„Cappuccino” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY))
(Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY))
 
(22 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
  
   A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]
+
   A letölthető excel URL-je:
  Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&string=Badinszky itt]
 
  
 
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
 
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
10. sor: 9. sor:
 
== A feladat előtörténete ==
 
== A feladat előtörténete ==
  
Rendszeresen fogyasztok cappuccinót, nemcsak a koffein tartalma miatt iszom, hanem azért, mert szokássá vált a számomra.  
+
Nagyon szeretem az otthon főzött kávét. Ha esetleg a lakásomtól távol vagyok, mindig felkeresek egy-két helyet, ahol elfogyaszthatom aktuális koffeinadagomat, cappuccinómat.  
  
Nagyon szeretem az otthon főzött kávét. Ha esetleg a lakásomtól távol vagyok, mindig felkeresek egy-két helyet, ahol elfogyaszthatom aktuális koffeinadagomat, cappuccinómat.  
+
Az utóbbi időben igen sok kávézóban megfordultam. Mivel életem részévé vált az erős fekete és társai, a minden formában elkészíthető kávé családja, ezért gondoltam, az általam fontosnak vélt szempontok szerint rangorolom őket.  
 +
 
 +
Munkám során kifejezetten a cappuccinókat mutatom be, hiszen mostanság sokkal szívesebben kortyolok hosszasan habos csodákat, mint a nyeletnyi feketét.
  
 
Mégis, melyik a legjobb hely?
 
Mégis, melyik a legjobb hely?
18. sor: 19. sor:
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
  
A kávézók cappuccinóival általában elégedett vagyok, de magasak az elvárásaim ezekkel szemben.  
+
A kávézók cappuccinóival általában elégedett vagyok, de magasak az elvárásaim ezekkel szemben, gondolok itt egy cappuccinó kávétartalmára, Budapesten való gyakoriságukra vagy akár az itallap választékára. Ezeknek a paramétereknek megfelelően, mintahogy az értékeket kiosztva (a magasabb szám a jobb) láthatjuk, hogy a Starbucks Coffee, a Coffeeshop Company, és a Dallmayr kávézók a vezetők.  
  
Ezért választottam feladatomnak és célomnak, hogy a 6 híresebb kávézóláncot összehasonlítsam az általam fontos szempontok alapján, és megtaláljam a legjobbat.  
+
Napjainkban fontos az ár megítélése, vagyis annak eldöntése, hogy egyes helyeken mennyi pénzt adunk ki egy-egy adat cappuccinóért, de véleményem szerint nem ez a legfontosabb szempont. Az összhatás a fontos, amihez minden attribútom rangsorolása eredményezi a végső következtetést és a kávézók legközelebbi felkeresését.  
  
Amennyiben nem lett volna ez az óra, akkor egyszerű osztályozással döntöttem volna el a „pivot” fülön található táblázat alapján, hogy melyik a jobb. Amelyik a legtöbb 1-es számot kapja, számomra az a jobb.
+
Ezért választottam feladatomnak és célomnak, hogy a 6 híresebb kávézóláncot összehasonlítsam az általam fontos szempontok alapján, és megtaláljam a legjobbat.
  
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
45. sor: 46. sor:
 
Attribútumok (X, Y oszlopok)
 
Attribútumok (X, Y oszlopok)
 
Az attribútumok és mértékegységei.
 
Az attribútumok és mértékegységei.
 +
 
- A kávétartalom tulajdonság ml-ben határozható meg az adat.
 
- A kávétartalom tulajdonság ml-ben határozható meg az adat.
 +
 
- A gyakoriságnál- Budapesten található helyek elhelyezkedése, sűrűségét mértem, így Budapest/ db a mértékegysége.
 
- A gyakoriságnál- Budapesten található helyek elhelyezkedése, sűrűségét mértem, így Budapest/ db a mértékegysége.
 +
 
- A fogyasztói árnál forintban került meghatározásra, hogy egy normál cappuccinó mennyibe kerül.
 
- A fogyasztói árnál forintban került meghatározásra, hogy egy normál cappuccinó mennyibe kerül.
 +
 
- A kiszolgálásnál a személyes tapasztalatom alapján értékeltem, így ez viszonylag szubjektív értékelés.
 
- A kiszolgálásnál a személyes tapasztalatom alapján értékeltem, így ez viszonylag szubjektív értékelés.
 +
 
- Egyéb termékek számát a darabszámok alapján határoztam meg.
 
- Egyéb termékek számát a darabszámok alapján határoztam meg.
 +
 
A kiszolgálásnál és a fogyasztói árnál a kisebb a jobb, míg a többi attribútum esetében a nagyobb a jobb.
 
A kiszolgálásnál és a fogyasztói árnál a kisebb a jobb, míg a többi attribútum esetében a nagyobb a jobb.
  
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
  
Vizsgálatom olyan embereknek szól, akik szeretik az általam vizsgált kávézókat, és érdekli őket, hogy melyik a legjobb hely, illetve azok a tulajdonosoknak, akiket érdekel, hogy miben kell fejlődniük, min kell változtatniuk, hogy ő legyen a legjobb kávézó Budapesten, ami által a profitját tudja növelni.
+
Vizsgálatom olyan fogyasztóknak szól, akik:
 +
 
 +
- kedvelik a kappuccinókat,
 +
 
 +
- szívesen járnak nagyobb kávézókba
 +
 
 +
- érdeklődnek a legjobb hely felől.
 +
 
 +
 
 +
Valamint olyan kávéház tulajdonosoknak, akiket érdekel, hogy miben kell fejlődniük, min kell változtatniuk, hogy a saját vendéglátóegységük legyen a legjobb kávézó Budapesten, ami által a profitját tudja növelni.
  
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
  
A feladat eredményeképpen megtudhatom, hogy mely kávézólánc capuccinója bír számomra a legnagyobb hasznossággal.
+
A vizsgálat után megtudhatjuk, hogy melyik kávézó nyeri el a legjobb eredményt a megadott szempontok, valamint ár-érték arány alapján.
 +
 
 +
Arra is fény derül, hogy az egyes attribútomok minősítése összességében mennyire befolyásolja a végeredményt. Bebizonyosodhat, mint az ilyen számításoknál általában bebizonyosodik, hogy nem feltétlenül a legdrágább a legjobb.
  
 
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
 
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
  
Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
+
Az összes attribútom, mind a kávétartalom, Budapesten lévő elhelyezkedés és gyakoriság, a fogyasztói ár, a kiszolgálás, valamint a cappuccinók mellett felsorakoztatott egyéb termékek db számát figyelembe véve jutottunk el a rangsor felállításához.
 +
 
 +
A kiszolgálásnál és a fogyasztói árnál a kisebb a jobb, míg a többi attribútum esetében a nagyobb a jobb.
 +
 
 +
A számítások eredménye mellett a személyes benyomás is meghatározó tényezője a választásomnak.
 +
 
 +
Fontos számomra, hogy melyik hol helyezkedik el, és ott milyen körülmények között, milyen kiszolgálásban lehet részem a kedvenc feketém kortyolgatása közben.
  
 
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
 
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
76. sor: 100. sor:
 
A my-x fülön- A COCO mátrix eredményének elemzése és kimutatása található.
 
A my-x fülön- A COCO mátrix eredményének elemzése és kimutatása található.
  
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
+
1. Objektumok meghatározása (6 csokoládé Márka)
  
A vizsgálat után azt a megállapítást kell tennem, hogy a kávézók között ez alapján nincs kiemelkedő, vagyis bármelyik választása jó.
+
2. Attribútumok meghatározása
  
Mégis a Caffeeshop Company értékei a kiemelkedő, vagyis a jók közül ez számít a legjobbnak.
+
3. Metaadatbázis létrehozása (a kiinduló adatokat találjuk)
  
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
+
4. Pivot tábla készítése, mely a kimutatás varázsló segítségével jött létre. Itt állíthatjuk be azokat az adatokat, melyek minket érdekelnek.
  
Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.
+
5. Rangsor tábla elkészítése sorszám függvény segítségével
  
Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.
+
6. A solver futtatásához szükséges korlátozó feltételek megadása, kivonás segítségével
  
A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
+
7. Fkeres függvénnyel táblázat készítése
  
Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.
+
8. Fkeres táblázat sorainak összeadása, kivéve a bolti árat (becsült ár meghatározása)
  
Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
+
9. Itallap ár és a becsült ár különbségének kiszámítása
  
 +
10. Sorozatösszeg meghatározása (a 9. szempont alapján)
  
I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
+
11. Eltérés kiszámítása %-os formában
  
II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
+
12. Solver futtatása
  
III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
+
13. Az itallap ár és a becsült eredmények értékelése
  
 +
14. My-X futtatása
  
Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
+
15. Coco kimásolása, mely a bevitt adatok alapján kiértékeli a különböző kávézókat, mely segítségével a kávéházak közötti sorrend felállítható
  
Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.
+
16. Eredmény értékelése, sorrend felállítása
  
Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek.
+
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben?
 
Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat.
 
Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?
 
  
 +
A COCO számítás eredménye:
  
'''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''
+
1. Starbucks Coffee
  
Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.
+
2. Dallmayr
  
 +
2. Coffee Heaven
  
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''
+
2. CoffeeShop Company
  
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
+
2. Costa
  
A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.
+
3. Piazza d'Oro
  
A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb.
 
Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
 
  
 +
A Starbucks Coffee cappuccinója a szempontok által felállított rangsor szerint túlárazott, míg a Dallmayr kávézó habos csodája alúlárazott. Ez a kávézó a Solver számítás szerint a harmadik helyen áll.
  
'''GYŐZTES hirdetése'''
+
A Solver számítás eredményeképpen megállapítható, hogy a Coffeeshop Company, a Coffee Heaven, a Costa és a Dallmayr kávézók a kínált árnak megfelelően kerülnek a fogyasztók elé. Ezek valamennyien a Solver számításban felállított rangsor szerint a második helyen szerepelnek.
  
Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.
+
Az abszolút első helyen szerepel, tehát a legkedvezőbb árfekvésű, a Dallmayr kávézó habos csodája, mely az eredmény szerint alúlárazott.  
  
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
+
A kutatómunka, illetve a számítások alapján a legjobban a Dallmayr Kávéház cappuccinója éri meg a legjobban az árát.
  
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
+
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
  
Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.
+
Az adatbázis eredménye az lett, hogy az árak, ízek, „gyakoriságok” kávétartalom és az egyéb termékek száma alapján mindegy, hogy melyik kávézót választjuk, hiszen a vizsgált szempontok összessége alapján, vagyis a vizsgálat szerint „közel” azonosak.
Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.
 
  
Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.
+
Mégis a legjobb választás az általam vizsgált szempontok szerint a Caffeeshop Company, hiszen itt megfelelő a cappuccinó kávétartalma, a kiszolgálás, az ár, az előfordulásuk Budapesten és a választék nagysága a legjobb érték.
  
Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.
+
Annak ellenére mondom ezt, hogy a Solver számítás szerint a legjobb kategória nyertese a Dallmayr cappuccinója.
  
Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:
+
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
 
 
 
 
1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?
 
 
 
2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?
 
 
 
3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?
 
 
 
 
 
Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.
 
 
 
Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).
 
 
 
Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.
 
  
 +
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
  
 
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
 
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
 
'''Felhasznált irodalom'''
 
 
Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.
 
 
Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.
 
 
Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés
 
 
Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.
 
 
Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.
 
 
Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
 
 
Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.
 
 
Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
 
 
''Elektronikus:''
 
 
Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)
 
 
Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)
 
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
 
[[Kategória:Innovatív HR-modulok]]
 

A lap jelenlegi, 2011. november 25., 17:42-kori változata

Forrás

 A letölthető excel URL-je:

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Melyik kávézó cappuccinója a legjobb?

A feladat előtörténete

Nagyon szeretem az otthon főzött kávét. Ha esetleg a lakásomtól távol vagyok, mindig felkeresek egy-két helyet, ahol elfogyaszthatom aktuális koffeinadagomat, cappuccinómat.

Az utóbbi időben igen sok kávézóban megfordultam. Mivel életem részévé vált az erős fekete és társai, a minden formában elkészíthető kávé családja, ezért gondoltam, az általam fontosnak vélt szempontok szerint rangorolom őket.

Munkám során kifejezetten a cappuccinókat mutatom be, hiszen mostanság sokkal szívesebben kortyolok hosszasan habos csodákat, mint a nyeletnyi feketét.

Mégis, melyik a legjobb hely?

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A kávézók cappuccinóival általában elégedett vagyok, de magasak az elvárásaim ezekkel szemben, gondolok itt egy cappuccinó kávétartalmára, Budapesten való gyakoriságukra vagy akár az itallap választékára. Ezeknek a paramétereknek megfelelően, mintahogy az értékeket kiosztva (a magasabb szám a jobb) láthatjuk, hogy a Starbucks Coffee, a Coffeeshop Company, és a Dallmayr kávézók a vezetők.

Napjainkban fontos az ár megítélése, vagyis annak eldöntése, hogy egyes helyeken mennyi pénzt adunk ki egy-egy adat cappuccinóért, de véleményem szerint nem ez a legfontosabb szempont. Az összhatás a fontos, amihez minden attribútom rangsorolása eredményezi a végső következtetést és a kávézók legközelebbi felkeresését.

Ezért választottam feladatomnak és célomnak, hogy a 6 híresebb kávézóláncot összehasonlítsam az általam fontos szempontok alapján, és megtaláljam a legjobbat.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A felhasznált adatok primer adatok, amelyek saját tapasztalatom alapján határoztam meg. A termékek árát az adott kávézókból gyűjtöttem össze. Objektumok a kávézóláncok nevei. Az attribútumok a számomra fontos tényezők, tulajdonságok, ami alapján egy helyet értékelek. Objektumok (sorok)

- Starbucks Coffee

- Coffeshop Company

- Coffe Heaven

- Costa Café

- Piazza d’Oro

- Dallmayr


Attribútumok (X, Y oszlopok) Az attribútumok és mértékegységei.

- A kávétartalom tulajdonság ml-ben határozható meg az adat.

- A gyakoriságnál- Budapesten található helyek elhelyezkedése, sűrűségét mértem, így Budapest/ db a mértékegysége.

- A fogyasztói árnál forintban került meghatározásra, hogy egy normál cappuccinó mennyibe kerül.

- A kiszolgálásnál a személyes tapasztalatom alapján értékeltem, így ez viszonylag szubjektív értékelés.

- Egyéb termékek számát a darabszámok alapján határoztam meg.

A kiszolgálásnál és a fogyasztói árnál a kisebb a jobb, míg a többi attribútum esetében a nagyobb a jobb.

A feladat által érintett célcsoportok

Vizsgálatom olyan fogyasztóknak szól, akik:

- kedvelik a kappuccinókat,

- szívesen járnak nagyobb kávézókba

- érdeklődnek a legjobb hely felől.


Valamint olyan kávéház tulajdonosoknak, akiket érdekel, hogy miben kell fejlődniük, min kell változtatniuk, hogy a saját vendéglátóegységük legyen a legjobb kávézó Budapesten, ami által a profitját tudja növelni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgálat után megtudhatjuk, hogy melyik kávézó nyeri el a legjobb eredményt a megadott szempontok, valamint ár-érték arány alapján.

Arra is fény derül, hogy az egyes attribútomok minősítése összességében mennyire befolyásolja a végeredményt. Bebizonyosodhat, mint az ilyen számításoknál általában bebizonyosodik, hogy nem feltétlenül a legdrágább a legjobb.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az összes attribútom, mind a kávétartalom, Budapesten lévő elhelyezkedés és gyakoriság, a fogyasztói ár, a kiszolgálás, valamint a cappuccinók mellett felsorakoztatott egyéb termékek db számát figyelembe véve jutottunk el a rangsor felállításához.

A kiszolgálásnál és a fogyasztói árnál a kisebb a jobb, míg a többi attribútum esetében a nagyobb a jobb.

A számítások eredménye mellett a személyes benyomás is meghatározó tényezője a választásomnak.

Fontos számomra, hogy melyik hol helyezkedik el, és ott milyen körülmények között, milyen kiszolgálásban lehet részem a kedvenc feketém kortyolgatása közben.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Adatgyűjtés saját kutatás és kísérlet alapján történt.

Alapadat fülön a 6 (az „Objektumok” részben felsorolt) kávézók a megadott szempontok alapján vannak felsorolva, ahol fel van tüntetve az érték, a dimenzió, a forrás, dátum, a tér, a státusz, a feldolgozási státusz és a megjegyzés.

A Pivot fülön az objektumok, az attribútumok, és az értékei vannak egy táblázatba rendezve.

ACOCO fülön- COCO tábla készítése, az ehhez szükséges mátrixok felhasználásával és az elemző modell felhasználása által vannak meghatározva.

A my-x fülön- A COCO mátrix eredményének elemzése és kimutatása található.

1. Objektumok meghatározása (6 csokoládé Márka)

2. Attribútumok meghatározása

3. Metaadatbázis létrehozása (a kiinduló adatokat találjuk)

4. Pivot tábla készítése, mely a kimutatás varázsló segítségével jött létre. Itt állíthatjuk be azokat az adatokat, melyek minket érdekelnek.

5. Rangsor tábla elkészítése sorszám függvény segítségével

6. A solver futtatásához szükséges korlátozó feltételek megadása, kivonás segítségével

7. Fkeres függvénnyel táblázat készítése

8. Fkeres táblázat sorainak összeadása, kivéve a bolti árat (becsült ár meghatározása)

9. Itallap ár és a becsült ár különbségének kiszámítása

10. Sorozatösszeg meghatározása (a 9. szempont alapján)

11. Eltérés kiszámítása %-os formában

12. Solver futtatása

13. Az itallap ár és a becsült eredmények értékelése

14. My-X futtatása

15. Coco kimásolása, mely a bevitt adatok alapján kiértékeli a különböző kávézókat, mely segítségével a kávéházak közötti sorrend felállítható

16. Eredmény értékelése, sorrend felállítása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO számítás eredménye:

1. Starbucks Coffee

2. Dallmayr

2. Coffee Heaven

2. CoffeeShop Company

2. Costa

3. Piazza d'Oro


A Starbucks Coffee cappuccinója a szempontok által felállított rangsor szerint túlárazott, míg a Dallmayr kávézó habos csodája alúlárazott. Ez a kávézó a Solver számítás szerint a harmadik helyen áll.

A Solver számítás eredményeképpen megállapítható, hogy a Coffeeshop Company, a Coffee Heaven, a Costa és a Dallmayr kávézók a kínált árnak megfelelően kerülnek a fogyasztók elé. Ezek valamennyien a Solver számításban felállított rangsor szerint a második helyen szerepelnek.

Az abszolút első helyen szerepel, tehát a legkedvezőbb árfekvésű, a Dallmayr kávézó habos csodája, mely az eredmény szerint alúlárazott.

A kutatómunka, illetve a számítások alapján a legjobban a Dallmayr Kávéház cappuccinója éri meg a legjobban az árát.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az adatbázis eredménye az lett, hogy az árak, ízek, „gyakoriságok” kávétartalom és az egyéb termékek száma alapján mindegy, hogy melyik kávézót választjuk, hiszen a vizsgált szempontok összessége alapján, vagyis a vizsgálat szerint „közel” azonosak.

Mégis a legjobb választás az általam vizsgált szempontok szerint a Caffeeshop Company, hiszen itt megfelelő a cappuccinó kávétartalma, a kiszolgálás, az ár, az előfordulásuk Budapesten és a választék nagysága a legjobb érték.

Annak ellenére mondom ezt, hogy a Solver számítás szerint a legjobb kategória nyertese a Dallmayr cappuccinója.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok