A lap jelenlegi, 2011. január 28., 23:51-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

A feladat előtörténete

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében. Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak. Könnyen megeshet, a munkaadó elégedett is az így elért megtakarításokkal, és egy megfelelő program meghirdetése formájában, általában ajánlja fel a lehetőséget munkavállalóinak, akik közül aztán az él a lehetőséggel, akinek kedve tartja.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek mérséklése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok figyelembevételével, ugyanakkor kényszerű egyszerűsítések mellett, néhány tényező, minden valószínűség szerint a munkahely és a lakóhely közötti távolság, a gyermekek és segítségre szoruló hozzátartozók számának kiragadásával tennék becslést, így a különböző szempontok összehasonlíthatóságát szem előtt tartva az említett három tényezőre adott pontok összege alapján a következő sorrendet állítanám fel: 1.: MV5 (7 pont); 2-3.: MV4 és MV7 (6 pont); 4-5-6.: MV3, MV6 és MV8 (5 pont); 7.: MV9 (4 pont); 8-9: MV1 és MV2 (3) sorrendet becsülném.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam. Itt kell megemlíteni a probléma vizsgálatának és az adatok gyűjtésének következő nehézségeit:

• Egyes, vélhetően meghatározó attribútumokról, előfordulhat, nem áll a döntéshozó rendelkezésére adat: ilyen a családi állapothoz kapcsolódó adatok gyűjtése, mely etikai gondokat vethet fel, illetve nem gyűjthetők például állásinterjú során. Jelen esetben ezek egy fiktív, anonim közvélemény-kutatásból származnak.
• A vizsgált függő változóra vonatkozó adatok gyűjtésénél figyelmet igényel a kutatás során a kérdésfeltevés módja: vélhetően más eredményt szülnének ugyanis a távmunkára való váltás esetén elfogadhatónak ítélt bércsökkentés mértékére és a távmunkáról a munkaadó telephelyén végzett munkára való váltás ellenében igényelt bérnövekedés mértékére vonatkozó kérdések.

Objektumok (sorok)

Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Nem (F/N);
• Életkor (év);
• Kiskorú gyermekek száma (fő);
• Gondozott hozzátartozók száma (fő);
• Távolság (km);
• Képzettség (szint);
• Távmunkában való munkavégzés lehetőségének értéke a teljes munkajövedelem arányában (%)

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (például képzettség esetén).

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:

• felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
• szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Tehát egy a munkaadó számára önmagában is megtakarítást jelentő foglalkoztatási forma ésszerű és célirányos alkalmazásával csökkenthetőek a fluktuáció által okozott károk és vonzóbbá tehető a vállalt a munkaerőpiacon. Egy átlagos komplexitású és speciális ismeretek tekintetében átlagos kívánalmakat támasztó diplomás munkakör egyszeri betöltéséhez kapcsolódó toborzási-kiválasztási költség 50-300 ezer forint között mozog.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott személy válasza szerinti értékkel. Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalók relatíve kevésbé értékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve jobban értékelik azt.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A kapott eredmények használhatóak a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve nehezen mérhető tényezők jelenlétére a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá.

A várt értékek és a válaszokból nyert értékek hasonlóságelemzésbeni összevetésével megállapíthatjuk, hogy például MV3, bár az eredeti egyszerűsítő gondolkodás szerint az erős középmezőnyben végzett, alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint a figyelembe vett tényezők alapján feltételezhetnénk, tehát a lehetőség felajánlása nem, vagy csak feltételesen ajánlott. Ugyanakkor MV5 és MV1 munkavállalók a vizsgált tényezőkből becsülhető mértéken felül értékelik a lehetőséget, így esetükben a lehetőség felajánlása ajánlott. Bár MV5 esetében az eredeti gondolkodás is magas értéket várna, a hasonlóságelemzés bebizonyította, hogy valóban értékelné a lehetőséget, így annak biztosítása valódi megtérülést eredményez. MV1 számára a távmunka lehetősége nem jelentene valódi értéket a néhány legjelentősebbnek tekintett és ezért figyelembe vett tényezőre kapott pontszám alapján. A hasonlóságelemzés ugyanakkor rámutat arra, MV1 a várt mértéken felül értékeli a lehetőséget, így annak munkaerő-megtartó értéke az eredeti megoldás szerinti eredmény ellenére várhatóan magas.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen a hasonlóságelemzés által kimutatott különbségek rávilágítottak arra, hogy eredeti, egyszerűsítő gondolkodásmódunk téves eredményekhez vezethet. Az eredeti tényezők által bármilyen okból nem magyarázható eltéréseknek az összes vizsgált tényezőt egyszerre tekintő kimutatására, illetve esetleges újabb tényezők bevonása esetén azok hatásának a régebbi tényezőkkel együtt való ellenőrzésére reális, megbízható, gyors és praktikus módszert egyedüliként kínál a hasonlóságelemzés.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet