„HR:sorozatok” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
(→A feladat előtörténete) |
Ernő (vitalap | szerkesztései) (→Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)) |
||
| (10 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | |||
| + | |||
=Forrás= | =Forrás= | ||
[http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls] | [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/sza.xls xls] | ||
| 10. sor: | 12. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| + | *Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni? | ||
| + | **Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni. | ||
| + | **Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül. | ||
| + | *** A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.): | ||
| + | *** A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.) | ||
| + | *Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest? | ||
| + | **A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője. | ||
| + | **A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében … | ||
| + | **És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges. | ||
| + | *(Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.) | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| + | *Nehézségek az adatvagyon összeállítás során | ||
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
| + | *Miért pont ezek? | ||
| + | *Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán. | ||
| + | *Mert ezek a sorozatok rendelkeznek a legtöbb adattal.(nézettségi adatok,dvd eladás)stb | ||
| + | *Mert ezek a sorozatok a legkedveltebbek illetve a legértékelhetőbbek. | ||
| + | |||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
| − | =A feladat által érintett célcsoportok= | + | *Miért pont ezek? |
| + | Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba… | ||
| + | *Mértékegységek, irányok, definíciók | ||
| + | *Ft; fő/nap; db/nap | ||
| + | *Azok az attribútumok lettek bevonva a vizsgálatba melyek számunkra a legkézenfekvőbb illetve az átlagembert szerintünk a legjobban érdeklő attribútumok. | ||
| + | |||
| + | =A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)= | ||
| + | *Csatorna management | ||
| + | *HR (érintett személyek minősítése révén) | ||
| + | *Tulajdonosi kör, szakszervezet | ||
| + | *Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot. | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| + | *Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető. | ||
| + | *Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48 | ||
| + | *Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat. | ||
| + | *A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére. | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| + | *Kiindulási mátrix | ||
| + | * | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| + | *Cellákra történő hivatkozás | ||
| + | *Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek. | ||
| + | |||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| + | *Az eredményszámok mit jelentenek | ||
| + | *A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól. | ||
| + | *A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni. | ||
| + | |||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| + | *A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető. | ||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
| + | A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131 | ||
| + | |||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | ||
A lap jelenlegi, 2009. október 6., 18:54-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja
A feladat előtörténete
motiváció döntési helyzet személyes kötődés
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?
- Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.
- Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.
- A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):
- A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)
- Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?
- A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.
- A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében …
- És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.
- (Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- Nehézségek az adatvagyon összeállítás során
Objektumok (sorok)
- Miért pont ezek?
- Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.
- Mert ezek a sorozatok rendelkeznek a legtöbb adattal.(nézettségi adatok,dvd eladás)stb
- Mert ezek a sorozatok a legkedveltebbek illetve a legértékelhetőbbek.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- Miért pont ezek?
Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…
- Mértékegységek, irányok, definíciók
- Ft; fő/nap; db/nap
- Azok az attribútumok lettek bevonva a vizsgálatba melyek számunkra a legkézenfekvőbb illetve az átlagembert szerintünk a legjobban érdeklő attribútumok.
A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)
- Csatorna management
- HR (érintett személyek minősítése révén)
- Tulajdonosi kör, szakszervezet
- Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.
- Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48
- Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat.
- A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- Kiindulási mátrix
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- Cellákra történő hivatkozás
- Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- Az eredményszámok mit jelentenek
- A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.
- A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131
