„KÖZ:Beszállító” változatai közötti eltérés
(→A feladat előtörténete) |
(→Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)) |
||
(30 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
=Forrás= | =Forrás= | ||
+ | [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/kg_ksz.xls XLS] | ||
+ | =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | ||
+ | Egy gyártó vállalat számára az optimális alapanyag beszállító kiválasztása hasonlóságelemzés segítségével. | ||
− | |||
− | |||
14. sor: | 15. sor: | ||
Egy autóelektronikai alkatrészek gyártásával foglalkozó cégről van szó. A vállalat részben motorvezérlő elektronikák gyártásával is foglalkozik. Ahhoz, hogy tudja gyártani ezeket a motorvezérlő elektronikákat szüksége van ellenállásokra. Az ellenállások beszerzésekor öt beszállító jöhet számításba: | Egy autóelektronikai alkatrészek gyártásával foglalkozó cégről van szó. A vállalat részben motorvezérlő elektronikák gyártásával is foglalkozik. Ahhoz, hogy tudja gyártani ezeket a motorvezérlő elektronikákat szüksége van ellenállásokra. Az ellenállások beszerzésekor öt beszállító jöhet számításba: | ||
− | + | *Isabellenhütte | |
− | + | *Koa | |
− | + | *Panasonic | |
− | + | *Rohm | |
− | + | *Vishay | |
A hatékony készletgazdálkodás miatt a vállalat nagy hangsúlyt fektet a beszállítók megbízhatóságára, a minőségre és az árra. Olyan beszállítót keres, aki megfelel az igényeknek, rugalmas és kedvező áron kínálja a terméket. | A hatékony készletgazdálkodás miatt a vállalat nagy hangsúlyt fektet a beszállítók megbízhatóságára, a minőségre és az árra. Olyan beszállítót keres, aki megfelel az igényeknek, rugalmas és kedvező áron kínálja a terméket. | ||
+ | |||
+ | |||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
34. sor: | 37. sor: | ||
Ezek alapján kiválasztják a számukra optimális beszállítót. Azonban ez a megoldás nagyon időigényes, nagy a hibalehetőség és úgy gondolom, hogy a szubjektivitás túl nagy szerepet kap ebben a megoldásban, amit vagy csökkenteni kellene, vagy teljesen ki kellene zárni. | Ezek alapján kiválasztják a számukra optimális beszállítót. Azonban ez a megoldás nagyon időigényes, nagy a hibalehetőség és úgy gondolom, hogy a szubjektivitás túl nagy szerepet kap ebben a megoldásban, amit vagy csökkenteni kellene, vagy teljesen ki kellene zárni. | ||
+ | |||
+ | Abban az esetben, ha e szerint a módszer szerint döntenének a vezetők, akkor a Rohm nevű beszállító lenne a kiválasztott. | ||
+ | Az indoklás egyszerű. Az egyik legfontosabb szempont a költséghatékonyság figyelembe vétele, a szóba jöhető beszállítók közül pedig a Rohm kínálja legolcsóbban a termékét. Továbbá, ha figyelembe vesszük a beszerzők pozitív tapasztalatait és tekintettel vagyunk a hosszú partneri kapcsolatra, amely nem mellékesen a legrégebbi kapcsolat a vizsgált beszállítók között, könnyűnek tűnik a választás. Azonban, ahogyan azt már korábban is írtam, a szabályszerűség hiánya és a túlzott szubjektivitás miatt ez a módszer magas kockázatokat hordozna magában. | ||
49. sor: | 55. sor: | ||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
− | + | * Ár (eur/100db) | |
− | + | ||
− | + | * Beszállítási határidő (óra) Irány: 1 | |
− | - | + | |
− | - | + | * Garancia (év) Irány: 0 |
− | + | ||
+ | * Megbízhatóság (skála 1-5) Irány: 0 | ||
+ | |||
+ | * Minőség (skála 1-5) Irány: 0 | ||
+ | |||
+ | * Partnerkapcsolat (év) Irány: 0 | ||
+ | |||
+ | |||
+ | Az irány a minél nagyobb annál jobb, illetve a minél kisebb annál jobb elv alapján lett meghatározva (0 illetve 1). | ||
+ | |||
+ | A Beszállítási határidő értelem szerűen minél alacsonyabb annál jobb, ezért kapott 1 értéket. A Garancia és a Partnerkapcsolat 0 értéket kapott, hiszen minél tovább tart annál jobb. A Minőség és a Megbízhatóság pedig egy 1-től 5-ig terjedő skálán lett meghatározva, ahol az 1 ér a legkevesebbet és az 5 pedig a legtöbbet, ez esetben is a minél nagyobb annál jobb elv érvényesült. Az ár esetében nem került sor az irány meghatározására, hiszen ezt az értéket szeretnék a modell segítségével minimalizálni. | ||
+ | |||
+ | |||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
+ | |||
+ | A célcsoport a gyártó vállalat beszerzési osztálya, akinek segítséget nyújt a beszállítói ajánlatok közötti döntéshozatalban. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
+ | |||
+ | A Solver alkalmazása segítséget nyújt az optimális beszállítói ajánlat kiválasztásához. Meggyorsítja a kiválasztási folyamatot, nem feltétlenül foglal le több embert, és kevesebb időt igényel. Akár én, mint gyakornok is elkészíthetem és felajánlhatom a főnökeimnek, mint egyfajta döntés elősegítő. Továbbá csökkenti a hibalehetőséget, és megalapozottabb, objektívabb döntéshez vezet. | ||
+ | |||
+ | Lényegében, ha ezt a módszert alkalmazzuk, elsősorban időt és pénzt nyerünk. Ahogy a mondás is tartja az idő pénz és bár közhely, de attól még igaz. Amennyi időt itt megtakarítanak a vezetők, azt az időt további értékes döntésekre fordíthatják. Továbbá szintén pénzbeli megtakarítást jelent, hogy csökkentjük a hibalehetőségeket azáltal, hogy a szubjektivitást kizárjuk a döntések meghozatalakor. Mondanom sem kell, hogy egy-egy hibás döntés milyen összegeket emészthet fel. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | Tehát a jövőben pénzt és időt takarítunk meg, valamint csökkentjük a hibás döntések kockázatát. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
+ | |||
+ | *Objektumok meghatározása (Isabellenhütte, Koa, Panasonic, Rohm, Vishay) | ||
+ | |||
+ | *Attribútumok meghatározása (Ár, Beszállítási határidő, Garancia, Megbízhatóság, Minőség, Partner kapcsolat.) | ||
+ | |||
+ | *Az adatok összegyűjtése után metaadatbázis létrehozása. | ||
+ | |||
+ | *Pivot tábla elkészítése. | ||
+ | |||
+ | *Rangsor tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével. | ||
+ | |||
+ | *Lépcsők és Solver tábla elkészítése Fkeres függvény segítségével. | ||
+ | |||
+ | *Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése. | ||
+ | |||
+ | *Adatok szűkítésével újra solver, becslés készítése és az eredmények értékelése. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
+ | |||
+ | A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak: | ||
+ | |||
+ | *OLCSÓ: a beszállító a terméket az adott paraméterekkel alacsony áron kínálja | ||
+ | |||
+ | *DRÁGA: a beszállító a terméket az adott paraméterekkel magas áron kínálja | ||
+ | |||
+ | *KIEGYENLÍTETT: az ár-érték arány megfelelő | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
+ | |||
+ | Az összes attribútum figyelembe vételével az ajánlatok mindegyike kiegyenlítettnek tűnik. Miután a partner kapcsolat alapján leszűkítettem a vizsgálatot az alábbi következtetéseket vontam le: | ||
+ | |||
+ | *A Rohm ajánlata a megfelelő, mivel a partner kapcsolat tekintetében az első helyen áll. | ||
+ | |||
+ | *A Vishay e tekintetben is kiegyenlített maradt. | ||
+ | |||
+ | *Az Isabellenhütte, a Koa és a Panasonic esetében a szűkítést követően a "drága" következtetés jelent meg. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
+ | |||
+ | Az új módszer segítségével is a Rohm nevű beszállító lett a legmegfelelőbb. Felmerül a kérdés, hogy megéri e ezt a módszert alkalmazni. Én úgy gondolom, és a tények is engem igazolnak, hogy IGEN. | ||
+ | |||
+ | Az indoklás nagyon egyszerű, pénzt és időt takarítottunk meg. | ||
+ | Bekövetkezett az, amit a módszer alkalmazásával kapcsolatban vártunk, hiszen lényegesebben kevesebb időt vett igénybe a program lefuttatása, mint a vezetők döntésre jutása, valamint a szubjektivitás kizárásával a hibás döntések kockázata is a minimumra csökkent. Az, hogy ugyanaz az eredmény jött ki mindkét módszer segítségével csupán csak azt bizonyítja, hogy a vezetők jól döntöttek. | ||
+ | |||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= |
A lap jelenlegi, 2010. november 10., 21:41-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Egy gyártó vállalat számára az optimális alapanyag beszállító kiválasztása hasonlóságelemzés segítségével.
A feladat előtörténete
Egy autóelektronikai alkatrészek gyártásával foglalkozó cégről van szó. A vállalat részben motorvezérlő elektronikák gyártásával is foglalkozik. Ahhoz, hogy tudja gyártani ezeket a motorvezérlő elektronikákat szüksége van ellenállásokra. Az ellenállások beszerzésekor öt beszállító jöhet számításba:
- Isabellenhütte
- Koa
- Panasonic
- Rohm
- Vishay
A hatékony készletgazdálkodás miatt a vállalat nagy hangsúlyt fektet a beszállítók megbízhatóságára, a minőségre és az árra. Olyan beszállítót keres, aki megfelel az igényeknek, rugalmas és kedvező áron kínálja a terméket.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Jelenleg a kiválasztás menete több főt vesz igénybe. A döntésben részt vesznek a beszerzési osztály csoportvezetői és az osztályvezetők is. A beszállítók ajánlatainak beérkezése után a beszerzési osztály vezetője valamint a csoportvezetők meghatározzák az összehasonlítani kívánt attribútumokat és összehasonlítják a beérkező ajánlatokat. Ezek az ár, minőség, beszállítási határidő, garancia, partner kapcsolat hosszúsága és a megbízhatóság.
Az összehasonlítás sok esetben szubjektív, és sok beszállítói ajánlat esetén több időt vesz igénybe. Előfordul, hogy figyelembe vesznek személyes tényezőket is, például hogy mennyire szimpatikus az adott beszállítónál a velük közvetlen kapcsolatban álló személy, illetve mennyire könnyű vele együtt dolgozni és figyelembe veszik a különböző személyes tapasztalatokat. Végül az attribútumokat tovább szűkítik a legfontosabb tényezőkre és ez alapján vizsgálódnak tovább. Ennek hátránya, hogy figyelmen kívül hagyhatnak fontos tényezőket, mint például a beszállítási határidőt, ami a folyamatos termelés szempontjából nagyon fontos.
Ezek alapján kiválasztják a számukra optimális beszállítót. Azonban ez a megoldás nagyon időigényes, nagy a hibalehetőség és úgy gondolom, hogy a szubjektivitás túl nagy szerepet kap ebben a megoldásban, amit vagy csökkenteni kellene, vagy teljesen ki kellene zárni.
Abban az esetben, ha e szerint a módszer szerint döntenének a vezetők, akkor a Rohm nevű beszállító lenne a kiválasztott. Az indoklás egyszerű. Az egyik legfontosabb szempont a költséghatékonyság figyelembe vétele, a szóba jöhető beszállítók közül pedig a Rohm kínálja legolcsóbban a termékét. Továbbá, ha figyelembe vesszük a beszerzők pozitív tapasztalatait és tekintettel vagyunk a hosszú partneri kapcsolatra, amely nem mellékesen a legrégebbi kapcsolat a vizsgált beszállítók között, könnyűnek tűnik a választás. Azonban, ahogyan azt már korábban is írtam, a szabályszerűség hiánya és a túlzott szubjektivitás miatt ez a módszer magas kockázatokat hordozna magában.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatok a beszállítóktól származó árajánlatokból származnak, illetve a vállalat és a beszállítók közötti korábbi kapcsolaton alapulnak.
Objektumok (sorok)
Az egyes beszállítók
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- Ár (eur/100db)
- Beszállítási határidő (óra) Irány: 1
- Garancia (év) Irány: 0
- Megbízhatóság (skála 1-5) Irány: 0
- Minőség (skála 1-5) Irány: 0
- Partnerkapcsolat (év) Irány: 0
Az irány a minél nagyobb annál jobb, illetve a minél kisebb annál jobb elv alapján lett meghatározva (0 illetve 1).
A Beszállítási határidő értelem szerűen minél alacsonyabb annál jobb, ezért kapott 1 értéket. A Garancia és a Partnerkapcsolat 0 értéket kapott, hiszen minél tovább tart annál jobb. A Minőség és a Megbízhatóság pedig egy 1-től 5-ig terjedő skálán lett meghatározva, ahol az 1 ér a legkevesebbet és az 5 pedig a legtöbbet, ez esetben is a minél nagyobb annál jobb elv érvényesült. Az ár esetében nem került sor az irány meghatározására, hiszen ezt az értéket szeretnék a modell segítségével minimalizálni.
A feladat által érintett célcsoportok
A célcsoport a gyártó vállalat beszerzési osztálya, akinek segítséget nyújt a beszállítói ajánlatok közötti döntéshozatalban.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A Solver alkalmazása segítséget nyújt az optimális beszállítói ajánlat kiválasztásához. Meggyorsítja a kiválasztási folyamatot, nem feltétlenül foglal le több embert, és kevesebb időt igényel. Akár én, mint gyakornok is elkészíthetem és felajánlhatom a főnökeimnek, mint egyfajta döntés elősegítő. Továbbá csökkenti a hibalehetőséget, és megalapozottabb, objektívabb döntéshez vezet.
Lényegében, ha ezt a módszert alkalmazzuk, elsősorban időt és pénzt nyerünk. Ahogy a mondás is tartja az idő pénz és bár közhely, de attól még igaz. Amennyi időt itt megtakarítanak a vezetők, azt az időt további értékes döntésekre fordíthatják. Továbbá szintén pénzbeli megtakarítást jelent, hogy csökkentjük a hibalehetőségeket azáltal, hogy a szubjektivitást kizárjuk a döntések meghozatalakor. Mondanom sem kell, hogy egy-egy hibás döntés milyen összegeket emészthet fel.
Tehát a jövőben pénzt és időt takarítunk meg, valamint csökkentjük a hibás döntések kockázatát.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- Objektumok meghatározása (Isabellenhütte, Koa, Panasonic, Rohm, Vishay)
- Attribútumok meghatározása (Ár, Beszállítási határidő, Garancia, Megbízhatóság, Minőség, Partner kapcsolat.)
- Az adatok összegyűjtése után metaadatbázis létrehozása.
- Pivot tábla elkészítése.
- Rangsor tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.
- Lépcsők és Solver tábla elkészítése Fkeres függvény segítségével.
- Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
- Adatok szűkítésével újra solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
- OLCSÓ: a beszállító a terméket az adott paraméterekkel alacsony áron kínálja
- DRÁGA: a beszállító a terméket az adott paraméterekkel magas áron kínálja
- KIEGYENLÍTETT: az ár-érték arány megfelelő
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az összes attribútum figyelembe vételével az ajánlatok mindegyike kiegyenlítettnek tűnik. Miután a partner kapcsolat alapján leszűkítettem a vizsgálatot az alábbi következtetéseket vontam le:
- A Rohm ajánlata a megfelelő, mivel a partner kapcsolat tekintetében az első helyen áll.
- A Vishay e tekintetben is kiegyenlített maradt.
- Az Isabellenhütte, a Koa és a Panasonic esetében a szűkítést követően a "drága" következtetés jelent meg.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az új módszer segítségével is a Rohm nevű beszállító lett a legmegfelelőbb. Felmerül a kérdés, hogy megéri e ezt a módszert alkalmazni. Én úgy gondolom, és a tények is engem igazolnak, hogy IGEN.
Az indoklás nagyon egyszerű, pénzt és időt takarítottunk meg. Bekövetkezett az, amit a módszer alkalmazásával kapcsolatban vártunk, hiszen lényegesebben kevesebb időt vett igénybe a program lefuttatása, mint a vezetők döntésre jutása, valamint a szubjektivitás kizárásával a hibás döntések kockázata is a minimumra csökkent. Az, hogy ugyanaz az eredmény jött ki mindkét módszer segítségével csupán csak azt bizonyítja, hogy a vezetők jól döntöttek.