„ Miau Wiki:Bevezetés” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
a
 
(2 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
+
==Történeti áttekintés==
 +
Magyarországon nincs, eddig nem is volt olyan lexikon, mely eligazodást nyújtana az egyetemi, főiskolai hallgatók, a témakör iránt érdeklődők (pl. szaktanácsadók) számára, milyen szakkifejezésekkel, s ezek alapján kompetenciákkal érdemes bánni tudni azoknak, akik komplex módon szeretnének gazdálkodni az informatika erőforrásaival, (vagyis az adatvagyonnal, a módszertani tudással, az információs technológiai lehetőségekkel, ill. az ember egyedi és csoportmunka során feltáruló képességeivel).
  
==Bevezető gondolatok==
+
Az első kezdeményezés 2000-re nyúlik vissza, amikor is a GATE/SZIE Gazdasági Informatika Tanszéke kísérletet tett arra, hogy rávezesse a hallgatókat a fogalmi szintű rendteremtés ízére. Az Internetes keresés azóta is csak az OGIL (http://miau.gau.hu/lexikon) oldalhoz kapcsolódó találatokat adja a "gazdasági informatika lexikon" keresési kifejezésre. Az OGIL-nak a Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság (http://miau.gau.hu) ad teret mind a mai napig, mely médium lényegében egy magyar nyelvű, online agrárinformatika könyvtárként, példatárként is felfogható. Az OGIL-t adott formában nem volt érdemes továbbvinni, hiszen a hallgatók és oktatók közös munkájára nem volt megfelelő az egyes szócikkek táblázatosan strukturált lekommunikálása. A klasszikus papír-alapú lexikon (pl. egyetemközi szervezésben) egyelőre nem talált pozitív visszhangra...
===Történeti áttekintés===
 
Magyarországon nincs, eddig nem is volt olyan lexikon, mely eligazodást nyújtana az egyetemi, főiskolai hallgatók, a témakör iránt érdeklődők (pl. szaktanácsadók) számára, milyen szakkifejezésekkel, s ezek alapján kompetenciákkal érdemes bánni tudni azoknak, akik komplex módon szeretnének gazdálkodni az informatika erőforrásaival, vagyis  (az adatvagyonnal, a módszertani tudással, az információs technológiai lehetőségekkel, ill. az ember egyedi és csoportmunka során feltáruló képességeivel).
 
 
 
Az első kezdeményezés 2000-re nyúlik vissza, amikor is a GATE/SZIE Gazdasági Informatika Tanszéke kísérletet tett arra, hogy rávezesse a hallgatókat a fogalmi szintű rendteremtés ízére. Az Internetes keresés azóta is csak az OGIL (http://miau.gau.hu/lexikon) oldalhoz kapcsolódó találatokat adja a "gazdasági informatika lexikon" keresési kifejezésre. Az OGIL-nak a Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság (http://miau.gau.hu) ad teret mind a mai napig, mely médium lényegében egy magyar nyelvű, online agrárinformatika könyvtárként, példatárként is felfogható. Az OGIL-t adott formában nem volt érdemes továbbvinni, hiszen a hallgatók és oktatók közös munkájára nem volt megfelelő az egyes szócikkek táblázatosan strukturált lekommunikálása.  
 
  
 
Külföldön a lexikon ellátottság lényegesen kedvezőbb. Vegyük csak a német példát:
 
Külföldön a lexikon ellátottság lényegesen kedvezőbb. Vegyük csak a német példát:
11. sor: 8. sor:
 
*Gabler
 
*Gabler
 
*UTB, stb.
 
*UTB, stb.
A hazai fejlesztések hiánya nagy valószínűség szerint visszavezethető arra, hogy maga a szakma angol, német forrásokból jól lefedi napi szükségleteit. S az sem káros, ha a hallgatóság érti és használja az idegen nyelvű forrásokat. Ennek ellenére jól megfigyelhető hallgatói, érdeklődői magatartás, hogy a magyar nyelvű kínálat iránt, különösen a kiképzendők soraiban nagy igény mutatkozik meg.
+
A hazai fejlesztések hiánya nagy valószínűség szerint visszavezethető arra, hogy maga a szakma pl. angol, német forrásokból jól lefedi napi definíció-szükségleteit. S az sem káros, ha a hallgatóság érti és használja az idegen nyelvű forrásokat. Ennek ellenére jól megfigyelhető hallgatói, érdeklődői magatartás, hogy a magyar nyelvű kínálat iránt - különösen a kiképzendők soraiban - nagy igény mutatkozik meg.
  
===A gazdasági informatikáról===
+
==A gazdasági informatikáról==
A hazai és nemzetközi képzések tartalmának követése alapján gyorsan fel lehet fedezni, hogy gazdasági informatika alatt még mindig a számítástechnika szakkifejezései dominálnak. Az OGIL és a MIAÚ évek óta kísérletet tesz arra, hogy alkalmazás-orientáltan, az önellenőrzést, a minőség biztosítását, az ellentmondás-mentességet, a hatékonyságot szem előtt tartva gyűjtse a minden napi életben hasznosnak tűnő, de az illetékesek által nem praktizált megoldások demonstrációs anyagait.  
+
A hazai és nemzetközi képzések tartalmának követése alapján gyorsan fel lehet fedezni, hogy gazdasági informatika alatt még mindig a számítástechnika szakkifejezései dominálnak (pl. [http://miau.gau.hu/lexikon/eugazdinftj.xls tartalomjegyzék-elemzés]). Az OGIL és a MIAÚ évek óta kísérletet tesz arra, hogy alkalmazás-orientáltan, az önellenőrzést, a minőség biztosítását, az ellentmondás-mentességet, a hatékonyságot szem előtt tartva gyűjtse a minden napi életben hasznosnak tűnő, de az illetékesek által nem kellően széles körben praktizált megoldások demonstrációs anyagait.  
A tervezett lexikon tehát nem egy kiforrott diszciplína építőköveinek kirakata, hanem egy önmagát kereső szakterület első rendszerezési, önigazolási kísérlete, egy fajta, a rossz beidegződésektől való elszakadási törekvés testet öltése.
+
A tervezett lexikon tehát nem egy kiforrott diszciplína építőköveinek kirakata, hanem egy önmagát kereső szakterület első rendszerezési, önigazolási kísérlete, a rossz beidegződésektől való elszakadási törekvés szimbóluma.
  
===A WIKI-technológia szerepe a lexikon kialakításában===
+
==A WIKI-technológia szerepe a lexikon kialakításában==
 
A wiki-alapú megközelítésből a MIAU_WIKI az online közös munkafelület technológiai lehetőséget emeli be a lexikonkészítés mindennapjaiba. Minden egyéb „újdonság”:  
 
A wiki-alapú megközelítésből a MIAU_WIKI az online közös munkafelület technológiai lehetőséget emeli be a lexikonkészítés mindennapjaiba. Minden egyéb „újdonság”:  
 
*hallgatók önálló munkája
 
*hallgatók önálló munkája
28. sor: 25. sor:
 
A szócikkek kidolgozóinak elsődleges feladata, hogy az adott kifejezés kapcsán ma fellelhető sztereotip megközelítéseket feltárják, egymás összevessék, s megkeressék azon fogódzókat, ahol az ellentmondások annak szellemében oldhatók fel, hogy a lexikon új, ill. eddig ritkán, vagy csak adott szakmai környezetben alkalmazott megoldások általánossá válást támogathassa.
 
A szócikkek kidolgozóinak elsődleges feladata, hogy az adott kifejezés kapcsán ma fellelhető sztereotip megközelítéseket feltárják, egymás összevessék, s megkeressék azon fogódzókat, ahol az ellentmondások annak szellemében oldhatók fel, hogy a lexikon új, ill. eddig ritkán, vagy csak adott szakmai környezetben alkalmazott megoldások általánossá válást támogathassa.
  
===Cél===  
+
==A fejlesztés célja==
 
A lexikon célja tehát, a szakkifejezések körül teremtett renden keresztül rámutatni azokra az összefüggésekre, melyek mentén az információs társadalom gondolatának súlypontjai a stratégiai (s ebből következően sokszor csak logo-ként használt) szintről egyre inkább átkerüljenek az operatív, számon kérhető, minőségi jegyekkel rendelkező akció-orientált szintre.  
 
A lexikon célja tehát, a szakkifejezések körül teremtett renden keresztül rámutatni azokra az összefüggésekre, melyek mentén az információs társadalom gondolatának súlypontjai a stratégiai (s ebből következően sokszor csak logo-ként használt) szintről egyre inkább átkerüljenek az operatív, számon kérhető, minőségi jegyekkel rendelkező akció-orientált szintre.  
  
 
==Kapcsolódó források==
 
==Kapcsolódó források==
*ars virtualica, stb.
+
*[http://miau.gau.hu/miau/ars2.html ars virtualica]
 
 
==Szakkifejezések listája==
 

A lap jelenlegi, 2005. szeptember 12., 19:56-kori változata

Történeti áttekintés

Magyarországon nincs, eddig nem is volt olyan lexikon, mely eligazodást nyújtana az egyetemi, főiskolai hallgatók, a témakör iránt érdeklődők (pl. szaktanácsadók) számára, milyen szakkifejezésekkel, s ezek alapján kompetenciákkal érdemes bánni tudni azoknak, akik komplex módon szeretnének gazdálkodni az informatika erőforrásaival, (vagyis az adatvagyonnal, a módszertani tudással, az információs technológiai lehetőségekkel, ill. az ember egyedi és csoportmunka során feltáruló képességeivel).

Az első kezdeményezés 2000-re nyúlik vissza, amikor is a GATE/SZIE Gazdasági Informatika Tanszéke kísérletet tett arra, hogy rávezesse a hallgatókat a fogalmi szintű rendteremtés ízére. Az Internetes keresés azóta is csak az OGIL (http://miau.gau.hu/lexikon) oldalhoz kapcsolódó találatokat adja a "gazdasági informatika lexikon" keresési kifejezésre. Az OGIL-nak a Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság (http://miau.gau.hu) ad teret mind a mai napig, mely médium lényegében egy magyar nyelvű, online agrárinformatika könyvtárként, példatárként is felfogható. Az OGIL-t adott formában nem volt érdemes továbbvinni, hiszen a hallgatók és oktatók közös munkájára nem volt megfelelő az egyes szócikkek táblázatosan strukturált lekommunikálása. A klasszikus papír-alapú lexikon (pl. egyetemközi szervezésben) egyelőre nem talált pozitív visszhangra...

Külföldön a lexikon ellátottság lényegesen kedvezőbb. Vegyük csak a német példát:

  • Springer
  • Gabler
  • UTB, stb.

A hazai fejlesztések hiánya nagy valószínűség szerint visszavezethető arra, hogy maga a szakma pl. angol, német forrásokból jól lefedi napi definíció-szükségleteit. S az sem káros, ha a hallgatóság érti és használja az idegen nyelvű forrásokat. Ennek ellenére jól megfigyelhető hallgatói, érdeklődői magatartás, hogy a magyar nyelvű kínálat iránt - különösen a kiképzendők soraiban - nagy igény mutatkozik meg.

A gazdasági informatikáról

A hazai és nemzetközi képzések tartalmának követése alapján gyorsan fel lehet fedezni, hogy gazdasági informatika alatt még mindig a számítástechnika szakkifejezései dominálnak (pl. tartalomjegyzék-elemzés). Az OGIL és a MIAÚ évek óta kísérletet tesz arra, hogy alkalmazás-orientáltan, az önellenőrzést, a minőség biztosítását, az ellentmondás-mentességet, a hatékonyságot szem előtt tartva gyűjtse a minden napi életben hasznosnak tűnő, de az illetékesek által nem kellően széles körben praktizált megoldások demonstrációs anyagait. A tervezett lexikon tehát nem egy kiforrott diszciplína építőköveinek kirakata, hanem egy önmagát kereső szakterület első rendszerezési, önigazolási kísérlete, a rossz beidegződésektől való elszakadási törekvés szimbóluma.

A WIKI-technológia szerepe a lexikon kialakításában

A wiki-alapú megközelítésből a MIAU_WIKI az online közös munkafelület technológiai lehetőséget emeli be a lexikonkészítés mindennapjaiba. Minden egyéb „újdonság”:

  • hallgatók önálló munkája
  • hallgatók egymás közötti szakmai vitája
  • az oktatók és a hallgatók közötti nézetkülönbségek írásban való rögzítése
  • a szócikkek e-learning módszertani elemeket ötvöző, strukturált,alternatív megközelítéseknek is teret adó kidolgozása

didaktikai és filozófiai kérdés, s mint ilyen IT nélkül is kezelhető jelenség. A tartalomjegyzékről: a MIAU_WIKI keretében kezelni kívánt szakkifejezések tehát egy multidiszciplináris, alkalmazás-orientált, esetalapú következtetést támogató gondolatvilág szűrletei. Olyan szavak, melyek lényege megmagyarázható önállóan a számítástechnikai lehetőség bemutatásával, vagy a gazdasági összefüggések feltárása révén nem kap szerepet a lexikonban. E szakvak esetében külső utalások kerülnek beépítésre. A MIAU_WIKI szócikkei következésképpen legalább két (inkább több) eddig önállónak vélt szakterület metszeteként kell, hogy életre kelljenek. A szakterületek erőterei közötti elméleti szintű egyensúlyteremtést (a context free jelleget) konkrét szakmai példák árnyalják tovább.

A szócikkek kidolgozóinak elsődleges feladata, hogy az adott kifejezés kapcsán ma fellelhető sztereotip megközelítéseket feltárják, egymás összevessék, s megkeressék azon fogódzókat, ahol az ellentmondások annak szellemében oldhatók fel, hogy a lexikon új, ill. eddig ritkán, vagy csak adott szakmai környezetben alkalmazott megoldások általánossá válást támogathassa.

A fejlesztés célja

A lexikon célja tehát, a szakkifejezések körül teremtett renden keresztül rámutatni azokra az összefüggésekre, melyek mentén az információs társadalom gondolatának súlypontjai a stratégiai (s ebből következően sokszor csak logo-ként használt) szintről egyre inkább átkerüljenek az operatív, számon kérhető, minőségi jegyekkel rendelkező akció-orientált szintre.

Kapcsolódó források