„HR:szolnok” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/monogram.xls XLS] =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= =A feladat előtörténete= =A feladat megoldás jelenlegi ...”) |
(→Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)) |
||
(48 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
=Forrás= | =Forrás= | ||
− | [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/ | + | |
+ | [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/re.xls XLS] | ||
+ | |||
+ | [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/re2.xls XLS2] | ||
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | ||
+ | |||
+ | A turistáknak kínált lehetőségek alapján az üdülési csekkek megyeszékhelyek szerinti elkölthetőségi sorrendjének összehasonlító elemzése. | ||
=A feladat előtörténete= | =A feladat előtörténete= | ||
+ | |||
+ | Témaválasztásomnál döntő jelentőséggel bírt, hogy 2004 nyarát megelőzően pár évet Veszprémben éltem, és a megye változatos domborzatú tájaival, kulturális programjaival, vonzó arcát mutatta (mutatja) a kikapcsolódás iránt érdeklődőknek. Szolnokra érkezvén hajtott a kíváncsiság, vajon az itt élők mennyivel másképpen pihennek, szórakoznak? A jelenlegi gazdasági helyzetben nagy segítség az üdülési csekk, melynek célja, hogy mind többen hazai szolgáltatók segítségével pihenjenek, kikapcsolódjanak, üdüljenek. Tehát felmerül a kérdés, hogy érdemes-e egy turisztikai kínálatra az adott összeget kifizetni, illetve érdemes-e azt Szolnokon elkölteni? | ||
+ | |||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
+ | |||
+ | A feladat megoldás jelenlegi helyzetével kapcsolatban kifejezéseket kerestem a Google-ban. A KSH honlapján a „belföldi utazások jellemzői, 2006.” adataiból megtudtam, hogy 1 napos kirándulásokon a háztartások 60 százaléka, hétvégi típusú utazásokon egyötöde, ennél hosszabb utazásokon 6,5 százaléka vesz részt. 2007-ben a saját anyagi helyzetüket átlag felettinek érző háztartások 43 százaléka tett belföldön 4 napnál hosszabb utazást, míg a szerényebben élőknek csupán 11 százaléka. A Magyar Turizmus Zrt. kutatást végzett a magyar lakosság utazási terveiről 2009. május és szeptember közötti időszakra. A háztartások 51,8 százaléka tervez belföldi utazást, mely összefüggésbe hozható az iskolai végzettséggel és a jövedelemmel, valamint kiderül az is, hogy a nagyobb településen élők és a fiatalok szívesebben kelnek útra. Az üdülési csekket több mint 8000 elfogadóhelyen használhatjuk fel fizetőeszközként. Olyan adatot, mely az Önkormányzatoknak nyújtana segítséget a konkurens kínálatok árainak, illetve saját helyzetüknek megítélésében, nem találtam. | ||
+ | |||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
+ | |||
+ | Az elemzéshez használt objektumok a megyeszékhelyek. | ||
+ | |||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
+ | |||
+ | A figyelembe vett turisztikai kínálatok a valóságban előforduló elemek, de a hozzájuk kapcsolódó árak fiktívek. | ||
+ | |||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
+ | |||
+ | Az összehasonlító elemzés egyik célcsoportja a turisták, hogy találják meg azt a helyet, ahol érdemes elkölteniük üdülési csekkjeiket. A másik célcsoport az Önkormányzatok. Esetükben segítséget kaphatnak, hogy turisztikai palettájukat és azok árait a jelentkező igények alapján reálisan alakíthassák ki. | ||
+ | |||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
+ | |||
+ | A turisták oldaláról: az adott megyeszékhely milyen előnyökkel, vagy hátrányokkal indul a többi megyeszékhellyel szemben. Az Önkormányzat oldaláról: mennyiért adható el egy turisztikai szolgáltatás, hogy a piacon versenyképes maradjon. | ||
+ | |||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
+ | |||
+ | Első lépés az objektumok és attribútumok meghatározása, táblázatba foglalása. A teljesség igénye nélkül azokat a turisztikai kínálatokat soroltam fel, melyek saját döntéseimnél élveznek prioritást. Kialakult egy objektum-attribútom mátrix az utolsó oszlopként az elemezni kívánt jelenséggel. A célfüggvényben a tényadatul szolgáló elköltött üdülési csekket hasonlítottam össze a solver alkalmazásával kiszámolt becslési adatokkal. Az eredmény, teljes egyezőség. | ||
+ | |||
+ | Az XLS2-ben minden irány nulla, azaz a fiktív érték minél nagyobb, annál jobb, értékesebb. A tényadat és a becslési adat ebben az esetben is egyező. | ||
+ | |||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
