„Metaadatbázis” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2008. február 1., 13:21-kori változata

Angol megnevezés: Meta Data Dictionary

Történeti modul

• 1998: Az egységes informatikai arculat érdekében - nem csak ideális, hanem egyben - elkerülhetetlen egy, a TEIR-felé is mutató METAADATBÁZIS kidolgozása, mely tételesen bemutatja a megye adatvagyonát. Ezen katalógus segítségével válik lehetővé a másik két munkacsoportban megfogalmazott igények jelenlegi lefedettségének felmérése. Ez a metaadatbázis természetesen egy folyamatosan, dinamikusan bővülő, azaz sosem teljes rendszer, mely minden érintett szervezet, s a polgárok számára hozzáférhető, s a mindenkor érvényes törvényi keretek között az illetékes intézmények és személyek által működtethető és továbbfejleszthető. [1]

• 1999: METATÉR projekt: A rendszer egy elosztott modellre épít, amelyben minden adatgazda a saját metaadatbázisáért felel és tartja azt karban. A nagy adatgazdák saját metaadatszervert működtetnek, a kisebb adatgazdák távolról gondozhatják valamelyik szerveren tárolt adatbázisukat. A felhasználó egyetlen ponton, az átjárón lép be a rendszerbe, és böngészőjén keresztül fogalmazza meg kérdéseit karakteres vagy térképes felületen. A válaszokat a teljes metaadatbázisra nézve kapja meg. Fontos eleme a rendszernek a fogalomtár, amelyet távolról szerkeszthetnek azok, akik erre jogosultságot nyertek. A fogalomtár segít abban, hogy a METAADATBÁZIS feltöltése és lekérdezése ugyanazon fogalmi rendszerben történhessen, így a felhasználó valóban megkaphassa kérdéseire a válaszokat. Az átjáró és a fogalomtár adminisztrációja központi helyről történik, az szervereket a működtetőik adminisztrálják. A rendszer elemeit a világháló köti össze egymással. [2]

• 2000: Az IKTABU projekt célja, hogy a vidék- és területfejlesztésben dolgozók, ill. a vállalkozásfejlesztésben, mezőgazdasági termelésben, szaktanácsadásban érdekeltek számára olyan adatbázisokat, módszertani elveket alakítson ki és tegyen már elemzett módon elérhetővé, melyek ma az országban lényegében nem (SPEL, RENOAAR, MSZR), vagy csak részben ismertek (VAB). A projekt közvetlen célja (know how) tehát nem a primer adatszolgáltatás, hanem az elemzési és módszertani kínálat kialakítása, alapvetően on-line szolgáltatás formájában az OMFB IKTA támogatásával, a TDC és a SZIE / AgroConsult Kft. együttműködésében. Az elemzések alapján egy-egy objektum (kistérség, megye, régió, ország) képet nyerhet arról, milyen szinten (benchmark) állnak más hasonló objektumok, s mit, milyen mértékben kell változtatni ahhoz, hogy jobb helyzet alakulhasson ki. A rangsorolás és hasonlóságelemzés mellett ismert idősorok várható alakulására vonatkozó előrejelzések kialakítása is lehetséges. A METAADATBÁZIS azon adattartalmak, gyűjtési elvek, idődimenziók, módszerek, szolgáltatók, kiadványok, stb. help jellegű leírása, melyek a VAB-hoz (Vidéki adatbázis), ill. a SPEL-RENOAAR rendszerben szükségesek, ill. ezek alapján származtatott adatként keletkeznek. [3]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • OLAP/pivot darab-nézete (alkalmazási terület: OSIRIS)
  • térképi/térinformatikai (jelző)
  • IKTABU (alkalmazási terület)
  • METATÉR (alkalmazási terület)

• "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
  • objektum
  • attribútum
  • térbeli kötődés
  • időbeli kötődés
  • adat (érték)
  • mértékegység
  • státusz-változók

• "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • adatvagyon-gazdálkodás (metaadatbázis, adatbázis, adat)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.

Szerkesztői javaslat: Mi akadályozza, hogy egy (tetszőleges koordináta rendszerben ábrázolt) térképi pont, poligon kiválasztása után egyetlen lekérdezés eredményeként meg lehessen kapni, ki mikor, milyen layer-t hozott létre, mely rendelkezik az adott objektumra vonatkozó adatokkal?

Válasz: Az adatokkal párhuzamosan kezelendők a nem adatszerű ismeretet hordozó dokumentumok, ill. érdemes külön kategóriaként kiemelni a térképvagyont is (bár ez utóbbi általában nem érinti a számvitelszervezés tárgykörét). A dokumentumkezelés kapcsán minden apró trükk, melyeket közösen dokumentum-menedzsmentnek illik nevezni fontos szerepet játszik abban, hogy a releváns szöveges és képi közléseket minél hatékonyabban legyünk képesek adott probléma kapcsán beazonosítani. A térinformatika, vagyis a térkép-vagyonra épülő vizualizáció és elemzés szakterülete ugyan tartalmilag semmi olyat nem kínál, amit más módon ne lehetne elérni, de a vizualizációs effektusokon keresztül mégis talán a leghatékonyabban katalizálja az emberi komplex gondolkodást (vö. több layer együttkezelése). Sajnos ma egy tetszőleges GPS-koordinátákkal kijelölt sokszög esetén senki nem tudja (akarja?) megmondani, hol, milyen tartalmú és pontosságú térképállományok állnak rendelkezésre. Hozzáférés szabályozása: A meta-adatbázisban arra is utalás kellene, hogy legyen, ki, mikor, milyen módon férhet az adathoz. Itt a külső információs rendszer érdekében különös hangsúlyt kap a közhasznú adatok és az ún. fizetős szolgáltatások éles szétválasztani tudása. A számviteli adatok esetében – minél hierarchikusabb és diverzifikáltabb, ill. minél kevésbé profitérdekelt egy szervezet annál inkább- szintén felvetődik az egyes vezetési szintek folyamatokra való rálátási rendje. Informatikailag az az ideális, ha mindenki mindenről tudhat. Amennyiben ez az általános elv sérül, úgy a manapság is uralkodó információ-monopolizálási stratégia lép életbe, mely a politikából és a gazdasági élet titokkal kapcsolatos problémáiból közismert.

Definíciós modul

• A metaadatbázisok tulajdonképpen ""adatkatalógusok"", konkrét mérések, vagy megfigyelések eredményeit nem tartalmazzák, hanem azt mondják meg, hogy a keresett adat, vagy információ hol érhető el. A metaadatbázis egy olyan adatbázis például, amely a magyarországi személyes adatokat tartalmazó adatbázisokat tartja nyilván. Tehát egy metaadatbázis adatbázisokat tartalmaz.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e,hogy a GRID-Budapest egy környezeti metaadatbázist akar létrehozni,ami többlépcsős rendszerü? /Igaz, erre utalást az ajánlott irodalmak közt olvashatunk/

• Igaz-e,hogy a metaadatbázis az adatbázissal szemben ,nem konkrét adatokat tartalmaz,hanem abban segit a felhasználónak,hogy az adott témában mely országban,milyen intézmények és kik foglalkoztak?/Igaz, mert a konkrét adatokat az adatbázisok tartalmazzák/

• Igaz-e hogy már 1990-ben létezett a METATÉR projekt? /Hamis, mert 1999-ben kezde meg működését/

• Igaz-e,hogy történtek olyan irányú lépések egy olyan metaadatbázis létrehozására amely a TEIR-felé mutat?/Igaz, erre utal a történeti modul első bekezdése/

• Igaz-e,hogy egy metaadatbázis kiindulási alapot ad egy project- vagy programmenedzsment adatigényeinek kielégitéséhez (objektum-összehasonlitás,elemzés)? /Igaz, erre utalást az ajánlott irodalmak közt olvashatunk/

• Igaz-e,hogy a HUNCORE adatszerkezet alapja lehet egy magyar térinformatikai metaadatszabvány kidolgozásának? /Igaz, erre utalást az ajánlott irodalmak közt olvashatunk/

Ajánlott irodalmak modulja

• Adatrendszerek fejlesztésének módszertana Szerkesztő:Bielckus,Billie;Dumas,Philippe;Kennerley,John /Statisztikai kiadó/ [4]

• Bana István: Osztott adatbázisok /Számalk kiadó/ [5]

• Kollányi László-Prajczer Tamás: Térinformatika a gyakorlatban /KÉE kiadó/ [6]

• Dr. Pitlik László: Katalogizálás és Konzisztencia, avagy az agrárinformatika vezérelvei[7]

• TANULMÁNY A Magyarországi Integrált Mezögazdasági Információs Rendszer megvalósitásásra Készitette: Dr. Pitlik László, egyetemi adjunktus, mb. tanszékvezetô; Pásztor Márta, Popovics Attila, egyetemi tanársegéd; Andrzej Wojcicki, agrármérnök, agrárinformatikus; Ónodi Bertalan, Bunkóczi László, PhD-hallgató; Wojcicka Ivett, MSZR-adatbankmenedzser [8]