„BA3:beszámoló” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
a (Levédte a(z) BA3:beszámoló lapot [edit=sysop:move=sysop])
 
(62 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
Számvitel
 
 
=Forrás=
 
=Forrás=
 
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/munkatervek/......xls XLS]
 
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/munkatervek/......xls XLS]
12. sor: 11. sor:
 
Manapság a könyvelőknek elég nehéz feladat maga a beszámoló elkészítése. Éppen ezért nem mindegy, hogy ezt milyen formában kell tenniük. Ha például: egy vállalkozásnak elég egyszerűsített éves beszámolót elkészíteni, akkor fölöslegesen nem kell vesződniük éves beszámoló készítésével. Természetesen ez nem tilos, sőt a Törvény minden esetben engedélyezi a magasabb szintű beszámoló készítését, de a vállalkozásra vonatkozó minimum szintű beszámolónál alacsonyabbat nem. A szakértői rendszerem segítségével pontosan ezt a minimum, de minden esetben megfelelő szintet tudják kiválasztani.
 
Manapság a könyvelőknek elég nehéz feladat maga a beszámoló elkészítése. Éppen ezért nem mindegy, hogy ezt milyen formában kell tenniük. Ha például: egy vállalkozásnak elég egyszerűsített éves beszámolót elkészíteni, akkor fölöslegesen nem kell vesződniük éves beszámoló készítésével. Természetesen ez nem tilos, sőt a Törvény minden esetben engedélyezi a magasabb szintű beszámoló készítését, de a vállalkozásra vonatkozó minimum szintű beszámolónál alacsonyabbat nem. A szakértői rendszerem segítségével pontosan ezt a minimum, de minden esetben megfelelő szintet tudják kiválasztani.
 
==Objektumok (sorok)==
 
==Objektumok (sorok)==
−
A 2000/C vagyis a Számviteli Törvény négy különféle típusú beszámolót különbözetet meg:
+
'''A Számviteli, vagyis a 2000/C törvény a beszámolónak 4 típusát különbözteti meg:'''
  
−
- Egyszerűsített beszámoló
+
-''' Egyszerűsített beszámoló'''
  
−
- Egyszerűsített éves beszámoló
+
-''' Egyszerűsített éves beszámoló'''
  
−
- Éves beszámoló
+
- '''Éves beszámoló'''
  
−
- Konszolidált (összevont) beszámoló
+
- '''Konszolidált vagy más néven összevont éves beszámoló'''
  
−
De itt még ki kell térni azokra is akikre nem vontakozik a Számvitlei Törvény, hiszen azokat nem terheli beszámolási kötelezettség, valamint azokra is akiknek a beszámoló készítését külön jogszabály vagy kormányrendelet szabályozza.
+
'''Viszont az én szakértői rendszerem a törvény alapján kitér azokra is, akiknek nincs, vagy éppen sajátos beszámolási kötelezettségük van.'''
  
−
"2. § (1) A törvény hatálya - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.
+
'''Most nézzük meg, hogy mit mond ki a törvény az egyes beszámoló típusokkal kapcsolatban.'''
  
−
(2) A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.
+
'''E törvény 2. paragrafusa meghatározza, hogy ki tartozik, és ki nem tartozik a törvény hatály alá:'''
  
−
(3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.
+
2. § (1) A törvény hatálya - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.  
  
−
2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság), amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.
+
(2) A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.
 +
 
 +
(3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.
 +
 
 +
2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság), amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.  
  
 
(2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá.
 
(2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá.
 +
 +
'''A 3. § megszabja, hogy a törvény szerint ki a gazdálkodó, ez azért is fontos, mert elsősorban ő tartozik a törvény hatálya alá.'''
 +
 +
3. § (1) E törvény alkalmazásában
 +
1. gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény;
 +
 +
'''Tehát a 2. és 3. paragrafus meghatározza azoknak a körét, akikre a törvény vonatkozik. Azok, akikre a 2000/C törvény hatálya nem terjed ki, azoknak nincs beszámolási kötelezettségük. Így az elkészített szakértői rendszer alkalmazása során, már az első kérdésre megadott válasz alapján eldönthető, hogy a vállalkozónak van-e beszámolási kötelezettsége.'''
 +
 +
'''A 4.§ általánosan vonatkozik minden olyan szervezetre, amelyiknek beszámolási kötelezettsége van.'''
 +
 +
4. § (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni.
  
−
3. § (1) E törvény alkalmazásában
+
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
  
−
1. gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény;
+
'''Az 5. és 6. paragrafusok meghatározzák azt, hogy melyek azok a szervezetek, amelyeknek a beszámolási kötelezettségét külön jogszabály, vagy kormányrendelet szabályozza.'''
 +
 +
5. § Az államháztartás szervezetei beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat - e törvény alapján és az államháztartási törvényben foglaltakra figyelemmel - kormányrendelet szabályozza.
  
−
2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;
+
6. § (1) A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosítóintézet könyvvezetésének és éves beszámoló készítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.  
  
−
3. államháztartás szervezetei: azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít;
+
(2) Az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.
  
−
4. egyéb szervezet:
+
(3) A gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét - e törvény és a vonatkozó külön jogszabály rendelkezései alapulvételével - a létrehozó szervezet állapítja meg azzal, hogy a létrehozott szervezetet - jogi személyiségének megfelelően - a 3. § (1) bekezdése 2-4. pontjai szerinti szervezetek közé kell besorolnia.
  
−
a) a lakásszövetkezet,
+
'''Ezek a szervezetek a következők:'''
 +
 +
3.§ (1)  
 +
2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízi társulat, az erdő birtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;
  
−
b) a társasház,
+
3. államháztartás szervezetei: azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít;
  
−
c) a társadalmi szervezet, a köztestület,
+
4. egyéb szervezet:
 +
a) a lakásszövetkezet,
 +
b) a társasház,
 +
c) a társadalmi szervezet, a köztestület,  
 +
d) az egyházi jogi személy,
 +
e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
 +
f) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
 +
g) a közhasznú társaság,
 +
h) a Műsorszolgáltatási Alap,
 +
i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
 +
j) a vízi közmű társulat,
 +
k) a befektetési alap, az egyéb alapok,
 +
l) a tőzsde, az elszámoló házi tevékenységet végző szervezet,
 +
m) a magánnyugdíjpénztár,
 +
n) az önkéntes nyugdíjpénztár,
 +
o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
 +
p) a közraktár,
 +
r) külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.
  
−
d) az egyházi jogi személy,
+
'''Az államháztartás szervezeteinek, a Magyar Nemzeti Banknak,a hitelintézeteknek, a pénzügyi vállalkozásoknak,a befektetés vállalkozásoknak, a biztosító intézeteknek, az egyéb szervezeteknek,és a gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézményeknek van sajátos beszámolási kötelezettségük.'''
  
−
e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
+
'''Ezért elég a szakértői rendszerben az első két kérdésre válaszolniuk, vagyis, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, de a beszámolójukra külön jogszabály, vagy rendelet is vonatkozik, ami alapján sajátos a beszámolási kötelezettségük.'''
 +
 +
'''A 8.§ határozza meg, hogy mitől függ az, hogy a vállalkozóknak milyen típusú beszámolót kell készíteniük.'''
  
−
f) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
+
8. § (1) A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ.
  
−
g) a közhasznú társaság,
+
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámoló lehet:
 +
a) éves beszámoló,
 +
b) egyszerűsített éves beszámoló,
 +
c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,  
 +
d) egyszerűsített beszámoló.
  
−
h) a Műsorszolgáltatási Alap,
+
(3) A gazdálkodónak a (2) bekezdés szerinti beszámolót kettős könyvvitellel kell - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - alátámasztania.
  
−
i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
+
'''A 8. § 4. bekezdése kimondja, hogy a gazdálkodónak a törvény alapján elég egyszerűsített beszámolót készítenie, amennyiben az egyszeres könyvvezetést alkalmazza:'''
 +
 +
(4) Egyszeres könyvvitellel alátámasztott - a (2) bekezdés d) pontja szerinti - egyszerűsített beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha ezt a törvény lehetővé teszi.
  
−
j) a víziközmű társulat,
+
'''Tehát azon vállalkozók, akik kettős könyvvitelt vezetnek kötelesek vagy éves, vagy egyszerűsített éves, vagy összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni.'''
 +
 +
'''A 9. § meghatározza azon vállalkozóknak a körét, akik készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót.'''
  
−
k) a befektetési alap, az egyéb alapok,
+
9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
  
−
l) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
+
(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
  
−
m) a magánnyugdíjpénztár,
+
a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,  
  
−
n) az önkéntes nyugdíjpénztár,
+
b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,  
  
−
o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
+
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
  
−
p) a közraktár,
+
'''Amelyik vállalkozó kettős könyvvitelt vezet, de a fent említett 3 kritériumból legalább kettőnek megfelel, akkor elég, ha egyszerűsített éves beszámolót készít.'''
  
−
r) külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.
+
'''Viszont vannak olyan esetek, amikor hiába felel meg legalább két vagy akár mind a három kritériumnak, a törvény akkor sem engedi, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsen. Ezek a következők:'''
  
−
(2) E törvény alkalmazásában
+
(3) A (2) bekezdés előírásait részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja.
  
−
1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:
+
'''A 3. § 6. bekezdésének 2-3. pontja:'''
  
−
a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy
+
2. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy;
  
−
b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy
+
3. tulajdoni részesedést jelentő befektetés: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba - vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény;
  
−
c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
+
(4) Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót az a vállalkozó, ahol az üzleti év a naptári évtől a 11. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján tér el.
  
−
d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;
+
'''A 11.§ 2-3 bekezdése:'''
  
−
2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni;
+
11. §
 +
(1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik - a (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével - a naptári évvel.  
  
−
3. közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják;
+
(2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet:
  
−
4. társult vállalkozás: az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés szavazati arányának meghatározása során a 115. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárást kell értelemszerűen alkalmazni;
+
a) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér;
 +
b) a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér;  
 +
c) az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai részvénytársaság és európai szövetkezet kivételével.
  
−
5. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozások közé;
+
(3) Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására - a (2) bekezdésben rögzítettek mellett is - három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatás is.  
  
−
6. konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen;
+
'''Ha a vállalkozó nem felel meg a fent említett három kritériumból legalább kettőnek, vagy megfelel, de a törvény még sem engedi, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsen; mert vagy részvénytársaság, vagy konszolidálásba bevont vállalkozás, vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, vagy olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, illetve ahol az üzleti év eltér a naptári évtől, akkor ezek a vállalakozások kötelesek éves beszámolót készíteni.'''
  
−
7. kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anyavállalat és a 2-4. pont szerinti vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni);
+
'''A 10. § kimondja, hogy az anyavállalatoknak egyes kivételektől eltekintve kötelező összevont (konszolidált) beszámolót készíteniük.'''
 +
 +
10. § (1) Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni - a 116-117. §-ban foglaltak kivételével - az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 3. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében anyavállalatnak minősül.
  
−
8. kapcsolt fél: a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fogalom.
+
'''3.§ 2. bekezdése:'''
  
−
(6) E törvény alkalmazásában
+
E törvény alkalmazásában  
  
−
1. mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni;
+
1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:
  
−
2. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy;
+
a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy  
  
−
3. tulajdoni részesedést jelentő befektetés: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba - vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény;
+
b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy  
  
 +
c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
  
 +
d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;
  
−
4. § (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni.
+
'''A 116. és 117. paragrafus az anyavállalatokra és leányvállalatokra vonatkozik. Ezekben határozza meg a törvény azokat a kivételeket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy ne készítsenek összevont (konszolidált) éves beszámolót, csak éves beszámolót.'''
  
−
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
+
116. §
 +
(1) Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (a továbbiakban: mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat), ha a fölérendelt anyavállalat az Európai Gazdasági Térségben rendelkezik székhellyel, e törvény vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoz nyilvánosságra összevont (konszolidált) éves beszámolót, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentést, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 119. §; és ha
  
−
5. § Az államháztartás szervezetei beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat - e törvény alapján és az államháztartási törvényben foglaltakra figyelemmel - kormányrendelet szabályozza.
+
a) a fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a mentesíthető anyavállalatban, vagy legalább 90%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulajdonosok elfogadták a mentesítést, vagy
  
−
6. § (1) A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosítóintézet könyvvezetésének és éves beszámolókészítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.
+
b) az a) ponton kívüli esetekben, a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egy része - akiknek összesen legalább 10%-os mentesíthető anyavállalati részesedés van a birtokukban - legalább hat hónappal az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének mérlegfordulónapja előtt nem kérték a mentesíthető anyavállalattól az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását.  
  
−
(2) Az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.
+
(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti mentesítés arra az anyavállalatra, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontjai szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.  
  
−
(3) A gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségét - e törvény és a vonatkozó külön jogszabály rendelkezései alapulvételével - a létrehozó szervezet állapítja meg azzal, hogy a létrehozott szervezetet - jogi személyiségének megfelelően - a 3. § (1) bekezdése 2-4. pontjai szerinti szervezetek közé kell besorolnia.
+
'''Az ide vonatkozó 119.§ azt határozza meg, hogy mikor nem kötelező az anyavállalatnak a leányvállalatot bevonnia a konszolidált beszámolójába.'''
  
−
7. § (1) Az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendelet a megjelölt szervezetek tekintetében azokat a sajátos szabályokat tartalmazhatja, amelyek - egyéb jogszabályi előírásokból következően - eltérnek a törvény 17-158. §-aiban előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a törvény alapelveivel. A kormányrendelettel nem érintett törvényi előírásokat az 5-6. §-ban megjelölt szervezeteknél - a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokon túlmenően - alkalmazni kell.
+
119. §  
 +
(1) A leányvállalatot nem kötelező bevonni az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe, ha
  
−
(2) A törvény 17-158. §-aiban foglaltakat a kormányrendelet előírásai figyelembevételével kell alkalmazni az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendeletben megjelölt szervezeteknek is.
+
a) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat az adott leányvállalat - a konszolidálásba először történő bevonása évében az ehhez szükséges adatszolgáltatást még nem tudta kialakítani, vagy vis maior miatt hiányzó adatait nem pótolta - aránytalanul magas költségek mellett és késedelmesen tudja szolgáltatni; vagy
  
−
8. § (1) A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ.
+
b) a leányvállalatban lévő részesedést (részvényt, üzletrészt) kizárólag továbbértékesítés céljából szerezték meg és a forgóeszközök között mutatják ki; vagy
  
−
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámoló lehet:
+
c) lényeges és tartós jogi korlátozások vagy rendkívüli körülmények huzamosan akadályozzák az anyavállalatot a 3. § (2) bekezdésének 1. pontjában megnevezett jogai gyakorlásában; vagy
  
−
a) éves beszámoló,
+
d) az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapján előtársaságként működött.
  
−
b) egyszerűsített éves beszámoló,
+
(2) A leányvállalatot nem kell az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevonni, ha a beszámoló enélkül is megbízható és valós képet ad az anyavállalat és egyéb leányvállalatai vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Amennyiben több leányvállalat megfelel ennek az előfeltételnek, akkor együttesen kell elbírálni, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóból való kihagyásuk sem torzítja az anyavállalat és egyéb leányvállalatai együtteséről kialakuló megbízható és valós összképet.
 +
 +
(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásai a közös vezetésű vállalkozásra is értelemszerűen alkalmazhatók.
  
−
c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,
+
'''A 116. § alapján azon anyavállalatnak, mely egyszemélyben leányvállalat is, nem kell összevont (konszolidál) éves beszámolót készítenie, ha megfelel a mentesítés kritériumainak.'''
  
−
d) egyszerűsített beszámoló.
+
'''A 117. § tartalmazza azokat a kritériumokat, melyek teljesítésével nem kötelező az anyavállalatnak összevont (konszolidált) beszámolót készítenie.'''
  
−
(3) A gazdálkodónak a (2) bekezdés szerinti beszámolót kettős könyvvitellel kell - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - alátámasztania.
+
117. §
 +
(1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
  
−
(4) Egyszeres könyvvitellel alátámasztott - a (2) bekezdés d) pontja szerinti - egyszerűsített beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha azt e törvény vagy az 5-6. §-okban hivatkozott kormányrendelet lehetővé teszi.
+
a) a mérlegfőösszeg 2700 millió forintot,
 +
 +
b) az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot,
  
−
9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
+
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.  
  
−
(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
+
(2) Az (1) bekezdés szerinti mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a 119. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni.
  
−
a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,
+
(3) Amennyiben az anyavállalat leányvállalatai és közös vezetésű vállalkozásai valamelyike nem rendelkezik a tárgyévet megelőző üzleti év (1) bekezdés szerinti adataival, akkor az (1) bekezdés szerinti mutatóérték meghatározásánál a tárgyévi várható - éves időtartamra átszámított - adatokat kell figyelembe venni.
  
−
b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,
+
(4) A hitelintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra, a pénzügyi vállalkozásra, mint anyavállalatra az (1) bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik.
  
−
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
+
(5) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.
 +
 +
(6) Nem kell az anyavállalatnak az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha leányvállalatait, közös vezetésű vállalkozásait a 119. § alapján felmentette és ezen vállalkozásokra, valamint társult vállalkozásaira alkalmazható a 129. § (2) bekezdése.
 +
 +
129. §
  
−
(3) A (2) bekezdés előírásait részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja.
+
(1) Ha egy konszolidálásba bevont vállalkozás jelentős, mértékadó befolyást gyakorol egy vállalkozás üzleti és pénzügyi döntéseire, akkor ezt a részesedést az összevont (konszolidált) mérlegben külön soron kell szerepeltetni.
  
−
(4) Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót az a vállalkozó, ahol az üzleti év a naptári évtől a 11. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján tér el.
+
(2) Az (1) bekezdést nem szükséges alkalmazni akkor, ha a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós megítélése szempontjából nem jelentős a társult vállalkozás részesedése.
  
−
10. § (1) Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni - a 116-117. §-ban foglaltak kivételével - az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 3. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében anyavállalatnak minősül.
+
'''Ha az anyavállalat a fent említett 3 kritériumból legalább kettőnek megfelel, akkor készíthet éves beszámolót. Viszont ez nem vonatkozik a hitelintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra és a pénzügyi vállalkozásra, mint anyavállalatra. Abban az esetben sem vehető figyelembe, ha az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.'''
  
−
11. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik - a (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével - a naptári évvel.
+
'''Illetve nem kell az anyavállalatnak összevont (konszolidált) beszámolót készítenie, ha nem kell bevonnia a leányvállalatait a konszolidálásba, illetve ha a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós megítélése szempontjából nem jelentős a társult vállalkozás részesedése.'''
  
−
(2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet:
+
'''A 118.§ a leányvállalatok beszámolási kötelezettségét szabályozza:'''
  
−
a) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér;
+
118. §
 +
(1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az anyavállalatot, minden leányvállalatot - a 119. § kivételével - be kell vonni.
  
−
b) a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér;
+
(3) Minden leányvállalat - függetlenül attól, hogy bevonják-e a konszolidálásba - köteles az anyavállalathoz éves beszámolóját, a saját jogon készített, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, valamint közbülső beszámolót, továbbá ha ezen beszámolók könyvvizsgálata megtörtént, a könyvvizsgálói jelentéseket átadni. Az anyavállalat a leányvállalatoktól felvilágosítást, indokolást kérhet az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez.
  
−
c) az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai részvénytársaság és európai szövetkezet kivételével.
+
'''A leányvállalatoknak – függetlenül attól, hogy bevonták-e őket a konszolidálásba – mindenképp éves beszámolót kell készíteniük.'''
  
−
(3) Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására - a (2) bekezdésben rögzítettek mellett is - három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is.
+
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 +
Az oszlopokban 15 kérdés található. Minden kérdésre 2-2 válasz lehetőség van. A kérdéseket a Számviteli Törvény alapján készítettem. A kérdésekre válaszolva a könyvelő megtudhatja, hogy melyik beszámolóforma a legmegfelelőbb a vállalalkozás számára akinek a beszámolóját készíti. Persze ehhez szükséges, hogy pontosan ismerje a vállalkozás egyes számszerűsíthető adatait.
 +
=A feladat által érintett célcsoportok=
 +
A rendszer elsősorban könyvelőknek nyújt megoldást a beszámoló típusának pontos megválasztásában.
 +
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 +
A célcsoportnak a 15 kérdésből álló rendszerben a rájuk leginkább vonatkozó kérdésekre kell választ adniuk, ahelyett, hogy a Számviteli Törvényt vagy egyéb segítséget(más könyvelők stb.)kellene igénybe venniük.
 +
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 +
A rendszer alapja egy excell táblázat, melyben a lehetséges kérdések (maximum 15) megválaszolásával a célcsoport megtudhatja, hogy milyen beszámolót kell készítsen az egyes vállalkozásoknak.
 +
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 +
A kérdésekre adott válasz 32768 féle lehet. Természetesen nem kell az összes 15 kérdésen végig menni minden esetben.  
  
 +
Már az első kérdés megválaszolása után megtudható, hogy egyáltalán kell-e beszámolót készíteni. Ha a vállalkozó a törvény 2. paragrafusa alapján nem tartozik a Számviteli törvény hatálya alá, akkor nincs beszámolási kötelezettsége.
 +
A további kérdéseket, már csak azoknak kell megválaszolniuk, akikre kiterjed a törvény hatálya.
  
 +
A második kérdés azt hivatott eldönteni, hogy a vállalkozónak sajátos beszámolási kötelezettsége van-e. Azt, hogy kinek van sajátos beszámolási kötelezettsége az 5. és 6. § határozza meg. Ha egy vállalkozónak nincs sajátos beszámolási kötelezettsége, akkor lépjen tovább a következő kérdésre.
  
 +
A harmadik kérdés a könyvvezetés módjára vonatkozik. Ha a vállalkozás egyszeres könyvvitelt vezet, akkor neki a 8.§ 4. bekezdése alapján elég egyszerűsített beszámolót készítenie.
 +
Ha könyvvezetés kettős, akkor a 8.§ alapján vagy éves, vagy egyszerűsített éves, vagy összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie.
  
 +
A negyedik, az ötödik és a hatodik kérdés összefügg. Ha a vállalkozó nem anyavállalat és nem leányvállalat, akkor a hatodik kérdést nem is kell megválaszolnia. Csak a hetedik, a nyolcadik, a kilencedik és az ezekre adott válaszok alapján majd a tizedik kérdés vonatkozik rá.
  
 +
A hetedik, a nyolcadik és a kilencedik kérdés a vállalkozás számszerűsíthető adataira vonatkozik. Tehát ezek megválaszolásához a könyvelőknek pontos adatokkal kell rendelkezniük. Ha a vállalkozás a 9. paragrafusban meghatározott 3 kritériumból (az előző két üzleti évben a vállalkozás mérlegfőösszege nem haladta meg az 500 millió forintot, az előző két üzleti évben az éves nettó árbevétel nem haladta meg az 1000 millió forintot és a jelenlegi üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt) nem felel meg legalább két kritériumnak, akkor éves beszámolót kell készítenie.
  
 +
A tizedik kérdés azokra vonatkozik, akik a 9.§ 2. bekezdése alapján ugyan jogosultak lennének egyszerűsített éves beszámolót készíteni, mert a 3 kritériumból kettőnek megfelelnek, de a 9. § 3. és 4. bekezdése alapján erre lehet, hogy valamiféle kizáró ok van. Ha a vállalkozásra valamelyik kizáró ok érvényes, akkor nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, hanem köteles éves beszámolót készíteni.
  
 +
Most visszatérve a negyedik, az ötödik és a hatodik kérdéshez:
 +
Ha a vállalkozás a negyedik kérdésre, vagyis,(a 3. § 2. bekezdésének 1. pontja alapján) anyavállalat-e nemmel, viszont az ötödikre, hogy leányvállalat-e,igennel válaszol, akkor a 118. § paragrafus alapján éves beszámolót köteles készíteni.
  
 +
Ha a vállalat anyavállalat és egyszeményben leányvállalat is akkor, a negyedik és ötödik kérdésre is igennel válaszol. Ekkor következik a hatodik kérdés. Erre a 116. § alapján lehet megadni a választ. Ha egy anyavállalat egyszemélyben leányvállalata is egy (fölérendelt) anyavállalatnak, akkor mentesülhet az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége alól, és elég éves beszámolót készítenie.
  
 +
Ha vállalakozó ugyan anyavállalat, de nem leányvállalat, akkor az ötödik kérdés megválaszolása után csak a tizenegyedik kérdés vonatkozik majd rá. A tizenegyedik kérdére a 119. § alapján lehet válaszolni. Ez azt dönti el, hogy az anyavállalatnak mikor nem kötelező a konszolidálásba bevonni leányvállalatait. Ha nem kell bevonnia leányvállalatait a konszolidálásba, akkor elég éves beszámolót készítenie. Ha erre a kérdésre a 119. § alapján nemmel válaszol akkor lépjen tovább a következő kérdésre.
  
 +
A tizenkettedik, a tizenharmadik és a tizennegyedik kérdés az anyavállalat számszerűsíthető adataira vonatkozik. A 117. § első bekezdésében felsorolt 3 kritériumból (az előző két üzleti évben a mérlegfőösszeg 2700 millió forintot, az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot, és az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt nem haladja meg) az anyavállalat legalább kettőt nem tud teljesíteni, akkor összevont (konszolidált) beszámolót kell készítenie.
  
 +
Ha legalább két kritériumnak meg tud felelni, akkor lépjen a tizenötödik kérdésre. Erre a kérdésre 117. § 4., 5. és 6. bekezdésének alapján adható meg a válasz. Ez arra vonatkozik, hogy nincs-e semmilyen kizáró oka annak, hogy éves beszámolót készítsen. Ha a 117. § 4., 5. vagy 6. bekezdésében foglaltak közül valamelyik érvényes a vállalatra, akkor hiába tudja teljesíteni a kettő vagy akár mind a három mentesítő kritériumot, mégis összevont (konszolidált) beszámolót köteles készíteni.
  
−
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 
−
=A feladat által érintett célcsoportok=
 
−
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 
−
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 
−
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 +
Azért hoztam létre ezt a rendszert, mert már magam is tapasztaltam, hogy a könyvelőknek milyen nehéz dolguk van. Mindig pontosan ismerni a rendeletket, törvényeket nagyon nehéz. Ez a rendszer valamelyest megkönnyítené és eredményesebbé teheti munkájukat. Remélem segítségükre lesz és hasznosítani tudják majd munkájuk során.
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

A lap jelenlegi, 2008. december 14., 14:07-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Milyen beszámolót készítsen a vállalkozó?

A feladat előtörténete

A vállalkozóknak minden év végén el kell készíteniük éves beszámolójukat. Ez elég bonyolult feladat, amit általában könyvelőkkel végeztetnek el. Ezért a 2000/C vagyis a Számviteli Törvény alapján szeretném megkönnyíteni a könyvelők helyzetét.Szeretnék a segítségükre lenni a beszámoló típusának kiválasztásában, hogy azt majd megfelelően el tudják készíteni.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Jelenleg minden könyvelő a beszámoló készítés előtt újra és újra előveszi a Számviteli Törvényt és minden alkalommal kénytelen időt és energiát nem sajnálva végigtanulmányozni azt. Hiszen beszámolót minden vállalkozásnak általában évente egyszer kell készítenie. A könyvelőknek ekkor nagyon sok mindent számításba kell venni, akár többször is végig mennni a Törvény egyes paragrafusain. Hiszen, ha nem megfelően készítik el a beszámolót, netán valamit figyelmen kívűl hagynak, a beszámoló nem lesz megfelelő, és ez elég komoly anyagi következményekkel járhat.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Manapság a könyvelőknek elég nehéz feladat maga a beszámoló elkészítése. Éppen ezért nem mindegy, hogy ezt milyen formában kell tenniük. Ha például: egy vállalkozásnak elég egyszerűsített éves beszámolót elkészíteni, akkor fölöslegesen nem kell vesződniük éves beszámoló készítésével. Természetesen ez nem tilos, sőt a Törvény minden esetben engedélyezi a magasabb szintű beszámoló készítését, de a vállalkozásra vonatkozó minimum szintű beszámolónál alacsonyabbat nem. A szakértői rendszerem segítségével pontosan ezt a minimum, de minden esetben megfelelő szintet tudják kiválasztani.

Objektumok (sorok)

A Számviteli, vagyis a 2000/C törvény a beszámolónak 4 típusát különbözteti meg:

- Egyszerűsített beszámoló

- Egyszerűsített éves beszámoló

- Éves beszámoló

- Konszolidált vagy más néven összevont éves beszámoló

Viszont az én szakértői rendszerem a törvény alapján kitér azokra is, akiknek nincs, vagy éppen sajátos beszámolási kötelezettségük van.

Most nézzük meg, hogy mit mond ki a törvény az egyes beszámoló típusokkal kapcsolatban.

E törvény 2. paragrafusa meghatározza, hogy ki tartozik, és ki nem tartozik a törvény hatály alá:

2. § (1) A törvény hatálya - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.

(2) A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.

(3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.

2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság), amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.

(2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá.

A 3. § megszabja, hogy a törvény szerint ki a gazdálkodó, ez azért is fontos, mert elsősorban ő tartozik a törvény hatálya alá.

3. § (1) E törvény alkalmazásában 1. gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény;

Tehát a 2. és 3. paragrafus meghatározza azoknak a körét, akikre a törvény vonatkozik. Azok, akikre a 2000/C törvény hatálya nem terjed ki, azoknak nincs beszámolási kötelezettségük. Így az elkészített szakértői rendszer alkalmazása során, már az első kérdésre megadott válasz alapján eldönthető, hogy a vállalkozónak van-e beszámolási kötelezettsége.

A 4.§ általánosan vonatkozik minden olyan szervezetre, amelyiknek beszámolási kötelezettsége van.

4. § (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

Az 5. és 6. paragrafusok meghatározzák azt, hogy melyek azok a szervezetek, amelyeknek a beszámolási kötelezettségét külön jogszabály, vagy kormányrendelet szabályozza.

5. § Az államháztartás szervezetei beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat - e törvény alapján és az államháztartási törvényben foglaltakra figyelemmel - kormányrendelet szabályozza.

6. § (1) A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosítóintézet könyvvezetésének és éves beszámoló készítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.

(2) Az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.

(3) A gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét - e törvény és a vonatkozó külön jogszabály rendelkezései alapulvételével - a létrehozó szervezet állapítja meg azzal, hogy a létrehozott szervezetet - jogi személyiségének megfelelően - a 3. § (1) bekezdése 2-4. pontjai szerinti szervezetek közé kell besorolnia.

Ezek a szervezetek a következők:

3.§ (1) 2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízi társulat, az erdő birtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;

3. államháztartás szervezetei: azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít;

4. egyéb szervezet: a) a lakásszövetkezet, b) a társasház, c) a társadalmi szervezet, a köztestület, d) az egyházi jogi személy, e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, f) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, g) a közhasznú társaság, h) a Műsorszolgáltatási Alap, i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, j) a vízi közmű társulat, k) a befektetési alap, az egyéb alapok, l) a tőzsde, az elszámoló házi tevékenységet végző szervezet, m) a magánnyugdíjpénztár, n) az önkéntes nyugdíjpénztár, o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, p) a közraktár, r) külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.

Az államháztartás szervezeteinek, a Magyar Nemzeti Banknak,a hitelintézeteknek, a pénzügyi vállalkozásoknak,a befektetés vállalkozásoknak, a biztosító intézeteknek, az egyéb szervezeteknek,és a gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézményeknek van sajátos beszámolási kötelezettségük.

Ezért elég a szakértői rendszerben az első két kérdésre válaszolniuk, vagyis, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, de a beszámolójukra külön jogszabály, vagy rendelet is vonatkozik, ami alapján sajátos a beszámolási kötelezettségük.

A 8.§ határozza meg, hogy mitől függ az, hogy a vállalkozóknak milyen típusú beszámolót kell készíteniük.

8. § (1) A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámoló lehet: a) éves beszámoló, b) egyszerűsített éves beszámoló, c) összevont (konszolidált) éves beszámoló, d) egyszerűsített beszámoló.

(3) A gazdálkodónak a (2) bekezdés szerinti beszámolót kettős könyvvitellel kell - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - alátámasztania.

A 8. § 4. bekezdése kimondja, hogy a gazdálkodónak a törvény alapján elég egyszerűsített beszámolót készítenie, amennyiben az egyszeres könyvvezetést alkalmazza:

(4) Egyszeres könyvvitellel alátámasztott - a (2) bekezdés d) pontja szerinti - egyszerűsített beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha ezt a törvény lehetővé teszi.

Tehát azon vállalkozók, akik kettős könyvvitelt vezetnek kötelesek vagy éves, vagy egyszerűsített éves, vagy összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni.

A 9. § meghatározza azon vállalkozóknak a körét, akik készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót.

9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Amelyik vállalkozó kettős könyvvitelt vezet, de a fent említett 3 kritériumból legalább kettőnek megfelel, akkor elég, ha egyszerűsített éves beszámolót készít.

Viszont vannak olyan esetek, amikor hiába felel meg legalább két vagy akár mind a három kritériumnak, a törvény akkor sem engedi, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsen. Ezek a következők:

(3) A (2) bekezdés előírásait részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja.

A 3. § 6. bekezdésének 2-3. pontja:

2. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy;

3. tulajdoni részesedést jelentő befektetés: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba - vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény;

(4) Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót az a vállalkozó, ahol az üzleti év a naptári évtől a 11. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján tér el.

A 11.§ 2-3 bekezdése:

11. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik - a (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével - a naptári évvel.

(2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet:

a) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér; b) a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér; c) az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai részvénytársaság és európai szövetkezet kivételével.

(3) Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására - a (2) bekezdésben rögzítettek mellett is - három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatás is.

Ha a vállalkozó nem felel meg a fent említett három kritériumból legalább kettőnek, vagy megfelel, de a törvény még sem engedi, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsen; mert vagy részvénytársaság, vagy konszolidálásba bevont vállalkozás, vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, vagy olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, illetve ahol az üzleti év eltér a naptári évtől, akkor ezek a vállalakozások kötelesek éves beszámolót készíteni.

A 10. § kimondja, hogy az anyavállalatoknak egyes kivételektől eltekintve kötelező összevont (konszolidált) beszámolót készíteniük.

10. § (1) Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni - a 116-117. §-ban foglaltak kivételével - az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 3. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében anyavállalatnak minősül.

3.§ 2. bekezdése:

E törvény alkalmazásában

1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy

b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy

c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy

d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;

A 116. és 117. paragrafus az anyavállalatokra és leányvállalatokra vonatkozik. Ezekben határozza meg a törvény azokat a kivételeket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy ne készítsenek összevont (konszolidált) éves beszámolót, csak éves beszámolót.

116. § (1) Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (a továbbiakban: mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat), ha a fölérendelt anyavállalat az Európai Gazdasági Térségben rendelkezik székhellyel, e törvény vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoz nyilvánosságra összevont (konszolidált) éves beszámolót, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentést, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 119. §; és ha

a) a fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a mentesíthető anyavállalatban, vagy legalább 90%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulajdonosok elfogadták a mentesítést, vagy

b) az a) ponton kívüli esetekben, a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egy része - akiknek összesen legalább 10%-os mentesíthető anyavállalati részesedés van a birtokukban - legalább hat hónappal az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének mérlegfordulónapja előtt nem kérték a mentesíthető anyavállalattól az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását.

(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti mentesítés arra az anyavállalatra, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontjai szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.

Az ide vonatkozó 119.§ azt határozza meg, hogy mikor nem kötelező az anyavállalatnak a leányvállalatot bevonnia a konszolidált beszámolójába.

119. § (1) A leányvállalatot nem kötelező bevonni az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe, ha

a) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat az adott leányvállalat - a konszolidálásba először történő bevonása évében az ehhez szükséges adatszolgáltatást még nem tudta kialakítani, vagy vis maior miatt hiányzó adatait nem pótolta - aránytalanul magas költségek mellett és késedelmesen tudja szolgáltatni; vagy

b) a leányvállalatban lévő részesedést (részvényt, üzletrészt) kizárólag továbbértékesítés céljából szerezték meg és a forgóeszközök között mutatják ki; vagy

c) lényeges és tartós jogi korlátozások vagy rendkívüli körülmények huzamosan akadályozzák az anyavállalatot a 3. § (2) bekezdésének 1. pontjában megnevezett jogai gyakorlásában; vagy

d) az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapján előtársaságként működött.

(2) A leányvállalatot nem kell az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevonni, ha a beszámoló enélkül is megbízható és valós képet ad az anyavállalat és egyéb leányvállalatai vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Amennyiben több leányvállalat megfelel ennek az előfeltételnek, akkor együttesen kell elbírálni, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóból való kihagyásuk sem torzítja az anyavállalat és egyéb leányvállalatai együtteséről kialakuló megbízható és valós összképet.

(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásai a közös vezetésű vállalkozásra is értelemszerűen alkalmazhatók.

A 116. § alapján azon anyavállalatnak, mely egyszemélyben leányvállalat is, nem kell összevont (konszolidál) éves beszámolót készítenie, ha megfelel a mentesítés kritériumainak.

A 117. § tartalmazza azokat a kritériumokat, melyek teljesítésével nem kötelező az anyavállalatnak összevont (konszolidált) beszámolót készítenie.

117. § (1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg 2700 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a 119. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni.

(3) Amennyiben az anyavállalat leányvállalatai és közös vezetésű vállalkozásai valamelyike nem rendelkezik a tárgyévet megelőző üzleti év (1) bekezdés szerinti adataival, akkor az (1) bekezdés szerinti mutatóérték meghatározásánál a tárgyévi várható - éves időtartamra átszámított - adatokat kell figyelembe venni.

(4) A hitelintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra, a pénzügyi vállalkozásra, mint anyavállalatra az (1) bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik.

(5) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.

(6) Nem kell az anyavállalatnak az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha leányvállalatait, közös vezetésű vállalkozásait a 119. § alapján felmentette és ezen vállalkozásokra, valamint társult vállalkozásaira alkalmazható a 129. § (2) bekezdése.

129. §

(1) Ha egy konszolidálásba bevont vállalkozás jelentős, mértékadó befolyást gyakorol egy vállalkozás üzleti és pénzügyi döntéseire, akkor ezt a részesedést az összevont (konszolidált) mérlegben külön soron kell szerepeltetni.

(2) Az (1) bekezdést nem szükséges alkalmazni akkor, ha a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós megítélése szempontjából nem jelentős a társult vállalkozás részesedése.

Ha az anyavállalat a fent említett 3 kritériumból legalább kettőnek megfelel, akkor készíthet éves beszámolót. Viszont ez nem vonatkozik a hitelintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra és a pénzügyi vállalkozásra, mint anyavállalatra. Abban az esetben sem vehető figyelembe, ha az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.

Illetve nem kell az anyavállalatnak összevont (konszolidált) beszámolót készítenie, ha nem kell bevonnia a leányvállalatait a konszolidálásba, illetve ha a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós megítélése szempontjából nem jelentős a társult vállalkozás részesedése.

A 118.§ a leányvállalatok beszámolási kötelezettségét szabályozza:

118. § (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az anyavállalatot, minden leányvállalatot - a 119. § kivételével - be kell vonni.

(3) Minden leányvállalat - függetlenül attól, hogy bevonják-e a konszolidálásba - köteles az anyavállalathoz éves beszámolóját, a saját jogon készített, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, valamint közbülső beszámolót, továbbá ha ezen beszámolók könyvvizsgálata megtörtént, a könyvvizsgálói jelentéseket átadni. Az anyavállalat a leányvállalatoktól felvilágosítást, indokolást kérhet az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez.

A leányvállalatoknak – függetlenül attól, hogy bevonták-e őket a konszolidálásba – mindenképp éves beszámolót kell készíteniük.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az oszlopokban 15 kérdés található. Minden kérdésre 2-2 válasz lehetőség van. A kérdéseket a Számviteli Törvény alapján készítettem. A kérdésekre válaszolva a könyvelő megtudhatja, hogy melyik beszámolóforma a legmegfelelőbb a vállalalkozás számára akinek a beszámolóját készíti. Persze ehhez szükséges, hogy pontosan ismerje a vállalkozás egyes számszerűsíthető adatait.

A feladat által érintett célcsoportok

A rendszer elsősorban könyvelőknek nyújt megoldást a beszámoló típusának pontos megválasztásában.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A célcsoportnak a 15 kérdésből álló rendszerben a rájuk leginkább vonatkozó kérdésekre kell választ adniuk, ahelyett, hogy a Számviteli Törvényt vagy egyéb segítséget(más könyvelők stb.)kellene igénybe venniük.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A rendszer alapja egy excell táblázat, melyben a lehetséges kérdések (maximum 15) megválaszolásával a célcsoport megtudhatja, hogy milyen beszámolót kell készítsen az egyes vállalkozásoknak.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A kérdésekre adott válasz 32768 féle lehet. Természetesen nem kell az összes 15 kérdésen végig menni minden esetben.

Már az első kérdés megválaszolása után megtudható, hogy egyáltalán kell-e beszámolót készíteni. Ha a vállalkozó a törvény 2. paragrafusa alapján nem tartozik a Számviteli törvény hatálya alá, akkor nincs beszámolási kötelezettsége. A további kérdéseket, már csak azoknak kell megválaszolniuk, akikre kiterjed a törvény hatálya.

A második kérdés azt hivatott eldönteni, hogy a vállalkozónak sajátos beszámolási kötelezettsége van-e. Azt, hogy kinek van sajátos beszámolási kötelezettsége az 5. és 6. § határozza meg. Ha egy vállalkozónak nincs sajátos beszámolási kötelezettsége, akkor lépjen tovább a következő kérdésre.

A harmadik kérdés a könyvvezetés módjára vonatkozik. Ha a vállalkozás egyszeres könyvvitelt vezet, akkor neki a 8.§ 4. bekezdése alapján elég egyszerűsített beszámolót készítenie. Ha könyvvezetés kettős, akkor a 8.§ alapján vagy éves, vagy egyszerűsített éves, vagy összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie.

A negyedik, az ötödik és a hatodik kérdés összefügg. Ha a vállalkozó nem anyavállalat és nem leányvállalat, akkor a hatodik kérdést nem is kell megválaszolnia. Csak a hetedik, a nyolcadik, a kilencedik és az ezekre adott válaszok alapján majd a tizedik kérdés vonatkozik rá.

A hetedik, a nyolcadik és a kilencedik kérdés a vállalkozás számszerűsíthető adataira vonatkozik. Tehát ezek megválaszolásához a könyvelőknek pontos adatokkal kell rendelkezniük. Ha a vállalkozás a 9. paragrafusban meghatározott 3 kritériumból (az előző két üzleti évben a vállalkozás mérlegfőösszege nem haladta meg az 500 millió forintot, az előző két üzleti évben az éves nettó árbevétel nem haladta meg az 1000 millió forintot és a jelenlegi üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt) nem felel meg legalább két kritériumnak, akkor éves beszámolót kell készítenie.

A tizedik kérdés azokra vonatkozik, akik a 9.§ 2. bekezdése alapján ugyan jogosultak lennének egyszerűsített éves beszámolót készíteni, mert a 3 kritériumból kettőnek megfelelnek, de a 9. § 3. és 4. bekezdése alapján erre lehet, hogy valamiféle kizáró ok van. Ha a vállalkozásra valamelyik kizáró ok érvényes, akkor nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, hanem köteles éves beszámolót készíteni.

Most visszatérve a negyedik, az ötödik és a hatodik kérdéshez: Ha a vállalkozás a negyedik kérdésre, vagyis,(a 3. § 2. bekezdésének 1. pontja alapján) anyavállalat-e nemmel, viszont az ötödikre, hogy leányvállalat-e,igennel válaszol, akkor a 118. § paragrafus alapján éves beszámolót köteles készíteni.

Ha a vállalat anyavállalat és egyszeményben leányvállalat is akkor, a negyedik és ötödik kérdésre is igennel válaszol. Ekkor következik a hatodik kérdés. Erre a 116. § alapján lehet megadni a választ. Ha egy anyavállalat egyszemélyben leányvállalata is egy (fölérendelt) anyavállalatnak, akkor mentesülhet az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége alól, és elég éves beszámolót készítenie.

Ha vállalakozó ugyan anyavállalat, de nem leányvállalat, akkor az ötödik kérdés megválaszolása után csak a tizenegyedik kérdés vonatkozik majd rá. A tizenegyedik kérdére a 119. § alapján lehet válaszolni. Ez azt dönti el, hogy az anyavállalatnak mikor nem kötelező a konszolidálásba bevonni leányvállalatait. Ha nem kell bevonnia leányvállalatait a konszolidálásba, akkor elég éves beszámolót készítenie. Ha erre a kérdésre a 119. § alapján nemmel válaszol akkor lépjen tovább a következő kérdésre.

A tizenkettedik, a tizenharmadik és a tizennegyedik kérdés az anyavállalat számszerűsíthető adataira vonatkozik. A 117. § első bekezdésében felsorolt 3 kritériumból (az előző két üzleti évben a mérlegfőösszeg 2700 millió forintot, az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot, és az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt nem haladja meg) az anyavállalat legalább kettőt nem tud teljesíteni, akkor összevont (konszolidált) beszámolót kell készítenie.

Ha legalább két kritériumnak meg tud felelni, akkor lépjen a tizenötödik kérdésre. Erre a kérdésre 117. § 4., 5. és 6. bekezdésének alapján adható meg a válasz. Ez arra vonatkozik, hogy nincs-e semmilyen kizáró oka annak, hogy éves beszámolót készítsen. Ha a 117. § 4., 5. vagy 6. bekezdésében foglaltak közül valamelyik érvényes a vállalatra, akkor hiába tudja teljesíteni a kettő vagy akár mind a három mentesítő kritériumot, mégis összevont (konszolidált) beszámolót köteles készíteni.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Azért hoztam létre ezt a rendszert, mert már magam is tapasztaltam, hogy a könyvelőknek milyen nehéz dolguk van. Mindig pontosan ismerni a rendeletket, törvényeket nagyon nehéz. Ez a rendszer valamelyest megkönnyítené és eredményesebbé teheti munkájukat. Remélem segítségükre lesz és hasznosítani tudják majd munkájuk során.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:beszámoló&oldid=32371”