A lap jelenlegi, 2011. január 4., 17:50-kori változata

Tartalomjegyzék

1 Forrás
2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
3 A feladat előtörténete
4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5.1 Objektumok (sorok):
- 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
6 A feladat által érintett célcsoportok
7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Forrás

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Kérdés: Alacsony-e adott régióban az átlag nyugdíj szint?

A feladat előtörténete

A vizsgálatom során célom alátámasztani azt az állítást, hogy a magyarországi 7 régió lakosságának átlag nyugdíj szintje eltérő.

A feladatban a 2010. augusztusi adatokat használtam fel forrásként.

Az adatok a januári, nyugdíjemelés utáni állapotot mutatják és személyközpontúak, vagyis minden ellátott csak egy ellátási formánál szerepel.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat forrásának adatait a www.ksh.hu honlap segítségével határoztam meg.

A vizsgált régiók és attribútumok alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni:

Az alábbi régiókban magas az átlag nyugdíj szint:

- Közép-Magyarország

Az alábbi régiókban alacsony az átlag nyugdíj szint:

- Dél-Dunántúl

- Észak-Alföld

- Dél-Alföld

Az alábbi régiókban kiegyenlített az átlag nyugdíj szint:

- Közép-Dunántúl

- Nyugat-Dunántúl

- Észak-Magyarország

A következtetések és eredmények kiértékelése:

Az év elején aktuális nyugdíjak egymáshoz viszonyított aránya az ország különböző részein az országoshoz és egymáshoz viszonyítva is nagyon eltérő.

Területi összehasonlításban, szinte valamennyi nyugellátási formában a két alföldi régióban legkevesebb az ellátmány összege, kiugróan magas, elsősorban Budapest súlya miatt Közép-Magyarországon, és átlag fölötti a Közép-Dunántúl megyéiben, valamint Győr-Moson-Sopron megyében is.

Nyugdíj szintek megállapításának alapjai:

A nyugdíj szinteket minden egyes régióban külön-külön vizsgáltam, majd hasonlítottam össze.

Az ehhez szükséges források és számadatok a www.khs.hu honlapról származnak: a régiók nyugdíj szintjeinek pontos számadatait úgy határoztam meg, hogy az egyes régiókhoz tartozó megyék adatait átlagoltam, s ennek alapján megkaptam a kiértékelést, vagyis hogy melyik régióban alacsony (illetve magas vagy kiegyenlített) a nyugdíj-szint.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

1. Az adatok beazonosításának meghatározását terhelő tényezők:

Objektumok:

A magyarországi kilenc régió eltérő környezeti, népesedési adatokkal rendelkezik. Ezek feltárása, továbbá az értékek pontos kiszámítása gátló tényezőként szerepel.

Attribútumok:

Az attribútumok közül elengedhetetlen tényező volt a régió lakosságának és a munkanélküliségi arányának a meghatározása, a többi tényező kiválasztása viszont plusz feladatot eredményezett, mivel azoknak az attribútumoknak a megléte szükséges, melyek meghatározása-kiszámítása után keletkező adatok előmozdítják, illetve alátámasztják a feladat sikerességét.

Értékek-mértékegységek:

Az értékek meghatározásánál a különböző attribútumokhoz tartozó értékeket átlagolni, valamint össze kellett vonni, ezek pedig eredményezték a mértékegységek százalékos, egész szám és tizedes jegyes számok megjelenését.

Objektumok (sorok):

1. Közép-Magyarország

2. Közép-Dunántúl

3. Nyugat-Dunántúl

4. Dél-Dunántúl

5. Észak-Magyarország

6. Észak-Alföld

7. Dél-Alföld

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumok:

Hét darab attribútumot határoztam meg ahhoz, hogy számszerűsíthető, valós adatokkal tudjak dolgozni:

1. Nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek régión belüli aránya (%)

2. Régió lakossága (fő)

3. Régió munkanélkülisége (1000 fő)

4. Öregségi %

5. Rokkantsági %

6. Egyéb ellátás %

7. A teljes ellátások havi átlaga régiónként (Ft/fő)

Az attribútumok kiválasztásának okai: egyrészt azért döntöttem ezen attribútumok mellett, mert segítségükkel meghatározható, hogy pontosan hány fő lakik az adott régióban, mennyi a nyugdíjas lakó stb.

Kiválasztásuk további oka, hogy ezeket a reális-valós adatokat számításokkal tudtam alátámasztani.

Irányok meghatározása:

Az attribútumok meghatározása után a következő lépés az irányok meghatározása.

Esetemben az irányokat a következőképpen határoztam meg:

0: minél nagyobb, annál jobb az átlag nyugdíj szint az adott régióban.

1: minél kisebb, annál magasabb az átlag nyugdíj szint az adott régióban.

Nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek régión belüli aránya (%) :

Irány - 1 : ha kevesebben részesülnek nyugdíjszerű ellátásban, az azt jeleni, hogy kevés a nyugdíjas az adott régióban, tehát a nyugdíjak szűkebb körben kerülnek szétosztása.

Régió lakossága (fő)

Irány - 0 : tulajdonképpen sem pozitív, sem negatív irányban nem befolyásolja a nyugdíjszintek alakulását. Tágabb értelemben viszont minél magasabb a régió lakossága, annál nagyobb az esély arra, hogy nagyobb legyen a nyugdíjszintje is.

Régió munkanélkülisége (1000 fő)

Irány - 1 : ha magas a régi munkanélküliségi aránya, akkor kevesebben fognak magas nyugdíjat kapni, tehát minél kisebb a munkanélküliek száma, annál nagyobb a nyugdíjszint.

Öregségi (%)

Irány - 0 : a nyugdíjak megállapításánál „normának” az tekinthető, ha az az illető kapja, aki elérte az arra kijelölt korhatárt, vagyis ha magas az öregségi nyugdíj aránya, akkor kedvezőbb a nyugdíjszint aránya is.

Rokkantsági (%)

Irány - 1 : ha kevés a rokkantak aránya az adott régióban, akkor több a munkaképes, vagy a korhatáros nyugdíjas, ebben az esetben tehát minél kisebb a rokkantsági arány, annál nagyobb a nyugdíjszint.

Egyéb ellátás (%)

Irány - 1 : minél kevesebb az egyéb ellátások aránya, annál magasabb értéket mutat a nyugdíjszint aránya.

A teljes ellátások havi átlaga régiónként (Ft/fő)

Irány - 0 : Ez nagymértékben befolyásolja a nyugdíjszint alakulását: értelemszerűen minél magasabb az ellátások havi átlaga, annál magasabb lesz a nyugdíjszint is.

A feladat által érintett célcsoportok

Átlagnyugdíj: a teljes ellátás összege egy nyugdíjasra számítva.

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül az a biztosított, aki részére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy a Magyar Államvasutak Rt. Nyugdíjigazgatósága nyugdíjat, járadékot vagy egyéb ellátást folyósít.

Öregségi nyugdíj: az előírt korhatár betöltése, az előírt szolgálati idő esetén kapott nyugdíj, a korkedvezményes idő beszámításával megállapított nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, az előre hozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók és az egyházi személyek nyugdíja, a képviselői nyugdíj és egyéb kivételes, illetve méltányossági ellátás.

Rokkant: az a személy, akinek egészségkárosodása 79%-ot meghaladó mértékű, vagy 50-79 %-os mértékű, és ezzel összefüggésben az aktuális vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, de szakvélemény alapján rehabilitációja nem javasolt.

Ellátás: a megfigyelés a teljes ellátás alapján történik. Teljes ellátás: a főellátás és a kiegészítő ellátás(ok) pénzösszege. Kiegészítő ellátás(ok): a főellátáson kívüli összes többi folyósított ellátás.

Nyugellátás: tartalmazza a saját jogon járó és a hozzátartozói nyugellátásokat.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A Solver alkalmazásával lehetőség nyílik az egyéni, saját preferenciarendszer szerinti értékelésre, a felhasználó maga állíthatja be, hogy mely szempontokat milyen súllyal szeretné az értékelésnél figyelembe venni.

A feladat megválaszolása kapcsán választ kaphatunk arra, hogy mely régiókban kell a nyugdíjakat, illetve a nyugdíjszerű ellátásokat különböző módon szétosztani, valamint hogy mely régiók nyugdíjasaira kellene kiemelt figyelmet fordítani.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései:

   * 1. Az adatok kigyűjtése a internetről (www.ksh.hu)
   * 2. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis)
   * 3. Pivot tábla készítése
   * 4. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból
   * 5. COCO tábla készítése
   * 6. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgált objektumok közül három régióban állapítható meg, hogy az átlag nyugdíj szint alacsonynak tekinthető.

Ebben az esetben az eredmények értelmezése: az alábbi 3 régióban - Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Dél-Alföld - a legmagasabb a nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek régión belüli aránya (%), ebből az következik, hogy az adott régiók munkaképes lakosai fizetésük alapján nem tudják kielégítő mértékben ellátni a nyugdíjasok ellátását.

A vizsgált objektumok közül szintén három régióban állapítható meg, hogy az átlag nyugdíj szint kiegyenlítettnek tekinthető.

Ebben az esetben az eredmények értelmezése:: az alábbi 3 régióban - Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország - kiegyenlített, átlagosnak mondható a nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek régión belüli aránya (%), ebből az következik, hogy az adott régiók munkaképes lakosainak fizetésének aránya körülbelül megfelelő, kielégítő arányban tudja fedezni a nyugdíjasok juttatásait.

A vizsgált objektumok közül csupán egy régióban állapítható meg, hogy az átlag nyugdíj szint magas értéket mutat.

Ebben az esetben az eredmények értelmezése: a közép-magyarországi régióban a régió lakosságához viszonyítva a legalacsonyabb a nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek régión belüli aránya (%), ezenkívül a teljes ellátások havi átlaga régiónként (Ft/fő) itt a legmagasabb, ebből következik, hogy az adott régió munkaképes lakosai magas szinten képesek kielégíteni a nyugdíjasok juttatásait.

További kiértékelés, számszerűsített eredményekkel alátámasztva:

A nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők népességen belüli aránya az ország nyugati és középső részében 1–2 százalékponttal alacsonyabb, míg a Dunától keletre eső országrészben és a Dél-Dunántúlon magasabb az országos átlagnál. Ez alól csak az észak-alföldi Hajdú-Bihar megye kivétel, ahol a lakónépesség 28,2%-a részesül nyugellátásban.

A nyugdíjasok, járadékosok aránya a legkisebb, 25,3% Pest megyében, legnagyobb pedig, 35,5% Békés megyében.

A nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők struktúrája régiók és megyék összehasonlításában jelentős eltéréseket mutat.

Az öregségi nyugdíjasok részaránya az Észak-Alföldön 43%, azon belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb, ahol csupán az ellátottak egyharmadát teszi ki.

Budapesten, Pest és Nógrád megyében, valamint a Dunántúl nyugati és a Balatontól északra fekvő megyéiben ugyanakkor az országosnál jóval nagyobb az öregségi nyugdíjasok aránya az ellátottakon belül.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az ország fejlettebb, nyugati és középső régióinak megyéiben, és jellemzően a fővárosban a saját jogú nyugdíjasok általában hosszabb szolgálati idővel rendelkeznek, mint az alföldi megyékben, Észak-Magyarországon vagy a Dél- Dunántúlon.

A területi különbségek okai a népesség korstruktúrája, a térségek eltérő munkaerőpiaci helyzete, és nem utolsó sorban az ott élők egészségi állapota lehet.

Az összes szempontot figyelembe véve, megállapítható, hogy a vizsgált hét régió közül csak három felel meg a norma előírásai szempontjából.

Következésképp a fennmaradó 4 régióban ki kell küszöbölni a nyugdíjszintekben fennálló negatív, illetve pozitív értékeket.

Ennek megoldásához lehetséges ajánlások:

- munkaképes lakosok számának növelése;

- új munkahelyek teremtésének feltételeinek biztosítása;

- munkabérek megemelése.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ellentmondáshoz vezethet a tény, hogy a nyugdíjak megállapításánál milyen szempontok kapják a hangsúlyos szerepet, mekkora a nyugdíjkorhatár alsó küszöbe, hogyan állapítják meg a rokkantsági, öregségi, egyéb ellátások stb. összegét.

A szolgálati időhöz hasonlóan a nyugdíjazás éve is befolyásolja a nyugdíjasok helyzetét – különösen egyes születési évjárathoz köthető csoportokét – tekintettel arra, hogy a különböző törvénymódosítások naptári évtől hatályosak, egy adott évben és az utána következő években születettekre vonatkoznak.

Érdekes adat, hogy az ellátások havi átlaga 2010 januárjában az év eleji nyugdíjemelés után 83 689 Ft volt, ezen belül a nőknek átlagosan 78 008 -, a férfiaknak pedig 92 181 Ft-ot folyósítottak.

A nők induló nyugdíjának színvonala a férfiakénál nagyobb mértékben romlott, amiben szerepet játszott, hogy 2009-ben emelkedett a nők előrehozott nyugdíjkorhatára, jelentősen megnőtt a 62 évesen nyugdíjba vonuló nők aránya, akik jellemzően alacsonyabb nyugdíjszolgáltatásra szereztek jogosultságot.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

„GM3:004” változatai közötti eltérés