„2008:Létszámtervezés” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat által érintett célcsoportok)
a (Levédte a(z) 2008:Létszámtervezés lapot [edit=sysop:move=sysop])
 
(2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
11. sor: 11. sor:
 
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 
A közszféra létszámának alakulását mindeddig nem úgy vizsgálták, mint a gazdasági helyezet, a munkavállalók szabad választása és mozgása következtében is kialakuló foglalkoztatotti számot. A jelenlegi gyakorlat ugyanis úgy tekinti, hogy a létszám központi döntésekkel tetszőlegesen alakítható, azaz elbocsátásokkal szinte bármilyen mértékben csökkenthető, az engedélyezett létszámkeret emelésével pedig rövid időn belül feltölthető. Ez a szemlélet figyelmen kívül hagyja a munkavállalói döntést, amely pedig egyre gyakrabban jelentkezik a közszféra önkéntes elhagyásában. (A létszámadatokat nem befolyásolja, de külön elemzést érdemelne, hogy a saját döntésük alapján távozók képzettségi szintje, nyelvtudása, szakmai tapasztalata valószínűsíthetően átlag feletti – hiszen az ilyen embereket fogadja szívesen a vállalkozói szféra.)
 
A közszféra létszámának alakulását mindeddig nem úgy vizsgálták, mint a gazdasági helyezet, a munkavállalók szabad választása és mozgása következtében is kialakuló foglalkoztatotti számot. A jelenlegi gyakorlat ugyanis úgy tekinti, hogy a létszám központi döntésekkel tetszőlegesen alakítható, azaz elbocsátásokkal szinte bármilyen mértékben csökkenthető, az engedélyezett létszámkeret emelésével pedig rövid időn belül feltölthető. Ez a szemlélet figyelmen kívül hagyja a munkavállalói döntést, amely pedig egyre gyakrabban jelentkezik a közszféra önkéntes elhagyásában. (A létszámadatokat nem befolyásolja, de külön elemzést érdemelne, hogy a saját döntésük alapján távozók képzettségi szintje, nyelvtudása, szakmai tapasztalata valószínűsíthetően átlag feletti – hiszen az ilyen embereket fogadja szívesen a vállalkozói szféra.)
 +
 +
A feladat itt bemutatott értelmezése egyben arra is példa: hogyan lehet a fenntarthatóság (dinamikus) fogalmát értelmezni komplex jelenségek kapcsán. A környezeti tényezők és a mindenkori gyakorlat kirajzol ugyanis egy szabályrendszert, melytől bármilyen irányba való jelentős eltérés nem minősülhet fenntarthatónak.
  
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
18. sor: 20. sor:
  
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
A közszféra létszáma alakulásának vizsgálata, előrejelzése elsősorban a munkaadó „állam”, állami szervek számára kiemelt jelentőségű, alapvetően: - a személyi jellegű kifizetések tervezése, az ezekkel történő gazdálkodás,
+
A közszféra létszáma alakulásának vizsgálata, előrejelzése elsősorban a munkaadó „állam”, állami szervek számára kiemelt jelentőségű, alapvetően:  
 +
- a személyi jellegű kifizetések tervezése, az ezekkel történő gazdálkodás,
 
  - a munkakörök ellátása folyamatos biztosítása, valamint a
 
  - a munkakörök ellátása folyamatos biztosítása, valamint a
 
  - munkaerő-piaci egyensúly, munkanélküliség kezelése szempontjából.
 
  - munkaerő-piaci egyensúly, munkanélküliség kezelése szempontjából.

A lap jelenlegi, 2008. június 16., 08:56-kori változata

Forrás

XLS XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A közszférában alkalmazottak létszáma és további létszám és gazdasági adatok közötti összefüggés vizsgálata hasonlóság elemzés módszerével, a KSH adatai alapján

A feladat előtörténete

A közszféra (a központi költségvetési szerveknél, valamint önkormányzatoknál foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztviselők) létszámának alakulása napjainkban egyre élesedő vitát vált ki. A „karcsúbb állam” hívei a létszámcsökkentésben az állami kiadások lefaragásának lehetőségét látják, míg a munkaügyi szakemberek és a szakszervezetek a munkanélküliség további növekedését, a jól képzett szakemberek elvesztegetését. Közszférában dolgozó és „újságolvasó” emberként is érdekel, hogyan vizsgálható, jelezhető előre a létszám alakulása.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A közszféra létszámának alakulását mindeddig nem úgy vizsgálták, mint a gazdasági helyezet, a munkavállalók szabad választása és mozgása következtében is kialakuló foglalkoztatotti számot. A jelenlegi gyakorlat ugyanis úgy tekinti, hogy a létszám központi döntésekkel tetszőlegesen alakítható, azaz elbocsátásokkal szinte bármilyen mértékben csökkenthető, az engedélyezett létszámkeret emelésével pedig rövid időn belül feltölthető. Ez a szemlélet figyelmen kívül hagyja a munkavállalói döntést, amely pedig egyre gyakrabban jelentkezik a közszféra önkéntes elhagyásában. (A létszámadatokat nem befolyásolja, de külön elemzést érdemelne, hogy a saját döntésük alapján távozók képzettségi szintje, nyelvtudása, szakmai tapasztalata valószínűsíthetően átlag feletti – hiszen az ilyen embereket fogadja szívesen a vállalkozói szféra.)

A feladat itt bemutatott értelmezése egyben arra is példa: hogyan lehet a fenntarthatóság (dinamikus) fogalmát értelmezni komplex jelenségek kapcsán. A környezeti tényezők és a mindenkori gyakorlat kirajzol ugyanis egy szabályrendszert, melytől bármilyen irányba való jelentős eltérés nem minősülhet fenntarthatónak.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A probléma megoldásához szükséges adatokat (alkalmazásban állók száma a költségvetésben, alkalmazásban állók száma összesen, egyéni vállalkozások száma, regisztrált gazdasági szervezetek száma, 15-74 éves népesség, munkanélküliek száma, GDP folyó áron) a KSH honlapján megtalálható, nyilvános adatbázisából gyűjtöttem. Az adatok a 2004-től 2007-ig terjedő időszakot fedik le, negyedéves bontásban. Kiválasztásukat szakmai szempontok (annak szakmai megítélése, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a vizsgált létszámra), illetve az adatok konzisztenciájának követelménye (valamennyi adatnak rendelkezésre kell állnia a teljes vizsgált időszakban, negyedéves bontásban) befolyásolták.

A feladat által érintett célcsoportok

A közszféra létszáma alakulásának vizsgálata, előrejelzése elsősorban a munkaadó „állam”, állami szervek számára kiemelt jelentőségű, alapvetően:

- a személyi jellegű kifizetések tervezése, az ezekkel történő gazdálkodás,
- a munkakörök ellátása folyamatos biztosítása, valamint a
- munkaerő-piaci egyensúly, munkanélküliség kezelése szempontjából.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A közszféra létszáma alakulásának előrejelzése lehetővé teszi a hatékonyabb személyi-juttatás tervezést, az előirányzat-módosítások megalapozottabb előkészítését, valamint a munkaerő-gazdálkodást.

A válaszokat befolyásoló tényezők

A potenciális munkavállalók számát a 15-74 éves népesség összlétszáma adta, a munkavállalók mozgását jellemző tényezőkként az alkalmazásban állók, illetve a munkanélküliek számát vettem figyelembe. A gazdasági szervezeteket jellemző adatokként az egyéni vállalkozások számát és a regisztrált gazdasági szervezetek számát választottam. A gazdaság állapotának változását a folyó áron megadott GDP adatainak alakulásán keresztül vettem figyelembe.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Első lépésként a vizsgálatban résztvevő objektumok, illetve a hozzájuk tartozó attribútumok meghatározását végeztem el. Objektumok: Negyedévek, 2004. I. negyedévtől 2007. IV. negyedévig. Attribútumok: 15-74 éves népesség összesen, alkalmazásban állók száma összesen, egyéni vállalkozások száma, GDP folyó áron, munkanélküliek száma, regisztrált gazdasági szervezetek száma, alkalmazásban állók száma a költségvetésben. Az adatokból metaadatbázist készítettem. A metaadatbázisból (kimutatás varázslóval) készítettem el a Pivot táblát. Ennek darab/érték nézetében ellenőriztem a metaadatbázis kitöltésének helyességét (egy és csak egy adat szerepel minden objektumhoz minden attributumból). A Pivot tábla összeg/érték nézetéből a szakértői becslésem által megadott irányok (1 vagy 0, azaz fordított és egyenes arány) alapján a SORSZÁM függvény segítségével létrehoztam a rangsor táblát. Elvégeztem a SOLVER beállításait, a célcella vagyis az eltérések (delta) szorzatösszege legyen minél kisebb. Korlátozó tényezőként a lépcső tábla minden oszlopában beállítottam, hogy egy adott lépcsőfok nem lehet nagyobb a felette lévőnél. A SOLVER-t többször futtattam, mindaddig, amíg a szorzatösszeg csökkent (egészen nulláig). Az előrejelzés készítéséhez szükséges dinamikus COCO tábla előkészítéseként a rangsor táblát az első 15 adatból is elkészítettem, a vizsgálandó (közszféra létszáma) adatok egy negyedévvel „felfelé történő eltolásával”, azaz az adott negyedévi adatok határozzák meg a következő negyedévi közszféra létszámot (Rangsor2). A COCO-t futtattam, a lépcsők táblája adataiból kiolvasható a közszféra létszámának 2008. I. negyedévi várható adata.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A dinamikus COCO tábla adataiból (a nyilvánvalóan kiugró, ezért az elemzés során figyelmen kívül hagyott adatok elhagyása után) kiolvasható eredmény: a létrehozott modell a közszféra létszámára 2008. I. negyedévében a trendnek megfelelő további csökkenést jósol. A COCO táblák eltérés oszlopainak (Y*-Y) adataiból megállapítható, hogy a felvett attribútumok ténylegesen összefüggést mutatnak a vizsgálat tárgyával (közszféra létszáma), azaz ezekből a modell létrehozható.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Arra a következtetésre jutottam, hogy 2008. I. negyedévében a közszférában foglalkoztatottak létszáma várhatóan (az eddigi trendet követve) csökken, az előrejelzés szerint 723 ezer főre. A KSH honlapján jelenleg már rendelkezésre álló 2008. I. negyedévi adat: 715 ezer fő, a modell tehát helyesen jelezte előre a létszám további csökkenését.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A közszféra létszámának alakulását a modell csak a KSH honlapján, megfelelő negyedéves bontásban rendelkezésre álló nyilvános adatok alapján vizsgálja. Az előrejelzés pontosságát további tényezők bevonásával lehetne növelni (további makrogazdasági adatok bevezetése, az önkéntes munkanélküliek számának figyelembe vétele, nyugdíjba vonulók életkori adatai, magyar állampolgárok külföldön történő munkavállalása). További vizsgálandó terület, hogy a modellben szereplő egyes attribútumoknál figyelembe vett „irányok” változtatása hogyan befolyásolja a modell működését, ennek kísérlete található meg a második XLS fájlban.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A lépcsős függvény átforgatásával létrehozott szakértői rendszer arra ad választ, hogy az alkalmazásban állók száma összesen, egyéni vállalkozások száma, regisztrált gazdasági szervezetek száma, 15-74 éves népesség, munkanélküliek száma, GDP folyó áron adatok ismerete (KSH közlésében rendelkezésre állnak) esetén hogyan alakul várhatóan (nő vagy csökken) az alkalmazásban állók száma a költségvetésben a következő negyedév során. Különösen akkor lehet érdekes ez az adat, ha a modell a trend megváltozását (megfordulását) jósolja.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet A feladat előkészítésével, elemzésével párhuzamosan folytatott kutatásaim során konkurens, illetve kapcsolódó megoldásokkal nem találkoztam.