„GM3:050” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „=Forrás= =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= =A feladat előtörténete= =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= =A tervezett megoldás ada...”) |
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
||
(21 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
=Forrás= | =Forrás= | ||
+ | |||
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | ||
+ | Egy magyar kereskedelmi bank vállalati hitel folyósításának feltételei és hitelképesség vizsgálata 10 különböző vállalat esetében | ||
+ | |||
=A feladat előtörténete= | =A feladat előtörténete= | ||
+ | Témám választásának oka, hogy jelenleg is pénzügyi területen tevékenykedem,ebből kifolyólag megfelelő rálátással rendelkezem a jelenlegi pénzpiaci viszonyokkal kapcsolatban. | ||
+ | Nyári gyakorlatom egy magyar kereskedelmi banknál töltöttem,ahol érdekes szakterületnek találtam a vállalati hitelezést,ezért esett erre a választásom. | ||
+ | |||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
+ | A hitelképességet a bank vizsgálja. | ||
+ | Az objektumok kezdetben Vállalat1-től Vállalat10-ig vannak megnevezve abc rendbe szedve. Mivel azokat nem kívántam nevesíteni, ezért jelöltem őket számozással. A végső sorrendet a hasonlóságelemzés eredménye adja. | ||
+ | Abban az esetben, ha a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel nem találkoztam volna,a különböző szempontok szerint vizsgáltam volna, hogy a bank melyik vállalatot tartja hitelképesnek: | ||
+ | - végzi-e a vállalat legalább 2 éve a tevékenységét | ||
+ | - éves nettó árbevételük az utolsó lezárt pénzügyi évben mekkora volt | ||
+ | - rendelkezik-e legalább 1 bejelentett alkalmazottal | ||
+ | - a cégnek nincs adótartozása | ||
+ | Fentiek alapján a következő sorrendet állapítottam volna meg a vállalatok hitelképességének vizsgálatánál: | ||
+ | * Vállalat1 | ||
+ | * Vállalat3 | ||
+ | * Vállalat10 | ||
+ | * Vállalat8 | ||
+ | * Vállalat7 | ||
+ | * Vállalat4 | ||
+ | * Vállalat6 | ||
+ | * Vállalat2 | ||
+ | * Vállalat9 | ||
+ | * Vállalat5 | ||
+ | |||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
+ | Az objektumok száma azért 10, mert ennyi vállalatnak volt szükséges megvizsgálni a hitelképességét az adott időszakban. | ||
+ | Az attribútumok száma pedig azért 10, mert ennyi adat állt rendelkezésre a vizsgált vállalatokról. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
+ | *Vállalat1 | ||
+ | *Vállalat2 | ||
+ | *Vállalat3 | ||
+ | *Vállalat4 | ||
+ | *Vállalat5 | ||
+ | *Vállalat6 | ||
+ | *Vállalat7 | ||
+ | *Vállalat8 | ||
+ | *Vállalat9 | ||
+ | *Vállalat10 | ||
+ | Az alábbi vállalatokat vizsgáltam. | ||
+ | |||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
+ | *éves nettó árbevétel(E Ft) - minél nagyobb az értéke, annál inkább hitelképes a vállalat | ||
+ | *mióta végzi az adott tevékenységet(év) - minél régebb óta, annál inkább hitelképes a vállalat | ||
+ | *alkalmazottak száma(fő) - minél több, annál inkább hitelképes a vállalat | ||
+ | *2009.évi mérleg(E Ft) - minél nagyobb az értéke, annál inkább hitelképes a vállalat | ||
+ | *felajánlott ingatlanfedezet(E Ft) - minél magasabb az értéke, annál inkább hitelképes a vállalat | ||
+ | *APEH 0 (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat | ||
+ | *előző évi APEH jövedelemigazolás (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat | ||
+ | *Rendelkezik 2 lezárt adóévvel (1-igen/0-nem)- ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat | ||
+ | *Előző 4 havi vállalkozói számla kivonat (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat | ||
+ | *társasági szerződés, vagy vállalkozói igazolvány (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat | ||
+ | |||
+ | A vizsgált témában úgy értékeltem, hogy számomra ezek az adatok könnyítették meg leginkább a döntést. | ||
+ | Minél nagyobb az adott attribútum értéke (pl az éves nettó árbevétel), annál inkább hitelképesnek ítélhető meg a vállalat. | ||
+ | |||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
+ | Az érintett célcsoport az adott magyar kereskedelmi bank, ugyanis ő vizsgálja, hogy melyik vállalat hitelképes, ki milyen szempont alapján jogosult vállalati hitelre. Ezen kívül érintett célcsoport az összes többi bank, mely vállalati hitelezéssel foglalkozik, ugyanis a hitelképesség megítélése minden banknál ugyanazon szempontok alapján történik. | ||
+ | Úgy gondolom,hogy az elemzés általi információk kiemelten értékesek, ugyanis egy bank által kifolyósított vállalati hitel esetében elengedhetetlen, hogy olyan vállalatnak finanszírozzon, melyet a vizsgált szempontok figyelembe vételével hitelképesnek tart és a követeléseit be is tudja hajtani,illetve ezáltal nyereséget tudjon magának realizálni. | ||
+ | |||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
+ | A COCO alkalmazásával lehetőség nyílik számomra a leginkább hitelképes vállalat objektív kiválasztására. | ||
+ | Az alátámaszthatóság, mint hasznosság megjelenik, számított értékkel alátámasztott eredményt kaptunk. | ||
+ | Mivel a cég azt választja, akit az elemzés legmegfelelőbbnek ítél meg a megadott szempontok alapján,ezért valószínűleg visszakapja a kihelyezett hitelt,esetleg többször is felvesz hitelt a vállalat, ez mind bevételt jelent a banknak. | ||
+ | Fentiek miatt, mint bankban dolgozó döntéshozó személy kimondottan hasznosnak, sőt szükségesnek tartanám egy ilyen módszer használatát, hajlandó lennék erőforrás egységet is áldozni rá, hiszen alkalmazása megnövelné az esélyét annak, hogy a hitelképesnek ítélt vállalat valóban visszafizesse a hitelt a banknak. | ||
+ | |||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
+ | *1. Adatgyűjtés | ||
+ | *2. Metaadatbázis készítése | ||
+ | *3. Sorszám | ||
+ | *4. Irány | ||
+ | *5. Kimutatás varázsló használata | ||
+ | *6. Coco-online módszer használata | ||
+ | |||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
+ | *Vállalat1 1021.1 | ||
+ | *Vállalat3 1020.6 | ||
+ | *Vállalat10 1012.1 | ||
+ | *Vállalat7 1009.6 | ||
+ | *Vállalat5 1001.1 | ||
+ | *Vállalat8 1001.1 | ||
+ | *Vállalat4 990.6 | ||
+ | *Vállalat6 981.6 | ||
+ | *Vállalat2 981.1 | ||
+ | *Vállalat9 981.1 | ||
+ | Az elemzés alapján az 1000 pont fölötti vállalatok minősülnek hitelképesnek. | ||
+ | Tehát hitelképesek az alábbi vállalatok: Vállalat 1, Vállalat 3, Vállalat 10, Vállalat 7, Vállalat 5, Vállalat 8. | ||
+ | Az alábbi vállalatok nem hitelképesek: Vállalat 4, Vállalat 6, Vállalat 2, Vállalat 9. | ||
+ | |||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
+ | Véleményem szerint a szubjektív döntésnél a következő hátrányok keletkezhetnek: | ||
+ | elképzelhető ,hogy a szubjektív döntés esetében egy vállalatot hitelképesnek ítélünk meg, mely a tulajdonságok alapján az ideális hitelképességűtől leginkább eltér, ezek a hibák az elemzés alapján maximálisan elkerülhetőek, így a bank nem kerülhet abba a hátrányos helyzetbe, hogy hitelt folyósít egy nem megfelelő hitelképességgel rendelkező vállalatnak, mely elképzelhető ,hogy nem tudná a felvett hitelt visszafizetni,ezáltal veszteséget idézne elő a banknál. | ||
+ | Így kijelenthető, hogy az adatok elemzése alapján a hitelképesebbnek tűnő vállalatnak érdemes folyósítani, így nyereséget tud a bank realizálni. | ||
+ | |||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
+ | Az elemzés nélküli hitelképesség vizsgálat alapján is a vállalat 1 a leginkább hitelképesebb, legfőbb döntési szempontja a vállalat éves nettó árbevétele, ezen kívül fontos tényező az is ,hogy a vállalat mióta végzi az adott tevékenységét. | ||
