„BA3:euro” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(→‎Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY))
a (Levédte a(z) BA3:euro lapot [edit=sysop:move=sysop])
 
(19 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
13. sor: 13. sor:
 
Az eurobevezetés adta lehetőséget a legtöbb ország az alkalmazott megfelelő gazdaságirányítási módszereknek köszönhetően jól kihasználta a vizsgált mutatók alakulása tekintetében. A GDP növekedett, az államadósság a legtöbb országban csökkent. Az infláció alacsony maradt, vagy csökkent ahol magas volt. A munkanélküliség alakulása nem volt sikeres, a legtöbb helyen növekedett. Az eurozónán kívüli Szlovénia mutatói jól alakultak, mutatva a helyes gazdaságpolitika alkalmazását. A cél az eurozónába kerülés volt és mint tudjuk ez sikerült.
 
Az eurobevezetés adta lehetőséget a legtöbb ország az alkalmazott megfelelő gazdaságirányítási módszereknek köszönhetően jól kihasználta a vizsgált mutatók alakulása tekintetében. A GDP növekedett, az államadósság a legtöbb országban csökkent. Az infláció alacsony maradt, vagy csökkent ahol magas volt. A munkanélküliség alakulása nem volt sikeres, a legtöbb helyen növekedett. Az eurozónán kívüli Szlovénia mutatói jól alakultak, mutatva a helyes gazdaságpolitika alkalmazását. A cél az eurozónába kerülés volt és mint tudjuk ez sikerült.
  
−
A magyarországi adatokra (nem tagja az eurozónának) kitérve megállapítható a GDP, az államháztartás bruttó adóssága és a munkanélküliség (mindkét mutató hatása, de különösen együtt negatív jelenség a gazdaság vizsgálatánál) növekedett, az infláció csökkent. A maastrichti kritériumokat alapul véve pozitívum a GDP növekedése és az infláció csökkenése. A jelenlegi helyzetre is tekintettel az euró bevezetésének időpontja Magyarországon sajnos nem látható.
+
A magyarországi adatokra (nem tagja az eurozónának) kitérve megállapítható a GDP, az államháztartás bruttó adóssága és a munkanélküliség (mindkét mutató hatása, de különösen együtt negatív jelenség a gazdaság vizsgálatánál) növekedett, az infláció csökkent. A maastrichti kritériumokat alapul véve pozitívum a GDP növekedése és az infláció csökkenése.
 +
A 2008. év végi és a 2009. évi gazdasági, pénzügyi események a bevezetés témáját háttérbe szorították, szorítják. Szakértői körökben jellemző a várakozás, az események és az intézkedések hatásának megfigyelése, a helyzetelemzés. Megnyilatkozásaikból kitűnik: a nagy gazdasági, pénzügyi megrázkódtatás - mint már többször - nagy változásokat hoz. Átértékelődnek a múltbéli szabályok, rendszerek, megállapítások, célok. Paradigmaváltás várható. A euró bevezetésének körülményei, feltételei így az alkalmazandó gazdaságpolitika jelentősen megváltozhatnak. A gazdasági, pénzügyi konszolidáció - Magyarországon és az EU-ban - kialakulásáig a bevezetésről igen eltérő elképzelések születése várható. Jelenleg nincs érdemleges álláspont az euró bevezetésének prognózisára vonatkozólag. A Wikis megoldás nagyjából összhangban van ezzel: "az euró bevezetésének időpontja Magyarországon bizonytalan.
  
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
33. sor: 34. sor:
  
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
−
Az euro bevezetésének célja a gazdasági növekedés és stabilizáció. A gazdaság alakulását a felhasznált mutatók alapján megítélve megállapíthatjuk az eurobevezetés jótékony hatását.
+
Az euro bevezetésének célja a gazdasági növekedés és stabilizáció. A vizsgált gazdaságok alakulásánál, a felhasznált mutatók alapján megítélve, megállapíthatjuk az euróbevezetés jótékony hatását, majdnem minden mutatónál.
  
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
49. sor: 50. sor:
  
 
A COCO mátrix táblázatból leolvasható a Y(*)-Y. A megkapott értékek szerint mind a kilenc országban (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Németország, Olaszország, Szlovénia) nagyon hasonlóan teljesültek az eurobevezetéshez szükséges feltételek.
 
A COCO mátrix táblázatból leolvasható a Y(*)-Y. A megkapott értékek szerint mind a kilenc országban (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Németország, Olaszország, Szlovénia) nagyon hasonlóan teljesültek az eurobevezetéshez szükséges feltételek.
 +
Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott tulajdonságok nem meghatározóak.
 +
 +
EZ AZT JELENTI, HOGY A REL. KEVÉS TANULÁSI MINTA TÖKÉLETESEN MAGYARÁZHATÓ VOLT!
 +
EZÉRT IS LENNE JAVASOLT MINDEN ÉV FELDOLGOZÁSA!!!
  
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 +
 +
Euróbevezetés időpontjának becslése Magyarországra vonatkozólag.
 +
 +
Objektum: Magyarország Dátum: 2008. Tulajdonságok (érték, mértékegység,rangsor,lépcső)
 +
 +
*államháztartás bruttó adóssága: 63 %, rangsor: 6, lépcső: 400 egység;                                 
 +
*bruttó hazai termék volumene: 2,1 %, rangsor: 3, lépcső: 399 egység;
 +
*GDP nagysága: 105 milliárd euró, rangsor: 2, lépcső: 400 egység;
 +
*inflációs ráta: 6,1 %, rangsor: 8, lépcső: 400 egység;
 +
*munkanélküliségi ráta: 7,1 %, rangsor: 3, lépcső: 400 egység;
 +
*BECSLÉS= lépcsők összesen= 1999.   
 +
 +
MODELLKRITIKA: A modell nem hozott reális eredményt számomra. A kiválasztott tulajdonságok nem meghatározóak, zaj jellegűek.
 +
 +
A  MODELL (NEM TÚL ELŐNYÖSEN) ABSZOLÚT ÉVSZÁMOKAT VEZETETT LE. A TÚLTANULÁS GYANÚS HIBÁTLAN MODELL NEM VOLT KÉPES TETSZŐLEGESEN TÁVOLI IDŐPONTOK KEZELÉSÉRE, SŐT NEM IS TUDOTT AZ ISMERT 1999-2007 KÖZÖTTI SZÁMOKON TÚLMUTATNI A LEGFELSŐ ÉS A LEGALSÓ LÉPCSŐSORRAL SEM (PIVOT1!C30:H38).
 +
 +
Az eurozónához való tartozás, lehetőség a jobb gazdálkodási feltételek kiaknázására. Ezt minden gazdaságirányító tudja. Kihasználása a megfelelő gazdaságpolitika megválasztásával és alkalmazásával lehetséges. A rosszabb mutató felszámolását az unió támogatja.
 +
 +
A vizsgált időszakban a 2008-as magyarországi euró bevezetésének korábban feltételezett lehetőségét még reálisnak vélték. Voltak prognózisok, javaslatok az alkalmazandó gazdasági, pénzügyi politikákra a konvergencia kritériumok eléréséhez. De már a 2010-2012-es bevezetés lehetőségének indokait is bemutatták. Ezzel kapcsolatos gondolatok, prognózisok, modelszámítások, gazdaságpolitikai javaslatok megtalálhatók a témával foglalkozó szakértők, szakértő csoportok (MNB, Pénzügykutató, GKI Gazdaságkutató, az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatika Intézet, a Növekedéskutató Intézet) kiadványaiban, tanulmányaiban.
 +
 +
Az ismert adatok alapján és bízva abba, hogy az alkalmazott gazdaságpolitika minden érintett vezető szándéka szerint a konvergencia folyamatok erősítését eredményezi az euró bevezetésének becsült időpontja vélemény szerint: 2013. Az ERM II-be való belépés, amely a bevezetés "előszobája" 2010-2011. évekre prognosztizálható. Az is igaz, hogy EMU-ba való belépés mind az EU-ban, mind Magyarországon nemcsak gazdasági, hanem politikai döntés is.
 +
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 +
Az információ további elemzése lehetőséget ad a megfelelő gazdaságirányítási stratégiák kialakítására.
 +
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
 
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
58. sor: 87. sor:
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
 +
 +
Az adatgyűjtést az internet segítségével folytattam, ahol a KSH honlapon az Európai Uniós tagállamok táblázatokba foglalt éves adatait találtam és ez által rengeteg információhoz jutottam. Az összegyűjtött adatok alapján állítottam össze a dolgozatomat.

