„BA3:beszámoló” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(→‎Objektumok (sorok))
a (Levédte a(z) BA3:beszámoló lapot [edit=sysop:move=sysop])
 
(28 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
Számvitel
 
 
=Forrás=
 
=Forrás=
 
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/munkatervek/......xls XLS]
 
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/munkatervek/......xls XLS]
12. sor: 11. sor:
 
Manapság a könyvelőknek elég nehéz feladat maga a beszámoló elkészítése. Éppen ezért nem mindegy, hogy ezt milyen formában kell tenniük. Ha például: egy vállalkozásnak elég egyszerűsített éves beszámolót elkészíteni, akkor fölöslegesen nem kell vesződniük éves beszámoló készítésével. Természetesen ez nem tilos, sőt a Törvény minden esetben engedélyezi a magasabb szintű beszámoló készítését, de a vállalkozásra vonatkozó minimum szintű beszámolónál alacsonyabbat nem. A szakértői rendszerem segítségével pontosan ezt a minimum, de minden esetben megfelelő szintet tudják kiválasztani.
 
Manapság a könyvelőknek elég nehéz feladat maga a beszámoló elkészítése. Éppen ezért nem mindegy, hogy ezt milyen formában kell tenniük. Ha például: egy vállalkozásnak elég egyszerűsített éves beszámolót elkészíteni, akkor fölöslegesen nem kell vesződniük éves beszámoló készítésével. Természetesen ez nem tilos, sőt a Törvény minden esetben engedélyezi a magasabb szintű beszámoló készítését, de a vállalkozásra vonatkozó minimum szintű beszámolónál alacsonyabbat nem. A szakértői rendszerem segítségével pontosan ezt a minimum, de minden esetben megfelelő szintet tudják kiválasztani.
 
==Objektumok (sorok)==
 
==Objektumok (sorok)==
−
'''A Számviteli vagyis a 2000/C törvény a beszámolónak 4 típusát különbözteti meg:'''
+
'''A Számviteli, vagyis a 2000/C törvény a beszámolónak 4 típusát különbözteti meg:'''  
  
−
'''- Egyszerűsített beszámoló'''
+
-''' Egyszerűsített beszámoló'''  
  
−
'''- Egyszerűsített éves beszámoló'''
+
-''' Egyszerűsített éves beszámoló'''  
  
−
'''- Éves beszámoló'''
+
- '''Éves beszámoló'''  
  
−
'''- Konszolidált vagy másnéven összevont éves beszámoló'''
+
- '''Konszolidált vagy más néven összevont éves beszámoló'''  
  
−
'''Viszont az én szakértői rendszerem a törvény alapján kitér azokra is akiknek nincs, vagy éppen sajátos beszámolási kötelezettségük van.'''
+
'''Viszont az én szakértői rendszerem a törvény alapján kitér azokra is, akiknek nincs, vagy éppen sajátos beszámolási kötelezettségük van.'''  
  
−
'''Most nézzük meg, hogy mit mond ki a törvény az egyes beszámoló típusokkal kapcsolatban.'''
+
'''Most nézzük meg, hogy mit mond ki a törvény az egyes beszámoló típusokkal kapcsolatban.'''  
  
−
'''A 2.§ meghatározza, hogy ki tartozik és ki nem tartozik a törvény hatály alá:'''
+
'''E törvény 2. paragrafusa meghatározza, hogy ki tartozik, és ki nem tartozik a törvény hatály alá:'''
  
−
2. § (1) A törvény hatálya - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.
+
2. § (1) A törvény hatálya - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.  
  
−
(2) A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.
+
(2) A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.  
  
−
(3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.
+
(3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.  
  
−
2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság), amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.
+
2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság), amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.  
  
 
(2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá.
 
(2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá.
 +
 +
'''A 3. § megszabja, hogy a törvény szerint ki a gazdálkodó, ez azért is fontos, mert elsősorban ő tartozik a törvény hatálya alá.'''
  
−
'''A 3.§ kiterjed mind azokra a fogalmakra, melyek segítik e törvény alkalmazását:'''
+
3. § (1) E törvény alkalmazásában
 +
1. gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény;
  
−
3. § (1) E törvény alkalmazásában
+
'''Tehát a 2. és 3. paragrafus meghatározza azoknak a körét, akikre a törvény vonatkozik. Azok, akikre a 2000/C törvény hatálya nem terjed ki, azoknak nincs beszámolási kötelezettségük. Így az elkészített szakértői rendszer alkalmazása során, már az első kérdésre megadott válasz alapján eldönthető, hogy a vállalkozónak van-e beszámolási kötelezettsége.'''
  
−
1. gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény;
+
'''A 4.§ általánosan vonatkozik minden olyan szervezetre, amelyiknek beszámolási kötelezettsége van.'''
  
−
2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;
+
4. § (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni.  
  
−
3. államháztartás szervezetei: azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít;
+
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
  
−
4. egyéb szervezet:
+
'''Az 5. és 6. paragrafusok meghatározzák azt, hogy melyek azok a szervezetek, amelyeknek a beszámolási kötelezettségét külön jogszabály, vagy kormányrendelet szabályozza.'''
 +
 +
5. § Az államháztartás szervezetei beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat - e törvény alapján és az államháztartási törvényben foglaltakra figyelemmel - kormányrendelet szabályozza.  
  
−
a) a lakásszövetkezet,
+
6. § (1) A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosítóintézet könyvvezetésének és éves beszámoló készítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.
  
−
b) a társasház,
+
(2) Az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.
  
−
c) a társadalmi szervezet, a köztestület,
+
(3) A gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét - e törvény és a vonatkozó külön jogszabály rendelkezései alapulvételével - a létrehozó szervezet állapítja meg azzal, hogy a létrehozott szervezetet - jogi személyiségének megfelelően - a 3. § (1) bekezdése 2-4. pontjai szerinti szervezetek közé kell besorolnia.
  
−
d) az egyházi jogi személy,
+
'''Ezek a szervezetek a következők:'''
 +
 +
3.§ (1)  
 +
2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízi társulat, az erdő birtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;
  
−
e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
+
3. államháztartás szervezetei: azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít;
  
−
f) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
+
4. egyéb szervezet:
 +
a) a lakásszövetkezet,
 +
b) a társasház,
 +
c) a társadalmi szervezet, a köztestület,
 +
d) az egyházi jogi személy,
 +
e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
 +
f) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,  
 +
g) a közhasznú társaság,
 +
h) a Műsorszolgáltatási Alap,
 +
i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
 +
j) a vízi közmű társulat,
 +
k) a befektetési alap, az egyéb alapok,
 +
l) a tőzsde, az elszámoló házi tevékenységet végző szervezet,
 +
m) a magánnyugdíjpénztár,
 +
n) az önkéntes nyugdíjpénztár,
 +
o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
 +
p) a közraktár,
 +
r) külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.
  
−
g) a közhasznú társaság,
+
'''Az államháztartás szervezeteinek, a Magyar Nemzeti Banknak,a hitelintézeteknek, a pénzügyi vállalkozásoknak,a befektetés vállalkozásoknak, a biztosító intézeteknek, az egyéb szervezeteknek,és a gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézményeknek van sajátos beszámolási kötelezettségük.'''
  
−
h) a Műsorszolgáltatási Alap,
+
'''Ezért elég a szakértői rendszerben az első két kérdésre válaszolniuk, vagyis, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, de a beszámolójukra külön jogszabály, vagy rendelet is vonatkozik, ami alapján sajátos a beszámolási kötelezettségük.'''
 +
 +
'''A 8.§ határozza meg, hogy mitől függ az, hogy a vállalkozóknak milyen típusú beszámolót kell készíteniük.'''
  
−
i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
+
8. § (1) A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ.
  
−
j) a víziközmű társulat,
+
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámoló lehet:
 +
a) éves beszámoló,
 +
b) egyszerűsített éves beszámoló,
 +
c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,  
 +
d) egyszerűsített beszámoló.
  
−
k) a befektetési alap, az egyéb alapok,
+
(3) A gazdálkodónak a (2) bekezdés szerinti beszámolót kettős könyvvitellel kell - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - alátámasztania.
  
−
l) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
+
'''A 8. § 4. bekezdése kimondja, hogy a gazdálkodónak a törvény alapján elég egyszerűsített beszámolót készítenie, amennyiben az egyszeres könyvvezetést alkalmazza:'''
 +
 +
(4) Egyszeres könyvvitellel alátámasztott - a (2) bekezdés d) pontja szerinti - egyszerűsített beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha ezt a törvény lehetővé teszi.
  
−
m) a magánnyugdíjpénztár,
+
'''Tehát azon vállalkozók, akik kettős könyvvitelt vezetnek kötelesek vagy éves, vagy egyszerűsített éves, vagy összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni.'''
 +
 +
'''A 9. § meghatározza azon vállalkozóknak a körét, akik készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót.'''
  
−
n) az önkéntes nyugdíjpénztár,
+
9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
  
−
o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
+
(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
  
−
p) a közraktár,
+
a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,  
  
−
r) külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.
+
b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,  
  
−
(2) E törvény alkalmazásában
+
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
  
−
1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:
+
'''Amelyik vállalkozó kettős könyvvitelt vezet, de a fent említett 3 kritériumból legalább kettőnek megfelel, akkor elég, ha egyszerűsített éves beszámolót készít.'''
  
−
a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy
+
'''Viszont vannak olyan esetek, amikor hiába felel meg legalább két vagy akár mind a három kritériumnak, a törvény akkor sem engedi, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsen. Ezek a következők:'''
  
−
b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy
+
(3) A (2) bekezdés előírásait részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja.
  
−
c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
+
'''A 3. § 6. bekezdésének 2-3. pontja:'''
  
−
d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;
+
2. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy;  
  
−
2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni;
+
3. tulajdoni részesedést jelentő befektetés: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba - vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény;  
  
−
3. közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják;
+
(4) Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót az a vállalkozó, ahol az üzleti év a naptári évtől a 11. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján tér el.  
  
−
4. társult vállalkozás: az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés szavazati arányának meghatározása során a 115. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárást kell értelemszerűen alkalmazni;
+
'''A 11.§ 2-3 bekezdése:'''
  
−
5. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozások közé;
+
11. §
 +
(1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik - a (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével - a naptári évvel.  
  
−
6. konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen;
+
(2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet:  
  
−
7. kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anyavállalat és a 2-4. pont szerinti vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni);
+
a) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér;
 +
b) a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér;  
 +
c) az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai részvénytársaság és európai szövetkezet kivételével.
  
−
8. kapcsolt fél: a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fogalom.
+
(3) Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására - a (2) bekezdésben rögzítettek mellett is - három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatás is.  
  
−
(6) E törvény alkalmazásában
+
'''Ha a vállalkozó nem felel meg a fent említett három kritériumból legalább kettőnek, vagy megfelel, de a törvény még sem engedi, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsen; mert vagy részvénytársaság, vagy konszolidálásba bevont vállalkozás, vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, vagy olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, illetve ahol az üzleti év eltér a naptári évtől, akkor ezek a vállalakozások kötelesek éves beszámolót készíteni.'''
  
−
1. mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni;
+
'''A 10. § kimondja, hogy az anyavállalatoknak egyes kivételektől eltekintve kötelező összevont (konszolidált) beszámolót készíteniük.'''
 +
 +
10. § (1) Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni - a 116-117. §-ban foglaltak kivételével - az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 3. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében anyavállalatnak minősül.
  
−
2. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy;
+
'''3.§ 2. bekezdése:'''
  
−
3. tulajdoni részesedést jelentő befektetés: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba - vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény;
+
E törvény alkalmazásában
  
 +
1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:
  
−
'''Ez a két paragrafus meghatározza azoknak a körét akiknek beszámolási kötlezettségük van.'''
+
a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy
  
−
'''Így az elkészített szakértői rendszer alkalmazása során, már az első kérdésre megadott válasz alapján eldönthető, hogy a vállalkozónak van-e beszámolási kötelezettsége.'''
+
b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy
  
−
'''A 4.§ általánosan kötelező minden olyan szervezetre, amelyiknek beszámolási kötelzettsége van.'''
+
c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
  
−
4. § (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni.
+
d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;
  
−
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
+
'''A 116. és 117. paragrafus az anyavállalatokra és leányvállalatokra vonatkozik. Ezekben határozza meg a törvény azokat a kivételeket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy ne készítsenek összevont (konszolidált) éves beszámolót, csak éves beszámolót.'''
  
−
'''Az 5., 6., és 7. § meghatározza azt, hogy melyek azok a szervezetek, amelyeknek a beszámolási kötelezettségét külön jogszabály vagy kormányrendelet szabályozza.'''
+
116. §
 +
(1) Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (a továbbiakban: mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat), ha a fölérendelt anyavállalat az Európai Gazdasági Térségben rendelkezik székhellyel, e törvény vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoz nyilvánosságra összevont (konszolidált) éves beszámolót, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentést, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 119. §; és ha
  
−
5. § Az államháztartás szervezetei beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat - e törvény alapján és az államháztartási törvényben foglaltakra figyelemmel - kormányrendelet szabályozza.
+
a) a fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a mentesíthető anyavállalatban, vagy legalább 90%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulajdonosok elfogadták a mentesítést, vagy
  
−
6. § (1) A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosítóintézet könyvvezetésének és éves beszámolókészítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.
+
b) az a) ponton kívüli esetekben, a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egy része - akiknek összesen legalább 10%-os mentesíthető anyavállalati részesedés van a birtokukban - legalább hat hónappal az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének mérlegfordulónapja előtt nem kérték a mentesíthető anyavállalattól az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását.  
  
−
(2) Az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.
+
(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti mentesítés arra az anyavállalatra, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontjai szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.  
  
−
(3) A gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségét - e törvény és a vonatkozó külön jogszabály rendelkezései alapulvételével - a létrehozó szervezet állapítja meg azzal, hogy a létrehozott szervezetet - jogi személyiségének megfelelően - a 3. § (1) bekezdése 2-4. pontjai szerinti szervezetek közé kell besorolnia.
+
'''Az ide vonatkozó 119.§ azt határozza meg, hogy mikor nem kötelező az anyavállalatnak a leányvállalatot bevonnia a konszolidált beszámolójába.'''
−
'''Ezek a következők:'''
 
−
3.§ (1) 2-4.
 
−
2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;
 
  
−
3. államháztartás szervezetei: azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít;
+
119. §
 +
(1) A leányvállalatot nem kötelező bevonni az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe, ha
  
−
4. egyéb szervezet:
+
a) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat az adott leányvállalat - a konszolidálásba először történő bevonása évében az ehhez szükséges adatszolgáltatást még nem tudta kialakítani, vagy vis maior miatt hiányzó adatait nem pótolta - aránytalanul magas költségek mellett és késedelmesen tudja szolgáltatni; vagy
  
−
a) a lakásszövetkezet,
+
b) a leányvállalatban lévő részesedést (részvényt, üzletrészt) kizárólag továbbértékesítés céljából szerezték meg és a forgóeszközök között mutatják ki; vagy
  
−
b) a társasház,
+
c) lényeges és tartós jogi korlátozások vagy rendkívüli körülmények huzamosan akadályozzák az anyavállalatot a 3. § (2) bekezdésének 1. pontjában megnevezett jogai gyakorlásában; vagy
  
−
c) a társadalmi szervezet, a köztestület,
+
d) az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapján előtársaságként működött.
  
