|
|
| (32 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) |
| 3. sor: |
3. sor: |
| | == Forrás == | | == Forrás == |
| | | | |
| − | A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS] | + | A letölthető excel URL-je: http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bhr.xls |
| − | Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&string=Badinszky itt] | + | Egyéb támogatás: |
| | | | |
| | == A tervezett alkalmazás/megoldás címe == | | == A tervezett alkalmazás/megoldás címe == |
| 12. sor: |
12. sor: |
| | == A feladat előtörténete == | | == A feladat előtörténete == |
| | | | |
| − | Alcím: E-business tevékenységet végző vállalkozások összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az elektronikus üzleti aktivitásuk jellemzőinek és üzleti információ vásárlására fordított költségeik alapján.
| + | Az elmúlt időszak gazdasági nehézségei a vásárlói szokásokban is változást hoztak. Az átlagfogyasztó információkat gyűjt, és lehetőségeihez mérten, szubjektív és objektív szempontok alapján választja ki a számára legmegfelelőbb, leghasznosabb terméket. A luxustermékek és a magasabb minőségű termékek választása során az a célcsoport, melynek lehetősége van ugyan magasabb árat is kifizetni a tartós cikkek vásárlásakor, szintén megfontoltabban költekezett az elmúlt év során. A termékek kiválasztását az Ő esetükben is több szempont határozza (határozta meg). Az ár mellett fontos szempont a termékhez kapcsolódó további szolgáltatások minősége és mennyisége, a kereskedelmi egység megközelíthetősége, a termékválaszték nagysága és az, hogy az értékesítő mennyire becsüli meg, tartja számon a vásárlói hűséget. Ezekre a kérdésekre szeretnék elsősorban választ kapni az elemzés révén. |
| − | | |
| − | Az információ költségéről több aspektusból közelítve is találkozhatunk a szakirodalomban. | |
| − | | |
| − | A nagyvállalatok, ellentétben a KKV-kel a vállalat működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges információk megszerzésére többnyire külön szervezeti egységekkel rendelkeznek. A KKV-k vezetői a szükséges információkat különböző kiadványokból szerzik be, az információk többsége azonban szájhagyomány útján terjed. Talán ezért is van az, hogy az üzleti információ árának nemigen van értéke, megbecsülése a hazai vállalkozások körében annak ellenére, hogy „az információ költsége mindig kisebb, mint egy hibás döntésé”.
| |
| − | | |
| − | Az elsők között Coase (1937) írta le, hogy nem csak a termelés, hanem a termeléssel kapcsolatos cserék, tranzakciók is költségesek. A költségeknek két lényeges összetevőjét említi: 1. az árakról szóló információ megszerzésének és kiértékelésének költsége, 2. a tranzakciós partnerrel történt megállapodás költsége. | |
| − | | |
| − | Tóth (2004) szerint a valóságos helyzetekben az elérhető információ soha nem teljes és mindig költsége van. Gál (2000) pénzügyi földrajzzal foglalkozó írásában kiemeli, hogy szerinte a banki, pénzügyi szolgáltatásokban ma már a földrajzi távolság helyett az információ költsége lett a meghatározó, szinte teljesen háttérbe szorult a lokalitás, a távolság tényezője.
| |
| − | | |
| − | Mások a vállalatok információ szerzésének körülményeit vizsgálják. Opp szerint hazánkban különösen, ahol számos atomisztikus piac is fellelhető, az árak és az áruk minőségéről történő információ beszerzése költséges, nehezen megvalósítható.
| |
| − | | |
| − | Befektetési szemszögből nézve az információba történő befektetés költségei érdekes tulajdonságokkal rendelkeznek (Arrow [1979] pp. 387.) Lényeges tulajdonság, hogy az információ értéke bizonytalan, ez pedig növeli az iránta támasztott keresletet. Fontos tulajdonság az is, hogy a múltbéli információs befektetések meghatározzák az újabbakat. Az ily módon, „történetileg” kialakult helyzet befolyással bír a döntésekre. Az információ költsége ugyanakkor nem ugyanazt jelenti, nem igazán tekinthető egyformának az egyes piaci szereplők számára. Elmondhatjuk, hogy az azonos kódokkal, információs háttérrel, kultúrával, kommunikációs képességekkel rendelkezők egymással költséghatékonyan kommunikálhatnak, olcsóbban juthatnak információhoz.
| |
| − | | |
| − | Látható tehát, hogy az információ költségének közgazdasági, szociológiai, pszichológiai, pénzügyi stb. aspektusai széles vizsgálati horizonton bárhol elhelyezkedhetnek. A példámban a vizsgálat leginkább a vállalatgazdasági jellegű.
| |
| − | | |
| − | A vizsgálat célja, hogy több cég (objektum) összehasonlításában bemutassa, mennyire arányosak az elektronikus üzlet aktivitását alkotó jellemzők az üzleti információ-szerzésre fordított költségekkel az egyes vállalatok között. Az információ megszerzésének költségét most kizárólag a digitális forrásból származó, megvásárolt információkra értjük, nem vesszük tehát figyelembe a barát, ismerős, értekezlet, konferencia információ forrásokat. Az információforrások körének leszűkítése azért indokolt, mert a digitális információ megvásárlását jól meg lehet ragadni, kevésbé megoldható azonban az előbb felsorolt forrásokon keresztül érkező információk „forintosítása”.
| |
| − | | |
| − | PhD kutatásomban felmerült az a kérdés, vajon mennyit költenek a kutatásban résztvevő válaszadók üzleti információszerzésre, azaz, mekkora jelentősége van az elektronikus üzleti tevékenységükben ennek a tényezőnek. Amennyiben jelentősége van, úgy ehhez mennyiben járulnak hozzá, milyen jelentősek az egyes információ-ráfordítással kapcsolatos jellemzők egy bizonyos vállalati körben végzett összehasonlításban. Az információ ráfordítás alatt értjük az információ vásárlása kapcsán felmerült költségeket.
| |
| | | | |
| | == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése == | | == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése == |
| | | | |
| − | A felkutatott szakirodalomban az információ költségének beszerzési, tranzakció dimenziói kerülnek terítékre, azonban szinte nem igazán lelhető fel olyan vizsgálat, amely az egyes vállalati jellemzőkből kiindulva próbálná körvonalazni az információ költségvolumenének és hatékonyságának témáját.
| + | Az általam kiválasztott kereskedelmi cégek a hazai piacon ismertek, egyes értékesítők több célcsoport számára is kínálják termékeiket. Természetesen ismerőseim véleményét és szakmai oldalak ajánlásait is figyelembe vettem a vállalatok, illetve az azonos kategóriába eső termékek kiválasztásánál. Az összehasonlításhoz szükséges adatokhoz részben az internet segítségével, illetve személyes és telefonos egyeztetés révén sikerült hozzájutnom. A személyes és telefonos kapcsolatfelvétel során megpróbáltam arról is tájékozódni, hogy a vásárlók az adott üzletekben milyen szempontok figyelembevételével hozzák meg döntésüket a termékekre vonatkozólag. Míg a Natuzzi esetében a vásárlók árérzékenyebbek, addig az ABC Home-nál a termékek ára nem befolyásolja a fogyasztót, sokkal inkább érvényesül a sznobhatás. Azt azonban kijelenthetjük, hogy jelen piaci körülmények között a fogyasztók elsődleges szempontja az ár. A rendelkezésemre álló alapadatok figyelembevételével az IKEA 234.890 Ft-os termékét választottam volna, mivel ennek a terméknek az ára a legkedvezőbb, garanciát is vállalnak az általuk értékesített kanapéágyra, illetve választhatok több fajta huzat közül. |
| − | | + | Azt azonban kijelenthetjük, hogy a vásárlók különböző szempontok szerinti értékelése meglehetősen felületes és pontatlan lehet. |
| − | Nem találtam olyan, vállalatgazdaságtani szempontból jól értelmezhető költségelemzést, vagy információ ráfordítás faktorait vizsgáló tanulmányt, amiből egy best practice bemutatható lett volna. Emiatt nem tudom összehasonlítani, értékelni a jelenlegi legjobb megoldásokat, valamint a jelen cikkben szereplő COCO elemzéssel kapcsolatos elvárásaimat sem tudom megfogalmazni az eddigi gyakorlathoz képest. Azaz, miben várnék el jobb, vagy hatékonyabb megoldást az újfajta elemzéstől.
| + | A hasonlóságelemzés segítségével az egyes attribútumok megfelelő értékelése megbízható segítséget nyújthat a vásárlói döntés során. |
| − | | |
| − | Számos, egyéb szempont szerinti vizsgálódással azonban találkoztam, ebből említenék néhányat.
| |
| − | Tisztán közgazdasági megközelítésben az információszerzés költségét a fogyasztó szempontjából vizsgálja több tényezővel: keresésre fordított idő, közelség, elvesztett idő lehetőségi költsége, felkeresett boltok száma stb. Egészen a határköltségéig minden részletre kiterjedően vizsgálható annak közgazdasági jelentőségét. Megállapításuk szerint a döntési szempontból releváns információk nem ingyenes javak, beszerzésük ráfordításokat igényel. Az információk tehát értéket is képviselnek, felhasználásukkal javul a döntéshozók helyzete.
| |
| − | | |
| − | Ettől eltér az eszköz-szempontú megközelítés. Az információ-eszköz költségmodell szervezeti szinten a következő elemeket tartalmazza: technológiai költség, az információ menedzsment technológiai költsége, csapat költsége, csapat hatékonysági vesztesége, információs eszközök értékvesztése, lehetőségi veszteségek.
| |
| − | | |
| − | Egy másik, feldolgozási, beszerzési, keresési információ költségszerkezetnek leírására a Xerox PARC kutatóintézet által kidolgozott információfogyasztási elmélet szolgál alapul. A modell a fogyasztást, felhasználást állítja párhuzamba az élelemgyűjtés biológiai modelljével. Az adatszerkezetekből információ feldolgozásból, elvégzendő feladatokból költségszerkezeteket definiálnak és ezekhez határozzák meg az információ hozzáférési költségeket.
| |
| − | | |
| − | Egy harmadik, mezőgazdasági vállalkozás kereskedelmi költségeinek vizsgálatakor is felmerült az információszerzés költsége. Nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket előállító cég egy termékegységre eső információszerzés költségét vizsgálták, megállapítva a méretgazdaságosság hatását, közvetve bizonyítva ezzel azt, hogy a foglalkoztatottak számának hatása van az információ ráfordításra (Bailey és Brorsen, 1989.)
| |
| − | | |
| − | Visszatérve, általánosságban véve nem kis feladatot jelent a vállalatvezetőknek az, vajon mennyi ráfordítást áldozzanak üzleti információszerzésre.
| |
| − | Keresési idő, elvesztett idő lehetőségi költsége stb.
| |
| − | Maga az elektronikus üzleti tevékenység (továbbiakban: e-business) magától értetődően alapvető erőforrásként használja fel az információt, azonban ennek mértéke pontosan nehezen mérhető. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:
| |
| − | | |
| − | • A versenytársakhoz képest, az egyes '''vállalati jellemzők''' mentén milyen az '''információ ráfordításunk''', mennyire arányos az egyes költségelemeket tekintve?
| |
| − | | |
| − | • A vállalati stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a '''döntéshozásban lényegesnek tartott egyes vállalati jellemzők''' (attribútumok) a versenytárs vállalatokkal történő összehasonlítás során '''milyen értékelést adnak a vállalkozásunkra''' nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (cégek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján '''költséghatékonyan költenek-e az információra''', vagy sem?
| |
| − | | |
| − | • Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek az információ költségét tekintve, azaz 1 Ft információ ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a vállalatközi összehasonlításban.
| |
| − | | |
| − | Ehhez a méréshez többféle módon közelíthetünk, többféle vállalati, tranzakciós jellemzőt is választhatunk az elemzéshez.
| |
| − | Vizsgálatomba nem a technikai jellemzőket veszem be – hagyományosan az e-readiness kérdéskör elemeit tartalmazza -, mert maga az e-business tevékenységre jellemzőbb az elektronikusan lebonyolított tranzakciók aránya, mint mondjuk az Internet sebessége. Ezzel nem azt sugallom, vagy állítom, hogy ne lenne komoly szerepe az információ költség tervezés folyamatában, hanem most a többi alakító tényezőkre fókuszálok, nevezetesen: '''1. cégjellemző, 2. vezető jellemző, 3. tranzakciós jellemzők.'''
| |
| − | Az így besorolt jellemző közvetlenül, vagy közvetetten hatással vannak/lehetnek az információ ráfordításra.
| |
| − | | |
| − | A JELENLEGI HELYZET ÉS ÉRTÉKELÉSE FEJEZETBEN OLYAN MEGOLDÁST IS! BE KELL MUTATNI, MELY A TANANYAGGAL VALÓ TALÁLKOZÁS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOT (BEST PRACTICE) MUTATJA BE. VAGYIS UGYANAZON TÁBLÁZATBÓL KELL UGYANARRA A KÉRDÉSRE VÁLASZT ADNI, UGYANAZON VÁLASZ-SABLONOK ALAPJÁN (TÚL SOK, ARÁNYOS, TÚL KEVÉS KÖLTÉS)...
| |
| − | | |
| − | | |
| − | MINDENT CSAK OTT KELL EMLÍTENI, AHOVÁ TARTOZIK ÉS CSAK EGYSZER!
| |
| − | | |
| − | | |
| − | == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
| |
| − | | |
| − | ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''
| |
| − | | |
| − | Az objektumok és attribútumok számának megválasztását behatárolja maga a táblázatkezelő szoftver, amelynek SOLVER alkalmazása legfeljebb 10x10-es táblázatot képes kezelni.
| |
| − | | |
| − | Ennek kiküszöbölésére alkalmazható - jelen feladatban alkalmazni is kell, az eredmények az Excel tábla MyX munkalapján olvashatóak - a MyX módszer. Jelen elemzést ugyanazon merítési mátrix alapján 29 objektumra is elkészítettem, amelyet hamarosan ezen a linken olvashat a kedves érdeklődő.
| |
| − | | |
| − | Mivel összehasonlításról beszélünk, ezért célszerűnek tartom a hasonló nagyságrendű információ ráfordítást végző objektumokat egymással összehasonlítani. Nem szándékom tehát az elefánt és az egérke egy rajtvonalhoz állítása és "teljesítményének" mérése. A vizsgálatba tehát azokat az objektumokat részesítettem előnyben, amelyek információ ráfordításai hasonló nagyságrendűek.
| |
| − | | |
| − | További szempont volt a kiválasztáskor, hogy lehetőleg minél többféle attribútum érték kerüljenek be a vizsgálatba, azaz az I-IV. attribútumig a legkülönbözőbb értékekkel dolgozhassak. Ezt azért tartottam lényegesnek, hogy az egyes attribútumok sorrendisége a nagyobb variabilitás miatt kicsit "húzza a szét" a vizsgálati teret. Így pl. lehetőleg minden évből, minden tranzakciós %-ból kerüljön be minél többféle elem.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | ''A vizsgálatba való bevonás kizáró feltételeinek áttekintése''
| |
| − | | |
| − | Alapvető feltétel, hogy az egyes attribútumok mindegyike rendelkezzen értékkel. a Vizsgálati merítés 137 objektuma közül mindössze 49 olyan objektum volt, amely ezt a feltételt kielégítette. Minden olyan objektumot ki kellett zárnom, amelyik nem bonyolít elektronikus tranzakciókat (beszerzés, értékesítés), illetve amelyek nem adták meg az árbevételüket.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | ''Kiindulási adatok''
| |
| − | | |
| − | A kiindulási merítési adatbázis, amelyből az egyes objektumok és attribútumaik ki lettek válogatva a fentiek alapján, egy 49x25-ös mátrix, ebből készült el a vizsgált 6x5-ös mátrix.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | | |
| − | '''Objektumok'''
| |
| − | | |
| − | 30. számú kérdőívet kitöltő vállalat
| |
| − | | |
| − | 34. számú kérdőívet kitöltő vállalat
| |
| − | | |
| − | 35. számú kérdőívet kitöltő vállalat
| |
| − | | |
| − | 58. számú kérdőívet kitöltő vállalat
| |
| − | | |
| − | 74. számú kérdőívet kitöltő vállalat
| |
| − | | |
| − | 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat
| |
| − | | |
| − | | |
| − | '''Attribútumok'''
| |
| − | | |
| − | A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:
| |
| − | | |
| − | {||rules=cols border=1
| |
| − | | |
| − | | |
| − | !attribútum megnevezése
| |
| − | !mértékegység
| |
| − | !irány
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | I. Internet használat első éve
| |
| − | | align="center" | év
| |
| − | | a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | II. Vállalkozás mérete
| |
| − | | align="center" | fő
| |
| − | | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | III. E-innovátor attitűd
| |
| − | | align="center" | fokozat
| |
| − | | a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | IV. Elektronikus értékesítés aránya
| |
| − | | align="center" | %
| |
| − | | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | V. Elektronikus beszerzés aránya
| |
| − | | align="center" | %
| |
| − | | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
| |
| − | | |
| − | | |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | | |
| − | Célfüggvény: Üzleti információ vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | Az első, hogy '''melyik évben kapcsolódott a cég az Internetre'''. Ebben az összefüggésben az IKT technológiát – amelynek része az Internet - egyfajta technológiai innovációnak fogjuk fel. Az innováció adaptációjának egyik fontos ismérve az ún. első elfogadás, vagy első használat éve. Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a cég tényleg lényegesnek tartja az információt, áldoz is rá, hiszen az információkat olyan e-business tevékenység céljából használja fel, ami elektronikus tranzakciókat is tartalmaz. Minél korábban bevezeti tehát egy cég az Internetet, annál inkább tartja lényegesnek az e-business tevékenységet is, a bevezetés koraisága tehát mutatója az IKT innováció korai elfogadásának, adaptációjának.
| |
| − | | |
| − | A '''cég mérete''' mindig együtt növekszik az e-business aktivitással is, már csak a méretből adódó belső és külső folyamatok adminisztrációja végett. A nagyobb méret nagyobb volumenű információ igénnyel jár együtt. | |
| − | | |
| − | Az '''e-innovátor attitűd''' azért lehet lényeges eleme a vizsgálatnak, mivel az e-business tevékenységre döntő befolyást gyakorló személyek voltak a válaszadók, komoly tényezője az ehhez szükséges hozzáállás. Ez egy teljesen szubjektív, attitűd jellemző, amely adott esetben mellette, vagy ellene hat a tranzakciók elterjedésének a normál üzletmenetben. Maga a vezetői döntés itt a vizsgálat igazi tárgya, azaz az attitűd jellemző itt egyfajta elektronikus-nem elektronikus üzletvitel orientáltságot mér. Az 1-es fokozat érték az azonnali bekapcsolódást jelenti, a 2-es érték a kivárást.
| |
| − | | |
| − | Az '''elektronikus tranzakciós''' jellemzők – '''beszerzés''' és '''értékesítés''' – a legkifejezőbbek a vizsgálatban. Ezek aránya, mértéke a cég összes beszerzéséhez és értékesítéséhez mérve mutatja, mennyire elkötelezett egy vállalkozás az e-business aktivitásban. Az aktivitás egyik alapvető eleme az ahhoz szükséges üzleti információ (marketing vagy logisztikai jellegű), amiért áldozatot hoz a haszon érdekében.
| |
| − | | |
| − | Az '''üzleti információ vásárlására fordított összeg''' célfüggvény. Az a legfontosabb ráfordítás, amelyet az előbbiekben részletezett, objektumok között összehasonlításra kerülő, objektum attribútumok tevékenységek hatékony, sikeres működésére fordít a vállalkozás. Ez maga az üzleti értékkel bíró információ. Ez kerül célkeresztbe, ezt szeretné minimalizálni a döntéshozó. Olcsóbban hatékonyabbat.
| |
| − | | |
| − | == A feladat által érintett célcsoportok ==
| |
| − | | |
| − | Minden olyan '''vállalkozás döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az '''e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.'''
| |
| − | | |
| − | == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
| |
| − | | |
| − | Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket.
| |
| − | | |
| − | A feladat és annak megoldása egyfelől '''mintát''' próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba milyen attribútumokat vegyenek be a információ költségtervezéséhez.
| |
| − | Másfelől arról is képet ad, hogy a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve, az összehasonlításban résztvevő cégek (objektumok) szigorúan OBJEKTÍVEN nézve, milyen eredményesek az e-business ráfordításuk költséghatékonyságában.
| |
| − | | |
| − | Tehát vizsgálva képet kapunk arról, hogy az egyes cégek '''információ ráfordítás költséghatékonysága''' az egyes vizsgálati jellemzők mentén mennyire tekinthető a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek.
| |
| − | | |
| − | Az alulértékelés költségtartalékok meglétét jelenti (nagyon takarékosan költöttek), a túlértékelés pedig az indokolatlan költekezést bizonyít(hat)ja.
| |
| − | | |
| − | A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | '''Összefoglalva:''' Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:
| |
| − | | |
| − | - vizsgált jellemzők és azok adekvát mivoltának értékelése, a választás helyességének visszaigazolása
| |
| − | | |
| − | - az egyes cégek közötti információ ráfordítási költekezési rangsor az attribútumok alapján
| |
| − | | |
| − | - a COCO függvény becsült értékeinek összehasonlítása a tény értékekkel (célfüggvény értékei)
| |
| − | | |
| − | == A válaszokat befolyásoló tényezők ==
| |
| − | | |
| − | Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
| |
| − | | |
| − | == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
| |
| − | | |
| − | 1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat)
| |
| − | | |
| − | 2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)
| |
| − | | |
| − | 3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása
| |
| − | | |
| − | 4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.
| |
| − | | |
| − | 5. Pivot tábla elkészítése.
| |
| − | | |
| − | 6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.
| |
| − | | |
| − | 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)
| |
| − | | |
| − | 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
| |
| − | | |
| − | 9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)
| |
| − | | |
| − | | |
| − | Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.
| |
| − | | |
| − | == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
| |
| − | | |
| − | A számítások a következő eredményekre vezetnek:
| |
| − | | |
| − | - SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)
| |
| − | | |
| − | - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban
| |
| − | | |
| − | - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora
| |
| − | | |
| − | - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
| |
| − | | |
| − | | |
| − | | |
| − | '''SOLVER eredménye'''
| |
| − | | |
| − | A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:
| |
| − | | |
| − | | |
| − | {||rules=cols border=1
| |
| − | | |
| − | | |
| − | !cég sorszáma
| |
| − | !üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)
| |
| − | !COCO becslés (Y*)
| |
| − | !Különbség
| |
| − | !Ítélet (10%-os határ)
| |
| − | !% (eltérés)
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | 30
| |
| − | | align="right" | 9 900 000
| |
| − | | align="right" | 18 999 999
| |
| − | | align="right"| -8 999 999
| |
| − | | keveset költ
| |
| − | | align="right"| -47,62%
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | 34
| |
| − | | align="right"| 19 800 000
| |
| − | | align="right"| 18 899 999
| |
| − | | align="right"| 900 001
| |
| − | | arányos ráfordítás
| |
| − | | align="right"| 4,76%
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | 35
| |
| − | | align="right"| 27 000 000
| |
| − | | align="right"| 18 899 999
| |
| − | | align="right"| 8 100 001
| |
| − | | sokat költ
| |
| − | | align="right"| 42,86%
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | |bgcolor="#FF8C00"| 58
| |
| − | | align="right"| 2 500 000
| |
| − | | align="right"| 35 749 999
| |
| − | | align="right"| -33 249 999
| |
| − | | keveset költ
| |
| − | | align="right"| -93,01%
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | 74
| |
| − | | align="right"| 69 800 000
| |
| − | | align="right"| 35 749 999
| |
| − | | align="right"| 35 250 001
| |
| − | | sokat költ
| |
| − | | align="right"| 93,01%
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | 97
| |
| − | | align="right"| 30 630 000
| |
| − | | align="right"| 30 629 998
| |
| − | | align="right"| 2
| |
| − | | arányos ráfordítás
| |
| − | | align="right"| 0,00%
| |
| − | | |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | | |
| − | A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.
| |
| − | A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
| |
| − | | |
| − | • 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
| |
| − | | |
| − | • 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
| |
| − | | |
| − | | |
| − | A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | '''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''
| |
| − | | |
| − | Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.
| |
| − | A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
| |
| − | | |
| − | az internet használat első éve 13,23%,
| |
| − | | |
| − | a cég mérete 36,60%,
| |
| − | | |
| − | az e-innovátor attitűd 15,01%,
| |
| − | | |
| − | az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
| |
| − | | |
| − | az elektronikus értékesítés aránya 8,79%
| |
| − | | |
| − | arányban járultak hozzá.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
| |
| − | | |
| − | az internet használat első éve 25,94%,
| |
| − | | |
| − | az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | '''FONTOSSÁGI rangsor'''
| |
| − | | |
| − | A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)
| |
| − | A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
| |
| − | | |
| − | 1. cég mérete
| |
| − | | |
| − | 2. az internet használat első éve
| |
| − | | |
| − | 3. az elektronikus beszerzés aránya
| |
| − | | |
| − | 4. az elektronikus értékesítés aránya
| |
| − | | |
| − | 5. az e-innovátor attitűd.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | | |
| − | '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''
| |
| − | | |
| − | Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)
| |
| − | Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya.
| |
| − | | |
| − | A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
| |
| − | | |
| − | 1. elektronikus értékesítés aránya
| |
| | | | |
| − | 2. internet használatának első éve
| + | = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= |
| | + | A meghatározott célcsoport által fontosnak vélt áruházakat választottam ki az internetről, illetve személyesen is meglátogattam azokat. |
| | | | |
| − | 3. e-innovátor attitűd
| + | =='''Objektumok''' == |
| | + | *Innoshop |
| | + | *Bo Concept |
| | + | *Natuzzi |
| | + | *IKEA |
| | + | *ABC Home |
| | + | *KIKA |
| | | | |
| − | == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
| |
| | | | |
| − | Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.
| + | =='''Attribútumok''' == |
| | | | |
| − | Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.
| + | A következő szempontok szerint vizsgáltam az objektumok kanapéágyait: |
| | | | |
| − | A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
| + | ''' X1: Garancia''' |
| | | | |
| − | Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.
| + | mértékegység:év |
| | | | |
| − | Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
| + | irány: 0 |
| | | | |
| | + | ''' X2: Helyszín''' |
| | | | |
| − | I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
| + | mértékegység:fokozat |
| | | | |
| − | II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
| + | irány: 0 |
| | | | |
| − | III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
| + | ''' X3: Igénybe vehető csatolt szolgáltatás''' |
| | | | |
| | + | mértékegység:szolgáltatási kód |
| | | | |
| − | Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
| + | irány: 1 |
| | | | |
| − | Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.
| + | ''' X4: Választható huzatok száma''' |
| | | | |
| − | Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek.
| + | mértékegység:fokozat |
| − | Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben?
| |
| − | Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat.
| |
| − | Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?
| |
| | | | |
| | + | irány: 0 |
| | | | |
| − | '''FONTOSSÁGI rangsor értékelése''' | + | ''' Y: Ár''' |
| | | | |
| − | Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.
| + | mértékegység:Ft |
| | | | |
| | | | |
| − | '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése''' | + | '''Célfüggvény:''' Magas minőségű kanapéágyak legalacsonyabb ára a csatolt szolgáltatások függvényében |
| | | | |
| − | Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
| + | A 0 irány: nagyobb a jobb |
| | + | 1 irány: kisebb a jobb |
| | | | |
| − | A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén. | + | = A feladat által érintett célcsoportok = |
| | | | |
| − | A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb. | + | A feladat által érintett célcsoportot elsősorban azok a 25-45 év közötti, magasabb jövedelemmel rendelkező vásárlók adják ki, akik számára fontos a minőség, a megbízhatóság, a design, több időt töltenek el lakásuk látványának megtervezésével és berendezésével. |
| − | Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
| |
| | | | |
| | + | = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság = |
| | | | |
| − | '''GYŐZTES hirdetése'''
| + | A vizsgálat elsődleges célja, hogy a vásárlás megtervezésénél szubjektív és objektív szempontokat is figyelembe véve, a vásárlók a számukra legoptimálisabb megoldást tudják választani. Az elemzés segítségével a vásárlók nagyobb hatékonysággal tudnak dönteni az összehasonlításban szereplő objektumok és azok hasznossága között. A megadott szempontok alapján az elemzés rangsorolja a termékeket, így segítve a kanapéágyat vásárolni kívánó célcsoportot a helyes döntés meghozatalában. Az a termék, mely az elemzés végén kiválasztásra kerül, biztosan megéri az árát. |
| | + | Az elemzés eredményétől azt várom, hogy rávilágítson, melyik termék a leghasznosabb a vásárlók számára, vagyis melyik az, amely ár/érték arányában a legjobb. Így pénzt takaríthat meg a fogyasztó, annak ellenére, hogy az olcsóbb vagy drágább termék kerülne ki „győztesként”. A vizsgált szempontok lényeges mértékben befolyásolják a végleges eredményt. Az értékeléstől hozzávetőlegesen 10%-os megtakarítást várok el, mely ezen, nagyobb értéket képviselő termékeknél már ideális lehet, akár 25-30 ezer forintot is megtakaríthatunk. A megtakarítás mértékét befolyásolhatja az üzletek helyszíne, mely kényelmi (elérhetőségi) szempontból meghatározó lehet a vásárlók számára. A másik fontos szempont a választható huzatok száma, hiszen ezáltal a termékválaszték is nő, a vásárló könnyebben tud egy helyszínen terméket vásárolni a saját elképzelései alapján. |
| | + | A vizsgálat során az attribútumok is vizsgáznak, mivel az eredményből kiindulva megállapítható, hogy az egyes attribútumok jól szemléltetik-e a hasznosságot. |
| | | | |
| − | Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.
| + | = A válaszokat befolyásoló tényezők = |
| | | | |
| − | == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
| + | Azt, hogy a vizsgálatban mennyi és milyen jellegű attribútum szerepeljen, az szubjektív döntés eredménye. Annak ellenére, hogy igyekeztem biztos forrásból, megbízható adatokat gyűjteni, egyes elemeknél csak telefonon kaptam feldolgozható adatokat, melyek remélhetőleg valósak. |
| | | | |
| − | A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
| + | Az általam vizsgált kereskedők termékeinek összehasonlítását meghatározó tényezők: |
| | | | |
| − | Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.
| + | 1. A kereskedelmi egység helyszíne, megközelíthetősége |
| − | Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.
| + | A vásárlók számára meghatározó lehet az üzlet megközelíthetősége. Nagyobb fokozatú értékelés a jobb. |
| | | | |
| − | Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.
| + | 2. A termék garanciális ideje |
| | + | A kereskedelmi cégek garanciát vállalnak az általuk értékesített termékekre, mellyel a vásárlói bizalmat erősítik. Minél hosszabb garanciát vállal az értékesítő a termékeire, annál biztosabb lehet a fogyasztó abban, hogy jó terméket vásárol. Nagyobb fokozatú értékelés a jobb. |
| | | | |
| − | Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.
| + | 3. A termékekhez választható huzatok, drapériák száma |
| | + | A választható huzatok száma az egyes termékcsoportok termékválasztékát is jelölik egyben. Nagyobb fokozatú értékelés a jobb. |
| | | | |
| − | Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:
| + | 4. A kereskedelmi cég által a vásárlók számára nyújtott kapcsolt szolgáltatások színvonala |
| | + | Ebben az esetben a házhoz szállítás, az összeszerelés és a törzsvásárlói kedvezmény vevők felé nyújtott szolgáltatásait osztályoztam. Az a kereskedelmi cég, mely ezeket a szolgáltatásokat ingyenesen nyújtja vásárlóinak, 1-es kódot kapott, az ennél magasabb kategória a szolgáltatási áraktól függően lett kialakítva. Kisebb fokozatú értékelés a jobb. |
| | | | |
| | + | = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) = |
| | | | |
| − | 1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok? | + | 1. A vizsgált kereskedelmi egységek és azok termékeinek feltérképezése, az attribútumok kiválasztása, a szükséges adatok összegyűjtése, táblázatba rendezése |
| | | | |
| − | 2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei? | + | 2. Az alapadatok és kategóriák segítségével a Pivot tábla létrehozása, mely tartalmazza a vizsgált objektumokat és az attribútumokat, az azokhoz tartozó értékeket |
| | | | |
| − | 3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?
| |
| | | | |
| | + | 3. A Pivot táblázat segítségével az adatok ellenőrzése |
| | | | |
| − | Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.
| + | 4. A kialakított adatok segítségével rangsor kialakítása és annak megállapítása, rögzítése, hogy mely esetben jobb a magasabb kategória, mely esetben az alacsonyabb |
| | | | |
| − | Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).
| |
| | | | |
| − | Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.
| + | 5. Coco táblázat elkészítése FKERES függvénnyel |
| | | | |
| − | == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==
| + | 6. Solver program alkalmazása (módosuló cellák kijelölése, célcella kijelölése, kritériumok megadása, ellenőrzés |
| | | | |
| − | Fejlesztés alatt...
| + | 7. Solver becslés elkészítése, eredmények értékelése |
| − | Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:
| |
| | | | |
| − | 1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
| + | 8. Feladat értékelése |
| − | 2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
| |
| − | 3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
| |
| − | 4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
| |
| − | 5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
| |
| | | | |
| − | == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok == | + | = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) = |
| | | | |
| − | '''Felhasznált irodalom'''
| + | Az elemzés elvégzése után elmondható, hogy a 6 vizsgált kereskedelmi cég közül csupán csak kettő értékesíti a termékét (termékeit) értékarányosan. |
| | + | A BoConcept és a KIKA termékeinek ára megfelel a vásárlók által elvárt értéknek. Az elemzésben láthatjuk ugyan, hogy e két cég termékének ára között is viszonylag magas a különbség, de a coco elemzés segítségével biztosak lehetünk abban, hogy ezek a termékek pontosan annyit érnek, amennyiért hozzájuthatunk. |
| | + | Az IKEA és az Innoshop által értékesített termékek alulárazottak. A két cég által értékesített kanapéágyak árában tulajdonképpen a csatolt szolgáltatások értéke nem érvényesül. Az Innoshop a kiváló helyszín és a nyújtott szolgáltatások magas színvonalát is beleépítve az árba, 125.925 Ft-tal megemelhetné az árait, hogy termékét értékének megfelelően árusítsa. Ez a termék az elemzés szempontjából a „győztes” termék, vagyis amelyik a legnagyobb hasznosságot jelent vásárlójának. |
| | + | Az ABC Home design bútorbolt viszont ugyanennyivel, 125.925 Ft-tal olcsóbban értékesítve a termékét tudna versenyképes lenni a hazai piacon. Így termékeit drasztikusan túlárazza, az elemzésből vesztesen került ki. |
| | + | Érdemes megjegyezni, hogy a termékkel járó garancia ideje nem meghatározó egy-egy termék árának kialakításában. |
| | + | A fent megadott eredményeket a coco táblázat eredményeiből olvastam ki. |
| | | | |
| − | Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.
| + | = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) = |
| | | | |
| − | Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.
| + | A kapott eredményekből jól látható, hogy csupán két olyan cég volt a vizsgált egységek között, amely termékét (termékeit) a meghatározott szempontok alapján megfelelő áron értékesíti. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat nem hivatott diagnosztizálni. A kiemelt szempontok szubjektív módon lettek kiválasztva, az üzletek valószínűleg a piac megfelelő vizsgálata után felelősséggel és vásárlóik szokásait ismerve alakították ki áraikat. Mivel ezeknek a termékeknek a beszerzése nem rutinszerű, ezért mégis érdemes a vásárlóknak az adott szempontok alapján körültekintően választaniuk. |
| | + | Az általam választott IKEA termékkel szemben az elemzés az Innoshop termékét hozta ki győztesként. Ez a termék ugyanis nem jelentős mértékben 25.760 Ft-tal magasabb áron hozzáférhető, de az üzlet elhelyezkedése a választható huzatok számának szignifikáns különbsége, és a további szolgáltatások minősége alapján ezt a terméket érdemes leginkább megvásárolni. |
| | + | Annak ellenére, hogy általam kiválasztott IKEA valóban a legkedvezőbb árú terméket kínálja, mégis úgy vélem, hogy az elemzés nyertese, az Innoshop a megfelelő választás a vásárlók számára. |
| | | | |
| − | Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés
| + | = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba = |
| | | | |
| − | Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.
| |
| | | | |
| − | Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.
| + | = Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) = |
| | | | |
| − | Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
| + | Az elkészített elemzés alapján az érintettek jól láthatják, hogy mely kereskedők ugyanazon kategóriába tartozó termékét érdemes megvásárolni, illetve hogy egyes kereskedők a hozzáadott szolgáltatásokkal kívánják a vásárlói hűséget kialakítani ügyfeleikben, annak ellenére, hogy ezek értékét nem építik be az áraikba. |
| | + | Az általam becsült várható hasznosság mértéke 10%, körülbelül 25-30 ezer Ft volt. Az elemzés viszont megmutatta, hogy a győztes termék eladási ára 48,31%-kal olcsóbb, mint az elemzés alapján reális érték, vagyis a fogyasztó ennek a terméknek a megvásárlásával leginkább megtakarítani, az Innoshop termékét ideális megvásárolnia. Az eredményből is jól látható, hogy megérte a coco elemzést elvégezni, mivel a szubjektív tényezők mérlegelését az elemzés nélkül a fogyasztó nem tudja objektíven vizsgálni (számára csak az értékesítési ár az elsődleges). |
| | | | |
| − | Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.
| + | = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok = |
| | | | |
| − | Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
| + | Hasonló elemzést az érintett témában eddig nem találtam. |
| | + | Az általam meglátogatott honlapok és üzletek. |
| | | | |
| − | ''Elektronikus:''
| + | http://uzlet.innoshop.hu/termekek/ulobutor/kanapeagy/innovation_minimum_kanapeagy.html |
| | + | www.abchome.hu |
| | + | http://www.boconcept.hu/Kanapéágyak.aspx?ID=83469&imageid=4146 |
| | + | www.kika.hu |
| | + | http://www.ikea.com/hu/hu/catalog/categories/departments/living_room/10663?pageNumber=0 |
| | + | www.natuzzi.hu |
| | | | |
| − | Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)
| + | Az adatokat 2010. december 17-én gyűjtöttem a fenti oldalakról, illetve korábban személyesen és telefonon érdeklődtem az üzletekben. |
| | | | |
| − | Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)
| |
| | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] |
Kanapéágyak cikk, GM levelező, III. évfolyam
Magas minőségű kanapéágyak összehasonlító elemzése áruk és a csatolt szolgáltatások alapján az elérhető legalacsonyabb árra törekedve.
Az elmúlt időszak gazdasági nehézségei a vásárlói szokásokban is változást hoztak. Az átlagfogyasztó információkat gyűjt, és lehetőségeihez mérten, szubjektív és objektív szempontok alapján választja ki a számára legmegfelelőbb, leghasznosabb terméket. A luxustermékek és a magasabb minőségű termékek választása során az a célcsoport, melynek lehetősége van ugyan magasabb árat is kifizetni a tartós cikkek vásárlásakor, szintén megfontoltabban költekezett az elmúlt év során. A termékek kiválasztását az Ő esetükben is több szempont határozza (határozta meg). Az ár mellett fontos szempont a termékhez kapcsolódó további szolgáltatások minősége és mennyisége, a kereskedelmi egység megközelíthetősége, a termékválaszték nagysága és az, hogy az értékesítő mennyire becsüli meg, tartja számon a vásárlói hűséget. Ezekre a kérdésekre szeretnék elsősorban választ kapni az elemzés révén.
Az általam kiválasztott kereskedelmi cégek a hazai piacon ismertek, egyes értékesítők több célcsoport számára is kínálják termékeiket. Természetesen ismerőseim véleményét és szakmai oldalak ajánlásait is figyelembe vettem a vállalatok, illetve az azonos kategóriába eső termékek kiválasztásánál. Az összehasonlításhoz szükséges adatokhoz részben az internet segítségével, illetve személyes és telefonos egyeztetés révén sikerült hozzájutnom. A személyes és telefonos kapcsolatfelvétel során megpróbáltam arról is tájékozódni, hogy a vásárlók az adott üzletekben milyen szempontok figyelembevételével hozzák meg döntésüket a termékekre vonatkozólag. Míg a Natuzzi esetében a vásárlók árérzékenyebbek, addig az ABC Home-nál a termékek ára nem befolyásolja a fogyasztót, sokkal inkább érvényesül a sznobhatás. Azt azonban kijelenthetjük, hogy jelen piaci körülmények között a fogyasztók elsődleges szempontja az ár. A rendelkezésemre álló alapadatok figyelembevételével az IKEA 234.890 Ft-os termékét választottam volna, mivel ennek a terméknek az ára a legkedvezőbb, garanciát is vállalnak az általuk értékesített kanapéágyra, illetve választhatok több fajta huzat közül.
Azt azonban kijelenthetjük, hogy a vásárlók különböző szempontok szerinti értékelése meglehetősen felületes és pontatlan lehet.
A hasonlóságelemzés segítségével az egyes attribútumok megfelelő értékelése megbízható segítséget nyújthat a vásárlói döntés során.
A meghatározott célcsoport által fontosnak vélt áruházakat választottam ki az internetről, illetve személyesen is meglátogattam azokat.
A feladat által érintett célcsoportot elsősorban azok a 25-45 év közötti, magasabb jövedelemmel rendelkező vásárlók adják ki, akik számára fontos a minőség, a megbízhatóság, a design, több időt töltenek el lakásuk látványának megtervezésével és berendezésével.
A vizsgálat elsődleges célja, hogy a vásárlás megtervezésénél szubjektív és objektív szempontokat is figyelembe véve, a vásárlók a számukra legoptimálisabb megoldást tudják választani. Az elemzés segítségével a vásárlók nagyobb hatékonysággal tudnak dönteni az összehasonlításban szereplő objektumok és azok hasznossága között. A megadott szempontok alapján az elemzés rangsorolja a termékeket, így segítve a kanapéágyat vásárolni kívánó célcsoportot a helyes döntés meghozatalában. Az a termék, mely az elemzés végén kiválasztásra kerül, biztosan megéri az árát.
Az elemzés eredményétől azt várom, hogy rávilágítson, melyik termék a leghasznosabb a vásárlók számára, vagyis melyik az, amely ár/érték arányában a legjobb. Így pénzt takaríthat meg a fogyasztó, annak ellenére, hogy az olcsóbb vagy drágább termék kerülne ki „győztesként”. A vizsgált szempontok lényeges mértékben befolyásolják a végleges eredményt. Az értékeléstől hozzávetőlegesen 10%-os megtakarítást várok el, mely ezen, nagyobb értéket képviselő termékeknél már ideális lehet, akár 25-30 ezer forintot is megtakaríthatunk. A megtakarítás mértékét befolyásolhatja az üzletek helyszíne, mely kényelmi (elérhetőségi) szempontból meghatározó lehet a vásárlók számára. A másik fontos szempont a választható huzatok száma, hiszen ezáltal a termékválaszték is nő, a vásárló könnyebben tud egy helyszínen terméket vásárolni a saját elképzelései alapján.
A vizsgálat során az attribútumok is vizsgáznak, mivel az eredményből kiindulva megállapítható, hogy az egyes attribútumok jól szemléltetik-e a hasznosságot.
Azt, hogy a vizsgálatban mennyi és milyen jellegű attribútum szerepeljen, az szubjektív döntés eredménye. Annak ellenére, hogy igyekeztem biztos forrásból, megbízható adatokat gyűjteni, egyes elemeknél csak telefonon kaptam feldolgozható adatokat, melyek remélhetőleg valósak.
Az általam vizsgált kereskedők termékeinek összehasonlítását meghatározó tényezők:
1. A kereskedelmi egység helyszíne, megközelíthetősége
A vásárlók számára meghatározó lehet az üzlet megközelíthetősége. Nagyobb fokozatú értékelés a jobb.
2. A termék garanciális ideje
A kereskedelmi cégek garanciát vállalnak az általuk értékesített termékekre, mellyel a vásárlói bizalmat erősítik. Minél hosszabb garanciát vállal az értékesítő a termékeire, annál biztosabb lehet a fogyasztó abban, hogy jó terméket vásárol. Nagyobb fokozatú értékelés a jobb.
3. A termékekhez választható huzatok, drapériák száma
A választható huzatok száma az egyes termékcsoportok termékválasztékát is jelölik egyben. Nagyobb fokozatú értékelés a jobb.
4. A kereskedelmi cég által a vásárlók számára nyújtott kapcsolt szolgáltatások színvonala
Ebben az esetben a házhoz szállítás, az összeszerelés és a törzsvásárlói kedvezmény vevők felé nyújtott szolgáltatásait osztályoztam. Az a kereskedelmi cég, mely ezeket a szolgáltatásokat ingyenesen nyújtja vásárlóinak, 1-es kódot kapott, az ennél magasabb kategória a szolgáltatási áraktól függően lett kialakítva. Kisebb fokozatú értékelés a jobb.
1. A vizsgált kereskedelmi egységek és azok termékeinek feltérképezése, az attribútumok kiválasztása, a szükséges adatok összegyűjtése, táblázatba rendezése
2. Az alapadatok és kategóriák segítségével a Pivot tábla létrehozása, mely tartalmazza a vizsgált objektumokat és az attribútumokat, az azokhoz tartozó értékeket
4. A kialakított adatok segítségével rangsor kialakítása és annak megállapítása, rögzítése, hogy mely esetben jobb a magasabb kategória, mely esetben az alacsonyabb
6. Solver program alkalmazása (módosuló cellák kijelölése, célcella kijelölése, kritériumok megadása, ellenőrzés
Az elemzés elvégzése után elmondható, hogy a 6 vizsgált kereskedelmi cég közül csupán csak kettő értékesíti a termékét (termékeit) értékarányosan.
A BoConcept és a KIKA termékeinek ára megfelel a vásárlók által elvárt értéknek. Az elemzésben láthatjuk ugyan, hogy e két cég termékének ára között is viszonylag magas a különbség, de a coco elemzés segítségével biztosak lehetünk abban, hogy ezek a termékek pontosan annyit érnek, amennyiért hozzájuthatunk.
Az IKEA és az Innoshop által értékesített termékek alulárazottak. A két cég által értékesített kanapéágyak árában tulajdonképpen a csatolt szolgáltatások értéke nem érvényesül. Az Innoshop a kiváló helyszín és a nyújtott szolgáltatások magas színvonalát is beleépítve az árba, 125.925 Ft-tal megemelhetné az árait, hogy termékét értékének megfelelően árusítsa. Ez a termék az elemzés szempontjából a „győztes” termék, vagyis amelyik a legnagyobb hasznosságot jelent vásárlójának.
Az ABC Home design bútorbolt viszont ugyanennyivel, 125.925 Ft-tal olcsóbban értékesítve a termékét tudna versenyképes lenni a hazai piacon. Így termékeit drasztikusan túlárazza, az elemzésből vesztesen került ki.
Érdemes megjegyezni, hogy a termékkel járó garancia ideje nem meghatározó egy-egy termék árának kialakításában.
A fent megadott eredményeket a coco táblázat eredményeiből olvastam ki.
A kapott eredményekből jól látható, hogy csupán két olyan cég volt a vizsgált egységek között, amely termékét (termékeit) a meghatározott szempontok alapján megfelelő áron értékesíti. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat nem hivatott diagnosztizálni. A kiemelt szempontok szubjektív módon lettek kiválasztva, az üzletek valószínűleg a piac megfelelő vizsgálata után felelősséggel és vásárlóik szokásait ismerve alakították ki áraikat. Mivel ezeknek a termékeknek a beszerzése nem rutinszerű, ezért mégis érdemes a vásárlóknak az adott szempontok alapján körültekintően választaniuk.
Az általam választott IKEA termékkel szemben az elemzés az Innoshop termékét hozta ki győztesként. Ez a termék ugyanis nem jelentős mértékben 25.760 Ft-tal magasabb áron hozzáférhető, de az üzlet elhelyezkedése a választható huzatok számának szignifikáns különbsége, és a további szolgáltatások minősége alapján ezt a terméket érdemes leginkább megvásárolni.
Annak ellenére, hogy általam kiválasztott IKEA valóban a legkedvezőbb árú terméket kínálja, mégis úgy vélem, hogy az elemzés nyertese, az Innoshop a megfelelő választás a vásárlók számára.
Az elkészített elemzés alapján az érintettek jól láthatják, hogy mely kereskedők ugyanazon kategóriába tartozó termékét érdemes megvásárolni, illetve hogy egyes kereskedők a hozzáadott szolgáltatásokkal kívánják a vásárlói hűséget kialakítani ügyfeleikben, annak ellenére, hogy ezek értékét nem építik be az áraikba.
Hasonló elemzést az érintett témában eddig nem találtam.
Az általam meglátogatott honlapok és üzletek.
Az adatokat 2010. december 17-én gyűjtöttem a fenti oldalakról, illetve korábban személyesen és telefonon érdeklődtem az üzletekben.
