„BA3:KKV” változatai közötti eltérés
(→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
a (BA3:gazdi86 lapot átneveztem BA3:KKV névre) |
||
| (19 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
=Forrás= | =Forrás= | ||
| − | + | http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/bzs2.xls | |
| + | |||
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | ||
Kis és közepes mezőgazdasági termelők kontra nagy mezőgazdasági termelők, avagy tényleg jobb helyzetben vannak a nagy termelők? | Kis és közepes mezőgazdasági termelők kontra nagy mezőgazdasági termelők, avagy tényleg jobb helyzetben vannak a nagy termelők? | ||
=A feladat előtörténete= | =A feladat előtörténete= | ||
| + | Lévén a szakdolgozatom témája a kis és középvállalkozások helyzetének elemzése, ezért az oktató javaslatára a mezőgazdasági termelők méretkategóriánkénti elemzésével, az ebben való jártasságomat kívánom elősegíteni a szakdolgozatomhoz való gyakorlat megszerzése érdekében. | ||
| + | |||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| + | Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a mezőgazdaság jelentősége jelentősen megnövekedett, mivel az EU-s támogatások nagy része ide áramlik. | ||
| + | Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kritikusai hangsúlyozzák, hogy a magyarországi mezőgazdálkodásra az egyre inkább elöregedő gazdálkodótársadalom jellemző, így sokan úgy gondolják, hogy a különböző EU-s és hazai források nagy részét nem a beruházások támogatására, hanem az agrárium súlyos demográfiai helyzetének kezelésére, az idős és fiatal gazdák támogatására kéne inkább fordítani. A kis- és közép gazdaságok szempontjából létfontosságú lenne piaci versenyképességük, piacra jutásukat és ezzel megmaradásukat támogatni nagyobb tőkével, mint amennyit a program szán rá. A kritikusok véleménye szerint a minőségi szerkezetváltás helyett tömegtermelés, a kis- és közepes egyéni gazdaságok helyett nagy tőkés társaságok támogatása valósul meg inkább. | ||
| + | |||
| + | http://www.fidesz.hu/download/UMVP_kritika_jav_2.doc | ||
| + | |||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| − | Az adatgyűjtés során az OLAP-rendszer volt segítségemre, amelyből olyan adatokat próbáltam kiválasztani | + | Az adatgyűjtés során az OLAP-rendszer volt segítségemre, amelyből olyan adatokat próbáltam kiválasztani elemzésemhez, amelyek véleményem szerint a legjobban bemutatják a különbségeket és talán okokat is a kis-, közepes- és nagy mezőgazdasági termelők költségei és bevételei között. |
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
Objektumoknak a termelők méretek szerinti eloszlását választottam 3 évre lebontva (2001-2003) | Objektumoknak a termelők méretek szerinti eloszlását választottam 3 évre lebontva (2001-2003) | ||
| 18. sor: | 26. sor: | ||
- Agyagköltség összesen | - Agyagköltség összesen | ||
| + | Az agyaköltségek terén nem annyira meglepő módon a különböző méretkategóriák szerinti költségek hasonlóak egymáshoz. Ez egyrészről véleményem szerint abból ered, hogy a nagyobb cégek nagyobb mennyiségben vásárolnak, amely ezáltal olcsóbb hozzájutást eredményez, míg a kicsik jóval többet fizetnek a jóval kevesebb anyag megvételéért. | ||
- Üzemi költségek a mezőgazdaságban összesen | - Üzemi költségek a mezőgazdaságban összesen | ||
| + | Az üzemi költségek magas volta a kis termelőknél egyrészről származik a személyi jellegű költségekből és az anyagköltségekből. | ||
- Személyi jellegű ráfordítások összesen | - Személyi jellegű ráfordítások összesen | ||
| + | A személyi jellegű ráfordításoknál nem meglepő, hogy a kis termelők többet költenek a fizikai munkások bérének kifizetésére, mivel ők nem rendelkeznek korszerű gépekkel ellentéteben a nagyobb termelőkkel szembe. | ||
- Brutto beruházás összesen | - Brutto beruházás összesen | ||
- Beruházási támogatások összesen | - Beruházási támogatások összesen | ||
| 25. sor: | 36. sor: | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| + | Ezt az elemzést mindazon szakembereknek, mezőgazdasággal foglalkozóknak vagy akár a mezőgazdaság iránt érdeklődőknek szeretném ajánlani, akik többet szeretnének megtudni a mezőgazdaság és azon belül is a kis, közepes és nagy termelők helyzetéről, illetve akik kíváncsiak a sokak által vitatott kérdések válaszaira, mely szerint tényleg a nagy termelők vannak jobb helyzetben? Tényleg őket támogatják jobban? | ||
| + | |||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| + | A feladat megoldásával reményeim tisztább képet kaphatunk a különböző méretkategóriákba tartozó termelők támogatásaik mértékének jogosultságáról, illetve esetleges jogtalanságáról bizonyítékok alátámasztásával és nem pedig a politikusok által kedvelt üres frázisok csattogtatásával. | ||
| + | |||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| + | A feladatom megoldását | ||
| + | - adatgyűjtéssel kezdtem, melyhez az OLAP-rendszert hívtam segítségül, mely jelentős előnyt jelentett ebben a szakaszban, | ||
| + | - az ezt követő táblázat kifejezi az általam vizsgált tényezők arányát a értékesítés netto árbevételében, | ||
| + | - majd ezt követően egy rangsor tábla következik, melyhez a sorszám függvényt alkalmaztam, és amely kifejezi iránynak megfelelően, hogy az adott tényezőn beül a méretkategóriák évenkénti felosztása hányadik helyet foglalja el. | ||
| + | - A fentieket alapul véve kialakítottam a lépcső és coco táblázatot, az utóbbiban az FKERES függvényt alkalmazva. | ||
| + | -Végül Solver elemzést végeztem. | ||
| + | |||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| + | Habár az alaptáblázatból könnyen kiolvasható, hogy a nagy termelők lényegesen több beruházási támogatást (közel 16-19 szer többet) kapnak, azonban az elemzés eredményeképpen levonható, mivel a tényleges és a becsült értékek között az eltérés nulla, hogy bár abszolút értékben nagyobb összegben részesülnek, relatív értékben ez mégis arányos, tehát talán kijelenthető, hogy a beruházási támogatások nagysága logikusan a vállalatok nagyságához igazodik. | ||
| + | |||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| + | Sokszor halljuk a TV-ben, rádióban, olvassuk újságokban, hogy a KKV szektorral nem foglalkoznak eleget és nem támogatják kellőképpen, mint ahogy ez a folyamat megfigyelhető a mezőgazdaságban is. Azonban legtöbbször a különböző médiákban csak a nagy eltéréseket hangsúlyozzák a különböző méretkategóriájú cégek esetén, amely ténylegesen megdöbbentő, azzal nem foglalkozva, hogy ez a támogatás arányaiban megfelel-e a különböző méretű cégek tevékenységeinek mértékével. Tehát, mint ahogy az elemzésből is látszik (nincs eltérés a becsült illetve a tény adatok között)a különöző méretű cégek annyit kapnak, amennyi a logikusan jár nekik, azaz a kis terelők hiába emelik fel a hangjukat, elvileg nincsen rá okuk, mivel nincsenek hátrányosabban megkülönböztetve a támogatások elosztása terén, mint a nagy termelők. | ||
| + | |||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
| + | OLAP-rendszer használata | ||
| + | |||
| + | http://www.fidesz.hu/download/UMVP_kritika_jav_2.doc | ||
| + | |||
| + | http://www.agroinform.com/aktualis/3167/Mez%C5%91gazdas%C3%A1gunk_dilemm%C3%A1i_napjainkban.html | ||
| + | |||
| + | http://www.kopint-tarki.hu/mezohir.pdf | ||
| + | |||
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | ||
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | ||
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | ||
A lap jelenlegi, 2008. december 16., 08:22-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/bzs2.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Kis és közepes mezőgazdasági termelők kontra nagy mezőgazdasági termelők, avagy tényleg jobb helyzetben vannak a nagy termelők?
A feladat előtörténete
Lévén a szakdolgozatom témája a kis és középvállalkozások helyzetének elemzése, ezért az oktató javaslatára a mezőgazdasági termelők méretkategóriánkénti elemzésével, az ebben való jártasságomat kívánom elősegíteni a szakdolgozatomhoz való gyakorlat megszerzése érdekében.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a mezőgazdaság jelentősége jelentősen megnövekedett, mivel az EU-s támogatások nagy része ide áramlik. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kritikusai hangsúlyozzák, hogy a magyarországi mezőgazdálkodásra az egyre inkább elöregedő gazdálkodótársadalom jellemző, így sokan úgy gondolják, hogy a különböző EU-s és hazai források nagy részét nem a beruházások támogatására, hanem az agrárium súlyos demográfiai helyzetének kezelésére, az idős és fiatal gazdák támogatására kéne inkább fordítani. A kis- és közép gazdaságok szempontjából létfontosságú lenne piaci versenyképességük, piacra jutásukat és ezzel megmaradásukat támogatni nagyobb tőkével, mint amennyit a program szán rá. A kritikusok véleménye szerint a minőségi szerkezetváltás helyett tömegtermelés, a kis- és közepes egyéni gazdaságok helyett nagy tőkés társaságok támogatása valósul meg inkább.
http://www.fidesz.hu/download/UMVP_kritika_jav_2.doc
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatgyűjtés során az OLAP-rendszer volt segítségemre, amelyből olyan adatokat próbáltam kiválasztani elemzésemhez, amelyek véleményem szerint a legjobban bemutatják a különbségeket és talán okokat is a kis-, közepes- és nagy mezőgazdasági termelők költségei és bevételei között.