A lap jelenlegi, 2009. január 24., 08:36-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/jem.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az Európai Unió tagállamai egyes gazdasági mutatóinak (GDP nagysága, államháztartás bruttó adóssága, inflációs ráta, munkanélküliségi ráta, bruttó hazai termék volumene) összehasonlítása hasonlóságelemzés segítségével az euró bevezetésével kapcsolatosan.

A feladat előtörténete

A szakdolgozatom témájához anyagot gyűjtve lettem figyelmes a KSH honlapján feltüntetett EU tagországok részletes adatbázisára.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Megállapítások az euro bevezetésével kapcsolatban: a GDP minden országban növekedett. Az államadósság Belgiumban, Olaszországban, Görögországban magas, míg Finnországban, Hollandiában, Szlovéniában alacsony. Csökken Ausztriában, Belgiumban, Görögországban, nő Franciaországban, Németországban, stagnál Olaszországban, Szlovéniában, Hollandiában, Finnországban. Az infláció alacsony szinten, kis ingadozással stagnál Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Görögországban, Franciaországban, Belgiumban. Alacsony és csökken Finnországban, közepes és csökken Hollandiában, magas és csökken Szlovéniában. A munkanélküliségi ráta alacsony és kissé nő Ausztriában, Hollandiában, közepes és nő Belgiumban, magas és nő Franciaországban és Németországban, magas és stagnál Finnországban és Görögországban, magas és csökken Olaszországban, közepes és stagnál Szlovéniában.

Az eurobevezetés adta lehetőséget a legtöbb ország az alkalmazott megfelelő gazdaságirányítási módszereknek köszönhetően jól kihasználta a vizsgált mutatók alakulása tekintetében. A GDP növekedett, az államadósság a legtöbb országban csökkent. Az infláció alacsony maradt, vagy csökkent ahol magas volt. A munkanélküliség alakulása nem volt sikeres, a legtöbb helyen növekedett. Az eurozónán kívüli Szlovénia mutatói jól alakultak, mutatva a helyes gazdaságpolitika alkalmazását. A cél az eurozónába kerülés volt és mint tudjuk ez sikerült.

A magyarországi adatokra (nem tagja az eurozónának) kitérve megállapítható a GDP, az államháztartás bruttó adóssága és a munkanélküliség (mindkét mutató hatása, de különösen együtt negatív jelenség a gazdaság vizsgálatánál) növekedett, az infláció csökkent. A maastrichti kritériumokat alapul véve pozitívum a GDP növekedése és az infláció csökkenése. A 2008. év végi és a 2009. évi gazdasági, pénzügyi események a bevezetés témáját háttérbe szorították, szorítják. Szakértői körökben jellemző a várakozás, az események és az intézkedések hatásának megfigyelése, a helyzetelemzés. Megnyilatkozásaikból kitűnik: a nagy gazdasági, pénzügyi megrázkódtatás - mint már többször - nagy változásokat hoz. Átértékelődnek a múltbéli szabályok, rendszerek, megállapítások, célok. Paradigmaváltás várható. A euró bevezetésének körülményei, feltételei így az alkalmazandó gazdaságpolitika jelentősen megváltozhatnak. A gazdasági, pénzügyi konszolidáció - Magyarországon és az EU-ban - kialakulásáig a bevezetésről igen eltérő elképzelések születése várható. Jelenleg nincs érdemleges álláspont az euró bevezetésének prognózisára vonatkozólag. A Wikis megoldás nagyjából összhangban van ezzel: "az euró bevezetésének időpontja Magyarországon bizonytalan.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

Vizsgált objketumok: - GDP nagysága (milliárd euró) - Államháztartás bruttó adóssága (GDP %-ában) - Inflációs ráta (%) - Munkanélküliségi ráta (%) - Bruttó hazai termék volumene (%) - Euro bevezetésének időpontja (év)

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Vizsgált attribútumok: - EU 9 tagállam

A feladat által érintett célcsoportok

A tagállamok kormányai

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az euro bevezetésének célja a gazdasági növekedés és stabilizáció. A vizsgált gazdaságok alakulásánál, a felhasznált mutatók alapján megítélve, megállapíthatjuk az euróbevezetés jótékony hatását, majdnem minden mutatónál.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat gyakorlati megoldásának lépései:

- Adatbázis készítése az összegyűjtött adatok alapján - Pivot kimutatás - ellenőrzés céljából - Adattábla elkészítése a meglévő adatokból - COCO tábla készítése, amely az FKERES függvény segítségével visszautal a lépcsők táblázatra - Solver beállítása - Solver futtatása - A kapott eredmények kiértékelése a valós és becsült érték különbségével és a szorzatösszeg segítségével.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO mátrix táblázatból leolvasható a Y(*)-Y. A megkapott értékek szerint mind a kilenc országban (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Németország, Olaszország, Szlovénia) nagyon hasonlóan teljesültek az eurobevezetéshez szükséges feltételek. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott tulajdonságok nem meghatározóak.

EZ AZT JELENTI, HOGY A REL. KEVÉS TANULÁSI MINTA TÖKÉLETESEN MAGYARÁZHATÓ VOLT! EZÉRT IS LENNE JAVASOLT MINDEN ÉV FELDOLGOZÁSA!!!

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Euróbevezetés időpontjának becslése Magyarországra vonatkozólag.

Objektum: Magyarország Dátum: 2008. Tulajdonságok (érték, mértékegység,rangsor,lépcső)

  • államháztartás bruttó adóssága: 63 %, rangsor: 6, lépcső: 400 egység;
  • bruttó hazai termék volumene: 2,1 %, rangsor: 3, lépcső: 399 egység;
  • GDP nagysága: 105 milliárd euró, rangsor: 2, lépcső: 400 egység;
  • inflációs ráta: 6,1 %, rangsor: 8, lépcső: 400 egység;
  • munkanélküliségi ráta: 7,1 %, rangsor: 3, lépcső: 400 egység;
  • BECSLÉS= lépcsők összesen= 1999.

MODELLKRITIKA: A modell nem hozott reális eredményt számomra. A kiválasztott tulajdonságok nem meghatározóak, zaj jellegűek.

A MODELL (NEM TÚL ELŐNYÖSEN) ABSZOLÚT ÉVSZÁMOKAT VEZETETT LE. A TÚLTANULÁS GYANÚS HIBÁTLAN MODELL NEM VOLT KÉPES TETSZŐLEGESEN TÁVOLI IDŐPONTOK KEZELÉSÉRE, SŐT NEM IS TUDOTT AZ ISMERT 1999-2007 KÖZÖTTI SZÁMOKON TÚLMUTATNI A LEGFELSŐ ÉS A LEGALSÓ LÉPCSŐSORRAL SEM (PIVOT1!C30:H38).

Az eurozónához való tartozás, lehetőség a jobb gazdálkodási feltételek kiaknázására. Ezt minden gazdaságirányító tudja. Kihasználása a megfelelő gazdaságpolitika megválasztásával és alkalmazásával lehetséges. A rosszabb mutató felszámolását az unió támogatja.

A vizsgált időszakban a 2008-as magyarországi euró bevezetésének korábban feltételezett lehetőségét még reálisnak vélték. Voltak prognózisok, javaslatok az alkalmazandó gazdasági, pénzügyi politikákra a konvergencia kritériumok eléréséhez. De már a 2010-2012-es bevezetés lehetőségének indokait is bemutatták. Ezzel kapcsolatos gondolatok, prognózisok, modelszámítások, gazdaságpolitikai javaslatok megtalálhatók a témával foglalkozó szakértők, szakértő csoportok (MNB, Pénzügykutató, GKI Gazdaságkutató, az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatika Intézet, a Növekedéskutató Intézet) kiadványaiban, tanulmányaiban.

Az ismert adatok alapján és bízva abba, hogy az alkalmazott gazdaságpolitika minden érintett vezető szándéka szerint a konvergencia folyamatok erősítését eredményezi az euró bevezetésének becsült időpontja vélemény szerint: 2013. Az ERM II-be való belépés, amely a bevezetés "előszobája" 2010-2011. évekre prognosztizálható. Az is igaz, hogy EMU-ba való belépés mind az EU-ban, mind Magyarországon nemcsak gazdasági, hanem politikai döntés is.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az információ további elemzése lehetőséget ad a megfelelő gazdaságirányítási stratégiák kialakítására.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet

Az adatgyűjtést az internet segítségével folytattam, ahol a KSH honlapon az Európai Uniós tagállamok táblázatokba foglalt éves adatait találtam és ez által rengeteg információhoz jutottam. Az összegyűjtött adatok alapján állítottam össze a dolgozatomat.

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:euro&oldid=34136”