„Oclakas” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER))
(Lakásvásárlást megelőző vizsgálatok (VITA))
 
(63 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
  
   A letölthető excel URL-je:  
+
   A letölthető excel URL-je:
  
 
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
 
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
  
Az Otthon Centrum Ingatlanközvetítő iroda internetes adatbázisán keresztül kis alapterületű lakások árainak összehasonlítása több fontos jellemző, mint elhelyezkedés, méret, állapot, stb... felhasználásával.
+
Az Otthon Centrum Ingatlanközvetítő iroda internetes adatbázisán keresztül kis alapterületű lakások összehasonlítása több fontos jellemző, mint elhelyezkedés, méret, állapot, stb... felhasználásával.
  
 
== A feladat előtörténete ==
 
== A feladat előtörténete ==
13. sor: 13. sor:
 
Alcím: Eladó kislakások összehasonlítása az Otthon Centrum hirdetéseinek felhasználásával.  
 
Alcím: Eladó kislakások összehasonlítása az Otthon Centrum hirdetéseinek felhasználásával.  
  
Néhány évvel ezelőtt vásároltam hasonló paraméterekkel rendelkező lakást, mint amilyenek a példában is szerepelnek.
+
Néhány évvel ezelőtt vásároltam hasonló paraméterekkel rendelkező lakást, mint amilyenek a példában is szerepelnek. A vásárlást megelőző keresés hosszú hónapokig tartott, több mint 50 ingatlant néztem meg, mire sikerült kiválasztanom a legmegfelelőbbet. Ha abban az időben rendelkezésemre állt volna az alábbiakban ismertetett elemzési módszer, akkor valószínűsíthetően a keresésre fordított időt és energiát lényegesen lecsökkenthettem volna, hiszen eleve lettek volna olyan lakások, melyeket az elemzés eredményeképp eleve kizártam volna.
Kíváncsi voltam, hogy jól döntöttem -e.
+
 
 +
(Az azóta eltelt néhány év sok változást hozott a lakáspiac helyzetében. A 2008-as gazdasági válság a lakások árát lenyomta. Ez elvileg a lakásvásárlók helyzetét pozitívan befolyásolta volna, ha a lakáshitelezés feltételei nem szigorodtak volna nagymértékben.
 +
Ennek következtében "igazán jól" azok jártak, akiknek rendelkezésére áll készpénzben az ingatlan fedezete.)
  
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
  
Lakásom vásárlásakor nem állt rendelkezésemre (nem ismertem) semmilyen összehasonlító elemzés elkészítésére alkalmas módszer, ezért a kiválasztáskor leginkább saját döntéshozó képességemre, az egyes ingatlanok megtekintése során szerzett benyomásaimra és a környezet illetve az adott lakás által befolyásolt érzelmeimre. A teszt lefuttatása hasonló eredményt hozott, mint amit a lakás vásárlását megelőző keresésem és az az alapján végzett összehasonlítások.
+
Lakásom vásárlásakor nem állt rendelkezésemre (nem ismertem) semmilyen összehasonlító elemzés elkészítésére alkalmas módszer, ezért a kiválasztáskor leginkább saját döntéshozó képességemre, az egyes ingatlanok megtekintése során szerzett benyomásaimra és a környezet illetve az adott lakás által befolyásolt érzelmeimre. Vagyis döntésemet teljes mértékben szubjektív szempontok befolyásolták.
 +
(Leszámítva persze a történet nagyon is objektív, vagyis a pénzügyi oldalát).
 +
Az alábbiakban ismertetett elemzés azonban teljes mértékben matematikai, ennélfogva szigorúan objektív.
 +
 
 +
== A feladat adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
 +
 
 +
A feladat megoldásához forrásként az Otthon Centrum adatbázisában szereplő ingatlanhirdetéseket használtam. Néhány más ingatlaniroda weblapjával illetve ingatlanos portál adataival összehasonlítva az Otthon Centrum adatbázisa volt a legrészletesebb adattartalmú.
 +
A feladat megoldása során az egyik szempont az adott ingatlan Deák tértől való távolsága volt. Ennek az attribútumnak a meghatározásához a Google Maps internetes oldalt használtam segítségül.
 +
 
  
== A feladat adatvagyona (ANYAG) ==
 
  
Az adatokat az internetről, az Otthon Centrum oldaláról szereztem be.
+
''Objektumok (sorok)''
  
== Objektumok (sorok) ==
+
1. lakás
  
== Attribútumok (oszlopok) ==
+
2. lakás
  
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
+
3. lakás
 +
 
 +
4. lakás
  
1. A feladat alapjául szolgáló termékek adatainak táblázatban való összesítése.
+
5. lakás
  
2. Az objektum-attribútum mátrix alapján egy Pivot táblázat elkészítése.
+
6. lakás
  
3. A rendelkezésre álló adatok és preferenciák alapján sorszám függvénnyel rangsorolás.
 
  
4. A COCO táblázat elkészítése FKERES függvénnyel.
+
''Attribútumok (oszlopok)''
  
5. Solver program alkalmazása.
+
1. állapot
  
6. A kapott eredmények értékelése, a feladat értelmezése, feltöltése szöveges információkkal.
+
2. belmagasság
  
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
+
3. Deák tértől való távolság
  
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
+
4. kor
  
- SOLVER eredménye (információ költségek arányossága)
+
5. környék
- Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK értékelése az információ ráfordítással kapcsolatban
 
- Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora
 
- Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
 
  
 +
6. méret
  
'''SOLVER  eredmények értékelése'''
+
7. szint
  
A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.
+
== A feladat által érintett célcsoportok ==
A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
 
  
• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
+
Az összehasonlításban szereplő lakások méretüknél fogva eleve meghatározzák a célcsoportot.
 +
Ilyen kisméretű ingatlan egy, esetleg két személy számára lehet alkalmas/kényelmes, ezért a célcsoportot leginkább az egyedülállók és a másodmagukkal (házastárs/élettárs/lakótárs) költözők alkothatják.
  
• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke:  A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
+
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
  
 +
Lakáskeresésem során egyetlen olyan ingatlanközvetítő irodával sem találkoztam, ahol a kínálatban szereplő lakásokat bármiféle matematikai módszer segítségével rangsorolták volna, melyek segítségével szűkített listát tudtak volna a rendelkezésemre bocsátani.
  
 +
A feladat és annak megoldása képet ad arról, hogy a vizsgált attribútumok alapján az összehasonlításban szereplő lakások alul- vagy felülértékeltek ill. kiegyenlítettek -e az ár vonatkozásában.
 +
Természetesen a kép változhat, ha az attribútumok körét növeljük vagy csökkentjük, esetleg cseréljük.
  
'''Attribútumok SZEREPÉNEK értékelése'''
+
Jelen vizsgálat abban próbál segítséget nyújtani, hogy a kínálatban szereplő lakások közül a felsorolt attribútumok és az ár alapján melyiket érdemes megvásárolni.
  
Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.
+
Az átlagvizsgálat szerint az árat leginkább a lakások állapota, legkevésbé pedig a házak kora befolyásolja.  
A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
+
A szórásvizsgálat szerint az állapot jellemzőre reagál a modell a legérzékenyebben és a belmagasságra a legkevésbé, vagyis az ár szempontjából ezek a leginkább és a legkevésbé befolyásoló tényezők.
  
az internet használat első éve  13,23%,
+
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
  
a cég mérete                    36,60%,
+
Az egyes attribútumok vizsgálatba való beválogatása/cseréje befolyásol(hat)ja a vizsgálat végeredményét.
  
az e-innovátor attitűd          15,01%,
+
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
  
az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
+
1. A feladat alapjául szolgáló termékek adatainak táblázatban való összesítése.
  
az elektronikus értékesítés aránya  8,79%
+
2. Az objektum-attribútum mátrix alapján egy Pivot táblázat elkészítése.
  
arányban járultak hozzá.
+
3. A rendelkezésre álló adatok és preferenciák alapján sorszám függvénnyel rangsorolás.
  
 +
4. A COCO táblázat elkészítése FKERES függvénnyel.
  
Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
+
5. Solver program alkalmazása.
  
az internet használat első éve  25,94%,
+
6. A kapott eredmények értékelése, a feladat értelmezése, feltöltése szöveges információkkal.
  
az elektronikus értékesítés aránya  25,94%.
+
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
  
 +
'''Solver eredménye'''
  
Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
+
A vizsgálatban szereplő 6 lakás közül az 1. számú tényleges vételára megegyezik a becsült árral, az eltérés 0.
 +
A 2., 3., 5., 6., lakások esetén az eltérés negatív irányú, vagyis a lakások túlárazottak.
 +
A 4. számú lakás az egyetlen a vizsgáltak közül, ahol pozitív az eredmény és a becsült ár magasabb, mint a tényleges vételár, itt 100.000 Ft-ot lehet megtakarítani a vásárlás során.
 +
A vesztes lakás a 2-es számú, itt 110.000 Ft-tal több a tényleges, mint a becsült ár.
  
 +
'''FONTOSSÁGI rangsor'''
  
'''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''
+
A SOLVER által B31:I36 tartományban kiszámított értékek alpján elkészítjhetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel az attribútumok között:
  
A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)
+
1. állapot
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
+
2. szint
1. cég mérete
+
3. Deák tértől való távolság
2. az internet használat első éve
+
4. méret
3. az elektronikus beszerzés aránya
+
5. belmagasság
4. az elektronikus értékesítés aránya
+
6. környék
5. az e-innovátor attitűd.
+
7. kor
  
Ezek szerint az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja.
+
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''
  
 +
Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra:
  
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''
+
1. állapot
 +
2. Deák tértől való távolság
 +
3. szint
 +
4. méret
 +
5. környék
 +
6. kor
 +
7. belmagasság
  
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
+
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
  
Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)
+
A fentiekben bemutatott vizsgálat alapján csak óvatos következtetések vonhatók le, mivel az attribútumok száma jelen esetben korlátozott volt, ezeken kívül még számos jellemzőjét lehet egy lakásnak felsorolni és egy esetleges vizsgálatban szerepeltetni.
Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. Ezekre 0 érzékenységet, azaz érzéketlenséget mutat a modell.
+
Az attribútumok megválasztása szubjektív volt, de azzal a céllal, hogy objektív eredményt érjek el.
  
A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege az elektronikus értékesítés arányára a  
+
A számítások eredményeképpen megállapítható, hogy a vizsgálatba bevont összes attribútum hatással van a az objektumok vételárára, hogy milyen mértékben ill. sorrendben, azt a rangsor vizsgálatok mutatták meg.
legérzékenyebb, második helyen az internet használatának első éve, harmadik helyen pedig az e-innovátor attitűd szerepel.
 
Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
 
  
 +
A vizsgálatok alapján három kategóriába lehet sorolni a lakásokat:
  
A számítások alapján úgy vélem, hogy az '''internet használat első éve''' játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében.
+
1. ''túlárazottak'': ez volt a legjellemzőbb, a hat vizsgált lakás közül 4-nél a tényleges eladási ár magasabb volt, mint a becsült
  
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
+
2. ''aláárazott'': egyetlen ilyen lakás volt a vizsgáltak közül, mégpedig a 4-es számú, ezt a lakást így győztesként hirdethetjük
  
A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
+
3. ''kiegyenlített'': szintén egy olyan lakás volt (az 1-es számú), ahol a valós és a becsült eladási ár megegyezett
  
Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
 
  
 +
A '''fontossági rangsor''' vizsgálatából kiderül, hogy a lakás árának alakulását leginkább befolyásoló tényező, a legnagyobb hányadot kitevő attribútum a lakás állapota. Természetesen minél jobb állapotú egy ingatlan, annál többe kerül. Másik két fontos szempont a szint (emelet népszerűbb, mint a földszint) és a Deák tértől való távolság (központi elhelyezkedés, jó tömegközlekedés, stb...)
  
I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
+
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (lakásár).
 +
Ahogy a fontossági rangsornál, itt az '''érzékenységi rangsor'''nál is első helyen szerepel az állapot. A vizsgálat alapján az a következtetés vonható le, hogy az emberek szívesebben vásárolnak olyan ingatlant, ami azonnal beköltözhető és a felújításra egyáltalán nem vagy csak kisebb összeget kell költeni.
  
II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
 
  
III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
+
'''GYŐZTES és VESZTES hirdetése'''
  
 +
Győztes a 4-es számú lakás, vesztes a 2-es számú.
  
Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
+
== Lakásvásárlást megelőző vizsgálatok (VITA) ==
  
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
+
A fentiekben bemutatott vizsgálat a lakásvásárlók és az eladók számára is támpontként szolgálhat a lakások értékelésénél. Fontos kihangsúlyozni, hogy a vizsgálat szigorúan matematikai/objektív, ettől az egyéni preferenciák eltérhetnek, azonban mindenképpen hasznos segítséget nyújthat a döntéshozatalban.
  
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
+
Az ingatlanirodák plusz szolgáltatásként beépíthetnék ezt a vizsgálati módszert a tevékenységi körükbe, saját munkájukat is megkönnyítve ezzel.  
  
Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.
+
Az általam készített elemzés reprezentatív, kevés objektum és attribútum szerepel benne.
 +
A jellemzők és a vizsgált objektumok számának bővítése a vizsgálat eredményét nagymértékben befolyásolhatja.  
  
 +
Számomra meglepő volt, hogy a vizsgálat szerint az egyik legkevésbé befolyásoló szempont az a lakás belmagassága. Amikor én kerestem néhány évvel ezelőtt hasonló kisméretű lakást, nálam nagyon is fontos szempont volt, hogy a lakásnak nagy legyen a belmagassága és a kis alapterületet állógalériával tudjam "növelni".
 +
Bár az elemzés szerint minél jobb állapotú az ingatlan, annál kelendőbb, nálam ez pont fordítva volt. Én olyan lakást kerestem, ami rossz állapotban volt, egyrészt a vételár így kedvezőbb volt, másrészt saját ízlésem szerint alakíthattam.
  
 +
A vizsgálat eredménye számomra mindenképpen érdekes, hiszen rámutat, hogy az egyéni preferenciák és a matematika világa mennyire távol állhat adott esetben egymástól.
  
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
+
== Kapcsolódó dokumentumok ==
  
 +
Az Otthon Centrum adatbázisa, melyből a vizsgált lakások adatait gyűjtöttem:
 +
http://www.oc.hu/
  
 +
Az ingatlanok Deák tértől való távolságának meghatározásához használt internetes oldal:
 +
http://maps.google.com/
  
  
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A lap jelenlegi, 2011. június 24., 15:53-kori változata

Ide kerül az oc lakás cikkem.

Forrás

 A letölthető excel URL-je:

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az Otthon Centrum Ingatlanközvetítő iroda internetes adatbázisán keresztül kis alapterületű lakások összehasonlítása több fontos jellemző, mint elhelyezkedés, méret, állapot, stb... felhasználásával.

A feladat előtörténete

Alcím: Eladó kislakások összehasonlítása az Otthon Centrum hirdetéseinek felhasználásával.

Néhány évvel ezelőtt vásároltam hasonló paraméterekkel rendelkező lakást, mint amilyenek a példában is szerepelnek. A vásárlást megelőző keresés hosszú hónapokig tartott, több mint 50 ingatlant néztem meg, mire sikerült kiválasztanom a legmegfelelőbbet. Ha abban az időben rendelkezésemre állt volna az alábbiakban ismertetett elemzési módszer, akkor valószínűsíthetően a keresésre fordított időt és energiát lényegesen lecsökkenthettem volna, hiszen eleve lettek volna olyan lakások, melyeket az elemzés eredményeképp eleve kizártam volna.

(Az azóta eltelt néhány év sok változást hozott a lakáspiac helyzetében. A 2008-as gazdasági válság a lakások árát lenyomta. Ez elvileg a lakásvásárlók helyzetét pozitívan befolyásolta volna, ha a lakáshitelezés feltételei nem szigorodtak volna nagymértékben. Ennek következtében "igazán jól" azok jártak, akiknek rendelkezésére áll készpénzben az ingatlan fedezete.)

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Lakásom vásárlásakor nem állt rendelkezésemre (nem ismertem) semmilyen összehasonlító elemzés elkészítésére alkalmas módszer, ezért a kiválasztáskor leginkább saját döntéshozó képességemre, az egyes ingatlanok megtekintése során szerzett benyomásaimra és a környezet illetve az adott lakás által befolyásolt érzelmeimre. Vagyis döntésemet teljes mértékben szubjektív szempontok befolyásolták. (Leszámítva persze a történet nagyon is objektív, vagyis a pénzügyi oldalát). Az alábbiakban ismertetett elemzés azonban teljes mértékben matematikai, ennélfogva szigorúan objektív.

