„Gyakornok” változatai közötti eltérés
Bz (vitalap | szerkesztései) (→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
|||
| (20 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
=A feladat előtörténete= | =A feladat előtörténete= | ||
| − | Véleményem szerint a munkaerő kiválasztásában számos tényező szerepet játszik. Ezek közül választottam ki néhányat, amelyeket meglátásom szerint fontos figyelembe venni. A jó kiválasztás eredményes munkához vezet, ezáltal a vállalat is sikeresebb lesz. | + | Véleményem szerint a munkaerő kiválasztásában számos tényező szerepet játszik. Ezek közül választottam ki néhányat, amelyeket meglátásom szerint fontos figyelembe venni. A jó kiválasztás eredményes munkához vezet, ezáltal a vállalat is sikeresebb lesz. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat. |
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| − | A kiválasztás a HR vezető feladata lenne, de mivel nem teljesen új, ismeretlen személyekről van szó, hanem olyan emberek akikkel már dolgozott együtt, így a kiválasztást erősen befolyásolná a szubjektív vélemény. Mivel a olyan munkaerő felvétele szükséges, aki minden elvárásnak megfelel, így a döntés nem születhet szubjektív alapon. | + | A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A kiválasztás a HR vezető feladata lenne, de mivel nem teljesen új, ismeretlen személyekről van szó, hanem olyan emberek akikkel már dolgozott együtt, így a kiválasztást erősen befolyásolná a szubjektív vélemény. Mivel a olyan munkaerő felvétele szükséges, aki minden elvárásnak megfelel, így a döntés nem születhet szubjektív alapon. Hasonlóságelemzés nélkül a vezető személyes tapasztalatai alapján döntene, így nem biztos, hogy figyelembe tudná venni az összes befolyásoló tényezőt. A vezető a hasonlóságelemzés nélkül egyszerű átlagolás módszerrel döntene, ahol az 1-es és a 2-es Gyakornok kerülne kiválasztásra. |
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| − | + | A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Megpróbáltam olyan tényezőket figyelembe venni, amelyek fontosak lehetnek a kiválasztás során. Az adatokat pontokban rögzítettem. Arra törekedtem, hogy az a két személy kerüljön kiválasztásra, akiknél a megadott szempontok a legjobban érvényesülnek, ehhez a tényezők széleskörű vizsgálata volt szükséges.Feladatomban egy vállalat HR osztályán dolgozó 7 gyakornokot mutatok be, akik közül kettőt teljes állásban szeretnének tovább foglalkoztatni. A HR vezető pontozta a gyakornokokat az adott tényezők alapján. | |
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
Gyakornok 1, | Gyakornok 1, | ||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
Minél magasabba a pontszám, annál jobb az idegen nyelv ismerete, ez elősegíti a külföldi parterekkel való együttműködést, gördülékenyebb munkát eredményez. | Minél magasabba a pontszám, annál jobb az idegen nyelv ismerete, ez elősegíti a külföldi parterekkel való együttműködést, gördülékenyebb munkát eredményez. | ||
Gyakorlati idő, irány:0 | Gyakorlati idő, irány:0 | ||
| − | mértékegység:pont | + | mértékegység:hónap/pont |
| − | Tehát minél | + | Tehát minél több időt töltött a cégnél, annál kevesebb a betanítási idő, nagyobb a megbízhatóság. |
Számítógépes ismeretek, irány:0 | Számítógépes ismeretek, irány:0 | ||
mértékegység: pont | mértékegység: pont | ||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
Mértékegység: pont | Mértékegység: pont | ||
Minél magasabb a pontszám, annál nagyobb az érdeklődés a munka iránt, annál eredményesebb a munkavégzés. | Minél magasabb a pontszám, annál nagyobb az érdeklődés a munka iránt, annál eredményesebb a munkavégzés. | ||
| + | |||
| + | Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy teljes állásba dolgozzon tovább a vállalatnál. | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| + | A feladatban egy vállalatról van szó. | ||
| + | Az érintett célcsoportok közé tartozik a HR osztály vezetői és az ott dolgozó gyakornokok. | ||
| + | A gyakornokok a gyakorlati idő alatti munkához való hozzáállásuk és a tudásuk alapján kerülnek kiválasztásra. | ||
| + | A HR osztály célja, hogy a gyakornokok közül azt a két személyt alkalmazza,akik előbbre vihetik a cég munkáját. | ||
| + | |||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| + | Az erőforrás ráfordítás indokolt azért, hogy a cég a megfelelő munkaerőt alkalmazza, tehát hogy kiderüljön, hogy a kiválasztás mennyire hatékony. Fontos tudni, hogy mely munkakörben melyik kompetenciák érvényesülnek leginkább. Ez nem elhanyagolható, mert számítani lehet arra, hogy az adott pozíciót elfoglaló személy nem tudja teljesíteni a rábízott feladatot és felmond. Ez esetben az minősül hasznosságnak/bevételnek, ha a kiválasztási módszer megfelelő, ugyanis akkor a cég minden tekintetben egy olyan munkaerőt foglalkoztat aki előbbre viszi a cég munkáját, tehát hasznosságot eredményez. | ||
| + | Jelen esetben a kiadás mindenképpen a kiválasztási rendszer felépítéséhez szükséges idő és pénz. | ||
| + | Ha például egy kérdőíves módszer alapján alkalmazzuk a jelöltet, nem biztos, hogy az összes kompetenciáját fel tudjuk mérni, tehát például lehet, hogy a jelölt nyelvtudása nincs megfelelő szinten a feladat ellátásához,ami a külföldi partnerekkel való együttműködés rovására mehet, elszalaszthat akár egy milliós nagyságrendű üzletet is. | ||
| + | A gyakorlati idő hossza is nagyon fontos, mert az a munkavállalónak aki nem régóta dolgozik a cégnél, betanításra van szüksége, ami úgy oldható meg, hogy vagy egy mentort kap maga mellé ami ez esetben a cégnek 50000 Forintjába kerül, vagy elküldi tréningre a kiválasztott személyt. Egy tréningprogram évente körülbelül 200000 Forintba kerül a cégnek. | ||
| + | |||
| + | Azonban ha egy olyan rendszert veszünk igénybe amely az összes befolyásoló tényezőt vizsgálja, akkor nagy valószínűséggel olyan embert választunk a posztra, aki már felkészült a munkára, ezzel hasznosságot generál. | ||
| + | |||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| + | A feladat megoldásának lépései a következők: | ||
| + | 1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát. | ||
| + | 2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. Ez tartalmazza a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és, hogy ki rögzítette az adatokat | ||
| + | 3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között. | ||
| + | 4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab) | ||
| + | 5. COCO-tábla elkészítése. | ||
| + | |||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| + | A elemzés alapján a 3-as (101,9) és a 4-es (100,9) számú Gyakornok kerül kiválasztásra, azaz őket teljes állásban foglalkoztatja tovább a cég. | ||
| + | |||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| + | Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy a 4-es és a 3-as számú Gyakornok felel meg az elvárásoknak, ők teljesítenek a legjobban az elemzés szerint,de vannak olyan tényezők, amelyekben ezek a Gyakornokok is alul teljesítettek, mint például a a 3-asnál a számítógépes ismeretek és a motiváció, a 4-esnél pedig a nyelvtudás. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi gyakornok. | ||
| + | A született eredmény eltér a az elemzés nélküli választástól. Ez a módszer segített kiválasztani, hogy kik a legalkalmasabbak a két betöltendő állásra. | ||
| + | |||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| + | Ez a módszer mindenképpen hasznos a cég számára, mert fontos, hogy a megfelelő emberek kerüljenek kiválasztásra,mert ez hosszabb távon előbbre viszi a cég munkáját. Összességében a cég nem működik hatékonyan a kiválasztás terén. | ||
| + | |||
| + | Több attribútum vizsgálata esetén pontosabb eredményt kaptunk volna, de elegendőnek éreztem csak az adott tényezők vizsgálatát. | ||
| + | Más módszereket igénybe vételével is elvégezhető lett volna a kiválasztás, ilyen például a kérdőív, viszont ennek egyik nagy hátránya, hogy költséges, valamint a szubjektív vélemény is szerepet kapott volna. Véleményem szerint, érdemes a hasonlóságelemzés módszert alkalmazni, időt és pénzt szánni rá, annak érdekében, hogy pontosabb eredményeket kapjuk a munkavállalókról. | ||
| + | |||
| + | A hasonlóságelemzés elvégezése nélkül várható lett volna, hogy a cég nem tudott volna megfelelő és elvárható nyereséget termelni. | ||
| + | |||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
| + | [[Kategória:Innovatív HR-modulok]] | ||
A lap jelenlegi, 2011. április 5., 23:35-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bz.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Egy vállalat HR osztályán dolgozó hét gyakornok közül, ki az a két legalkalmasabb személy, akit tovább foglalkoztatnak teljes állásban.
A feladat előtörténete
Véleményem szerint a munkaerő kiválasztásában számos tényező szerepet játszik. Ezek közül választottam ki néhányat, amelyeket meglátásom szerint fontos figyelembe venni. A jó kiválasztás eredményes munkához vezet, ezáltal a vállalat is sikeresebb lesz. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A kiválasztás a HR vezető feladata lenne, de mivel nem teljesen új, ismeretlen személyekről van szó, hanem olyan emberek akikkel már dolgozott együtt, így a kiválasztást erősen befolyásolná a szubjektív vélemény. Mivel a olyan munkaerő felvétele szükséges, aki minden elvárásnak megfelel, így a döntés nem születhet szubjektív alapon. Hasonlóságelemzés nélkül a vezető személyes tapasztalatai alapján döntene, így nem biztos, hogy figyelembe tudná venni az összes befolyásoló tényezőt. A vezető a hasonlóságelemzés nélkül egyszerű átlagolás módszerrel döntene, ahol az 1-es és a 2-es Gyakornok kerülne kiválasztásra.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Megpróbáltam olyan tényezőket figyelembe venni, amelyek fontosak lehetnek a kiválasztás során. Az adatokat pontokban rögzítettem. Arra törekedtem, hogy az a két személy kerüljön kiválasztásra, akiknél a megadott szempontok a legjobban érvényesülnek, ehhez a tényezők széleskörű vizsgálata volt szükséges.Feladatomban egy vállalat HR osztályán dolgozó 7 gyakornokot mutatok be, akik közül kettőt teljes állásban szeretnének tovább foglalkoztatni. A HR vezető pontozta a gyakornokokat az adott tényezők alapján.
Objektumok (sorok)
Gyakornok 1, Gyakornok 2, Gyakornok 3, Gyakornok 4, Gyakornok 5, Gyakornok 6, Gyakornok 7
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Iskolai végzettség, irány:0 mértékegység: kód/pont Minél nagyobb a pontszám, annál magasabb az iskolai végzettsége, amelyből azt feltételezzük, hogy nagyobb az elméleti tudása az adott szakmáról. Ez lényegesen hozzájárul az érdemi munkához. Nyelvtudás, irány:0 mértékegység: pont Minél magasabba a pontszám, annál jobb az idegen nyelv ismerete, ez elősegíti a külföldi parterekkel való együttműködést, gördülékenyebb munkát eredményez. Gyakorlati idő, irány:0 mértékegység:hónap/pont Tehát minél több időt töltött a cégnél, annál kevesebb a betanítási idő, nagyobb a megbízhatóság. Számítógépes ismeretek, irány:0 mértékegység: pont Minél magasabb a pontszám, annál jobban tudja kezelni a cég által használt számítógépes programokat. Ez lényegesen előbbre viszi a munkát. Pontosság, irány:0 Mértékegység: pont Minél nagyobb a pontszám, annál nagyobb az összepontosítás a munkával kapcsolatban, annál precízebb, összeszedettebb eredményre lehet számítani. Motiváltság, irány:0 Mértékegység: pont Minél magasabb a pontszám, annál nagyobb az érdeklődés a munka iránt, annál eredményesebb a munkavégzés.
Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy teljes állásba dolgozzon tovább a vállalatnál.
A feladat által érintett célcsoportok
A feladatban egy vállalatról van szó. Az érintett célcsoportok közé tartozik a HR osztály vezetői és az ott dolgozó gyakornokok. A gyakornokok a gyakorlati idő alatti munkához való hozzáállásuk és a tudásuk alapján kerülnek kiválasztásra. A HR osztály célja, hogy a gyakornokok közül azt a két személyt alkalmazza,akik előbbre vihetik a cég munkáját.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az erőforrás ráfordítás indokolt azért, hogy a cég a megfelelő munkaerőt alkalmazza, tehát hogy kiderüljön, hogy a kiválasztás mennyire hatékony. Fontos tudni, hogy mely munkakörben melyik kompetenciák érvényesülnek leginkább. Ez nem elhanyagolható, mert számítani lehet arra, hogy az adott pozíciót elfoglaló személy nem tudja teljesíteni a rábízott feladatot és felmond. Ez esetben az minősül hasznosságnak/bevételnek, ha a kiválasztási módszer megfelelő, ugyanis akkor a cég minden tekintetben egy olyan munkaerőt foglalkoztat aki előbbre viszi a cég munkáját, tehát hasznosságot eredményez. Jelen esetben a kiadás mindenképpen a kiválasztási rendszer felépítéséhez szükséges idő és pénz. Ha például egy kérdőíves módszer alapján alkalmazzuk a jelöltet, nem biztos, hogy az összes kompetenciáját fel tudjuk mérni, tehát például lehet, hogy a jelölt nyelvtudása nincs megfelelő szinten a feladat ellátásához,ami a külföldi partnerekkel való együttműködés rovására mehet, elszalaszthat akár egy milliós nagyságrendű üzletet is. A gyakorlati idő hossza is nagyon fontos, mert az a munkavállalónak aki nem régóta dolgozik a cégnél, betanításra van szüksége, ami úgy oldható meg, hogy vagy egy mentort kap maga mellé ami ez esetben a cégnek 50000 Forintjába kerül, vagy elküldi tréningre a kiválasztott személyt. Egy tréningprogram évente körülbelül 200000 Forintba kerül a cégnek.
Azonban ha egy olyan rendszert veszünk igénybe amely az összes befolyásoló tényezőt vizsgálja, akkor nagy valószínűséggel olyan embert választunk a posztra, aki már felkészült a munkára, ezzel hasznosságot generál.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A feladat megoldásának lépései a következők: 1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát. 2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. Ez tartalmazza a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és, hogy ki rögzítette az adatokat 3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között. 4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab) 5. COCO-tábla elkészítése.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A elemzés alapján a 3-as (101,9) és a 4-es (100,9) számú Gyakornok kerül kiválasztásra, azaz őket teljes állásban foglalkoztatja tovább a cég.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy a 4-es és a 3-as számú Gyakornok felel meg az elvárásoknak, ők teljesítenek a legjobban az elemzés szerint,de vannak olyan tényezők, amelyekben ezek a Gyakornokok is alul teljesítettek, mint például a a 3-asnál a számítógépes ismeretek és a motiváció, a 4-esnél pedig a nyelvtudás. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi gyakornok. A született eredmény eltér a az elemzés nélküli választástól. Ez a módszer segített kiválasztani, hogy kik a legalkalmasabbak a két betöltendő állásra.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Ez a módszer mindenképpen hasznos a cég számára, mert fontos, hogy a megfelelő emberek kerüljenek kiválasztásra,mert ez hosszabb távon előbbre viszi a cég munkáját. Összességében a cég nem működik hatékonyan a kiválasztás terén.
Több attribútum vizsgálata esetén pontosabb eredményt kaptunk volna, de elegendőnek éreztem csak az adott tényezők vizsgálatát. Más módszereket igénybe vételével is elvégezhető lett volna a kiválasztás, ilyen például a kérdőív, viszont ennek egyik nagy hátránya, hogy költséges, valamint a szubjektív vélemény is szerepet kapott volna. Véleményem szerint, érdemes a hasonlóságelemzés módszert alkalmazni, időt és pénzt szánni rá, annak érdekében, hogy pontosabb eredményeket kapjuk a munkavállalókról.
A hasonlóságelemzés elvégezése nélkül várható lett volna, hogy a cég nem tudott volna megfelelő és elvárható nyereséget termelni.
