„2007:Megyék” változatai közötti eltérés
(→Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)) |
|||
(5 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
100. sor: | 100. sor: | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
− | Az elemzés során látható, hogy a megyék | + | Az elemzés során látható, hogy a megyék egymás utáni sorrendjét nem nagyon, vagy csak viszonylagos mértékben változtatta meg a modell, vagyis Budapest még mindig vezet a fent említett szempontok alapján, emellett a legalacsonyabb havi átlag netto jövedelemmel bíró megyék (sorrendben: Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, majd kisé előrébb Baranya, Békés)közül a modell a legutolsó "sereghajtók" helyét szintén a legvégére tette, viszont Baranya, Békés megyét előrébb, Nógrádot hátrébb helyezi. |
− | Érdekes még, hogy a megyék átlagjövedelmében a modell szórása kisebb, azaz csak 3 megyét helyezetta havi 90000 Ft-os határ alá, holott a valóságban ennél több helyen van | + | Érdekes még, hogy a megyék átlagjövedelmében a modell szórása kisebb, azaz csak 3 megyét helyezetta havi 90000 Ft-os határ alá, holott a valóságban ennél több helyen van ilyen alacsony jövedelemszint. |
− | Meglepő, hogy a legnagyobb eltérést a valóság és a modell közt Fejér megyénél tapasztalhatjuk, ami erősen túlértékelt, emellett Vas és Veszprém megye alulértéket volta a következő évek felfutási lehetőségét tartogathatja... | + | Meglepő, hogy a legnagyobb eltérést a valóság és a modell közt Fejér megyénél tapasztalhatjuk, ami erősen túlértékelt, emellett Vas és Veszprém megye alulértéket volta a következő évek felfutási lehetőségét tartogathatja... Vas megye kiemelkedő a kevés munkanélküli lakosával. |
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
+ | Az információ nem vehető 100%-osnak e modell alapján, mivel több szempontot vizsgálva sokkal árnyaltatt képet kaphattunk volna. | ||
+ | Az viszont látszik, hogy melyek azok a befolyásoló tényezők, amik nem közönbösek az áltagos havi netto bérek szempontjából: | ||
+ | A munkanélküliség egy határozott befolyásoló tényező, a kórházi ágyak száma viszont csak Budapest és a többi megye eltérését mutatja, szintúgy a 100 lakásra jutó lakosok száma (utóbbi egyértelműen a vidék javára dőlt el, mivel a túlzsúfolt fővárosnak ez egy hátrányos jellemvonása), a bűnözési rátában is kis különbségek láthatók. | ||
+ | Az elrendeződésből kiviláglik, hogy még minig erősen főváros-vidék felosztású az ország. Viszont a távolság e kettő között lassan csökkenhet, lásd a fejlődésnek indult régiók. Emellett persze a vidékben is több gócpont alakult ki, ahol nagyon fejlettségi szint látható: Székesfehérvár, Győr, Eszergom nem csak magukban, hanem környezetükben is eléggé fejlettek, viszont Pécs hiába vonzó város, a megyéje még nincs a vele megegyező szinten. A fejlődő Békés megyén is Szeged "ereje" látszik. Heves megye Egerrel, Hajdú-Bihar Debrecennel, Pest megye pedig a Budapesthez való közelség miatt a valóságban is arányalag jó mértékű keresettel rendelkezik. | ||
+ | |||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
+ | 2007: Kerületek | ||
+ | http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/kerulet.xls XLS | ||
+ | |||
+ | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] |
A lap jelenlegi, 2008. január 29., 12:13-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Magyarország megyéit hasonlítottam össze annak függvényében, hogy mennyi az adott megyében egy fő átlagos netto havi jövedelme.
A feladat előtörténete
Mivel országunk régiói és megyéi különböző szinten feljettek, eltérő adottságokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, felvetődhet az a kérdés, hogy melyikben "jobb" élni. Természetesen a szubjektív befolyásoló tényezőket nem lehetett számításba venni, az összehasonlításom alapját főként a szociológiai és statisztikai tényezők alkotják.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Mivel a feladat eléggé összetett, nem találtam még hasonló kimutatásokat. A végső cél az lenne, hogy az emberek eldönthessék, számukra melyik megye a legvonzóbb, esetleges migrációt is válthatna ki. Viszont mindezen vizsgálatok figyelmen kívül hagyják a személyes kötődéseket, érzelmeket, amelyek gyakran befolyásolják azt, hogy a lakos hol fog letelepedni.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatok mind statisztikai jellegűek. Egy részüket az internetre feltöltött népszámlálási adatokból vettem, másik részüket pedig a 2005. Területi statisztikai évkönyvből. Mind a 19 magyarországi megye és Budapest külön szerepelnek.
A feladat által érintett célcsoportok
A szociológiai és országos régióviszonyokkal foglalkozók számára adhat némi helyzetképet a néhány évvel ezelőtti állapotokról a feladat.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A jólét mércéje itt a lakosok átlagjövedelme, melynek segítségével megállapítható, hogy melyik megyében van aránylag magas kereseti lehetőség a nyújtott attribútumok tükrében, és melyik megye "kereshetne többet". Ebből lehet következtetni arra, hogy nem feltétlenül ott a lejgobb élni, ahol a legtöbben laknak. Esetleg némi decentralizációt is mutatnak majd az eredmények, amely hatására el kell gondolkodni azon, hogy a divatos főváros központú elrendezése országunknak mindörökké így marad-e?
A válaszokat befolyásoló tényezők
A következő attribútumok alapján vizsgáltam meg a megyéket:
1. munkanélküliség (%) 2. 100 lakásra jutó lakos (fő) 3. 1000 főre jutó középiskolás (fő) 4. 10000 főre jutó bűncslekmény (db) 5. 10000 lakosra jutó kórházi ágy (db)]]
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- Objektumok:
• Bács-Kiskun, • Baranya, • Békés, • Borsod-Abaúj-Zemplén, • Budapest, • Csongrád, • Fejér, • Győr-Moson-Sopron, • Hajdú-Bihar, • Heves, • Jász-Nagykun-Szolnok, • Komárom-Esztergom, • Nógrád, • Pest, • Somogy, • Szabolcs-Szatmár-Bereg, • Tolna, • Vas, • Veszprém, • Zala megye.
- Attribútumok:
• munkanélküliség (%), • 100 lakásra jutó lakos (fő), • 1000 főre jutó középiskolás (fő), • 10000 főre jutó bűncselekmény (db), • kórházi ágy 10000 lakosra (db).
- Megoldás menete:
• Adatgyűjtés • Kimutatáskészítés: primer adattábla • SORSZÁM függvénnyel rangsor táblázat • COCO tábla készítése FKERES függvény segítségével • Solver beállítása • Solver futtatása • Kapott eredmények kiértékelése
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A solver futtatása után 3 féle kategóriájú megyetípust különböztethetünk meg:
1. Alulértékelt - amely megyékben a havi átlagos netto jövedelem a valóságban kevesebb, mint az a megye tulajdonságaiból, élhetősége szempontjából adódhatna:
- Bács-Kiskun
- Békés
- Csongrád
- Jász-Nagykuk-Szolnok
- Vas
- Veszprém
- Zala
2. Túlértékelt - ahol ez éppen az előző inverze, vagyis a jelenlegi helyzet magasabb szintre teszi a megyét, mint az az adatok tükrében várható:
- Baranya
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Győr-Moson-Sopron
- Fejér
- Komárom-Esztergom
- Nógrád
- Pest
3. Kiegyenlített - itt a valóság és a modell elképzelése megegyezik, vagy minimális eltérést mutat:
- Budapest
- Hajdú-Bihar
- Heves
- Somogy
- Szabolcs-Szatmár-Bereg
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az elemzés során látható, hogy a megyék egymás utáni sorrendjét nem nagyon, vagy csak viszonylagos mértékben változtatta meg a modell, vagyis Budapest még mindig vezet a fent említett szempontok alapján, emellett a legalacsonyabb havi átlag netto jövedelemmel bíró megyék (sorrendben: Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, majd kisé előrébb Baranya, Békés)közül a modell a legutolsó "sereghajtók" helyét szintén a legvégére tette, viszont Baranya, Békés megyét előrébb, Nógrádot hátrébb helyezi. Érdekes még, hogy a megyék átlagjövedelmében a modell szórása kisebb, azaz csak 3 megyét helyezetta havi 90000 Ft-os határ alá, holott a valóságban ennél több helyen van ilyen alacsony jövedelemszint. Meglepő, hogy a legnagyobb eltérést a valóság és a modell közt Fejér megyénél tapasztalhatjuk, ami erősen túlértékelt, emellett Vas és Veszprém megye alulértéket volta a következő évek felfutási lehetőségét tartogathatja... Vas megye kiemelkedő a kevés munkanélküli lakosával.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az információ nem vehető 100%-osnak e modell alapján, mivel több szempontot vizsgálva sokkal árnyaltatt képet kaphattunk volna. Az viszont látszik, hogy melyek azok a befolyásoló tényezők, amik nem közönbösek az áltagos havi netto bérek szempontjából: A munkanélküliség egy határozott befolyásoló tényező, a kórházi ágyak száma viszont csak Budapest és a többi megye eltérését mutatja, szintúgy a 100 lakásra jutó lakosok száma (utóbbi egyértelműen a vidék javára dőlt el, mivel a túlzsúfolt fővárosnak ez egy hátrányos jellemvonása), a bűnözési rátában is kis különbségek láthatók. Az elrendeződésből kiviláglik, hogy még minig erősen főváros-vidék felosztású az ország. Viszont a távolság e kettő között lassan csökkenhet, lásd a fejlődésnek indult régiók. Emellett persze a vidékben is több gócpont alakult ki, ahol nagyon fejlettségi szint látható: Székesfehérvár, Győr, Eszergom nem csak magukban, hanem környezetükben is eléggé fejlettek, viszont Pécs hiába vonzó város, a megyéje még nincs a vele megegyező szinten. A fejlődő Békés megyén is Szeged "ereje" látszik. Heves megye Egerrel, Hajdú-Bihar Debrecennel, Pest megye pedig a Budapesthez való közelség miatt a valóságban is arányalag jó mértékű keresettel rendelkezik.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
2007: Kerületek http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/kerulet.xls XLS