A feladat adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat megoldásához forrásként az Otthon Centrum adatbázisában szereplő ingatlanhirdetéseket használtam. Néhány más ingatlaniroda weblapjával illetve ingatlanos portál adataival összehasonlítva az Otthon Centrum adatbázisa volt a legrészletesebb adattartalmú. A feladat megoldása során az egyik szempont az adott ingatlan Deák tértől való távolsága volt. Ennek az attribútumnak a meghatározásához a Google Maps internetes oldalt használtam segítségül.


Objektumok (sorok)

1. lakás

2. lakás

3. lakás

4. lakás

5. lakás

6. lakás


Attribútumok (oszlopok)

1. állapot

2. belmagasság

3. Deák tértől való távolság

4. kor

5. környék

6. méret

7. szint

A feladat által érintett célcsoportok

Az összehasonlításban szereplő lakások méretüknél fogva eleve meghatározzák a célcsoportot. Ilyen kisméretű ingatlan egy, esetleg két személy számára lehet alkalmas/kényelmes, ezért a célcsoportot leginkább az egyedülállók és a másodmagukkal (házastárs/élettárs/lakótárs) költözők alkothatják.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Lakáskeresésem során egyetlen olyan ingatlanközvetítő irodával sem találkoztam, ahol a kínálatban szereplő lakásokat bármiféle matematikai módszer segítségével rangsorolták volna, melyek segítségével szűkített listát tudtak volna a rendelkezésemre bocsátani.

A feladat és annak megoldása képet ad arról, hogy a vizsgált attribútumok alapján az összehasonlításban szereplő lakások alul- vagy felülértékeltek ill. kiegyenlítettek -e az ár vonatkozásában. Természetesen a kép változhat, ha az attribútumok körét növeljük vagy csökkentjük, esetleg cseréljük.

Jelen vizsgálat abban próbál segítséget nyújtani, hogy a kínálatban szereplő lakások közül a felsorolt attribútumok és az ár alapján melyiket érdemes megvásárolni.

Az átlagvizsgálat szerint az árat leginkább a lakások állapota, legkevésbé pedig a házak kora befolyásolja. A szórásvizsgálat szerint az állapot jellemzőre reagál a modell a legérzékenyebben és a belmagasságra a legkevésbé, vagyis az ár szempontjából ezek a leginkább és a legkevésbé befolyásoló tényezők.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az egyes attribútumok vizsgálatba való beválogatása/cseréje befolyásol(hat)ja a vizsgálat végeredményét.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. A feladat alapjául szolgáló termékek adatainak táblázatban való összesítése.

2. Az objektum-attribútum mátrix alapján egy Pivot táblázat elkészítése.

3. A rendelkezésre álló adatok és preferenciák alapján sorszám függvénnyel rangsorolás.

4. A COCO táblázat elkészítése FKERES függvénnyel.

5. Solver program alkalmazása.

6. A kapott eredmények értékelése, a feladat értelmezése, feltöltése szöveges információkkal.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Solver eredménye

A vizsgálatban szereplő 6 lakás közül az 1. számú tényleges vételára megegyezik a becsült árral, az eltérés 0. A 2., 3., 5., 6., lakások esetén az eltérés negatív irányú, vagyis a lakások túlárazottak. A 4. számú lakás az egyetlen a vizsgáltak közül, ahol pozitív az eredmény és a becsült ár magasabb, mint a tényleges vételár, itt 100.000 Ft-ot lehet megtakarítani a vásárlás során. A vesztes lakás a 2-es számú, itt 110.000 Ft-tal több a tényleges, mint a becsült ár.

FONTOSSÁGI rangsor

A SOLVER által B31:I36 tartományban kiszámított értékek alpján elkészítjhetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel az attribútumok között:

1. állapot 2. szint 3. Deák tértől való távolság 4. méret 5. belmagasság 6. környék 7. kor

ÉRZÉKENYSÉGI rangsor

Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra:

1. állapot 2. Deák tértől való távolság 3. szint 4. méret 5. környék 6. kor 7. belmagasság

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A fentiekben bemutatott vizsgálat alapján csak óvatos következtetések vonhatók le, mivel az attribútumok száma jelen esetben korlátozott volt, ezeken kívül még számos jellemzőjét lehet egy lakásnak felsorolni és egy esetleges vizsgálatban szerepeltetni. Az attribútumok megválasztása szubjektív volt, de azzal a céllal, hogy objektív eredményt érjek el.

A számítások eredményeképpen megállapítható, hogy a vizsgálatba bevont összes attribútum hatással van a az objektumok vételárára, hogy milyen mértékben ill. sorrendben, azt a rangsor vizsgálatok mutatták meg.

A vizsgálatok alapján három kategóriába lehet sorolni a lakásokat:

1. túlárazottak: ez volt a legjellemzőbb, a hat vizsgált lakás közül 4-nél a tényleges eladási ár magasabb volt, mint a becsült

2. aláárazott: egyetlen ilyen lakás volt a vizsgáltak közül, mégpedig a 4-es számú, ezt a lakást így győztesként hirdethetjük

3. kiegyenlített: szintén egy olyan lakás volt (az 1-es számú), ahol a valós és a becsült eladási ár megegyezett


A fontossági rangsor vizsgálatából kiderül, hogy a lakás árának alakulását leginkább befolyásoló tényező, a legnagyobb hányadot kitevő attribútum a lakás állapota. Természetesen minél jobb állapotú egy ingatlan, annál többe kerül. Másik két fontos szempont a szint (emelet népszerűbb, mint a földszint) és a Deák tértől való távolság (központi elhelyezkedés, jó tömegközlekedés, stb...)

Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (lakásár). Ahogy a fontossági rangsornál, itt az érzékenységi rangsornál is első helyen szerepel az állapot. A vizsgálat alapján az a következtetés vonható le, hogy az emberek szívesebben vásárolnak olyan ingatlant, ami azonnal beköltözhető és a felújításra egyáltalán nem vagy csak kisebb összeget kell költeni.


GYŐZTES és VESZTES hirdetése

Győztes a 4-es számú lakás, vesztes a 2-es számú.

Lakásvásárlást megelőző vizsgálatok (VITA)

A fentiekben bemutatott vizsgálat a lakásvásárlók és az eladók számára is támpontként szolgálhat a lakások értékelésénél. Fontos kihangsúlyozni, hogy a vizsgálat szigorúan matematikai/objektív, ettől az egyéni preferenciák eltérhetnek, azonban mindenképpen hasznos segítséget nyújthat a döntéshozatalban.

Az ingatlanirodák plusz szolgáltatásként beépíthetnék ezt a vizsgálati módszert a tevékenységi körükbe, saját munkájukat is megkönnyítve ezzel.

Az általam készített elemzés reprezentatív, kevés objektum és attribútum szerepel benne. A jellemzők és a vizsgált objektumok számának bővítése a vizsgálat eredményét nagymértékben befolyásolhatja.

Számomra meglepő volt, hogy a vizsgálat szerint az egyik legkevésbé befolyásoló szempont az a lakás belmagassága. Amikor én kerestem néhány évvel ezelőtt hasonló kisméretű lakást, nálam nagyon is fontos szempont volt, hogy a lakásnak nagy legyen a belmagassága és a kis alapterületet állógalériával tudjam "növelni". Bár az elemzés szerint minél jobb állapotú az ingatlan, annál kelendőbb, nálam ez pont fordítva volt. Én olyan lakást kerestem, ami rossz állapotban volt, egyrészt a vételár így kedvezőbb volt, másrészt saját ízlésem szerint alakíthattam.

A vizsgálat eredménye számomra mindenképpen érdekes, hiszen rámutat, hogy az egyéni preferenciák és a matematika világa mennyire távol állhat adott esetben egymástól.

Kapcsolódó dokumentumok

Az Otthon Centrum adatbázisa, melyből a vizsgált lakások adatait gyűjtöttem: http://www.oc.hu/

Az ingatlanok Deák tértől való távolságának meghatározásához használt internetes oldal: http://maps.google.com/