell a legutolsó "sereghajtók" helyét szintén a legvégére tette, viszont Baranya, Békés megyét előrébb, Nógrádot hátrébb helyezi. Érdekes még, hogy a megyék átlagjövedelmében a modell szórása kisebb, azaz csak 3 megyét helyezetta havi 90000 Ft-os határ alá, holott a valóságban ennél több helyen van ilyen alacsony jövedelemszint. Meglepő, hogy a legnagyobb eltérést a valóság és a modell közt Fejér megyénél tapasztalhatjuk, ami erősen túlértékelt, emellett Vas és Veszprém megye alulértéket volta a következő évek felfutási lehetőségét tartogathatja... Vas megye kiemelkedő a kevés munkanélküli lakosával.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az információ nem vehető 100%-osnak e modell alapján, mivel több szempontot vizsgálva sokkal árnyaltatt képet kaphattunk volna. Az viszont látszik, hogy melyek azok a befolyásoló tényezők, amik nem közönbösek az áltagos havi netto bérek szempontjából: A munkanélküliség egy határozott befolyásoló tényező, a kórházi ágyak száma viszont csak Budapest és a többi megye eltérését mutatja, szintúgy a 100 lakásra jutó lakosok száma (utóbbi egyértelműen a vidék javára dőlt el, mivel a túlzsúfolt fővárosnak ez egy hátrányos jellemvonása), a bűnözési rátában is kis különbségek láthatók. Az elrendeződésből kiviláglik, hogy még minig erősen főváros-vidék felosztású az ország. Viszont a távolság e kettő között lassan csökkenhet, lásd a fejlődésnek indult régiók. Emellett persze a vidékben is több gócpont alakult ki, ahol nagyon fejlettségi szint látható: Székesfehérvár, Győr, Eszergom nem csak magukban, hanem környezetükben is eléggé fejlettek, viszont Pécs hiába vonzó város, a megyéje még nincs a vele megegyező szinten. A fejlődő Békés megyén is Szeged "ereje" látszik. Heves megye Egerrel, Hajdú-Bihar Debrecennel, Pest megye pedig a Budapesthez való közelség miatt a valóságban is arányalag jó mértékű keresettel rendelkezik.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

2007: Kerületek http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/kerulet.xls XLS

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=2007:Megyék&oldid=24287”