„HR:bank” változatai közötti eltérés
(→Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)) |
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| − | + | A táblázat szerinti piaci részesedést figyelembe véve a „KAPPA” bank részaránya a legjelentősebb (15,8%), de nem sokkal előzi meg az „ALFA” (15,3%) bankot. A „KAPPA” legnagyobb részesedése több dologból is adódik (adódhat). Ha megvizsgálom az összehasonlító táblázatot, akkor kicsit ellentmondóak a költségeket; a Ft és értékpapír számlavezetési költségek a konkurencia bankokhoz képest igen magasak, viszont a devizaszámlák, bankkártyák, hitelkártyák díjai havi bontásban többnyire jóval kedvezőbbek. Ebből a szempontból vizsgálva, az tűnik logikusnak, hogy azoknál a cégeknél, amelyeknél alapvető mondjuk egy devizaszámla használata (vevői, szállítói, partneri kapcsolat miatt), vagy például egy szállítmányozói cégnek több tíz hitelkártyára, van szüksége, hogy a sofőrjeinek a költségét ilyen módon hitelezze meg, azoknál meghatározó szempont ezeknek a termékeknek a kedvező árazása. Ilyen volumenűek, általában a nagyobb vállalatok, melyek nagyobb profitot is termelnek. Ha elvonatkoztatunk a havidíjaktól, akkor a piaci részesedést nagyban befolyásolja az adott bank ismertsége, marketing menedzselése (reklámok), akciók, illetve hogy mióta van jelen a piacon. | |
| + | |||
| + | A többi bank részarányát hasonlóképpen magyarázhatjuk. | ||
| + | |||
| + | Ha a legkisebb részesedésű „LAMBDA” bankot vizsgálom az árazás szempontjából, akkor az a tapasztalat, hogy az ingyenes Ft bankszámla vezetést leszámítva, nagyon magas költségekkel dolgozik, ez a tény már önmagában is magyarázhatja azt, hogy alacsony számú cég választja számlavezető bankjának. A túl magas költségek már nem igazán kompenzálhatóak jó marketinggel. | ||
| + | |||
| + | Általánosságban az a tapasztalatom, hogy egy vállalkozás képviselője több szempont szerint is dönthet arról, melyik pénzintézetet választja számlavezetőjének. Sajnos gyakran nincsenek tisztába a lehetőségeikkel, általában nagyobb részük az alapján választ, hogy hol kap hitelt az induláshoz (hiba, hogy azt gondolják, ezzel elkötelezik magukat!), vagy a már meglévő magán számláját vezető bankot választja. Legtöbbször mégis a fő szempont az „olcsóság”, azt viszont nem vizsgálják, hogy az esetleges akciók kiknek és milyen feltételekkel, milyen időtávra szólnak! | ||
Amennyiben én kerülnék választás elé, hogy melyik bankban vezessem a vállalatom számláját, nagy hangsúlyt fektetnék a különböző ajánlatok összegyűjtésére és összehasonlítására. Természetesen én is a számomra legkedvezőbb kondícióval dolgozó bankot választanám, de figyelembe véve az adott bank „hírét”, hátterét, tulajdonosait, kínálatát, termékkörét, ügyintézési időt és a lehetséges kedvezményeket, hiszen számos olyan dolog van, ami később az ügyintézésem gördülékenységét befolyásolhatja. | Amennyiben én kerülnék választás elé, hogy melyik bankban vezessem a vállalatom számláját, nagy hangsúlyt fektetnék a különböző ajánlatok összegyűjtésére és összehasonlítására. Természetesen én is a számomra legkedvezőbb kondícióval dolgozó bankot választanám, de figyelembe véve az adott bank „hírét”, hátterét, tulajdonosait, kínálatát, termékkörét, ügyintézési időt és a lehetséges kedvezményeket, hiszen számos olyan dolog van, ami később az ügyintézésem gördülékenységét befolyásolhatja. | ||
| 37. sor: | 43. sor: | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| + | A vállalatok képviselőinek döntéseiket megelőzően széles körben kell tájékozódniuk a bankok ajánlatai között, megfontoltan, az egyéb szubjektív szempontokat is figyelembe véve. Nem csak az aktuális kondíciókat és gazdasági helyzetet kell mérlegelniük, hanem a jövőbeni lehetőségeket is számba kell venni, mielőtt döntenének. | ||
| + | |||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| + | A már meglévő számla- és egyéb termék kalkulátorokat kiegészíteném a kereskedelmi bankok további nyilvános adataival, hogy a leendő ügyfelei szélesebb rálátással rendelkezhessenek a választáshoz. | ||
| + | |||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
A lap jelenlegi, 2009. július 1., 18:37-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Bankok piaci részesedése és a vállalati számlavezetési kondíciók alapján becsült részesedési sorrendjük összehasonlító elemzése.
A feladat előtörténete
Témaválasztásom legfőbb oka a munkámmal áll szoros kapcsolatban; napi szinten foglalkozom különböző vállalkozások pénzügyeivel. A mai világban, a jelenlegi gazdasági helyzetben fő szemponttá vált a vállalatok életében, hogy a lehető legolcsóbb megoldást válasszák napi pénzügyeik intézésére. Tehát felmerül a kérdés, hogy ha egy adott bank a vállalkozásoknak megfelelő (alacsony) költségekkel dolgozik, kedveltebbé válik-e a piacon a versenytársainál?
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A táblázat szerinti piaci részesedést figyelembe véve a „KAPPA” bank részaránya a legjelentősebb (15,8%), de nem sokkal előzi meg az „ALFA” (15,3%) bankot. A „KAPPA” legnagyobb részesedése több dologból is adódik (adódhat). Ha megvizsgálom az összehasonlító táblázatot, akkor kicsit ellentmondóak a költségeket; a Ft és értékpapír számlavezetési költségek a konkurencia bankokhoz képest igen magasak, viszont a devizaszámlák, bankkártyák, hitelkártyák díjai havi bontásban többnyire jóval kedvezőbbek. Ebből a szempontból vizsgálva, az tűnik logikusnak, hogy azoknál a cégeknél, amelyeknél alapvető mondjuk egy devizaszámla használata (vevői, szállítói, partneri kapcsolat miatt), vagy például egy szállítmányozói cégnek több tíz hitelkártyára, van szüksége, hogy a sofőrjeinek a költségét ilyen módon hitelezze meg, azoknál meghatározó szempont ezeknek a termékeknek a kedvező árazása. Ilyen volumenűek, általában a nagyobb vállalatok, melyek nagyobb profitot is termelnek. Ha elvonatkoztatunk a havidíjaktól, akkor a piaci részesedést nagyban befolyásolja az adott bank ismertsége, marketing menedzselése (reklámok), akciók, illetve hogy mióta van jelen a piacon.
A többi bank részarányát hasonlóképpen magyarázhatjuk.
Ha a legkisebb részesedésű „LAMBDA” bankot vizsgálom az árazás szempontjából, akkor az a tapasztalat, hogy az ingyenes Ft bankszámla vezetést leszámítva, nagyon magas költségekkel dolgozik, ez a tény már önmagában is magyarázhatja azt, hogy alacsony számú cég választja számlavezető bankjának. A túl magas költségek már nem igazán kompenzálhatóak jó marketinggel.
Általánosságban az a tapasztalatom, hogy egy vállalkozás képviselője több szempont szerint is dönthet arról, melyik pénzintézetet választja számlavezetőjének. Sajnos gyakran nincsenek tisztába a lehetőségeikkel, általában nagyobb részük az alapján választ, hogy hol kap hitelt az induláshoz (hiba, hogy azt gondolják, ezzel elkötelezik magukat!), vagy a már meglévő magán számláját vezető bankot választja. Legtöbbször mégis a fő szempont az „olcsóság”, azt viszont nem vizsgálják, hogy az esetleges akciók kiknek és milyen feltételekkel, milyen időtávra szólnak! Amennyiben én kerülnék választás elé, hogy melyik bankban vezessem a vállalatom számláját, nagy hangsúlyt fektetnék a különböző ajánlatok összegyűjtésére és összehasonlítására. Természetesen én is a számomra legkedvezőbb kondícióval dolgozó bankot választanám, de figyelembe véve az adott bank „hírét”, hátterét, tulajdonosait, kínálatát, termékkörét, ügyintézési időt és a lehetséges kedvezményeket, hiszen számos olyan dolog van, ami később az ügyintézésem gördülékenységét befolyásolhatja.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
A dolgozatomban a 2008-as év „top 10” magyarországi bankját vizsgálom, az adott évben elért piaci részesedése alapján a vállalati számlavezetés területén. Természetesen anonim megnevezéseket alkalmazva. Az adatok kigyűjtése körülményes volt, nem találtam pénzügyi témára szakosodott oldalakon megfelelő forrást, egyéb területen fértem hozzá az adatokhoz.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
A legalapvetőbb szempontokat választottam az összehasonlítás alapjaként, mint a számlavezetési díjak, illetve a bankkártyák költségei. Természetesen még számos termék képezhetné a vizsgálat alapját, de ez az eredményen nagy változást nem okozna, csak túl sok lenne az információ.
A feladat által érintett célcsoportok
Az összehasonlító elemzés célcsoportjai a Magyarországon számlát vezető vállalatok és egyéni vállalkozók, egyéb érintettjei pedig a kereskedelmi bankok.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A feladat alapján választ kapunk arra, hogy egy adott bank piaci részesedése a vállalati szektort vizsgálva tükrözi-e az árazási politikáját.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Első lépésként adatot gyűjtöttem azokról a magyarországi bankokról, amelyek a vizsgálat tárgyát képezték, ezek a táblázat objektumai (A4-A13). Mivel számos terméket vehetnék alapul, így az átláthatóságot figyelembe véve szorítkoztam a legalapvetőbbekre (B2:G2), felsorolásuk egyszerű logika alapján történt. Majd a hasonlóságelemzési feladatomban kijelöltem az Y tényezőt, amely a vizsgált bankok piaci részesedését jelöli 2008-ban a vállalati szektorból. A célfüggvényben a tényadatul szolgáló piaci részesedést hasonlítottam össze a solver alkalmazásával kiszámolt becslési adatokkal, melyek tökéletes egyezőséget mutattak, amiből az következik, hogy a piacon egyensúly van.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A modell számításaink alapján hibátlan. Ebből következik az a tény, hogy a bankok vállalati területen vizsgált piaci részesedése abból adódik, ahogyan a termékeit beárazza. De a hasonlóságelemzés során a szubjektív szempontoktól ebben az esetben elvonatkoztattunk, mint például, hogy az adott banknál van-e klíma, vagy sokat kell-e várni az ügyintézésre.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A vállalatok képviselőinek döntéseiket megelőzően széles körben kell tájékozódniuk a bankok ajánlatai között, megfontoltan, az egyéb szubjektív szempontokat is figyelembe véve. Nem csak az aktuális kondíciókat és gazdasági helyzetet kell mérlegelniük, hanem a jövőbeni lehetőségeket is számba kell venni, mielőtt döntenének.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A már meglévő számla- és egyéb termék kalkulátorokat kiegészíteném a kereskedelmi bankok további nyilvános adataival, hogy a leendő ügyfelei szélesebb rálátással rendelkezhessenek a választáshoz.