+ | |||
+ | Ha egy megyeszékhelyhez kapcsolódó becsült ár alacsonyabb lenne, mint a tényleges akkor az adott megyeszékhely túl drága és fordítva, túl olcsó lenne. Esetemben egyensúlyi helyzet van, így minden kombinatorikailag lehetséges variánsra becslést ad. | ||
+ | |||
+ | XLS2-ben Szolnok városa a múzeumi belépők tekintetében az utolsó, a horgásztavi belépőknél a hatodik, a wellnes szolgáltatás esetében a negyedik, az éttermi ebédek napi árát tekintve a harmadik, a városnéző kisbusz esetében a második helyen szerepel. Ellentettje az elsőként vizsgált esetnek, ahol minden irány 1-es volt. Szolnok Önkormányzatának át kell gondolnia a problémás területeket. Szükséges-e tovább finanszíroznia a nem meghatározó turisztikai szolgáltatásokat, vagy Szolnok arculatának megfelelő igényeket kielégítő szolgáltatásokban gondolkodjon? | ||
+ | |||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
+ | |||
+ | Az Önkormányzatoknak nemcsak a meglévő turisztikai kínálatukat kell fejleszteni, nemcsak a gazdasági helyzetet kell mérlegelniük, hanem a jövőbeni lehetőségeiket is számba kell venniük. A KSH szerint az ország elmaradottabb régióinak lakossága a turisztikai célú utazásoknak is kevésbé részese, mint a fejlettebb régiók. Az egészségturizmus nagy üzlet, sokat lendíthet egy olyan megyeszékhelyen is, mint Szolnok. Ez a lehetőség bevétel az egyénnek, bevétel a városnak. Ha mellé még társítunk hagyományőrző gasztronómiai rendezvényeket – véleményem szerint - újabb híveket szerezhetünk az alföldi üdülésnek, kikapcsolódásnak. Marketing szempontból nem elhanyagolható tény, hogy a szépnek, a kellemesnek sohasem kell „cégér”, szájhagyomány útján visszük tovább jó hírét. | ||
+ | |||
+ | Az XLS2-ben vizsgált eredmények alapján megoldásként - nálam – továbbra is az egészségturizmus élvez prioritást. A városnak hosszútávon bevételre van szüksége, mellyel biztosíthatja a piacon való versenyképességét. A rövidtávú megoldások közül kiemelném a Tisza, valamint a Zagyva folyók ez eddig még ki nem használt lehetőségeit pl.: hajókirándulás madárfigyeléssel, vagy vízparti üdülés a Holt-Tiszán. Wellnes program keretében a családosok számára is vonzó lehet a falusi életmódhoz kötődő hagyományok, mezőgazdasági munkák és a helyi gazdálkodási módok megismertetését célzó bemutatók. | ||
+ | Az Észak-Alföld falvai országos viszonylatban is a falusi turizmus élen járnak, népszerűsítve ezzel a régiót is. | ||
+ | Szolnok városa nem rendelkezik kiemelkedő történelmi múlttal, valamint földrajzi adottságokkal. Ahhoz, hogy a turisták ne a Balaton, vagy a Dél-Dunántúl páratlan táji szépségét válasszák a programok önmagukban kevesek, fejlesztenünk kell az infrastruktúrát és a közbiztonságot is. | ||
+ | A bor-, gasztronómiai-, folklór-, és falusi szálláshely katalógus véleménye alapján ennek a tájnak színe és íze van. A jövőre nézve ez akár lehetne egy nagyszabású marketing akció jelmondata is. | ||
+ | |||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
+ | |||
+ | Megérte végrehajtani az elemzést, igaz az eredmények alapján nem igazolódott be a várható hasznosság. | ||
+ | |||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
20. sor: | 64. sor: | ||
[[Kategória:Szakértői rendszerek]] | [[Kategória:Szakértői rendszerek]] | ||
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | ||
− | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)] | + | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)] |
+ | |||
+ | |||
+ | Alulírott ezennel kijelentem, hogy az általam készített, önálló feladat és mellékletei kapcsán feldolgozott minden egyes adat esetén helyesen adtam meg ezek forrását és státuszát (közhasznú, ill. valós, de anonimizált), illetőleg messzemenőkig gondoskodtam arról, hogy az anonimizálás érdekében tett lépések eredményeként a védett adatok valós forrása ne legyen feltárható. Egyben kijelentem, hogy az érintett szervezeteket és személyeket a feladatról és az adatok felhasználásának fentebb megadott módjáról tájékoztattam, s az érintettek hozzájárulásukat adták adataik anonim közzétételéhez. Az adatok hiányos védelméből fakadó mindennemű kárigényért teljes mértékben felelősséget vállalok. |
A lap jelenlegi, 2009. július 13., 22:17-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A turistáknak kínált lehetőségek alapján az üdülési csekkek megyeszékhelyek szerinti elkölthetőségi sorrendjének összehasonlító elemzése.
A feladat előtörténete
Témaválasztásomnál döntő jelentőséggel bírt, hogy 2004 nyarát megelőzően pár évet Veszprémben éltem, és a megye változatos domborzatú tájaival, kulturális programjaival, vonzó arcát mutatta (mutatja) a kikapcsolódás iránt érdeklődőknek. Szolnokra érkezvén hajtott a kíváncsiság, vajon az itt élők mennyivel másképpen pihennek, szórakoznak? A jelenlegi gazdasági helyzetben nagy segítség az üdülési csekk, melynek célja, hogy mind többen hazai szolgáltatók segítségével pihenjenek, kikapcsolódjanak, üdüljenek. Tehát felmerül a kérdés, hogy érdemes-e egy turisztikai kínálatra az adott összeget kifizetni, illetve érdemes-e azt Szolnokon elkölteni?
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A feladat megoldás jelenlegi helyzetével kapcsolatban kifejezéseket kerestem a Google-ban. A KSH honlapján a „belföldi utazások jellemzői, 2006.” adataiból megtudtam, hogy 1 napos kirándulásokon a háztartások 60 százaléka, hétvégi típusú utazásokon egyötöde, ennél hosszabb utazásokon 6,5 százaléka vesz részt. 2007-ben a saját anyagi helyzetüket átlag felettinek érző háztartások 43 százaléka tett belföldön 4 napnál hosszabb utazást, míg a szerényebben élőknek csupán 11 százaléka. A Magyar Turizmus Zrt. kutatást végzett a magyar lakosság utazási terveiről 2009. május és szeptember közötti időszakra. A háztartások 51,8 százaléka tervez belföldi utazást, mely összefüggésbe hozható az iskolai végzettséggel és a jövedelemmel, valamint kiderül az is, hogy a nagyobb településen élők és a fiatalok szívesebben kelnek útra. Az üdülési csekket több mint 8000 elfogadóhelyen használhatjuk fel fizetőeszközként. Olyan adatot, mely az Önkormányzatoknak nyújtana segítséget a konkurens kínálatok árainak, illetve saját helyzetüknek megítélésében, nem találtam.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
Az elemzéshez használt objektumok a megyeszékhelyek.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
A figyelembe vett turisztikai kínálatok a valóságban előforduló elemek, de a hozzájuk kapcsolódó árak fiktívek.
A feladat által érintett célcsoportok
Az összehasonlító elemzés egyik célcsoportja a turisták, hogy találják meg azt a helyet, ahol érdemes elkölteniük üdülési csekkjeiket. A másik célcsoport az Önkormányzatok. Esetükben segítséget kaphatnak, hogy turisztikai palettájukat és azok árait a jelentkező igények alapján reálisan alakíthassák ki.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A turisták oldaláról: az adott megyeszékhely milyen előnyökkel, vagy hátrányokkal indul a többi megyeszékhellyel szemben. Az Önkormányzat oldaláról: mennyiért adható el egy turisztikai szolgáltatás, hogy a piacon versenyképes maradjon.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Első lépés az objektumok és attribútumok meghatározása, táblázatba foglalása. A teljesség igénye nélkül azokat a turisztikai kínálatokat soroltam fel, melyek saját döntéseimnél élveznek prioritást. Kialakult egy objektum-attribútom mátrix az utolsó oszlopként az elemezni kívánt jelenséggel. A célfüggvényben a tényadatul szolgáló elköltött üdülési csekket hasonlítottam össze a solver alkalmazásával kiszámolt becslési adatokkal. Az eredmény, teljes egyezőség.
Az XLS2-ben minden irány nulla, azaz a fiktív érték minél nagyobb, annál jobb, értékesebb. A tényadat és a becslési adat ebben az esetben is egyező.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ha egy megyeszékhelyhez kapcsolódó becsült ár alacsonyabb lenne, mint a tényleges akkor az adott megyeszékhely túl drága és fordítva, túl olcsó lenne. Esetemben egyensúlyi helyzet van, így minden kombinatorikailag lehetséges variánsra becslést ad.
XLS2-ben Szolnok városa a múzeumi belépők tekintetében az utolsó, a horgásztavi belépőknél a hatodik, a wellnes szolgáltatás esetében a negyedik, az éttermi ebédek napi árát tekintve a harmadik, a városnéző kisbusz esetében a második helyen szerepel. Ellentettje az elsőként vizsgált esetnek, ahol minden irány 1-es volt. Szolnok Önkormányzatának át kell gondolnia a problémás területeket. Szükséges-e tovább finanszíroznia a nem meghatározó turisztikai szolgáltatásokat, vagy Szolnok arculatának megfelelő igényeket kielégítő szolgáltatásokban gondolkodjon?
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az Önkormányzatoknak nemcsak a meglévő turisztikai kínálatukat kell fejleszteni, nemcsak a gazdasági helyzetet kell mérlegelniük, hanem a jövőbeni lehetőségeiket is számba kell venniük. A KSH szerint az ország elmaradottabb régióinak lakossága a turisztikai célú utazásoknak is kevésbé részese, mint a fejlettebb régiók. Az egészségturizmus nagy üzlet, sokat lendíthet egy olyan megyeszékhelyen is, mint Szolnok. Ez a lehetőség bevétel az egyénnek, bevétel a városnak. Ha mellé még társítunk hagyományőrző gasztronómiai rendezvényeket – véleményem szerint - újabb híveket szerezhetünk az alföldi üdülésnek, kikapcsolódásnak. Marketing szempontból nem elhanyagolható tény, hogy a szépnek, a kellemesnek sohasem kell „cégér”, szájhagyomány útján visszük tovább jó hírét.
Az XLS2-ben vizsgált eredmények alapján megoldásként - nálam – továbbra is az egészségturizmus élvez prioritást. A városnak hosszútávon bevételre van szüksége, mellyel biztosíthatja a piacon való versenyképességét. A rövidtávú megoldások közül kiemelném a Tisza, valamint a Zagyva folyók ez eddig még ki nem használt lehetőségeit pl.: hajókirándulás madárfigyeléssel, vagy vízparti üdülés a Holt-Tiszán. Wellnes program keretében a családosok számára is vonzó lehet a falusi életmódhoz kötődő hagyományok, mezőgazdasági munkák és a helyi gazdálkodási módok megismertetését célzó bemutatók. Az Észak-Alföld falvai országos viszonylatban is a falusi turizmus élen járnak, népszerűsítve ezzel a régiót is. Szolnok városa nem rendelkezik kiemelkedő történelmi múlttal, valamint földrajzi adottságokkal. Ahhoz, hogy a turisták ne a Balaton, vagy a Dél-Dunántúl páratlan táji szépségét válasszák a programok önmagukban kevesek, fejlesztenünk kell az infrastruktúrát és a közbiztonságot is. A bor-, gasztronómiai-, folklór-, és falusi szálláshely katalógus véleménye alapján ennek a tájnak színe és íze van. A jövőre nézve ez akár lehetne egy nagyszabású marketing akció jelmondata is.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Megérte végrehajtani az elemzést, igaz az eredmények alapján nem igazolódott be a várható hasznosság.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
nyilatkozat és kitöltési segédlet[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]
Alulírott ezennel kijelentem, hogy az általam készített, önálló feladat és mellékletei kapcsán feldolgozott minden egyes adat esetén helyesen adtam meg ezek forrását és státuszát (közhasznú, ill. valós, de anonimizált), illetőleg messzemenőkig gondoskodtam arról, hogy az anonimizálás érdekében tett lépések eredményeként a védett adatok valós forrása ne legyen feltárható. Egyben kijelentem, hogy az érintett szervezeteket és személyeket a feladatról és az adatok felhasználásának fentebb megadott módjáról tájékoztattam, s az érintettek hozzájárulásukat adták adataik anonim közzétételéhez. Az adatok hiányos védelméből fakadó mindennemű kárigényért teljes mértékben felelősséget vállalok.