A lap 2011. május 23., 10:46-kori változata (lapforrás) Sapi (vitalap | szerkesztései) ← Régebbi szerkesztés		A lap jelenlegi, 2011. május 23., 13:22-kori változata (lapforrás) Cslaci87 (vitalap | szerkesztései)
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
565. sor:		565. sor:
	=Következtetések, javaslatok=		=Következtetések, javaslatok=
−	Az elemzésből kiderül, hogy a vizsgált szegedi kistérségben az évenkénti elemzés során 2005-2009 között a falusi-szállásadás és a nyaralóházas szállásadás gyengeségnek számított, ám összességében lehetőségként jelent meg. 2005-2009 között a magánszállásadás, a turista-szállásadás, a gyógyszállodák, a kereskedelmi szálláshelyek és a fizető vendéglátás pedig mindvégig erősségnek számítottak, ám összeségében veszélyként jelentek meg (kivéve: fizető vendéglátás). A magánszállásadásban, a falusi szállásadásban, és a nyaralóházakban nagyobb a lehetőségi potenciál, mint amekkora kihasználásra került. A kereskedelmi-szállásadásban és a fizető vendéglátásban pedig ezzel ellentétesen a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékű volt, mint amekkora indokolt lett volna. A turista-szállásadás, a gyógyszállodák, és a kereskedelmi szálláshelyek az egész vizsgálat alatt erősségnek számítottak, összességében mégis veszélyként jelentek meg. A kempingek, a turista szállók, az ifjúsági szállók, a gyógyszállók, a panziók, a nyaralóházak, a kereskedelmi szálláshelyek, és a szállodák veszélyként jelentek meg. A kempingek, a turista-szállók, az ifjúsági szállók, a nyaralóházak és a kereskedelmi szálláshelyek esetén a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora adott esetben indokolt lenne. A szállodák esetében viszont a veszély kisebb mértékű, mint amekkora adott esetben indokolt lenne. Megoldási javaslatom: A lehetőségeket továbbra is ki kell használni, az erősségeket szinten tartani, a gyengeségeket javítani, a veszélyeket pedig csökkenteni.	+
		+	[[Fájl:vendegek_szama_szegedi.gif|Vendégek száma mutatócsokor évenkénti alakulása]]
−	[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]	+	Az elemzésből kiderül, hogy a vizsgált szegedi kistérségben az évenkénti elemzés során 2005-2009 között a falusi-szállásadás és a nyaralóházas szállásadás gyengeségnek számított, ám összességében lehetőségként jelent meg. 2005-2009 között a magánszállásadás, a turista-szállásadás, a gyógyszállodák, a kereskedelmi szálláshelyek és a fizető vendéglátás pedig mindvégig erősségnek számítottak, ám összeségében veszélyként jelentek meg (kivéve: fizető vendéglátás). A magánszállásadásban, a falusi szállásadásban, és a nyaralóházakban nagyobb a lehetőségi potenciál, mint amekkora kihasználásra került. A kereskedelmi-szállásadásban és a fizető vendéglátásban pedig ezzel ellentétesen a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékű volt, mint amekkora indokolt lett volna. A turista-szállásadás, a gyógyszállodák, és a kereskedelmi szálláshelyek az egész vizsgálat alatt erősségnek számítottak, összességében mégis veszélyként jelentek meg. A kempingek, a turista szállók, az ifjúsági szállók, a gyógyszállók, a panziók, a nyaralóházak, a kereskedelmi szálláshelyek, és a szállodák veszélyként jelentek meg. A kempingek, a turista-szállók, az ifjúsági szállók, a nyaralóházak és a kereskedelmi szálláshelyek esetén a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora adott esetben indokolt lenne. A szállodák esetében viszont a veszély kisebb mértékű, mint amekkora adott esetben indokolt lenne. Megoldási javaslatom: A lehetőségeket továbbra is ki kell használni, az erősségeket szinten tartani, a gyengeségeket javítani, a veszélyeket pedig csökkenteni.

---

A lap jelenlegi, 2011. május 23., 13:22-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Szegedi kistérség

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A szakirodalom alapján a legtöbb esetben a SWOT-analízis szerkesztésének menete egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján pedig összesítésre kerülnek a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek,gyengeségek,lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem TÉNYEKEN alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez.

Továbbá az alábbi LINKEN megtalálható a Gödöllői kistérség turizmus témáját részletező egyesület.

SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. Az ilyen elemzéske a legtöbb esetben az üzleti terv részét is képezik.

A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:

1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni

2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező

3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni

4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, avagy az idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.

A készítés első lépése a figyelemfelkeltés:

• tervezési érintettek megkeresése
• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
• érintettek bevonása a folyamatba

Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés.

Második lépés az információgyűjtés

• szakmai adatok gyűjtése
• információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés a diagnózis készítése

• SWOT elemzés
• átfogó értékelés

egyeztetés az értekezésről

Negyedik lépés a tervezés

• fő célok meghatározása
• célok ágazati felbontása
• részletek pontosítása
• egyeztetés a különféle csoportokkal
• programkészítés

Ötödik a jóváhagyás

• koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
• lakosság véleményének begyűjtése
• bizottsági véleményezés
• képviselő testületi döntés

SWOT a gyakorlatban: a kistérség adataiból átlagot számolunk, és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk. Lehetőségek-veszélyek pedig a több évet átfogó átlagokból alakul. A gödöllői kistérség esetében ez a következőképpen fest az xls "Alternatív SWOT" munkalap alapján:

2005

2006

2007

2008

2009

2005-2009

Szakirodalmi kritika: az átlag alapján nem egyértelmű az, hogy egy érték amennyiben e fölött helyezkedik el, akkor automatikusan az erősségek közé sorolható, noha ennek kétszerese is lehetne még a norma alapján.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztaika adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: Az adatvagyon legyűjtése során problémát jelentett, hogy figyelmetlenség miatt nem a megfelelő mutató adatok (vendégek száma helyett a vendégéjszakák számára vonatkozó adatok) kerültek legyűjtésre, és a probléma csak akkor lett észlelve, mikor az elemzések egy része már lefutott, így a hibás mutatóhoz tartozó adatok legyűjtését újra végre kellett hajtani. További problémát jelentett (mely már az elemzés részét érintette), hogy a néhány esetben nem a rangsor tábla lett bemásolva az elemző rendszerbe, mely az eredményekben azonnal észrevehető torzulást okozott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 10296 rekord

Objektumok (sorok)

2005-2006 között 168 db kistérség

2007-2009 között pedig az alábbi 174 kistérség:

Abai	Abaúj-Hegyközi	Adonyi	Ajkai	Aszódi	Bácsalmási	Bajai	Baktalórántházai	Balassagyarmati	Balatonalmádi
Balatonföldvári	Balatonfüredi	Balmazújvárosi	Barcsi	Bátonyterenyei	Békéscsabai	Békési	Bélapátfalvai	Berettyóújfalui	Bicskei
Bodrogközi	Bonyhádi	Budaörsi	Budapest	Ceglédi	Celldömölki	Csengeri	Csepregi	Csongrádi	Csornai
Csurgói	Dabasi	Debreceni	Derecske-Létavértesi	Dombóvári	Dorogi	Dunakeszi	Dunaújvárosi	Edelényi	Egri
Encsi	Enyingi	Ercsi	Érdi	Esztergomi	Fehérgyarmati	Fonyódi	Füzesabonyi	Gárdonyi	Gödöllői
Gyáli	Gyöngyösi	Győri	Gyulai	Hajdúböszörményi	Hajdúhadházi	Hajdúszoboszlói	Hatvani	Hevesi	Hévízi
Hódmezővásárhelyi	Ibrány-Nagyhalászi	Jánoshalmai	Jászberényi	Kadarkúti	Kalocsai	Kaposvári	Kapuvár-Beledi	Karcagi	Kazincbarcikai
Kecskeméti	Keszthelyi	Kisbéri	Kiskőrösi	Kiskunfélegyházai	Kiskunhalasi	Kiskunmajsai	Kisteleki	Kisvárdai	Komáromi
Komlói	Körmendi	Kőszegi	Kunszentmártoni	Kunszentmiklósi	Lengyeltóti	Lenti	Letenyei	Makói	Marcali
Mátészalkai	Mezőcsáti	Mezőkovácsházai	Mezőkövesdi	Mezőtúri	Miskolci	Mohácsi	Monori	Mórahalomi	Móri
Mosonmagyaróvári	Nagyatádi	Nagykállói	Nagykanizsai	Nagykátai	Nyírbátori	Nyíregyházai	Orosházai	Oroszlányi	Ózdi
Őriszentpéteri	Pacsai	Paksi	Pannonhalmai	Pápai	Pásztói	Pécsi	Pécsváradi	Pétervásárai	Pilisvörösvári
Polgári	Püspökladányi	Ráckevei	Rétsági	Salgótarjáni	Sárbogárdi	Sarkadi	Sárospataki	Sárvári	Sásdi
Sátoraljaújhelyi	Sellyei	Siklósi	Siófoki	Sopron-Fertődi	Sümegi	Szarvasi	Szécsényi	Szegedi	Szeghalomi
Székesfehérvári	Szekszárdi	Szentendrei	Szentesi	Szentgotthárdi	Szentlőrinci	Szerencsi	Szigetvári	Szikszói	Szobi
Szolnoki	Szombathelyi	Tabi	Tamási	Tapolcai	Tatabányai	Tatai	Téti	Tiszafüredi	Tiszaújvárosi
Tiszavasvári	Tokaji	Törökszentmiklósi	Váci	Várpalotai	Vásárosnaményi	Vasvári	Veresegyházi	Veszprémi	Záhonyi
Zalaegerszegi	Zalakarosi	Zalaszentgróti	Zirci

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. A legyűjtésre került mutatók az alábbiak:

• Vendégek száma a falusi szállásadásban (település)

• Vendégek száma a kempingekben (település)

• Vendégek száma a magánszállásadásban (település)

• Vendégek száma a nyaralóházakban (település)

• Vendégek száma a panziókban (település)

• Vendégek száma a szállodákban (település)

• Vendégek száma a turistaszállásokon (település)

• Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)

• Vendégek száma az ifjúsági szállókban (település)

• Vendégek száma a fizetővendéglátásban (település)

• Vendégek száma a gyógyszállodákban (település)

2. Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, ezért sztenderdizáltuk őket. Így az 1 főre jutó vendégek számát kaptuk meg, majd ezt újra sztenderdizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 lakosra jutó vendégek száma lett a mértékegység.

3. Mivel a vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0.

4. Az elemzés a 2005-2009 közötti évekre vonatkozik.

A feladat által érintett célcsoportok

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:

• Magyar Turizmus Zrt.,
• Országos Idegenforgalmi Bizottság,
• MATUR,
• ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
• Tourinform,
• HSMAI Magyarország,
• Magyar Szálloda Szövetség,
• Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
• a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
• utazási irodák,
• KSH,
• turisták,
• Nemzetgazdasági Minisztérium,
• RIB,
• a megyei és
• régiós stratégiai döntés-előkészítők,
• a kapcsolódó kormányzati szereplők,
• a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
• kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségben 10.000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben milyen szálláshelyek kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):

• 520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
• 6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
• sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
• 270 Ft-os árfolyam mellett
• minden napra 50%-os telítettséggel számolván

A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

A fejlesztés kérdésénél felmerülő probléma, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingek kapjanak támogatást. A lojalitás elvét képviselve a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztésére eshet a választás, mellyel elérhető hogy több, de azonos szinten működő kemping működhet. A hatékonyság elvét képviselvén a már erősebbnek mutatkozó kempingek fejlesztése történhet meg, mely során a szolgáltatások palettája, a környezet stb. tovább bővíthető, így a sikeresség is tovább növelhető.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az első lépés az adatokat legyűjtése a TEIR-ről (https://teir.vati.hu/). Mivel a vendégek számának alakulásával kapcsolatos elemzés elkészítése volt a feladat, így az adatokat 5 évre (2005-2009 között) és 11 mutatóra vonatkozóan kerültek legyűjtésre, ebből épült fel a adatbázis (Adatbázis munkalap).

A 11 legyűjtött mutató a különböző szálláshelyeken megszállt vendégek számára vonatkozott. A sztenderdizáláshoz az állandó népesség is lekérdezésre került, mely lehetővé tette az 1 főre vetítést. 2005-2006 között 168, a 2007-2009-es években pedig 174 kistérséget került vizsgálat alá.

Miután az adatbázis felépült, annak ellenőrzése következett az Excel kimutatás funkcióját használva, ahol a darabnézetek előállításával lehetett rávilágítani az esetleges mutató, vagy objektum elírásra.

Az adatbázis ellenőrzése után következtek az Y-STD és Y-0 elemzések, melyek a miau.gau.hu elemző moduljában kerültek futtatásra. 2005-ben, és 2006-ban 168 objektum, és 11 attribútum volt, a lépcsők száma szintén 168, 2007-2009 között pedig 174 volt az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútomok (oszlopok) száma minden vizsgált évben 11 volt.

Az elemzések összesítéseként készült egy eredmény adatbázis. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, melyhez elkészítésre került az eredmény pivot munkalap. Ez a munkalap tartalmazta a kiválasztott kistérségre vonatkozó adatokra készített kimutatást. A kimutatások eredményeiből HA()-függvények segítségével sablonmondatok generálódtak. A sablonszövegekből és az eredményekből képzett diagramok segítségével pedig elkészült a SWOT analízis. A SWOT analízis készítésének menetéről, és eredményeiről készült el a miau.gau-hu WIKI-re a hallgatók szócikke.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Erősségek és gyengeségek

A szegedi kistérség és a magánszállásadás

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a kempingek

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

A szegedi kistérség és a turista-szállásadás:

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és az ifjúsági-szállásadás:

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

A szegedi kistérség és a gyógyszállodák

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a panziók:

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői ksitérségben Gyengeségnek (W) számít.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a nyaralóházak:

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a nyaralóházbanmutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a nyaralóházbanmutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a nyaralóházbanmutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a kereskedelmi szálláshelyek

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a szállodák

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a szállodábank mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a falusi szállásadás:

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

A szegedi kistérség és a fizető vendéglátás

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Lehetőségek és veszélyek 2005-2009

A szegedi kistérség és a magánszállásadás:

A vendégek száma a magánszállásban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül, ezzel szemben a gödöllői kistérség esetén veszélyként jelent meg, de kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

A szegedi kistérség és a kempingek:

A vendégek száma a kempingben mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

A szegedi kistérség és a turista-szállásadás:

A vendégek száma a turista-szállásadásban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében pedig a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

A szegedi kistérség és az ifjúsági-szállásadás:

A vendégek száma a ifjúsági-szállásadásban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

A szegedi kistérség és a gyógyszállodák:

A vendégek száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében pedig a lehetőségek kihasználásra kerültek.

A szegedi kistérség és a panziók:

A vendégek száma a panziókban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

A szegedi kistérség és a nyaralóházak

A vendégek száma a nyaralóházakban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül. Ugyanúgy, mint a gödöllői kistérségnél.

A szegedi kistérség és a kereskedelmi-szálláshelyek:

A vendégek száma a kereskedelmi-szálláshelyeken mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne

A szegedi kistérség és a szállodák:

A vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

A szegedi kistérség és a falusi szállásadás:

A vendégek száma a falusi szállásadásban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül. A gödöllői kistérség esetében viszont a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

A szegedi kistérség és a fizető vendéglátás:

A vendégek száma a fizető vendéglátásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne. Ugyanúgy, mint a gödöllői kistérségnél.

Következtetések, javaslatok

Az elemzésből kiderül, hogy a vizsgált szegedi kistérségben az évenkénti elemzés során 2005-2009 között a falusi-szállásadás és a nyaralóházas szállásadás gyengeségnek számított, ám összességében lehetőségként jelent meg. 2005-2009 között a magánszállásadás, a turista-szállásadás, a gyógyszállodák, a kereskedelmi szálláshelyek és a fizető vendéglátás pedig mindvégig erősségnek számítottak, ám összeségében veszélyként jelentek meg (kivéve: fizető vendéglátás). A magánszállásadásban, a falusi szállásadásban, és a nyaralóházakban nagyobb a lehetőségi potenciál, mint amekkora kihasználásra került. A kereskedelmi-szállásadásban és a fizető vendéglátásban pedig ezzel ellentétesen a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékű volt, mint amekkora indokolt lett volna. A turista-szállásadás, a gyógyszállodák, és a kereskedelmi szálláshelyek az egész vizsgálat alatt erősségnek számítottak, összességében mégis veszélyként jelentek meg. A kempingek, a turista szállók, az ifjúsági szállók, a gyógyszállók, a panziók, a nyaralóházak, a kereskedelmi szálláshelyek, és a szállodák veszélyként jelentek meg. A kempingek, a turista-szállók, az ifjúsági szállók, a nyaralóházak és a kereskedelmi szálláshelyek esetén a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora adott esetben indokolt lenne. A szállodák esetében viszont a veszély kisebb mértékű, mint amekkora adott esetben indokolt lenne. Megoldási javaslatom: A lehetőségeket továbbra is ki kell használni, az erősségeket szinten tartani, a gyengeségeket javítani, a veszélyeket pedig csökkenteni.