A lap jelenlegi, 2009. július 7., 14:51-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Selejt mennyiségének minimalizálása a hasonlóságelemzés segítségével.

A feladat előtörténete

Manapság egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gyártás területén a minőségre. A piacon való bennmaradás egyik legfontosabb feltételévé vált, hogy minél kevesebb selejt előállításával minél jobb minőségű áru kerüljön a felhasználó elé. Hasonlóságelemzéssel megpróbáltam a selejt mennyiségét az emberi oldaláról megközelíteni, nem a korszerű technológiára helyeztem a hangsúlyt, hanem a létszámingadozás, betegség, régiók összehasonlítására. A feladatban arra keresem a választ, milyen tényezők befolyásolhatják azt, hogy éves szinten melyik gyár / régió termel a legoptimálisabban.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az adatok összerendezése közben számos kérdés merült fel bennem. Igyekeztem az éves gyártásnál figyelembe venni az előállított minőséget, próbáltam párhuzamot vonni a selejt tégla mennyisége és a reklamációs költség között. Fontolóra vettem, hogy a létszám ingadozás, a betegségszám mennyire van hatással rá. Figyelembe kell venni a gyárak elhelyezkedését is, ahol nagyobb a munkalehetőség, ott „hanyagabbakká” válnak az emberek? Felmerült bennem az is, hogy a gyárigazgató, a közvetlen munkahelyi vezetők milyen hatással lehetnek az ott dolgozókra. Arra a következtetésre jutottam, mivel személyesen is ismerem az ott dolgozó embereket, igenis van jelentősége annak, hogy milyen a vezetőség hozzáállása a dolgokhoz. Azokban a gyárakban van kevés selejt, ahol tapasztalataim szerint nagyon összeszokott gárda dolgozik együtt.

Az adatok alapján saját becslésem szerint azt a régiót tekinteném elsőnek,. ahol a selejt aránya a legkisebb a gyártáshoz viszonyítva, ebben az esetben számomra Nyugat1 és Kelet2 lenne a befutó. Érdekes, de itt is kitűnik, hogy az üzemi balesetek nem befolyásolták az eredményt. Ha a kiválasztott paraméterek alapján nézem a sorrendiséget, akkor annak a régiónak kellene a legjobbnak lennie, ahol a legtöbb jó eredményt született, ennek pedig a Nyugat4 és Nyugat2 felel meg. Mindkét megközelítésben van némi igazság, ahol nincs nagy szóródás a sorrendiségben, azt optimálisnak lehet tekinteni.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatgyűjtést a vállalat előző évi anyagaiból szedtem ki. Teljes mértékben valós adatokról van szó, csak gyárak megnevezése fiktív. Ehhez szükségem volt a minőségellenőrzés, gyártás, bérszámfejtés adataira.

Objektumok (sorok)

Az országban található gyárakat soroltam fel, igyekeztem az régióikban talált helyük alapján azonosítani őket.

Az alábbi tulajdonságok alapján próbáltam az összehasonlítást elvégezni:

• X1: QI alapján megállapított minőség, mely a minőség súlyozott összesítését jelenti és az alábbi elemekből áll:

         o	PPI: folyamat szabályozás
         o	IPI: gyártásközi félkész termék
         o	FPI: késztermék minőségi paraméterei ( csorba, törött…)
         o	CCI: reklamáció

•X2: 1 főre eső éves gyártás mennyisége

•X3: belépések aránya az összlétszámhoz viszonyítva

•X4: kilépések aránya az összlétszámhoz viszonyítva

•X5: a ki-és belépések egymáshoz viszonyított aránya

•X6: 1 főre eső ledolgozott napok száma

•X7: 1 főre eső igazolatlan napok száma

•X8: 1 főre eső betegnapok száma

•X9: 1 főre eső üzemi balesetek száma

A feladat által érintett célcsoportok

Elsősorban a vállalatot tekintem, ahonnan az adatok származnak. Másodsorban azokat a kollégákat, akik segítettek ebben, legfőképp a minőségbiztosítás, gyártás és a munkaügy.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgált paraméterekből vajon kiderül-e, hogy ténylegesen az emberi tulajdonságokra, földrajti elhelyezkedésre esetleg a gyárvezetésre vezethető vissza a selejtek aránya. A „gyengébb” helyeken elég lenne-e a korszerűbb technológiák bevezetése, vagy a munkamorál fejlesztésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• 1.: objektumok és attribútumok meghatározása, adatgyűjtés, táblázatba foglalás

• 2.: rangsor elkészítés, sorrendbe állítás, súlyozásos mátrix bevezetése

• 3.: szakértői lépcsők definiálása, rangsor és lépcsők készítése

• 4.: solver előkészítése, solver futtatása (több körben a kívánt eredmény elérése érdekében) COCO mátrix eredményének elemzése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO táblázatból kiderül, melyek azok a régiók, ahol e becsült és tény adatok nagyon eltérnek egymástól. Közép2, és a Nyugat5 alulértékelt, jelentősen befolyásolta a ledolgozott napok nagy száma, valamint a ki és-belépések aránya közel azonos. Nagyon túlértékeltnek tűnik a Nyugat3-as régió. Igazából itt is elég magas a ledolgozott óraszám és a ki és –belépők arányában sem látható nagy eltérés. Valószínűleg itt olyan paraméter befolyásolta a túlzott selejt kialakulását, amit az elemzésemben nem vettem figyelembe. A többi régióban közel azonos a kialakult eredmény, nagyjából kiegyenlítődik. Igazán optimálisnak Kelet2 adatai tűnnek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzésből az látszik, hogy a betegnapok és hiányzások száma nem befolyásolta a selejt gyártás növekedésének illetve csökkenésének arányát. Igazán jelentős a létszámhoz viszonyított ledolgozott óraszám, a ki –belépések aránya, valamint a minőségi paraméterek pontos betartása a mérvadó.

A ténylegesen összevetett adatok valahol közelítenek a szubjektív megfigyeléshez. A lényeg: a legoptimálisabban kell a gyártástechnológiát kialakítani, betartva minden minőségi előírást. A munkavállaló szívesen menjen dolgozni, ehhez pedig biztosítani kell számukra az elégedettség érzését:) Ebből adódóan nagy valószínűséggel igyekszik a lehető legkevesebb selejt téglát előállítani.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A feladat megoldásából kiderült, hogy nagy valószínűséggel a technológiai fejlesztést/ beruházást sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha valamelyik gyárban nagy volumenű fejlesztést hajtanak végre, ott nagyobb a valószínűsége, hogy amíg a gyártási folyamat beállítása elhúzódik, ott nő a selejt előállítás. Sajnos ez vezethető vissza Nyugat3 régió adataira is.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Ha a minőségi paraméterek minél jobban közelítenek a 100%-hoz, a ledolgozott órák száma minél magasabb és a dolgozói létszám optimális, nincs nagy ingadozás, akkor meg van minden feltétele annak, hogy a gyártás során minél kisebb legyen a selejt termék előállítása.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Munkám során nem találkoztam ilyen jellegű feladattal, hogy a selejt gyártását elsősorban emberi oldaláról próbálják megközelíteni. Az adatokat a saját cégemtől szereztem be.

nyilatkozat és kitöltési segédlet