„BA3:hulladek” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése)
a (Levédte a(z) BA3:hulladek lapot [edit=sysop:move=sysop])
 
(Nincs különbség)

A lap jelenlegi, 2009. január 19., 11:27-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alakalmazás/megoldás címe

Egyes európai városok önkormányzatainál a papírhulladék újrahasznosítása.

A feladat előtörténete

A diplomamunkám választott témája a hulladékgazdálkodás. Mivel önkormányzatnál dolgozom, nincs közvetlen kapcsolatom gyártó, termelő vállalkozásokkal, így nehezebben oldható meg számomra a szakdolgozat problémamegoldó része, mely lényege, hogy az irodalomfeldolgozás után a problémamegoldást egy vállalaton keresztül kell bemutatni. cég felkutató munkám nem járt sikerrel, a sok visszautasítás következménye az volt, hogy már közeledtem a határidőhöz, amikor is le kellett adni a pontos címet. Tapasztalataimat megosztottam ez egyik belső konzulensemmel. Tanácsára a munkahelyemen keresztül Budapest hulladékgazdálkodási folyamatát, problémáit és lehetőségeit fogom vizsgálni.

Ez a feladat lenne az előfutára, de mivel nem találtam kellő mennyiségű és minőségű számszerű adatot, ezért fiktív adatokkal dolgoztam. Maga a hulladékgazdálkodás egy önkormányzatnál úgy valósul meg, hogy a papírhulladék egy része, amely titkos a zúzdába kerül, majd a szelektív gyűjtőbe, a másik része pedig egyből a szelektív gyűjtőbe. A gyűjtőből komposztálják és a város parkjainak földjébe kerül fejlesztés céljából.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A hulladékgazdálkodást törvények, jogszabályok és rendeletek szabályozzák mind a gazdasági társaságokra, mind pedig az önkormányzatokra nézve. A főváros Hulladékgazdálkodási Tervéből kiderül, hogy kinek megkorra része, felelőssége van ebben a folyamatban és az is, hogy a finanszírozás milyen mértékű. Azonban törvényileg nincs szabályozva a nyilvános adatszolgáltatás, a tervekben megfogalmazott feladatok helyzete, állapta, így pontos számszerű adatok jelenleg e témában nemzetközileg nem találhatók.

Azt, hogy ma KI, HOGYAN kalkulálja ki az ideális hulladékhasznosítási arányokat nem lehet nyílvános információk alapján felkutatni! A szabályozások alapján az derül ki, hogy minden szervezet maga kell meghatározza a hulladékgazdálkodását lehetőségei, adottságai alapján. Törvényi előírás a környezet terhelésének mértékére szól.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Európai egyes, általam kiemelt városaiban az önkormányzatoknál működtetett hulladákgazdálkodást, a szelektálást, majd az ezt követő komposztálást és az újrafelhasználást fiktíven rangsoroltam. A rangsor szerinti első helyen álló városban összes önkormányzatánál használják ezt a módszert, fejlszetik ilyen módon parkjaikat. Az újrahasznosítás egy bizonyos része, %-a került csak a városi parkok fejlesztésére. Ezt a százalékos adatot előre tervezik.

Objektumok (sorok)

Bécs

Brüsszel

Budapest

Dublin

Hága

Helsinki

Koppenhága

Prága

Varsó

Zágráb

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Szelektálás

Komposztálás

Újrahasznosítás

Városi parkok fejlesztése

A feladat által érintett célcsoportok

Azon önkormányzatok, melyek hulladékgazdálkodásuk fejlesztésével, nem csak költségeiket csökkenthetik, de példát mutathatnak a városban működő cégeknek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az összehasonlítás során kiderül, hogy melyik városban működik leginkább ez a módszer. Továbbá az is, hogy ahol az újrahasznosításnak ezt a formáját alkalmazzák bizonyos %-ban, mennyivel lehetne még növelni, úgy, hogy még jövedelmező legyen, valamint hol becsülik túl, annyira, hogy már ráfizetéses.

A feladat kapcsán az figyelhetó meg, hogy az előre tervezett %-os értékek mely országban vannak túl-, illetve alulbecsülve.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat lépései:

  • alapadatok gyűjtése, adatbázis elkészítése (objektum, attribútum, érték, mértékegység, dátum, rögzítette, forrás oszlopokkal)
  • Pivot tábla elkészítése (alapadatok átkonvertálása kimutatás-varázsló segítségével)
  • az attribútumok rangsorolásának elkészítése sorszám függvény használatával (1 kód =minél kisebb annál jobb)
  • A lépcsők, a segéd és a becslés táblák elkészítése
  • Solver futtatása
  • COCO online futtatása
  • A kapott eredmények értékelés

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A coco online futtatása segítségével kiderült, hogy Bécsben, Helsinkiben, Koppenhágában és Zágrábban túlbecsülik tervezésnél a parkok fejlesztésére szánt újrahasznosítási módszert, Brüsszelben, Budapesten, Hágában, Prágában és Varsóban pedig alulbecsülik, emellett Dublinban pontosan akkora hányada kerül az újrahasznosításnak a parkok talajának frissítéséhez, újratöltéséhez, mint amennyit terveznek.

Az alapadatok tanulmányozása során látható, hogy bár Hága élen jár a szelektálásban, és 4. helyezett komposztálásban és újrahasznosításban is, mégis csak 35%-ka kerül a komposztált anyagnak a városi parkok talajába és ezt a százalékos értéket is jócskán alulbecsülik a tervezésénél. Ez azt jelenti, hogy Hágában az újrahasznosításnak több mint 20%-ával fordíthatnának többet a város parkjainak talajfejlesztésére.

Emellett Budapest csak az 5. helyet éri el a szelektálás rangsorában, és 6. az újrahasznosítás terén. Azonban a komposztálást igencsak előnyben részesíti, ott elérte a 2. helyet. Azonban a tervezésénél túlbecsülik az újrahasznosításban a városi parkok fejlesztésének arányát, mert 31%os tervezés mellett, csak 25%osan lehetséges a kivitelezés.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Ha a városok önkormányzatai a hulladékgazdálkodásuk kapcsán bevezetik azt a módszert, amely során a szelektált, komposztált papírhulladékot úgy hasznosítják újra, hogy azt a városi parkok földjének fejlesztésére, gondozására fordítják, mindenképp használható ez a módszer, melyből kiderül, hogy a tervezett arány a meglévő feltételek mellett kivitelezhető-e.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A cél: megvizsgálni, hogy egyes városok önkormányzatainak költségvetésében mekkora rész jut a hulladékgazdálkodásnak, szükséges-e fejleszteni, korszerűsíteni.

Ha, a lehetőségeket túlbecsülik, nem csak, hogy kivitelezhetetlen a parkok fejlesztése, de még az is megtörténhet, hogy többletköltségek merülnek fel. Ha meg van a megfelelő háttér a módszer kialakításához, vagy már a módszer is adott, akkor a hasonlóságelemzés határozottan megkönnyíti a döntést, hogy az újrahasznosításon belül milyen arányban részesüljenek a városi parkok fejlesztése.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet