A lap jelenlegi, 2010. december 15., 07:08-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?

A feladat előtörténete

Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának. Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb - illetve hazánk hanyadik helyen szerepel az országok között - az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése. Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása. Jelenleg Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia tagjai az Eurózónának. A következő, 2011. év elejétől pedig Észtország is bevezetheti a közös valutát.

Az YO-modell ismerete nélkül a vizsgálat során használt tényadatok és a kritériumadatok különbségeiből egyszerű számtani átlagokat számítva (DB2_átlagok: F4:F14), majd ezeket rangsorolva a SORSZÁM függvény segítségével(DB3_rangsor: F5:F15) megfeleltségi rangsor felállítása, mely a következő képpen alakult:

1. Észtország
2. Bulgária
3. Svédország
4. Csehország
5. Románia
6. Litvánia
7. Lettország
8. Lengyelország
9. Magyarország

Mivel a kritériumok szorosan összefüggnek egymással nem lehet egyiket egyoldalúan a másik rovására érvényesíteni. Az átlagokból felállított rangsor téves következtetéseknek engedhet utat, hiszen például a 2.helyen szereplő Bulgária két kritériumnak (DB2_átlagok: C14 és E14) felel csak meg, míg a 3.helyen szereplő Svédország már 3 kritériumot teljesít (DB2_átlagok: C6:E6) a vizsgált négyből, tehát összességében közelebb áll a megfeleléshez, hogy az Eurót bevezethessék.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le. Az adatgyűjtés során felmerülő problémák esetlegesen abból adódtak, hogy csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét. És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti a Közös valutát, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.

Objektumok (sorok)

Az objektumok (sorok) azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának. A vizsgált országok:

• Dánia
• Nagy- Britannia
• Svédország
• Csehország
• Lengyelország
• Magyarország
• Litvánia
• Lettország
• Észtország
• Románia
• Bulgária

Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben. Illetve Észtország Hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.

Attribútumok(X,Y oszlopok)

A vizsgálat során használt attribútumok (X, Y oszlopok) az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét. Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.

• Árstabilitás/ infláció alakulása (X1)

A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5%-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.

• Költségvetési hiány alakulása (X2)

Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át.

• Hosszú lejáratú államkötvények hozama (X3)

A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.

• Államadósság alakulása/ GDP százalékában (X4)

Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.

Illetve Y oszlopnak az Esélyegyenlőség jegyében a 100-as értékeket adtam.

Noha az Y minden esetben azonos (esélyegyenlőségi ideál), azért még megállapítható a "ceteris paribus összefüggés-típus" X1, X2, X3, X4 tényezők és Y között: az X1, X2, X3 és X4 tényező esetében minél kisebb az érték annál jobban teljesít az adott ország, tehát az alapadatokkal meghatározva a sorrendet az irány=1 minden esetben.

A feladat által érintett célcsoportok

A dolgozatomban vizsgált országok - közöttük elsősorban Magyarország.

A dolgozattal elsősorban a saját kíváncsiságomat akartam kielégíteni. De úgy gondolom minden magánszemély és vállalkozás érdekelt lehet, aki hitelt szándékozik felvenni és vállalkozást szeretne indítani vagy épp fejleszteni, vagy a számára megfelelő munkaerőpiacot kiválasztani hiszen a kritériumok a gazdaság működésének alapvető mutatószámai is egyben, tehát a hazai valuta (Forint) árfolyamára, a reálbérekre is hatással van a teljesítettségük foka.

Továbbá a Magyar Kormány jelenlegi gazdasági mechanizmusokat átalakító intézkedéseinek támogatói, akik a törvénykezés és a struktúrális átalakítások jogosságát, ésszerűségét igazoló elemzésnek is használhatnák, amennyiben Magyarország nem a sereghajtó országok közé fog tartozni a vizsgálat eredményében. Vagy az éppen ellenkezőt igazolni szándékozok, akik szerint a jelenlegi Kormány intézkedései átgondolatlanok és gazdaság további dekonjuktúrális folyamataihoz vezetnek, itt az ellenzékben állókra és azokra gondolok, akiket a reformok hátrányosan érintenek- elsősorban a magánnyugdíj pénztárak. Számukra a hasonlóságelemzés akkor lehet hasznos, ha annak során beigazolódik, hogy Magyarország az Euró bevezetés rangsorában a sereghajtók közé tartozik, vagyis az intézkedések nem válnak az ország javára.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgált országok - különös tekintettel Magyarországra - egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján. A közös valuta bevezetésével az árfolyamkockázat eltűnik, a tranzakciós költségek mérséklődésnek, valamint a kialakuló egységes pénzügyi piacon a verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének a javulására és kedvezőbben ár-alakulásra is számíthatnak a résztvevő országokban. Magyarország rangsorban betöltött helyének meghatározásáért esetlegesen fizetőképes kereslet is képződne.

A kereslet eléréshez szükség lenne egy önálló tárhelyes honlapra, melynek bejegyzési-, tervezési-, tesztelési-, meghirdetési- és fenntartási költségét 200.000Ft-ra becsülöm az első időszakban. A különböző keresőoldalak optimalizálására jelentősebb összegre lenne szükség a beindításkor, melyre 150.000Ft-ot szánnék. A vizsgálathoz szükséges adatok ingyenesen bárki számára elérhetőek, tehát azok összegyűjtése nem jelent plusz kiadásokat az elemzés során, de azok rendezése időigényes és folyamatos naprakészséget igényel meg, ezért a munkadíjat (napi 6.000Ft, az alábbi elemzés elkészítése 2 hónapot vett igénybe, munkanapokkal számolva (40nap)) 240.000Ft-ban határozom meg, mely tartalmazza a szükséges eszközök (PC, Office programcsomag) árát is. Így összesen egyéb költségekkel együtt a hasonlóság elemzés során felmerülő költséget 500.000Ft-ban határozom meg és ennyiért szándékozom értékesíteni a szolgáltatást. Amennyiben további fogyasztói igény keletkezne a 2010.május előtti, illetve utáni adatokkal is az elemzés elkészítésére úgy az összeget emelném, a munkával eltöltött idő árával arányosan.

Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:

1. Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).
2. A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).
3. A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).
4. A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)
5. Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)
6. Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)
7. A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.
8. A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél nagyobb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.
9. Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.
10. COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.
11. A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)

Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az Y0- modell során kiszámított Becsült Y értékekből, illetve a Becsült- és Eredeti Y-ok különbségeiből felállítható rangsor a következőképpen alakul, abban az esetben, amikor Észtországot a 8.helyre rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:

1. Bulgária
2. Észtország
3. Svédország
4. Csehország
5. Litvánia
6. Lengyelország
7. Románia
8. Magyarország
9. Lettország

Az 1., a 2., a 3. és a 4. helyen végzett országok a modell alapján a kritérium értékeket túlteljesítették, míg a többiek a kritérium szintet nem érték el.

A másik esetben , amikor Észtországot a 9.helyre rangsoroltuk a Hosszú lejáratú államkötvények tekintetében:

1. Bulgária
2. Svédország
3. Csehország
4. Észtország
5. Lettország
6. Litvánia
7. Lengyelország
8. Románia
9. Magyarország

Az 1., a 2. és a 3. helyen lévő országok a kritérium értéket túlteljesítettek, a 4. és az 5. helyezettek pontosan a kritériumértékeket érték el, míg a 6., a 7., a 8. és a 9. helyen szereplő országok a kritériumértékeket nem érték el.

A fentebbiekből megállapítható az is, hogy vélhetően Észtország a 9. helynél jobban teljesít a Hosszú lejáratú államkötvények kritérium tekintetében is.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Mivel egyértelműen megállapítható, hogy a COCO_Észt=9 munkalap alapján felállított rangsor Észtország esetében távolabb áll a jelenleg hatályban lévő EU döntéstől, vagyis hogy a következő év elején bevezetésre kerülhet az Euró így a következtetéseket a COCO_Észt=8 munkalap alapján teszem meg.

Ebben az esetben Lettországban várható a legkésőbb az Euró bevezetése, őket közvetlenül Magyarország előzi meg, így hazánkban sem várható, hogy a közeljövőben a Közös valuta leváltsa a Forintunkat.

Az Y0-modell során kapott eredmény vélhetően közelebb áll a valósághoz, hiszen a kritériumokat együttesen kell teljesíteni - nem elegendő ha az egyiket a másik rovására kitűnően teljesítik az országok - ez ezen módszer során valósul meg.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A dolgozattal tervezett egyik célomat, vagyis a saját kíváncsiságom kielégítését sikerült elérnem, így hasznosnak tekintem a COCO-módszer alkalmazását és a megvalósításával töltött időt ezen probléma-mátrixnak.

A másik célomat, mellyel forint hasznosságot terveztem szintén sikerülhet megvalósítanom. Rövid távon egyértelműen a keresletet a jelenleg ellenzékben állók, a regnáló hatalom intézkedései során sérülő érdekcsoportok képzik, akik számára az 500.000Ft csekély befektetést jelentene, annak érdekében, hogy a hatalmon lévők felé megszavazott 2/3-os a bizalmat csökkentsék az eredmény nyilvánosságra hozásával. Az elemzés során Magyarország a sereghajtó országok között szerepel - mégha nem is az utolsó 9., hanem a 8.helyen szerepel. Az eredmény megjelentetése a Médiában a következő országgyűlési választásokon akár a győzelem egyik eszköze is lehet az ellenzék részére.

Ugyanakkor, ha hosszútávon gondolkozunk mondjuk a következő év,(2011) májusában megjelenő adatokkal is elvégzem majd az elemzést és hazánknak sikerülne előrébb lépnie a 8.helynél, úgy a Kormányzó hatalom is tényleges fizetőképes keresletté válhatna, hiszen a javulást egyértelműen az általuk végrehajtott intézkedéseknek tudhatnánk be. És intézkedéseik jogosságának igazolására az 500.000Ft meglehetősen alacsony összeg lenne, hiszen a vele nyerhető haszon sokkal többel kecsegtetheti a Kormányon lévőket.

A másik két célcsoportot egyrészt a hitelfelvevők alkotják, akik számára orientáló lehet a mutatók teljesítettsége, mely utal arra, hogy a nemzeti valuta mennyire van kitéve spekulációs támadásoknak, így könnyebben dönthetnek, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak. Ez esetben az 500.000Ft teljesíthetőségét meghatározza a felvenni kívánt hitelösszege, amennyiben hiteltípustól függően akár 500.000Ft-ot is megtakaríthatnak úgy egyértelműen teljesíthető, sőt megtérül az általam elkért összeg. Illetve a másik célcsoport a munkaerőpiac lehet, hiszen a reálbér függ az adott gazdaság teljesítményétől, így ha az alulteljesít, úgy arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy más - jobban működő - országban álljanak munkába és az ottani gazdasági teljesítményt növeljék, vagy épp ennek ellenkezőjét. Számukra az 500.000Ft rövidtávon teljesíthetetlenül magas összeg.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

• Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)
• Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007
• Konvergenciajelentés, 2010.május
• Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, Akadémia Kiadó, 2007
• Napigazdaság, XX.évfolyam 241.szám
• Világgazdaság, 42.évfolyam 235.szám,233.szám,232.szám, 231.szám, 230.szám és 229.szám

• https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:euro