A lap jelenlegi, 2011. április 5., 23:38-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése az optimális.

A feladat előtörténete

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és az optimális, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok. A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére.
A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül.
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba. A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam. A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam:

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz,
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke,
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele,
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek,
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek,
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz,

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok:

• Alapterület(m2),
• Létszám (fő),
• Összes termelés mennyisége (tonna/év),
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),
• Eszközök összesen (e Ft/év),
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.

Objektumok (sorok)

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme:

1. 1. üzem,
2. 2. üzem,
3. 3. üzem,
4. 4. üzem,
5. 5. üzem,
6. 6. üzem,
7. 7. üzem,
8. 8. üzem,
9. 9. üzem,
10.10. üzem

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. Alapterület (m2), (1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)
2. Létszám (fő), (1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), (0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), (1: minél kisebbek a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)
5. Eszközök összesen (e Ft/év), (0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), (0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), (0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), (0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), (0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), (0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), (0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)
12. Pénzhányad mutató (%), (0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)
13. Eladósodottság foka (%), (1: minél kisebb a mutató értéke annál kevésbé eladósodottak az üzemek)
14. Y0 becslés.

A feladat által érintett célcsoportok

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt. Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában. A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése optimális mivel, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései:

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból,
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján,
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján),
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis),
5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése),
6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével),
7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon.
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor:

1. 3 üzem (1004.5)
2. 9 üzem (1003)
3. 1 üzem (1000)
4. 4 üzem (1000)
5. 5 üzem (1000)
6. 6 üzem (1000)
7. 7 üzem (1000)
8. 8 üzem (1000)
9. 10 üzem (997)
10.2 üzem (995.5)

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából.
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek optimálisan működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%))
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően. Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség.

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni az üzemek termelő berendezéseit, gépeit. A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése optimális, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között. A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek: mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése. Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők:
• vevői fizetési határidők szűkítése,
• beszállítói határidők növelése,
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról,
• munkaerő fluktuáció csökkentése(a munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása(az üzem/gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval).

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok