„Delegálás” változatai közötti eltérés
| (21 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és annak megoldása= | =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és annak megoldása= | ||
| + | |||
| + | A feladat célja, hogy a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket mérlegeljem. Az öt dolgozót a hat attribútum alapján 1-5ig értékeltem, és ez alapján súlyozás nélküli átlagot számítottam, a hasonlóság elemzés előtt. Az eredmény alapján a negyedik dolgozó érte el a legmagasabb pontszámot és az ötödik dolgozó kapta a legalacsonyabb értéket. | ||
| + | Összegezve: A negyedik dolgozó e módszer eredményei szerint lenne az ideális jelölt a poszt betöltésére. | ||
= A tervezett megoldás adatvagyonának megoldása(ANYAG)= | = A tervezett megoldás adatvagyonának megoldása(ANYAG)= | ||
| − | + | A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor nehézségekbe ütköztem,mert olyan tulajdonságokat kellett kiválasztanom, amelyek objektív módon mutatják be a kiválasztást.A szempontokat aszerint választottam, hogy én milyen tulajdonságokat tartok lényegesnek egy ilyen feladat betöltésére.Mértékegységet pontokba rögzítettem. | |
| − | + | A vizsgálat öt objektumot, és hat attribútumot )tartalmaz. | |
| + | Irány értéke 0, mivel minél nagyobb az érték, annál jobb, nagyobb a teljesítmény. | ||
| − | + | ==Objektumok (sorok)== | |
| − | |||
| − | |||
Dolgozó1 | Dolgozó1 | ||
Dolgozó2 | Dolgozó2 | ||
| 23. sor: | 25. sor: | ||
Dolgozó5 | Dolgozó5 | ||
| − | + | ==Attribútumok (X,Y oszlopok)== | |
Felelősség | Felelősség | ||
Motiváció | Motiváció | ||
| 34. sor: | 36. sor: | ||
Minél nagyobb az x értékünk annál kisebb y értékünk. | Minél nagyobb az x értékünk annál kisebb y értékünk. | ||
| − | = | + | =A feladat által érintett célcsoportok= |
A cégvezető a hr vezető és az 5 jelölt. | A cégvezető a hr vezető és az 5 jelölt. | ||
| − | Mivel Magyarországon működő cégük sikeres és magas bevétellel rendelkezik, az csak jó a cégnek, ha külföldön egy hasonlóan sikeres céget építsenek fel. | + | Mivel Magyarországon működő cégük sikeres és magas bevétellel rendelkezik, az csak jó a cégnek, ha külföldön egy hasonlóan sikeres céget építsenek fel. |
| + | Véleményem szerint a Vállalat érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről. | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| + | Indokolt az erőforrás ráfordítás annak érdekében,hogy a kiválasztás tekintetében ki a leghatékonyabb munkaerő. | ||
| + | Egy cégen belül a folyamatos továbbképzés a teljesítmény növelése érdekében magas költségeket jelent, mivel a kompetenciák emberenként változank, a szükséges képzés ennek függvényében eltérő. | ||
| + | Ebben az esettben cég külfödre kívánja egyik dolgozóját küldeni. Természetesen a leghatékonyabb munkaerő kiválasztása más módszerekkel nehéz kiszűrni. Ha a legjobban teljesítő dolgozót küldjük, az hasznot realizál a vállalatnak. | ||
| + | A kiválasztás követően kötséget itt is felmerülnek: | ||
| + | A kiutazés tréninggel együtt körübelül 2 milló forintba kerül a vállalatnak, viszont, ha tréning nélkül számítünk akkor 500 000 fotintot spórolunk meg a cég javára. | ||
| + | |||
| + | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| + | |||
| + | A feladatommegoldásának lépései a következők: | ||
| + | 1. Készítettem az Excel táblázatban egy leíró munkalapot. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát. | ||
| − | + | 2. A következő lépésként egy metaadatbázist, a fiktív adataim alapján, készítettem el.Tartalmazza: a az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-5-ig, a mértékegységet, soerszámokat, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat | |
| − | + | ||
| − | + | 3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok által. | |
| − | + | ||
| − | + | 4.Táblázatokat csináltam a kimutatásvarázsló segítségével, 2 külön munkalapon. (kimutatás-érték, kimutatás-darab) | |
| − | + | ||
| − | + | 5. COCO-táblázat elkészítése volt az utolsó lépés, amiből megtudhatjuk, hogy megyik dolgozó lett a legmegfelelőbb a poszt betöltésére. | |
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| 57. sor: | 67. sor: | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| − | A fiktív értékek megadása, | + | A fiktív értékek megadása után az egyes dolgozó érte el a legmagasabb szintet, bár egy kategóriába alacsony szintet kapott.( Konfliktuskezelés=2) A többi kategóriába ugyanolyan vagy jobb eredményt el a többi dolgozó eredményeihez képest. Leggyengébben pedig az ötös dolgozó teljesített. A dologzó 2,3,4 közel hasonló értékek születtek. |
| + | Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az négyes dolgozó lett. Objektív összehasonlításra nyílt lehetőségem ezzel a módszerrel. Segített a végső kiválasztásban, hogy ki a leg megfelelőbb munkaerő. | ||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
Az adatok megadásánál több attribútumot is meg adhattam volna, így nagyobb átfogóképet kaphattam volna a dolgozók egyéni tulajdonságaikról és talán nem jöttek volna ki ennyire hasonló adatok. | Az adatok megadásánál több attribútumot is meg adhattam volna, így nagyobb átfogóképet kaphattam volna a dolgozók egyéni tulajdonságaikról és talán nem jöttek volna ki ennyire hasonló adatok. | ||
Ha több attribútumot használtam volna fel még jobban mérhető lett volna az alkalmassági vizsgálat. | Ha több attribútumot használtam volna fel még jobban mérhető lett volna az alkalmassági vizsgálat. | ||
| + | Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről. | ||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
A lap jelenlegi, 2011. január 26., 18:47-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és annak megoldása
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának megoldása(ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ur.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Ki a legmegfelelőbb munkaerő a delegálásra?
A feladat előtörténete
Ezt a témát személyes tapasztalat miatt választottam, egy nagyon jó barátnőm férje kapta azt a lehetőséget, hogy a Magyarországon működő sikeres vállalatot felépítse New Yorkba.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és annak megoldása
A feladat célja, hogy a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket mérlegeljem. Az öt dolgozót a hat attribútum alapján 1-5ig értékeltem, és ez alapján súlyozás nélküli átlagot számítottam, a hasonlóság elemzés előtt. Az eredmény alapján a negyedik dolgozó érte el a legmagasabb pontszámot és az ötödik dolgozó kapta a legalacsonyabb értéket. Összegezve: A negyedik dolgozó e módszer eredményei szerint lenne az ideális jelölt a poszt betöltésére.
A tervezett megoldás adatvagyonának megoldása(ANYAG)
A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Az attribútumok kiválasztásakor nehézségekbe ütköztem,mert olyan tulajdonságokat kellett kiválasztanom, amelyek objektív módon mutatják be a kiválasztást.A szempontokat aszerint választottam, hogy én milyen tulajdonságokat tartok lényegesnek egy ilyen feladat betöltésére.Mértékegységet pontokba rögzítettem. A vizsgálat öt objektumot, és hat attribútumot )tartalmaz. Irány értéke 0, mivel minél nagyobb az érték, annál jobb, nagyobb a teljesítmény.
Objektumok (sorok)
Dolgozó1 Dolgozó2 Dolgozó3 Dolgozó4 Dolgozó5
Attribútumok (X,Y oszlopok)
Felelősség Motiváció Szaktudás Nyelvtudás Csapatjáték Konfliktuskezelés Mindegyik attribútum mértékegysége: pontszám. Az irány minél nagyobb annál ideálisabb a jelölt. Minél nagyobb az x értékünk annál kisebb y értékünk.
A feladat által érintett célcsoportok
A cégvezető a hr vezető és az 5 jelölt. Mivel Magyarországon működő cégük sikeres és magas bevétellel rendelkezik, az csak jó a cégnek, ha külföldön egy hasonlóan sikeres céget építsenek fel. Véleményem szerint a Vállalat érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Indokolt az erőforrás ráfordítás annak érdekében,hogy a kiválasztás tekintetében ki a leghatékonyabb munkaerő. Egy cégen belül a folyamatos továbbképzés a teljesítmény növelése érdekében magas költségeket jelent, mivel a kompetenciák emberenként változank, a szükséges képzés ennek függvényében eltérő. Ebben az esettben cég külfödre kívánja egyik dolgozóját küldeni. Természetesen a leghatékonyabb munkaerő kiválasztása más módszerekkel nehéz kiszűrni. Ha a legjobban teljesítő dolgozót küldjük, az hasznot realizál a vállalatnak. A kiválasztás követően kötséget itt is felmerülnek: A kiutazés tréninggel együtt körübelül 2 milló forintba kerül a vállalatnak, viszont, ha tréning nélkül számítünk akkor 500 000 fotintot spórolunk meg a cég javára.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A feladatommegoldásának lépései a következők:
1. Készítettem az Excel táblázatban egy leíró munkalapot. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.
2. A következő lépésként egy metaadatbázist, a fiktív adataim alapján, készítettem el.Tartalmazza: a az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-5-ig, a mértékegységet, soerszámokat, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat
3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok által.
4.Táblázatokat csináltam a kimutatásvarázsló segítségével, 2 külön munkalapon. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)
5. COCO-táblázat elkészítése volt az utolsó lépés, amiből megtudhatjuk, hogy megyik dolgozó lett a legmegfelelőbb a poszt betöltésére.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az elemzés alapján a legeredményesebb lett a dolgozó 1(Becslés=100,5), következő helyen hasonló értékek születtek dolgozó 2,3,4(Becslés=100), a leggyengébb dolgozó 5 (Becslés=99,5).
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A fiktív értékek megadása után az egyes dolgozó érte el a legmagasabb szintet, bár egy kategóriába alacsony szintet kapott.( Konfliktuskezelés=2) A többi kategóriába ugyanolyan vagy jobb eredményt el a többi dolgozó eredményeihez képest. Leggyengébben pedig az ötös dolgozó teljesített. A dologzó 2,3,4 közel hasonló értékek születtek. Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az négyes dolgozó lett. Objektív összehasonlításra nyílt lehetőségem ezzel a módszerrel. Segített a végső kiválasztásban, hogy ki a leg megfelelőbb munkaerő.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az adatok megadásánál több attribútumot is meg adhattam volna, így nagyobb átfogóképet kaphattam volna a dolgozók egyéni tulajdonságaikról és talán nem jöttek volna ki ennyire hasonló adatok. Ha több attribútumot használtam volna fel még jobban mérhető lett volna az alkalmassági vizsgálat. Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.