Objektumok (sorok)
Objektumoknak a termelők méretek szerinti eloszlását választottam 3 évre lebontva (2001-2003)
- Kicsi - Közepes - Nagy
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Olyan tényezőket próbáltam kiválasztani, ahol jelentős különbségek mutatkoznak a méretkategóriák között:
- Agyagköltség összesen
Az agyaköltségek terén nem annyira meglepő módon a különböző méretkategóriák szerinti költségek hasonlóak egymáshoz. Ez egyrészről véleményem szerint abból ered, hogy a nagyobb cégek nagyobb mennyiségben vásárolnak, amely ezáltal olcsóbb hozzájutást eredményez, míg a kicsik jóval többet fizetnek a jóval kevesebb anyag megvételéért.
- Üzemi költségek a mezőgazdaságban összesen
Az üzemi költségek magas volta a kis termelőknél egyrészről származik a személyi jellegű költségekből és az anyagköltségekből.
- Személyi jellegű ráfordítások összesen
A személyi jellegű ráfordításoknál nem meglepő, hogy a kis termelők többet költenek a fizikai munkások bérének kifizetésére, mivel ők nem rendelkeznek korszerű gépekkel ellentéteben a nagyobb termelőkkel szembe.
- Brutto beruházás összesen - Beruházási támogatások összesen - Értékesítés netto árbevétele a mezőgazdaságban összesen
A feladat által érintett célcsoportok
Ezt az elemzést mindazon szakembereknek, mezőgazdasággal foglalkozóknak vagy akár a mezőgazdaság iránt érdeklődőknek szeretném ajánlani, akik többet szeretnének megtudni a mezőgazdaság és azon belül is a kis, közepes és nagy termelők helyzetéről, illetve akik kíváncsiak a sokak által vitatott kérdések válaszaira, mely szerint tényleg a nagy termelők vannak jobb helyzetben? Tényleg őket támogatják jobban?
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A feladat megoldásával reményeim tisztább képet kaphatunk a különböző méretkategóriákba tartozó termelők támogatásaik mértékének jogosultságáról, illetve esetleges jogtalanságáról bizonyítékok alátámasztásával és nem pedig a politikusok által kedvelt üres frázisok csattogtatásával.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A feladatom megoldását
- adatgyűjtéssel kezdtem, melyhez az OLAP-rendszert hívtam segítségül, mely jelentős előnyt jelentett ebben a szakaszban, - az ezt követő táblázat kifejezi az általam vizsgált tényezők arányát a értékesítés netto árbevételében, - majd ezt követően egy rangsor tábla következik, melyhez a sorszám függvényt alkalmaztam, és amely kifejezi iránynak megfelelően, hogy az adott tényezőn beül a méretkategóriák évenkénti felosztása hányadik helyet foglalja el. - A fentieket alapul véve kialakítottam a lépcső és coco táblázatot, az utóbbiban az FKERES függvényt alkalmazva. -Végül Solver elemzést végeztem.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Habár az alaptáblázatból könnyen kiolvasható, hogy a nagy termelők lényegesen több beruházási támogatást (közel 16-19 szer többet) kapnak, azonban az elemzés eredményeképpen levonható, mivel a tényleges és a becsült értékek között az eltérés nulla, hogy bár abszolút értékben nagyobb összegben részesülnek, relatív értékben ez mégis arányos, tehát talán kijelenthető, hogy a beruházási támogatások nagysága logikusan a vállalatok nagyságához igazodik.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Sokszor halljuk a TV-ben, rádióban, olvassuk újságokban, hogy a KKV szektorral nem foglalkoznak eleget és nem támogatják kellőképpen, mint ahogy ez a folyamat megfigyelhető a mezőgazdaságban is. Azonban legtöbbször a különböző médiákban csak a nagy eltéréseket hangsúlyozzák a különböző méretkategóriájú cégek esetén, amely ténylegesen megdöbbentő, azzal nem foglalkozva, hogy ez a támogatás arányaiban megfelel-e a különböző méretű cégek tevékenységeinek mértékével. Tehát, mint ahogy az elemzésből is látszik (nincs eltérés a becsült illetve a tény adatok között)a különöző méretű cégek annyit kapnak, amennyi a logikusan jár nekik, azaz a kis terelők hiába emelik fel a hangjukat, elvileg nincsen rá okuk, mivel nincsenek hátrányosabban megkülönböztetve a támogatások elosztása terén, mint a nagy termelők.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
OLAP-rendszer használata
http://www.fidesz.hu/download/UMVP_kritika_jav_2.doc
http://www.agroinform.com/aktualis/3167/Mez%C5%91gazdas%C3%A1gunk_dilemm%C3%A1i_napjainkban.html