+ | Ennek ellenére úgy gondolom, hogy az elemzés használata elengedhetetlen, ugyanis ezáltal nyerünk maximális információkat a vállalatokról és így tudunk teljes körűen konzekvenciát levonni arról, hogy valójában melyik vállalatnak érdemes hitelt folyósítani.Ez esetben is a vállalat1 minősül leginkább hitelképesnek. | ||
+ | |||
+ | |||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
− | =Kapcsolódó, ill. konkurens | + | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldás= |
A lap jelenlegi, 2011. március 31., 17:35-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldás
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Egy magyar kereskedelmi bank vállalati hitel folyósításának feltételei és hitelképesség vizsgálata 10 különböző vállalat esetében
A feladat előtörténete
Témám választásának oka, hogy jelenleg is pénzügyi területen tevékenykedem,ebből kifolyólag megfelelő rálátással rendelkezem a jelenlegi pénzpiaci viszonyokkal kapcsolatban. Nyári gyakorlatom egy magyar kereskedelmi banknál töltöttem,ahol érdekes szakterületnek találtam a vállalati hitelezést,ezért esett erre a választásom.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A hitelképességet a bank vizsgálja. Az objektumok kezdetben Vállalat1-től Vállalat10-ig vannak megnevezve abc rendbe szedve. Mivel azokat nem kívántam nevesíteni, ezért jelöltem őket számozással. A végső sorrendet a hasonlóságelemzés eredménye adja. Abban az esetben, ha a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel nem találkoztam volna,a különböző szempontok szerint vizsgáltam volna, hogy a bank melyik vállalatot tartja hitelképesnek: - végzi-e a vállalat legalább 2 éve a tevékenységét - éves nettó árbevételük az utolsó lezárt pénzügyi évben mekkora volt - rendelkezik-e legalább 1 bejelentett alkalmazottal - a cégnek nincs adótartozása Fentiek alapján a következő sorrendet állapítottam volna meg a vállalatok hitelképességének vizsgálatánál:
- Vállalat1
- Vállalat3
- Vállalat10
- Vállalat8
- Vállalat7
- Vállalat4
- Vállalat6
- Vállalat2
- Vállalat9
- Vállalat5
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az objektumok száma azért 10, mert ennyi vállalatnak volt szükséges megvizsgálni a hitelképességét az adott időszakban. Az attribútumok száma pedig azért 10, mert ennyi adat állt rendelkezésre a vizsgált vállalatokról.
Objektumok (sorok)
- Vállalat1
- Vállalat2
- Vállalat3
- Vállalat4
- Vállalat5
- Vállalat6
- Vállalat7
- Vállalat8
- Vállalat9
- Vállalat10
Az alábbi vállalatokat vizsgáltam.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- éves nettó árbevétel(E Ft) - minél nagyobb az értéke, annál inkább hitelképes a vállalat
- mióta végzi az adott tevékenységet(év) - minél régebb óta, annál inkább hitelképes a vállalat
- alkalmazottak száma(fő) - minél több, annál inkább hitelképes a vállalat
- 2009.évi mérleg(E Ft) - minél nagyobb az értéke, annál inkább hitelképes a vállalat
- felajánlott ingatlanfedezet(E Ft) - minél magasabb az értéke, annál inkább hitelképes a vállalat
- APEH 0 (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat
- előző évi APEH jövedelemigazolás (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat
- Rendelkezik 2 lezárt adóévvel (1-igen/0-nem)- ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat
- Előző 4 havi vállalkozói számla kivonat (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat
- társasági szerződés, vagy vállalkozói igazolvány (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat
A vizsgált témában úgy értékeltem, hogy számomra ezek az adatok könnyítették meg leginkább a döntést. Minél nagyobb az adott attribútum értéke (pl az éves nettó árbevétel), annál inkább hitelképesnek ítélhető meg a vállalat.
A feladat által érintett célcsoportok
Az érintett célcsoport az adott magyar kereskedelmi bank, ugyanis ő vizsgálja, hogy melyik vállalat hitelképes, ki milyen szempont alapján jogosult vállalati hitelre. Ezen kívül érintett célcsoport az összes többi bank, mely vállalati hitelezéssel foglalkozik, ugyanis a hitelképesség megítélése minden banknál ugyanazon szempontok alapján történik. Úgy gondolom,hogy az elemzés általi információk kiemelten értékesek, ugyanis egy bank által kifolyósított vállalati hitel esetében elengedhetetlen, hogy olyan vállalatnak finanszírozzon, melyet a vizsgált szempontok figyelembe vételével hitelképesnek tart és a követeléseit be is tudja hajtani,illetve ezáltal nyereséget tudjon magának realizálni.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A COCO alkalmazásával lehetőség nyílik számomra a leginkább hitelképes vállalat objektív kiválasztására. Az alátámaszthatóság, mint hasznosság megjelenik, számított értékkel alátámasztott eredményt kaptunk. Mivel a cég azt választja, akit az elemzés legmegfelelőbbnek ítél meg a megadott szempontok alapján,ezért valószínűleg visszakapja a kihelyezett hitelt,esetleg többször is felvesz hitelt a vállalat, ez mind bevételt jelent a banknak. Fentiek miatt, mint bankban dolgozó döntéshozó személy kimondottan hasznosnak, sőt szükségesnek tartanám egy ilyen módszer használatát, hajlandó lennék erőforrás egységet is áldozni rá, hiszen alkalmazása megnövelné az esélyét annak, hogy a hitelképesnek ítélt vállalat valóban visszafizesse a hitelt a banknak.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 1. Adatgyűjtés
- 2. Metaadatbázis készítése
- 3. Sorszám
- 4. Irány
- 5. Kimutatás varázsló használata
- 6. Coco-online módszer használata
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- Vállalat1 1021.1
- Vállalat3 1020.6
- Vállalat10 1012.1
- Vállalat7 1009.6
- Vállalat5 1001.1
- Vállalat8 1001.1
- Vállalat4 990.6
- Vállalat6 981.6
- Vállalat2 981.1
- Vállalat9 981.1
Az elemzés alapján az 1000 pont fölötti vállalatok minősülnek hitelképesnek. Tehát hitelképesek az alábbi vállalatok: Vállalat 1, Vállalat 3, Vállalat 10, Vállalat 7, Vállalat 5, Vállalat 8. Az alábbi vállalatok nem hitelképesek: Vállalat 4, Vállalat 6, Vállalat 2, Vállalat 9.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Véleményem szerint a szubjektív döntésnél a következő hátrányok keletkezhetnek: elképzelhető ,hogy a szubjektív döntés esetében egy vállalatot hitelképesnek ítélünk meg, mely a tulajdonságok alapján az ideális hitelképességűtől leginkább eltér, ezek a hibák az elemzés alapján maximálisan elkerülhetőek, így a bank nem kerülhet abba a hátrányos helyzetbe, hogy hitelt folyósít egy nem megfelelő hitelképességgel rendelkező vállalatnak, mely elképzelhető ,hogy nem tudná a felvett hitelt visszafizetni,ezáltal veszteséget idézne elő a banknál. Így kijelenthető, hogy az adatok elemzése alapján a hitelképesebbnek tűnő vállalatnak érdemes folyósítani, így nyereséget tud a bank realizálni.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az elemzés nélküli hitelképesség vizsgálat alapján is a vállalat 1 a leginkább hitelképesebb, legfőbb döntési szempontja a vállalat éves nettó árbevétele, ezen kívül fontos tényező az is ,hogy a vállalat mióta végzi az adott tevékenységét. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy az elemzés használata elengedhetetlen, ugyanis ezáltal nyerünk maximális információkat a vállalatokról és így tudunk teljes körűen konzekvenciát levonni arról, hogy valójában melyik vállalatnak érdemes hitelt folyósítani.Ez esetben is a vállalat1 minősül leginkább hitelképesnek.