−
d) az egyházi jogi személy,
+
(2) A leányvállalatot nem kell az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevonni, ha a beszámoló enélkül is megbízható és valós képet ad az anyavállalat és egyéb leányvállalatai vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Amennyiben több leányvállalat megfelel ennek az előfeltételnek, akkor együttesen kell elbírálni, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóból való kihagyásuk sem torzítja az anyavállalat és egyéb leányvállalatai együtteséről kialakuló megbízható és valós összképet.
 +
 +
(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásai a közös vezetésű vállalkozásra is értelemszerűen alkalmazhatók.
  
−
e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
+
'''A 116. § alapján azon anyavállalatnak, mely egyszemélyben leányvállalat is, nem kell összevont (konszolidál) éves beszámolót készítenie, ha megfelel a mentesítés kritériumainak.'''
  
−
f) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
+
'''A 117. § tartalmazza azokat a kritériumokat, melyek teljesítésével nem kötelező az anyavállalatnak összevont (konszolidált) beszámolót készítenie.'''
  
−
g) a közhasznú társaság,
+
117. §
 +
(1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
  
−
h) a Műsorszolgáltatási Alap,
+
a) a mérlegfőösszeg 2700 millió forintot,
 +
 +
b) az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot,  
  
−
i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
+
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
  
−
j) a víziközmű társulat,
+
(2) Az (1) bekezdés szerinti mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a 119. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni.
  
−
k) a befektetési alap, az egyéb alapok,
+
(3) Amennyiben az anyavállalat leányvállalatai és közös vezetésű vállalkozásai valamelyike nem rendelkezik a tárgyévet megelőző üzleti év (1) bekezdés szerinti adataival, akkor az (1) bekezdés szerinti mutatóérték meghatározásánál a tárgyévi várható - éves időtartamra átszámított - adatokat kell figyelembe venni.
  
−
l) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,
+
(4) A hitelintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra, a pénzügyi vállalkozásra, mint anyavállalatra az (1) bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik.
  
−
m) a magánnyugdíjpénztár,
+
(5) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.
−
 
+
−
n) az önkéntes nyugdíjpénztár,
+
(6) Nem kell az anyavállalatnak az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha leányvállalatait, közös vezetésű vállalkozásait a 119. § alapján felmentette és ezen vállalkozásokra, valamint társult vállalkozásaira alkalmazható a 129. § (2) bekezdése.
−
 
 
−
o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
 
−
 
 
−
p) a közraktár,
 
−
 
 
−
r) külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.
 
−
 
 
−
7. § (1) Az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendelet a megjelölt szervezetek tekintetében azokat a sajátos szabályokat tartalmazhatja, amelyek - egyéb jogszabályi előírásokból következően - eltérnek a törvény 17-158. §-aiban előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a törvény alapelveivel. A kormányrendelettel nem érintett törvényi előírásokat az 5-6. §-ban megjelölt szervezeteknél - a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokon túlmenően - alkalmazni kell.
 
−
 
 
−
(2) A törvény 17-158. §-aiban foglaltakat a kormányrendelet előírásai figyelembevételével kell alkalmazni az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendeletben megjelölt szervezeteknek is.
 
−
 
 
−
'''Ezen szervezeteknek sajátos a beszámolási kötelezettségük. Így elég a szakértői rendszerben az első két kérdésre válaszolniuk, vagyis, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, de a beszámolójukra külön jogszabály vagy rendelet is vonatkozik, ami alapján sajátos a beszámolási kötelezettségük.'''
 
−
 
 
−
'''A 8.§ meghatározza, hogy mitől függ, hogy a vállakozóknak milyen típusú beszámolót kell készíteniük.'''
 
 
   
 
   
−
8. § (1) A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ.
+
129. §  
  
−
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámoló lehet:
+
(1) Ha egy konszolidálásba bevont vállalkozás jelentős, mértékadó befolyást gyakorol egy vállalkozás üzleti és pénzügyi döntéseire, akkor ezt a részesedést az összevont (konszolidált) mérlegben külön soron kell szerepeltetni.
  
−
a) éves beszámoló,
+
(2) Az (1) bekezdést nem szükséges alkalmazni akkor, ha a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós megítélése szempontjából nem jelentős a társult vállalkozás részesedése.
  
−
b) egyszerűsített éves beszámoló,
+
'''Ha az anyavállalat a fent említett 3 kritériumból legalább kettőnek megfelel, akkor készíthet éves beszámolót. Viszont ez nem vonatkozik a hitelintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra és a pénzügyi vállalkozásra, mint anyavállalatra. Abban az esetben sem vehető figyelembe, ha az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.'''
  
−
c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,
+
'''Illetve nem kell az anyavállalatnak összevont (konszolidált) beszámolót készítenie, ha nem kell bevonnia a leányvállalatait a konszolidálásba, illetve ha a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós megítélése szempontjából nem jelentős a társult vállalkozás részesedése.'''
  
−
d) egyszerűsített beszámoló.
+
'''A 118.§ a leányvállalatok beszámolási kötelezettségét szabályozza:'''
  
−
(3) A gazdálkodónak a (2) bekezdés szerinti beszámolót kettős könyvvitellel kell - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - alátámasztania.
+
118. §
 +
(1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az anyavállalatot, minden leányvállalatot - a 119. § kivételével - be kell vonni.  
  
−
'''A 8. § 4. bekezdése kimondja, hogy a gazdálkodónak a törvény alpján elég egyszerűsített beszámolót készítenie, amennyiben az egyszeres könyvezetést alkalmazza:'''
+
(3) Minden leányvállalat - függetlenül attól, hogy bevonják-e a konszolidálásba - köteles az anyavállalathoz éves beszámolóját, a saját jogon készített, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, valamint közbülső beszámolót, továbbá ha ezen beszámolók könyvvizsgálata megtörtént, a könyvvizsgálói jelentéseket átadni. Az anyavállalat a leányvállalatoktól felvilágosítást, indokolást kérhet az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez.
  
−
(4) Egyszeres könyvvitellel alátámasztott - a (2) bekezdés d) pontja szerinti - egyszerűsített beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha azt e törvény vagy az 5-6. §-okban hivatkozott kormányrendelet lehetővé teszi.
+
'''A leányvállalatoknak – függetlenül attól, hogy bevonták-e őket a konszolidálásba – mindenképp éves beszámolót kell készíteniük.'''
  
−
'''Ebből világosan kiderül, hogy azon vállalkozók, akik kettős könyvitelt  vezetnek kötelesek éves, egyszerűsített éves vagy összevont (konszolidált) beszámolót készíteni.'''
+
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
−
 
+
Az oszlopokban 15 kérdés található. Minden kérdésre 2-2 válasz lehetőség van. A kérdéseket a Számviteli Törvény alapján készítettem. A kérdésekre válaszolva a könyvelő megtudhatja, hogy melyik beszámolóforma a legmegfelelőbb a vállalalkozás számára akinek a beszámolóját készíti. Persze ehhez szükséges, hogy pontosan ismerje a vállalkozás egyes számszerűsíthető adatait.
−
A''' 9. § meghatározza azon vállakozóknak a körét, akik készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót.'''
+
=A feladat által érintett célcsoportok=
−
 
+
A rendszer elsősorban könyvelőknek nyújt megoldást a beszámoló típusának pontos megválasztásában.
−
9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
+
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
−
 
+
A célcsoportnak a 15 kérdésből álló rendszerben a rájuk leginkább vonatkozó kérdésekre kell választ adniuk, ahelyett, hogy a Számviteli Törvényt vagy egyéb segítséget(más könyvelők stb.)kellene igénybe venniük.
−
(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
+
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
−
 
+
A rendszer alapja egy excell táblázat, melyben a lehetséges kérdések (maximum 15) megválaszolásával a célcsoport megtudhatja, hogy milyen beszámolót kell készítsen az egyes vállalkozásoknak.
−
a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,
+
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
−
 
+
A kérdésekre adott válasz 32768 féle lehet. Természetesen nem kell az összes 15 kérdésen végig menni minden esetben.  
−
b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,
 
−
 
 
−
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
 
−
 
 
−
'''Tehát amelyik vállakozó kettős könyvvitelt vezet, de a fent említett 3 kritériumból legalább kettőnek megfelel, akkor elég, ha egyszerűsített éves beszámolót készít.'''
 
−
 
 
−
'''Viszont vannak olyan esetek, amikor hiába felel meg legalább két vagy akár mind a három kritériumnak, a törvény akkor sem engedi, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsen. Ezek a következők:'''
 
−
 
 
−
(3) A (2) bekezdés előírásait részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja.
 
−
 
 
−
(4) Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót az a vállalkozó, ahol az üzleti év a naptári évtől a 11. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján tér el.
 
−
 
 
−
'''Tehát, ha a vállalkozó nem felel meg a fent említett három kritériumból legalább kettőnek, vagy megfelel, de a törvény még sem engedi, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsen, akkor azoknak a vállalkozóknak éves beszámolót kell készíteniük.'''
 
−
 
 
−
'''A 10. § kimondja, hogy az anyavállalatoknak egyes kivétlektől eltekintve kötelező összevont (konszolidált) beszámolót készíteniük.'''
 
−
 
 
−
10. § (1) Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni - a 116-117. §-ban foglaltak kivételével - az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 3. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében anyavállalatnak minősül.
 
−
 
 
−
2) E törvény alkalmazásában
 
−
 
 
−
1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:
 
−
 
 
−
a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy
 
−
 
 
−
b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy
 
−
 
 
−
c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
 
−
 
 
−
d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;
 
−
 
 
−
'''A 11. § az üzleti év foglamát határozza meg, ez főleg azért szükséges, hogy tudjuk, mely esetekben térhet el a naptári és az üzleti év egymástól. Ez különösen fontos, mert a törvény 9. §-nak 4. bekezdéséből kiderül, hogy az a vállalkozó akinek az üzleti éve eltér a naptári évtől a 11. § 2-3. bekezdése alapján az nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót.'''
 
−
 
 
−
11. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik - a (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével - a naptári évvel.
 
−
 
 
−
(2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet:
 
−
 
 
−
a) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér;
 
−
 
 
−
b) a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér;
 
−
 
 
−
c) az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai részvénytársaság és európai szövetkezet kivételével.
 
  
−
(3) Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására - a (2) bekezdésben rögzítettek mellett is - három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is.
+
Már az első kérdés megválaszolása után megtudható, hogy egyáltalán kell-e beszámolót készíteni. Ha a vállalkozó a törvény 2. paragrafusa alapján nem tartozik a Számviteli törvény hatálya alá, akkor nincs beszámolási kötelezettsége.
 +
A további kérdéseket, már csak azoknak kell megválaszolniuk, akikre kiterjed a törvény hatálya.
  
 +
A második kérdés azt hivatott eldönteni, hogy a vállalkozónak sajátos beszámolási kötelezettsége van-e. Azt, hogy kinek van sajátos beszámolási kötelezettsége az 5. és 6. § határozza meg. Ha egy vállalkozónak nincs sajátos beszámolási kötelezettsége, akkor lépjen tovább a következő kérdésre.
  
−
'''A 116. és 117. paragrafus az anyavállalatokra és leányvállalatokra vonatkozik. Ezekben határozza meg a törvény azokat a kivételeket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a ne készítsenek összevont (konszolidált) éves beszámolót.'''
+
A harmadik kérdés a könyvvezetés módjára vonatkozik. Ha a vállalkozás egyszeres könyvvitelt vezet, akkor neki a 8.§ 4. bekezdése alapján elég egyszerűsített beszámolót készítenie.
 +
Ha könyvvezetés kettős, akkor a 8.§ alapján vagy éves, vagy egyszerűsített éves, vagy összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie.
  
−
116. § (1) Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (a továbbiakban: mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat), ha a fölérendelt anyavállalat az Európai Gazdasági Térségben rendelkezik székhellyel, e törvény vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoz nyilvánosságra összevont (konszolidált) éves beszámolót, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentést, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 119. §; és ha
+
A negyedik, az ötödik és a hatodik kérdés összefügg. Ha a vállalkozó nem anyavállalat és nem leányvállalat, akkor a hatodik kérdést nem is kell megválaszolnia. Csak a hetedik, a nyolcadik, a kilencedik és az ezekre adott válaszok alapján majd a tizedik kérdés vonatkozik rá.
  
−
a) a fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a mentesíthető anyavállalatban, vagy legalább 90%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulajdonosok elfogadták a mentesítést, vagy
+
A hetedik, a nyolcadik és a kilencedik kérdés a vállalkozás számszerűsíthető adataira vonatkozik. Tehát ezek megválaszolásához a könyvelőknek pontos adatokkal kell rendelkezniük. Ha a vállalkozás a 9. paragrafusban meghatározott 3 kritériumból (az előző két üzleti évben a vállalkozás mérlegfőösszege nem haladta meg az 500 millió forintot, az előző két üzleti évben az éves nettó árbevétel nem haladta meg az 1000 millió forintot és a jelenlegi üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt) nem felel meg legalább két kritériumnak, akkor éves beszámolót kell készítenie.
  
−
b) az a) ponton kívüli esetekben, a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egy része - akiknek összesen legalább 10%-os mentesíthető anyavállalati részesedés van a birtokukban - legalább hat hónappal az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének mérlegfordulónapja előtt nem kérték a mentesíthető anyavállalattól az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását.
+
A tizedik kérdés azokra vonatkozik, akik a 9.§ 2. bekezdése alapján ugyan jogosultak lennének egyszerűsített éves beszámolót készíteni, mert a 3 kritériumból kettőnek megfelelnek, de a 9. § 3. és 4. bekezdése alapján erre lehet, hogy valamiféle kizáró ok van. Ha a vállalkozásra valamelyik kizáró ok érvényes, akkor nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, hanem köteles éves beszámolót készíteni.
  
−
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a mentesíthető anyavállalat éves beszámolója kiegészítő mellékletének a következőket is kell tartalmaznia:
+
Most visszatérve a negyedik, az ötödik és a hatodik kérdéshez:
 +
Ha a vállalkozás a negyedik kérdésre, vagyis,(a 3. § 2. bekezdésének 1. pontja alapján) anyavállalat-e nemmel, viszont az ötödikre, hogy leányvállalat-e,igennel válaszol, akkor a 118. § paragrafus alapján éves beszámolót köteles készíteni.
  
−
a) az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő fölérendelt anyavállalat nevét és székhelyét; valamint
+
Ha a vállalat anyavállalat és egyszeményben leányvállalat is akkor, a negyedik és ötödik kérdésre is igennel válaszol. Ekkor következik a hatodik kérdés. Erre a 116. § alapján lehet megadni a választ. Ha egy anyavállalat egyszemélyben leányvállalata is egy (fölérendelt) anyavállalatnak, akkor mentesülhet az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége alól, és elég éves beszámolót készítenie.
  
−
b) utalást arra vonatkozóan, ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alól az (1) bekezdés szerint mentesítették.
+
Ha vállalakozó ugyan anyavállalat, de nem leányvállalat, akkor az ötödik kérdés megválaszolása után csak a tizenegyedik kérdés vonatkozik majd rá. A tizenegyedik kérdére a 119. § alapján lehet válaszolni. Ez azt dönti el, hogy az anyavállalatnak mikor nem kötelező a konszolidálásba bevonni leányvállalatait. Ha nem kell bevonnia leányvállalatait a konszolidálásba, akkor elég éves beszámolót készítenie. Ha erre a kérdésre a 119. § alapján nemmel válaszol akkor lépjen tovább a következő kérdésre.
  
−
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a mentesített anyavállalat éves beszámolójának kiegészítő mellékletében a mentesített anyavállalat és kapcsolt vállalkozásai befektetett eszközeinek, tárgyévi bevételeinek és adózott eredményének, saját tőkéjének, valamint foglalkoztatottjai átlagos állományi létszámának adatait vállalkozásonként külön-külön be kell mutatni.
+
A tizenkettedik, a tizenharmadik és a tizennegyedik kérdés az anyavállalat számszerűsíthető adataira vonatkozik. A 117. § első bekezdésében felsorolt 3 kritériumból (az előző két üzleti évben a mérlegfőösszeg 2700 millió forintot, az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot, és az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt nem haladja meg) az anyavállalat legalább kettőt nem tud teljesíteni, akkor összevont (konszolidált) beszámolót kell készítenie.
  
−
(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti mentesítés arra az anyavállalatra, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontjai szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.
+
Ha legalább két kritériumnak meg tud felelni, akkor lépjen a tizenötödik kérdésre. Erre a kérdésre 117. § 4., 5. és 6. bekezdésének alapján adható meg a válasz. Ez arra vonatkozik, hogy nincs-e semmilyen kizáró oka annak, hogy éves beszámolót készítsen. Ha a 117. § 4., 5. vagy 6. bekezdésében foglaltak közül valamelyik érvényes a vállalatra, akkor hiába tudja teljesíteni a kettő vagy akár mind a három mentesítő kritériumot, mégis összevont (konszolidált) beszámolót köteles készíteni.
  
−
117. § (1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
 
−
 
−
a) a mérlegfőösszeg 2700 millió forintot,
 
−
 
−
b) az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot,
 
−
 
−
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
 
−
 
−
(2) Az (1) bekezdés szerinti mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a 119. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni.
 
−
 
−
(3) Amennyiben az anyavállalat leányvállalatai és közös vezetésű vállalkozásai valamelyike nem rendelkezik a tárgyévet megelőző üzleti év (1) bekezdés szerinti adataival, akkor az (1) bekezdés szerinti mutatóérték meghatározásánál a tárgyévi várható - éves időtartamra átszámított - adatokat kell figyelembe venni.
 
−
 
−
(4) A hitelintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra, a pénzügyi vállalkozásra, mint anyavállalatra az (1) bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik.
 
−
 
−
(5) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.
 
−
 
−
(6) Nem kell az anyavállalatnak az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha leányvállalatait, közös vezetésű vállalkozásait a 119. § alapján felmentette és ezen vállalkozásokra, valamint társult vállalkozásaira alkalmazható a 129. § (2) bekezdése. Az anyavállalat éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles tájékoztatást adni arról, hogy az e §-ban nevesített felmentési lehetőségek közül melyiket alkalmazta.
 
−
 
−
118. § (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az anyavállalatot, minden leányvállalatot, továbbá a 128. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő közös vezetésű vállalkozást - a 119. § kivételével - be kell vonni.
 
−
 
−
(2) Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor az anyavállalat által a konszolidálásba bevont leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások összetételében az üzleti év folyamán lényeges változás következett be, úgy az összevont (konszolidált) éves beszámolóba fel kell venni olyan adatokat, amelyek lehetővé teszik az egymás után következő üzleti évek összevont (konszolidált) éves beszámolóinak összehasonlítását. Az összehasonlíthatóság követelményének úgy is eleget lehet tenni, ha az előző üzleti évi összevont (konszolidált) éves beszámoló adatait a változásnak megfelelően módosítják, vagy a változásokról a kiegészítő mellékletben adnak részletes tájékoztatást.
 
−
 
−
(3) Minden leányvállalat - függetlenül attól, hogy bevonják-e a konszolidálásba - köteles az anyavállalathoz éves beszámolóját, a saját jogon készített, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, valamint a 121. § (1) bekezdése szerinti közbülső beszámolót, továbbá ha ezen beszámolók könyvvizsgálata megtörtént, a könyvvizsgálói jelentéseket átadni. Az anyavállalat a leányvállalatoktól felvilágosítást, indokolást kérhet az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez.
 
−
 
−
119. § (1) A leányvállalatot nem kötelező bevonni az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe, ha
 
−
 
−
a) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat az adott leányvállalat - a konszolidálásba először történő bevonása évében az ehhez szükséges adatszolgáltatást még nem tudta kialakítani, vagy vis maior miatt hiányzó adatait nem pótolta - aránytalanul magas költségek mellett és késedelmesen tudja szolgáltatni; vagy
 
−
 
−
b) a leányvállalatban lévő részesedést (részvényt, üzletrészt) kizárólag továbbértékesítés céljából szerezték meg és a forgóeszközök között mutatják ki; vagy
 
−
 
−
c) lényeges és tartós jogi korlátozások vagy rendkívüli körülmények huzamosan akadályozzák az anyavállalatot a 3. § (2) bekezdésének 1. pontjában megnevezett jogai gyakorlásában; vagy
 
−
 
−
d) az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapján előtársaságként működött.
 
−
 
−
(2) A leányvállalatot nem kell az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevonni, ha a beszámoló enélkül is megbízható és valós képet ad az anyavállalat és egyéb leányvállalatai vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Amennyiben több leányvállalat megfelel ennek az előfeltételnek, akkor együttesen kell elbírálni, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóból való kihagyásuk sem torzítja az anyavállalat és egyéb leányvállalatai együtteséről kialakuló megbízható és valós összképet.
 
−
 
−
(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásai a közös vezetésű vállalkozásra is értelemszerűen alkalmazhatók.
 
−
 
−
(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazását akkor, ha összevont (konszolidált) éves beszámolót készít az anyavállalat, az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben a leányvállalatokat, a közös vezetésű vállalkozásokat az anyavállalat az (1)-(3) bekezdés alapján a konszolidálásba nem vonja be és ezért nem készít összevont (konszolidált) éves beszámolót, az (1)-(3) bekezdés alkalmazását az éves beszámolója kiegészítő mellékletében kell indokolnia.
 
−
 
−
(5) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésébe az (1) bekezdés a)-c) pont és (2)-(3) bekezdés szerint be nem vont leányvállalatnál, közös vezetésű vállalkozásnál szerzett részesedés értékének megállapítására - figyelembe véve a 129. § (2) bekezdését - a 130. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
 
−
 
−
129. § (1) Ha egy konszolidálásba bevont vállalkozás jelentős, mértékadó befolyást gyakorol egy - a 3. § (2) bekezdésének 4. pontja szerinti - vállalkozás üzleti és pénzügyi döntéseire, akkor ezt a részesedést az összevont (konszolidált) mérlegben külön soron kell szerepeltetni.
 
−
 
−
(2) Az (1) bekezdést, valamint a 130. §-t nem szükséges alkalmazni akkor, ha a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós megítélése szempontjából nem jelentős a társult vállalkozás részesedése.
 
−
 
−
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 
−
Az oszlopokban 15 kérdés található. Minden kérdésre 2-2 válasz lehetőség van. A kérdéseket a Számviteli Törvény alapján készítettem. A kérdésekre válaszolva a könyvelő megtudhatja, hogy melyik beszámolóforma a legmegfelelőbb a vállalalkozás számára akinek a beszámolóját készíti. Persze ehhez szükséges, hogy pontosan ismerje a vállalkozás egyes számszerűsíthető adatait.
 
−
=A feladat által érintett célcsoportok=
 
−
A rendszer elsősorban könyvelőknek nyújt megoldást a beszámoló típusának pontos megválasztásában.
 
−
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 
−
A célcsoportnak a 15 kérdésből álló rendszerben a rájuk leginkább vonatkozó kérdésekre kell választ adniuk, ahelyett, hogy a Számviteli Törvényt vagy egyéb segítséget(más könyvelők stb.)kellene igénybe venniük.
 
−
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 
−
A rendszer alapja egy excell táblázat, melyben a lehetséges kérdések (maximum 15) megválaszolásával a célcsoport megtudhatja, hogy milyen beszámolót kell készítsen az egyes vállalkozásoknak.
 
−
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
−
A kérdésekre adott válasz 32768 féle lehet. Természetesen nem kell az összes 15 kérdésen végig menni minden esetben. Van olyan helyzet, hogy akár 1 vagy 2 kérdés megválaszolása után is eredményre jutunk. Viszont a könyvelőknek pontos adatokkal kell rendelkezniük, hogy minden esetben a megfelelő válaszokat adják. Ha ismereteik hiányosak, vagy nem pontosak, akkor a rendszer nem mindig vezet megfelelő eredményre.
 
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
Azért hoztam létre ezt a rendszert, mert már magam is tapasztaltam, hogy a könyvelőknek milyen nehéz dolguk van. Mindig pontosan ismerni a rendeletket, törvényeket nagyon nehéz. Ez a rendszer valamelyest megkönnyítené és eredményesebbé teheti munkájukat. Remélem segítségükre lesz és hasznosítani tudják majd munkájuk során.
 
Azért hoztam létre ezt a rendszert, mert már magam is tapasztaltam, hogy a könyvelőknek milyen nehéz dolguk van. Mindig pontosan ismerni a rendeletket, törvényeket nagyon nehéz. Ez a rendszer valamelyest megkönnyítené és eredményesebbé teheti munkájukat. Remélem segítségükre lesz és hasznosítani tudják majd munkájuk során.

A lap jelenlegi, 2008. december 14., 14:07-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Milyen beszámolót készítsen a vállalkozó?

A feladat előtörténete

A vállalkozóknak minden év végén el kell készíteniük éves beszámolójukat. Ez elég bonyolult feladat, amit általában könyvelőkkel végeztetnek el. Ezért a 2000/C vagyis a Számviteli Törvény alapján szeretném megkönnyíteni a könyvelők helyzetét.Szeretnék a segítségükre lenni a beszámoló típusának kiválasztásában, hogy azt majd megfelelően el tudják készíteni.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Jelenleg minden könyvelő a beszámoló készítés előtt újra és újra előveszi a Számviteli Törvényt és minden alkalommal kénytelen időt és energiát nem sajnálva végigtanulmányozni azt. Hiszen beszámolót minden vállalkozásnak általában évente egyszer kell készítenie. A könyvelőknek ekkor nagyon sok mindent számításba kell venni, akár többször is végig mennni a Törvény egyes paragrafusain. Hiszen, ha nem megfelően készítik el a beszámolót, netán valamit figyelmen kívűl hagynak, a beszámoló nem lesz megfelelő, és ez elég komoly anyagi következményekkel járhat.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Manapság a könyvelőknek elég nehéz feladat maga a beszámoló elkészítése. Éppen ezért nem mindegy, hogy ezt milyen formában kell tenniük. Ha például: egy vállalkozásnak elég egyszerűsített éves beszámolót elkészíteni, akkor fölöslegesen nem kell vesződniük éves beszámoló készítésével. Természetesen ez nem tilos, sőt a Törvény minden esetben engedélyezi a magasabb szintű beszámoló készítését, de a vállalkozásra vonatkozó minimum szintű beszámolónál alacsonyabbat nem. A szakértői rendszerem segítségével pontosan ezt a minimum, de minden esetben megfelelő szintet tudják kiválasztani.

Objektumok (sorok)

A Számviteli, vagyis a 2000/C törvény a beszámolónak 4 típusát különbözteti meg:

- Egyszerűsített beszámoló

- Egyszerűsített éves beszámoló

- Éves beszámoló

- Konszolidált vagy más néven összevont éves beszámoló

Viszont az én szakértői rendszerem a törvény alapján kitér azokra is, akiknek nincs, vagy éppen sajátos beszámolási kötelezettségük van.

Most nézzük meg, hogy mit mond ki a törvény az egyes beszámoló típusokkal kapcsolatban.

E törvény 2. paragrafusa meghatározza, hogy ki tartozik, és ki nem tartozik a törvény hatály alá:

2. § (1) A törvény hatálya - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.

(2) A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.

(3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.

2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság), amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.

(2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá.

A 3. § megszabja, hogy a törvény szerint ki a gazdálkodó, ez azért is fontos, mert elsősorban ő tartozik a törvény hatálya alá.

3. § (1) E törvény alkalmazásában 1. gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény;

Tehát a 2. és 3. paragrafus meghatározza azoknak a körét, akikre a törvény vonatkozik. Azok, akikre a 2000/C törvény hatálya nem terjed ki, azoknak nincs beszámolási kötelezettségük. Így az elkészített szakértői rendszer alkalmazása során, már az első kérdésre megadott válasz alapján eldönthető, hogy a vállalkozónak van-e beszámolási kötelezettsége.

A 4.§ általánosan vonatkozik minden olyan szervezetre, amelyiknek beszámolási kötelezettsége van.

4. § (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

Az 5. és 6. paragrafusok meghatározzák azt, hogy melyek azok a szervezetek, amelyeknek a beszámolási kötelezettségét külön jogszabály, vagy kormányrendelet szabályozza.

5. § Az államháztartás szervezetei beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat - e törvény alapján és az államháztartási törvényben foglaltakra figyelemmel - kormányrendelet szabályozza.

6. § (1) A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosítóintézet könyvvezetésének és éves beszámoló készítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.

(2) Az egyéb szervezet beszámolási kötelezettségének, beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a vonatkozó külön jogszabály és e törvény alapján kormányrendelet szabályozza.

(3) A gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét - e törvény és a vonatkozó külön jogszabály rendelkezései alapulvételével - a létrehozó szervezet állapítja meg azzal, hogy a létrehozott szervezetet - jogi személyiségének megfelelően - a 3. § (1) bekezdése 2-4. pontjai szerinti szervezetek közé kell besorolnia.

Ezek a szervezetek a következők:

3.§ (1) 2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízi társulat, az erdő birtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;

3. államháztartás szervezetei: azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít;

4. egyéb szervezet: a) a lakásszövetkezet, b) a társasház, c) a társadalmi szervezet, a köztestület, d) az egyházi jogi személy, e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, f) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, g) a közhasznú társaság, h) a Műsorszolgáltatási Alap, i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, j) a vízi közmű társulat, k) a befektetési alap, az egyéb alapok, l) a tőzsde, az elszámoló házi tevékenységet végző szervezet, m) a magánnyugdíjpénztár, n) az önkéntes nyugdíjpénztár, o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, p) a közraktár, r) külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.

Az államháztartás szervezeteinek, a Magyar Nemzeti Banknak,a hitelintézeteknek, a pénzügyi vállalkozásoknak,a befektetés vállalkozásoknak, a biztosító intézeteknek, az egyéb szervezeteknek,és a gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézményeknek van sajátos beszámolási kötelezettségük.

Ezért elég a szakértői rendszerben az első két kérdésre válaszolniuk, vagyis, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, de a beszámolójukra külön jogszabály, vagy rendelet is vonatkozik, ami alapján sajátos a beszámolási kötelezettségük.

A 8.§ határozza meg, hogy mitől függ az, hogy a vállalkozóknak milyen típusú beszámolót kell készíteniük.

8. § (1) A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámoló lehet: a) éves beszámoló, b) egyszerűsített éves beszámoló, c) összevont (konszolidált) éves beszámoló, d) egyszerűsített beszámoló.

(3) A gazdálkodónak a (2) bekezdés szerinti beszámolót kettős könyvvitellel kell - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - alátámasztania.

A 8. § 4. bekezdése kimondja, hogy a gazdálkodónak a törvény alapján elég egyszerűsített beszámolót készítenie, amennyiben az egyszeres könyvvezetést alkalmazza:

(4) Egyszeres könyvvitellel alátámasztott - a (2) bekezdés d) pontja szerinti - egyszerűsített beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha ezt a törvény lehetővé teszi.

Tehát azon vállalkozók, akik kettős könyvvitelt vezetnek kötelesek vagy éves, vagy egyszerűsített éves, vagy összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni.

A 9. § meghatározza azon vállalkozóknak a körét, akik készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót.

9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Amelyik vállalkozó kettős könyvvitelt vezet, de a fent említett 3 kritériumból legalább kettőnek megfelel, akkor elég, ha egyszerűsített éves beszámolót készít.

Viszont vannak olyan esetek, amikor hiába felel meg legalább két vagy akár mind a három kritériumnak, a törvény akkor sem engedi, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsen. Ezek a következők:

(3) A (2) bekezdés előírásait részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja.

A 3. § 6. bekezdésének 2-3. pontja:

2. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy;

3. tulajdoni részesedést jelentő befektetés: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba - vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény;

(4) Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót az a vállalkozó, ahol az üzleti év a naptári évtől a 11. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján tér el.

A 11.§ 2-3 bekezdése:

11. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik - a (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével - a naptári évvel.

(2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet:

a) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér; b) a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér; c) az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai részvénytársaság és európai szövetkezet kivételével.

(3) Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására - a (2) bekezdésben rögzítettek mellett is - három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatás is.

Ha a vállalkozó nem felel meg a fent említett három kritériumból legalább kettőnek, vagy megfelel, de a törvény még sem engedi, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsen; mert vagy részvénytársaság, vagy konszolidálásba bevont vállalkozás, vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, vagy olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, illetve ahol az üzleti év eltér a naptári évtől, akkor ezek a vállalakozások kötelesek éves beszámolót készíteni.

A 10. § kimondja, hogy az anyavállalatoknak egyes kivételektől eltekintve kötelező összevont (konszolidált) beszámolót készíteniük.

10. § (1) Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni - a 116-117. §-ban foglaltak kivételével - az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 3. § (2) bekezdésének 1. pontja értelmében anyavállalatnak minősül.

3.§ 2. bekezdése:

E törvény alkalmazásában

1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy

b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy

c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy

d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;

A 116. és 117. paragrafus az anyavállalatokra és leányvállalatokra vonatkozik. Ezekben határozza meg a törvény azokat a kivételeket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy ne készítsenek összevont (konszolidált) éves beszámolót, csak éves beszámolót.

116. § (1) Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (a továbbiakban: mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat), ha a fölérendelt anyavállalat az Európai Gazdasági Térségben rendelkezik székhellyel, e törvény vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoz nyilvánosságra összevont (konszolidált) éves beszámolót, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentést, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 119. §; és ha

a) a fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a mentesíthető anyavállalatban, vagy legalább 90%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulajdonosok elfogadták a mentesítést, vagy

b) az a) ponton kívüli esetekben, a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egy része - akiknek összesen legalább 10%-os mentesíthető anyavállalati részesedés van a birtokukban - legalább hat hónappal az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének mérlegfordulónapja előtt nem kérték a mentesíthető anyavállalattól az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását.

(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti mentesítés arra az anyavállalatra, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontjai szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.

Az ide vonatkozó 119.§ azt határozza meg, hogy mikor nem kötelező az anyavállalatnak a leányvállalatot bevonnia a konszolidált beszámolójába.

119. § (1) A leányvállalatot nem kötelező bevonni az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe, ha

a) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat az adott leányvállalat - a konszolidálásba először történő bevonása évében az ehhez szükséges adatszolgáltatást még nem tudta kialakítani, vagy vis maior miatt hiányzó adatait nem pótolta - aránytalanul magas költségek mellett és késedelmesen tudja szolgáltatni; vagy

b) a leányvállalatban lévő részesedést (részvényt, üzletrészt) kizárólag továbbértékesítés céljából szerezték meg és a forgóeszközök között mutatják ki; vagy

c) lényeges és tartós jogi korlátozások vagy rendkívüli körülmények huzamosan akadályozzák az anyavállalatot a 3. § (2) bekezdésének 1. pontjában megnevezett jogai gyakorlásában; vagy

d) az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapján előtársaságként működött.

(2) A leányvállalatot nem kell az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevonni, ha a beszámoló enélkül is megbízható és valós képet ad az anyavállalat és egyéb leányvállalatai vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Amennyiben több leányvállalat megfelel ennek az előfeltételnek, akkor együttesen kell elbírálni, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóból való kihagyásuk sem torzítja az anyavállalat és egyéb leányvállalatai együtteséről kialakuló megbízható és valós összképet.

(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásai a közös vezetésű vállalkozásra is értelemszerűen alkalmazhatók.

A 116. § alapján azon anyavállalatnak, mely egyszemélyben leányvállalat is, nem kell összevont (konszolidál) éves beszámolót készítenie, ha megfelel a mentesítés kritériumainak.

A 117. § tartalmazza azokat a kritériumokat, melyek teljesítésével nem kötelező az anyavállalatnak összevont (konszolidált) beszámolót készítenie.

117. § (1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg 2700 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a 119. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni.

(3) Amennyiben az anyavállalat leányvállalatai és közös vezetésű vállalkozásai valamelyike nem rendelkezik a tárgyévet megelőző üzleti év (1) bekezdés szerinti adataival, akkor az (1) bekezdés szerinti mutatóérték meghatározásánál a tárgyévi várható - éves időtartamra átszámított - adatokat kell figyelembe venni.

(4) A hitelintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra, a pénzügyi vállalkozásra, mint anyavállalatra az (1) bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik.

(5) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.

(6) Nem kell az anyavállalatnak az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha leányvállalatait, közös vezetésű vállalkozásait a 119. § alapján felmentette és ezen vállalkozásokra, valamint társult vállalkozásaira alkalmazható a 129. § (2) bekezdése.

129. §

(1) Ha egy konszolidálásba bevont vállalkozás jelentős, mértékadó befolyást gyakorol egy vállalkozás üzleti és pénzügyi döntéseire, akkor ezt a részesedést az összevont (konszolidált) mérlegben külön soron kell szerepeltetni.

(2) Az (1) bekezdést nem szükséges alkalmazni akkor, ha a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós megítélése szempontjából nem jelentős a társult vállalkozás részesedése.

Ha az anyavállalat a fent említett 3 kritériumból legalább kettőnek megfelel, akkor készíthet éves beszámolót. Viszont ez nem vonatkozik a hitelintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra és a pénzügyi vállalkozásra, mint anyavállalatra. Abban az esetben sem vehető figyelembe, ha az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.

Illetve nem kell az anyavállalatnak összevont (konszolidált) beszámolót készítenie, ha nem kell bevonnia a leányvállalatait a konszolidálásba, illetve ha a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós megítélése szempontjából nem jelentős a társult vállalkozás részesedése.

A 118.§ a leányvállalatok beszámolási kötelezettségét szabályozza:

118. § (1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az anyavállalatot, minden leányvállalatot - a 119. § kivételével - be kell vonni.

(3) Minden leányvállalat - függetlenül attól, hogy bevonják-e a konszolidálásba - köteles az anyavállalathoz éves beszámolóját, a saját jogon készített, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, valamint közbülső beszámolót, továbbá ha ezen beszámolók könyvvizsgálata megtörtént, a könyvvizsgálói jelentéseket átadni. Az anyavállalat a leányvállalatoktól felvilágosítást, indokolást kérhet az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez.

A leányvállalatoknak – függetlenül attól, hogy bevonták-e őket a konszolidálásba – mindenképp éves beszámolót kell készíteniük.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az oszlopokban 15 kérdés található. Minden kérdésre 2-2 válasz lehetőség van. A kérdéseket a Számviteli Törvény alapján készítettem. A kérdésekre válaszolva a könyvelő megtudhatja, hogy melyik beszámolóforma a legmegfelelőbb a vállalalkozás számára akinek a beszámolóját készíti. Persze ehhez szükséges, hogy pontosan ismerje a vállalkozás egyes számszerűsíthető adatait.

A feladat által érintett célcsoportok

A rendszer elsősorban könyvelőknek nyújt megoldást a beszámoló típusának pontos megválasztásában.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A célcsoportnak a 15 kérdésből álló rendszerben a rájuk leginkább vonatkozó kérdésekre kell választ adniuk, ahelyett, hogy a Számviteli Törvényt vagy egyéb segítséget(más könyvelők stb.)kellene igénybe venniük.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A rendszer alapja egy excell táblázat, melyben a lehetséges kérdések (maximum 15) megválaszolásával a célcsoport megtudhatja, hogy milyen beszámolót kell készítsen az egyes vállalkozásoknak.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A kérdésekre adott válasz 32768 féle lehet. Természetesen nem kell az összes 15 kérdésen végig menni minden esetben.

Már az első kérdés megválaszolása után megtudható, hogy egyáltalán kell-e beszámolót készíteni. Ha a vállalkozó a törvény 2. paragrafusa alapján nem tartozik a Számviteli törvény hatálya alá, akkor nincs beszámolási kötelezettsége. A további kérdéseket, már csak azoknak kell megválaszolniuk, akikre kiterjed a törvény hatálya.

A második kérdés azt hivatott eldönteni, hogy a vállalkozónak sajátos beszámolási kötelezettsége van-e. Azt, hogy kinek van sajátos beszámolási kötelezettsége az 5. és 6. § határozza meg. Ha egy vállalkozónak nincs sajátos beszámolási kötelezettsége, akkor lépjen tovább a következő kérdésre.

A harmadik kérdés a könyvvezetés módjára vonatkozik. Ha a vállalkozás egyszeres könyvvitelt vezet, akkor neki a 8.§ 4. bekezdése alapján elég egyszerűsített beszámolót készítenie. Ha könyvvezetés kettős, akkor a 8.§ alapján vagy éves, vagy egyszerűsített éves, vagy összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie.

A negyedik, az ötödik és a hatodik kérdés összefügg. Ha a vállalkozó nem anyavállalat és nem leányvállalat, akkor a hatodik kérdést nem is kell megválaszolnia. Csak a hetedik, a nyolcadik, a kilencedik és az ezekre adott válaszok alapján majd a tizedik kérdés vonatkozik rá.

A hetedik, a nyolcadik és a kilencedik kérdés a vállalkozás számszerűsíthető adataira vonatkozik. Tehát ezek megválaszolásához a könyvelőknek pontos adatokkal kell rendelkezniük. Ha a vállalkozás a 9. paragrafusban meghatározott 3 kritériumból (az előző két üzleti évben a vállalkozás mérlegfőösszege nem haladta meg az 500 millió forintot, az előző két üzleti évben az éves nettó árbevétel nem haladta meg az 1000 millió forintot és a jelenlegi üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt) nem felel meg legalább két kritériumnak, akkor éves beszámolót kell készítenie.

A tizedik kérdés azokra vonatkozik, akik a 9.§ 2. bekezdése alapján ugyan jogosultak lennének egyszerűsített éves beszámolót készíteni, mert a 3 kritériumból kettőnek megfelelnek, de a 9. § 3. és 4. bekezdése alapján erre lehet, hogy valamiféle kizáró ok van. Ha a vállalkozásra valamelyik kizáró ok érvényes, akkor nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, hanem köteles éves beszámolót készíteni.

Most visszatérve a negyedik, az ötödik és a hatodik kérdéshez: Ha a vállalkozás a negyedik kérdésre, vagyis,(a 3. § 2. bekezdésének 1. pontja alapján) anyavállalat-e nemmel, viszont az ötödikre, hogy leányvállalat-e,igennel válaszol, akkor a 118. § paragrafus alapján éves beszámolót köteles készíteni.

Ha a vállalat anyavállalat és egyszeményben leányvállalat is akkor, a negyedik és ötödik kérdésre is igennel válaszol. Ekkor következik a hatodik kérdés. Erre a 116. § alapján lehet megadni a választ. Ha egy anyavállalat egyszemélyben leányvállalata is egy (fölérendelt) anyavállalatnak, akkor mentesülhet az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége alól, és elég éves beszámolót készítenie.

Ha vállalakozó ugyan anyavállalat, de nem leányvállalat, akkor az ötödik kérdés megválaszolása után csak a tizenegyedik kérdés vonatkozik majd rá. A tizenegyedik kérdére a 119. § alapján lehet válaszolni. Ez azt dönti el, hogy az anyavállalatnak mikor nem kötelező a konszolidálásba bevonni leányvállalatait. Ha nem kell bevonnia leányvállalatait a konszolidálásba, akkor elég éves beszámolót készítenie. Ha erre a kérdésre a 119. § alapján nemmel válaszol akkor lépjen tovább a következő kérdésre.

A tizenkettedik, a tizenharmadik és a tizennegyedik kérdés az anyavállalat számszerűsíthető adataira vonatkozik. A 117. § első bekezdésében felsorolt 3 kritériumból (az előző két üzleti évben a mérlegfőösszeg 2700 millió forintot, az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot, és az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt nem haladja meg) az anyavállalat legalább kettőt nem tud teljesíteni, akkor összevont (konszolidált) beszámolót kell készítenie.

Ha legalább két kritériumnak meg tud felelni, akkor lépjen a tizenötödik kérdésre. Erre a kérdésre 117. § 4., 5. és 6. bekezdésének alapján adható meg a válasz. Ez arra vonatkozik, hogy nincs-e semmilyen kizáró oka annak, hogy éves beszámolót készítsen. Ha a 117. § 4., 5. vagy 6. bekezdésében foglaltak közül valamelyik érvényes a vállalatra, akkor hiába tudja teljesíteni a kettő vagy akár mind a három mentesítő kritériumot, mégis összevont (konszolidált) beszámolót köteles készíteni.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Azért hoztam létre ezt a rendszert, mert már magam is tapasztaltam, hogy a könyvelőknek milyen nehéz dolguk van. Mindig pontosan ismerni a rendeletket, törvényeket nagyon nehéz. Ez a rendszer valamelyest megkönnyítené és eredményesebbé teheti munkájukat. Remélem segítségükre lesz és hasznosítani tudják majd munkájuk során.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:beszámoló&oldid=32371”