„GM3:035” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság)
 
(110 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
=Forrás=
 
=Forrás=
 +
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/pal_melinda_035.xls XLS]
 +
 
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
 
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
  
A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a legjobb.
+
A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése az optimális.
  
 
=A feladat előtörténete=
 
=A feladat előtörténete=
 +
 +
Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és az optimális, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
 +
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.
 +
 
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 +
 +
A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére.<br> A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.
 +
 +
A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.
 +
 +
Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. <br>
 +
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
 +
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.
 +
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
  
Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek mérlegéből és eredmény kimutatásából számoltam.  
+
Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.  
A következő jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam:
+
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam:<br>
 
    
 
    
• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz,
+
• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz,<br>
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke,  
+
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke,<br>
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele,  
+
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, <br>
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek,
+
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek,<br>
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek,
+
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek,<br>
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz,
+
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz,<br>
  
 
A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.
 
A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.
 +
 +
Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: <br>
 +
 +
• Alapterület(m2),<br>
 +
• Létszám (fő),<br>
 +
• Összes termelés mennyisége (tonna/év),<br>
 +
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),<br>
 +
• Eszközök összesen (e Ft/év),<br>
 +
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),<br>
 +
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),<br>
 +
  
 
Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.
 
Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.
  
 +
A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
 
==Objektumok (sorok)==
 
==Objektumok (sorok)==
  
Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme:
+
Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme:<br>
1. 1. üzem,
 
2. 2. üzem,
 
3. 3. üzem,
 
4. 4. üzem,
 
5. 5. üzem,
 
6. 6. üzem,
 
7. 7. üzem,
 
8. 8. üzem,
 
9. 9. üzem,
 
10. 10. üzem,
 
  
Azért ezek az objektumok, mert ezek a sütőipari vállalat, termelő üzemei.
+
1. 1. üzem,<br>
 +
2. 2. üzem,<br>
 +
3. 3. üzem,<br>
 +
4. 4. üzem,<br>
 +
5. 5. üzem,<br>
 +
6. 6. üzem,<br>
 +
7. 7. üzem,<br>
 +
8. 8. üzem,<br>
 +
9. 9. üzem,<br>
 +
10.10. üzem<br>
  
 
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
  
1. Alapterület (m2,
+
1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)''<br>
2. Létszám (fő),
+
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)''<br>
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év),
+
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)''<br>
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),
+
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebbek a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)''<br>
5. Eszközök összesen (e Ft/év),
+
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)''<br>
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),
+
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)''<br>
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),
+
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)''<br>
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%),
+
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)''<br>
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%),
+
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' <br>
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%),
+
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)''<br>
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%),
+
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' <br>
12. Pénzhányad mutató (%),
+
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)''<br>
13. Eladósodottság foka (%),
+
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb a mutató értéke annál kevésbé eladósodottak az üzemek) ''<br>
14. Y0 becslés.
+
14. Y0 becslés.
  
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
  
A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 db üzemének termelése. A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.
+
A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.
  
 
A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
 
A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
 
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.
 
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.
 
A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.
 
  
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
  
A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot érintő problémák, kihívások megoldásában.
+
A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
 
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
 
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
 +
 +
Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése optimális mivel, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.
 +
 +
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 +
 +
A feladat megoldásának lépései:<br>
 +
 +
1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, <br>
 +
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján,<br>
 +
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján),<br>
 +
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis),<br>
 +
5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése),<br>
 +
6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével),<br>
 +
7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján.<br>
 +
 +
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 +
 +
A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. <br>
 +
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.
 +
 +
Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor:<br>
 +
 +
1. 3 üzem (1004.5)<br>
 +
2. 9 üzem (1003)<br>
 +
3. 1 üzem (1000)<br>
 +
4. 4 üzem (1000)<br>
 +
5. 5 üzem (1000)<br>
 +
6. 6 üzem (1000)<br>
 +
7. 7 üzem (1000)<br>
 +
8. 8 üzem (1000)<br>
 +
9. 10 üzem (997)<br>
 +
10.2 üzem (995.5)<br>
 +
 +
A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján -  tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.
 +
 +
A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából.<br>
 +
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek optimálisan működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%))<br>
 +
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
 +
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség.<br>
 +
 +
Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.
 +
 +
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 +
 +
Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni az üzemek termelő berendezéseit, gépeit.
 +
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók. 
 +
 +
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése optimális, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
 
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.  
 
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.  
  
 
A fejlesztések a következők lehetnek:
 
A fejlesztések a következők lehetnek:
 
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.  
 
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.  
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek elkerülésében.
+
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.
 +
 
 +
ezek az intézkedések a következők: <br>
 +
• vevői fizetési határidők szűkítése,<br>
 +
• beszállítói határidők növelése,<br>
 +
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról,<br>
 +
• munkaerő fluktuáció csökkentése(a munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),<br>
 +
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása(az üzem/gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval).<br>
  
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 +
 +
A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.
 +
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
 
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
 +
[[Kategória:Innovatív HR-modulok]]

A lap jelenlegi, 2011. április 5., 23:38-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése az optimális.

A feladat előtörténete

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és az optimális, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok. A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére.
A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül.
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba. A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam. A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam:

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz,
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke,
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele,
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek,
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek,
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz,

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok:

• Alapterület(m2),
• Létszám (fő),
• Összes termelés mennyisége (tonna/év),
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),
• Eszközök összesen (e Ft/év),
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),


Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.

Objektumok (sorok)

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme:

1. 1. üzem,
2. 2. üzem,
3. 3. üzem,
4. 4. üzem,
5. 5. üzem,
6. 6. üzem,
7. 7. üzem,
8. 8. üzem,
9. 9. üzem,
10.10. üzem

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. Alapterület (m2), (1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)
2. Létszám (fő), (1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), (0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), (1: minél kisebbek a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)
5. Eszközök összesen (e Ft/év), (0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), (0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), (0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), (0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), (0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), (0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), (0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)
12. Pénzhányad mutató (%), (0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)
13. Eladósodottság foka (%), (1: minél kisebb a mutató értéke annál kevésbé eladósodottak az üzemek)
14. Y0 becslés.

A feladat által érintett célcsoportok

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt. Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában. A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése optimális mivel, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései:

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból,
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján,
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján),
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis),
5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése),
6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével),
7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon.
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor:

1. 3 üzem (1004.5)
2. 9 üzem (1003)
3. 1 üzem (1000)
4. 4 üzem (1000)
5. 5 üzem (1000)
6. 6 üzem (1000)
7. 7 üzem (1000)
8. 8 üzem (1000)
9. 10 üzem (997)
10.2 üzem (995.5)

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából.
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek optimálisan működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%))
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően. Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség.

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni az üzemek termelő berendezéseit, gépeit. A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése optimális, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között. A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek: mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése. Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők:
• vevői fizetési határidők szűkítése,
• beszállítói határidők növelése,
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról,
• munkaerő fluktuáció csökkentése(a munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása(az üzem/gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval).

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok