„Tur 1 zsz diosjeno” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
Syl (vitalap | szerkesztései) (→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
|||
| (19 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
=Forrás= | =Forrás= | ||
| + | [http://miau.gau.hu/virag/Tema_1_vegleges.xls XLS] | ||
| + | |||
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | ||
Diósjenő SWOT analízise külföldi vendégek száma alapján a különböző típusú szálláshelyeken | Diósjenő SWOT analízise külföldi vendégek száma alapján a különböző típusú szálláshelyeken | ||
| 5. sor: | 7. sor: | ||
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | ||
Ha SWOT analízist szeretnénk készíteni, akkor a település kiválasztása után adatok gyűjtésére van szükség. Az adatokat legkönnyebben a KSH honlapján találhatjuk meg, ahol több statisztikai táblázat, diagram, elemzés áll rendelkezésünkre. Ezekből a táblázatokból össze tudjuk gyűjteni az adott település adatait és azokat az értékeket is, amik az adott térséghez tartoznak. Az adott térség adataira azért van szükség, mert ehhez hasonlítjuk az általunk kiválasztott település értékeit. A kistérség adataiból átlagot számolunk és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk. | Ha SWOT analízist szeretnénk készíteni, akkor a település kiválasztása után adatok gyűjtésére van szükség. Az adatokat legkönnyebben a KSH honlapján találhatjuk meg, ahol több statisztikai táblázat, diagram, elemzés áll rendelkezésünkre. Ezekből a táblázatokból össze tudjuk gyűjteni az adott település adatait és azokat az értékeket is, amik az adott térséghez tartoznak. Az adott térség adataira azért van szükség, mert ehhez hasonlítjuk az általunk kiválasztott település értékeit. A kistérség adataiból átlagot számolunk és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk. | ||
| + | |||
| + | '''''Diósjenő esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:''''' | ||
| + | |||
| + | '''Falusi szálláshelyeknél:''' | ||
| + | |||
| + | * A 2005-ös adat szerint az egész térségbe egy falusi szálláshelyre átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el. Diósjenő esetében ez az érték 5 fő volt. Ebben az esetben akkor gyengeségről beszélünk,tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2006-ban az átlag ugyanúgy 7 fő volt. A település értéke viszont 26 külföldi vendégre emelkedett, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * A 2007-es évben a térség átlaga 5 külföldi vendég volt, a diósjenői érték 24 főre emelkedett, így ebben az évben erősségről beszélünk, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2008-ban a diósjenői érték 25 fő volt, míg az egész térség átlaga ebben a szálláshely típusban 4 főre csökkent. Továbbra is erősségről beszélhetünk a település esetében, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2009-ben az átlag 5 külföldi vendégre emelkedett a diósjenői látogatókkal egyetemben, akiknek a száma ebben az évben 56 volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a falusi szállásadás mutató tekintetében a lehetősekhez sorolható mivel az értékek növekvő tendenciát mutatnak. | ||
| + | |||
| + | '''Kempingeknél:''' | ||
| + | |||
| + | * A 2005-ös adat szerint a kempingeket átlagosan 1 külföldi vendég vett igénybe. Diósjenő esetében ez az érték 15 volt, itt tehát erősség áll fenn, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2006-ban az átlag lecsökkent 0 főre, és a település esetében emelkedett 8 főre az érték, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2007-ben a település értéke 23 külföldi vendég volt, míg a térség átlagos látogatottsága a kempingekben újra 1 főre emelkedett,tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2008-ra a diósjenői érték 11-re csökkent, de a térség átlaga újra lecsökkent 0 külföldi vendégre, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2009-ben megint csak az átlagos látogatottsága a térségnek nőtt 1 külföldi látogatóra, Diósjenő esetében pedig emelkedett 24 főre, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a kempingek mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek ingadozást mutatnak. | ||
| + | |||
| + | '''Kereskedelmi szálláshelyeknél:''' | ||
| + | |||
| + | * A 2005-ös évben a térségben kereskedelmi szálláshelyre átlagosan 42 külföldi vendég látogatott el. A diósjenői település esetében ez az érték 41 fő volt, vagyis itt gyengeségről beszélhetünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2006-ban az átlagos érték 43 külföldi látogatóra nőtt, a diósjenői település értéke pedig 25 főre csökkent, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2007-es évben az átlag lecsökkent 35 főre, míg Diósjenő esetében a külföldi vendégek száma 29 főre emelkedett, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2008-ban az átlagos látogatottság 68 külföldi látogatóra emelkedett. Ehhez viszonyítva Diósjenőn ez az érték 31 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2009-ben az átlag 53 főre csökkent, a település külföldi vendégeinek száma pedig 24 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyek mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek csökkenő tendenciát mutatnak. | ||
| + | |||
| + | '''Magánszálláshelyeknél:''' | ||
| + | |||
| + | * 2005-ben a térség magánszálláshelyein átlagosan 7 külföldi vendég volt. Diósjenőnél ezekben a szállástípusokban lévő vendégek száma 5 fő volt. Ennél a szállástípusnál ebben az évben gyengeségről beszélünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2006-ban átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el az adott szálláshelytípusra. Diósjenőre ebben az évben 26 fő érkezett, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2007- ben az átlagos látogatottság 5 fő, míg a diósjenői külföldi vendégek száma 24 fő volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2008- ban az átlagos látogatottság tovább csökkent 4 főre, míg Diósjenő esetében ez a szám 25 fő volt, vagyis újfent erősségről beszélhetünk, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2009-es évben a szálláshelytípus átlagos látogatottsága vissza nőtt 5 külföldi vendégre, a diósjenői érték pedig 56 főre alakult, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a magányszálláshelyek mutató tekintetében a lehetősekhez sorolható mivel az értékek növekvő tendenciát mutatnak. | ||
| + | |||
| + | '''Nyaralóházaknál:''' | ||
| + | |||
| + | * 2005-ben a térség nyaralóházaiban megszálló külföldi vendégek száma átlagosan 1 fő körül alakult, Diósjenő esetében ez 26 fő volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2006-ban a térség átlaga hasonlóan alakult, míg Diósjenőn ez az érték 13 fő volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2007-ben a térség átlaga nem változott, a diósjenői átlagos külföldi vendégek száma pedig 2 főre csökkent, tehát az Erősségek(S) közé sorolható. | ||
| + | * 2008-ban az átlag 12 főre emelkedett, a diósjenői érték pedig 3 volt, tehát gyengeségről beszélhetünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2009-re 8 külföldi vendégre csökkent le. A diósjenői értékek pedig 0 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a nyaralóházak mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek csökkenő tendenciát mutatnak. | ||
| + | |||
| + | '''Panzióknál:''' | ||
| + | |||
| + | * 2005-ös évben a térség panzióit meglátogató külföldi vendégek száma átlagosan 16 fő körül alakult. A mi településünk esetében ez az érték 0 fő volt, vagyis gyengeségről beszélünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2006-ban mind az átlagos látogatottság csökkent, míg a diósjenői látogatottság emelkedett. Az átlagos külföldi vendégek száma 12 fő volt, a diósjenői látogatók száma pedig 4 fő, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2007-es évben az átlagos látogatottság tovább csökkent a térségben 9 külföldi vendégre, míg Diósjenőn maradt a 4 vendég, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2008-ban az átlagos látogatottság 24 külföldi vendég volt. Diósjenőre pedig 17 fő látogatott el. Vagyis az átlagon alul teljesített a település, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2009-ben 0 külföldi vendég volt Diósjenőn. Az egész térség átlaga pedig 12 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a panziók mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek először növekvő majd csökkenő tendenciát mutatnak. | ||
| + | |||
| + | '''Szállodáknál:''' | ||
| + | |||
| + | * 2005-ben a térség szállodáiban átlagosan 25 külföldi vendég tartózkodott. A diósjenői szállodákban ez az érték 0 fő volt, így a szállodáknál gyengeséget észlelhetünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2006-ban az átlagos látogatottság 30 főre nőtt. A mi településünknél ez az érték továbbra is 0 maradt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2007-ben a külföldi vendégek száma Diósjenőn változatlan volt. Az egész térség átlaga pedig 26 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2008-ban Diósjenő értéke maradt 0, míg a térség átlagos látogatottsága 31 főre nőtt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * A 2009-es évben a térség szállodáinak külföldi látogatóinak száma átlagosan 33 fő volt. A diósjenői érték ebben az évben is 0 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható. | ||
| + | * 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a szállodák mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek minden évben 0 főt mutatnak. | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| + | |||
Az adatgyűjtés során nem ütköztünk nehézségekbe, minden információ elsőre és könnyen elérhető volt. Az adatbázisunkban 25 település található 7 mutató szerint osztályozva. | Az adatgyűjtés során nem ütköztünk nehézségekbe, minden információ elsőre és könnyen elérhető volt. Az adatbázisunkban 25 település található 7 mutató szerint osztályozva. | ||
| + | |||
| + | A rétsági kistérségben 25 település található és ezek 12 db mutató alapján lettek elemezve 5 év tekintetében, tehát az adatbázis mérete 25*12*5 = 1500 rekord. Viszont az elemzéshez csak 8 mutató került felhasználásra, mivel a külföldi vendégek száma a fizető vendéglátásban, gyógyszállodákban, turistaszállásokon és ifjúsági szállókban minden évben, minden településen 0 értéket vett fel, így nem befolyásolják az elemzés eredményét. | ||
=Objektumok (sorok)= | =Objektumok (sorok)= | ||
| 37. sor: | 107. sor: | ||
=Attribútumok (X, Y oszlopok)= | =Attribútumok (X, Y oszlopok)= | ||
| − | * Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból | + | * Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból. |
| − | * Külföldi vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból | + | * Külföldi vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból. |
| − | * Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken(1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból | + | * Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken(1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból. |
| − | * Külföldi vendégek száma a magánszálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból | + | * Külföldi vendégek száma a magánszálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból. |
| − | * Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból | + | * Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból. |
| − | * Külföldi vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból | + | * Külföldi vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból. |
| − | * Külföldi vendégek száma az szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból | + | * Külföldi vendégek száma az szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból. |
A SWOT-elemzés 2005-2009-es időintervallumot vizsgál. | A SWOT-elemzés 2005-2009-es időintervallumot vizsgál. | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| − | A SWOT-elemzés eredményét a helyi közösség turisztikai felelőse, az adott kistérség önkormányzata és esetleg még a Magyar Turizmus Zrt. is hasznosíthatja, mert hasznát vehetik különböző marketing elemzések céljából. Valamint megállapítható, hogy az adott településnek melyik turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük | + | A SWOT-elemzés eredményét a helyi közösség turisztikai felelőse, az adott kistérség önkormányzata és esetleg még a Magyar Turizmus Zrt. is hasznosíthatja, mert hasznát vehetik különböző marketing elemzések céljából. Valamint megállapítható, hogy az adott településnek melyik turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük. |
| + | |||
| + | Továbbá az alábbi célcsoportok hasznosíthatják az elemzéseket: | ||
| + | * Országos Idegenforgalmi Bizottság, | ||
| + | * MATUR, | ||
| + | * ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság, | ||
| + | * Tourinform, | ||
| + | * HSMAI Magyarország, | ||
| + | * Magyar Szálloda Szövetség, | ||
| + | * Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége, | ||
| + | * a kistérségek települései,és az önkormányzataik, | ||
| + | * utazási irodák, | ||
| + | * KSH, | ||
| + | * turisták, | ||
| + | * Nemzetgazdasági Minisztérium, | ||
| + | * RIB, | ||
| + | * a megyei és | ||
| + | * régiós stratégiai döntés-előkészítők, | ||
| + | * a kapcsolódó kormányzati szereplők, | ||
| + | * a turizmussal foglalkozó tanácsadók és | ||
| + | * kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük. | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| − | + | ||
| + | A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve): | ||
| + | *520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is) | ||
| + | *6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap) | ||
| + | *sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése) | ||
| + | *270 Ft-os árfolyam mellett | ||
| + | *minden napra 50%-os telítettséggel számolván | ||
| + | A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne. | ||
| + | |||
| + | A fejlesztés kérdésénél felmerülő probléma, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingek kapjanak támogatást. A lojalitás elvét képviselve a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztésére eshet a választás, mellyel elérhető hogy több, de azonos szinten működő kemping működhet. A hatékonyság elvét képviselvén a már erősebbnek mutatkozó kempingek fejlesztése történhet meg, mely során a szolgáltatások palettája, a környezet stb. tovább bővíthető, így a sikeresség is tovább növelhető. | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
A feladat végrahajtása során az alábbi lépéseket követtem: | A feladat végrahajtása során az alábbi lépéseket követtem: | ||
| − | Adatlegyűjtés | + | * Adatlegyűjtés |
| − | Adatbázis létrehozása | + | * Adatbázis létrehozása |
| − | Kimutatások létrehozása | + | * Kimutatások létrehozása |
| − | Standardizálás | + | * Standardizálás |
| − | Y0-elemzés | + | * Y0-elemzés |
| − | További elemzés | + | * További elemzés |
| − | Eredményadatbázis létrehozása | + | * Eredményadatbázis létrehozása |
| − | Eredménypivot létrehozása | + | * Eredménypivot létrehozása |
| − | Diagramok létrehozása | + | ** Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel |
| − | Szócikk létrehozása | + | * Diagramok létrehozása |
| + | * Szócikk létrehozása | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| 123. sor: | 223. sor: | ||
'''Diósjenő és a kempingek:''' | '''Diósjenő és a kempingek:''' | ||
A Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne. | A Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne. | ||
| + | |||
'''Diósjenő és a kereskedelmi szálláshelyek:''' | '''Diósjenő és a kereskedelmi szálláshelyek:''' | ||
A Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. | A Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. | ||
| 140. sor: | 241. sor: | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)= | ||
| + | |||
| + | Diósjenő erősségei közé tartozik a legtöbb megfigyelt szálláshely, így a falusi szálláshelyek, kempingek (A kempingek esetében a 2006-os év negatív kiugrást mutatott,így abban az évben ezen mutató a gyengeségek közé került besorolásra.) magánszálláshelyek, panziók és a szállodák. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartania Diósjenőnek, és fejlesztenie kell őket. | ||
| + | A legtöbb szállásadásban nagyobb mértékben sikerült a lehetőségek kihasználása, mint ahogy az indokolt lenne. Ilyenek a falusi szálláshelyek, kempingek, magánszálláshelyek és a panziók. | ||
| + | Az évenkénti elemzés során a falusi szállásadás,kereskedelmi szálláshely, magán szálláshely, nyaralóházak és a szállodák erősségnek számítottak. | ||
| + | A veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne a kereskedelmi szálláshelyeken és a nyaralóházak esetében. Az évenkénti elemzés alapján a panziók gyengeségnek számítanak, kivéve a 2008-as évet, amikor a pozitív elmozdulás miatt az erősségekhez került besorolásra. | ||
| + | A veszély mutatókat a jövőben feltétlenül javítani kell. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | [[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]] | ||
A lap jelenlegi, 2011. június 7., 15:12-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 Objektumok (sorok)
- 6 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Diósjenő SWOT analízise külföldi vendégek száma alapján a különböző típusú szálláshelyeken
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
Ha SWOT analízist szeretnénk készíteni, akkor a település kiválasztása után adatok gyűjtésére van szükség. Az adatokat legkönnyebben a KSH honlapján találhatjuk meg, ahol több statisztikai táblázat, diagram, elemzés áll rendelkezésünkre. Ezekből a táblázatokból össze tudjuk gyűjteni az adott település adatait és azokat az értékeket is, amik az adott térséghez tartoznak. Az adott térség adataira azért van szükség, mert ehhez hasonlítjuk az általunk kiválasztott település értékeit. A kistérség adataiból átlagot számolunk és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk.
Diósjenő esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:
Falusi szálláshelyeknél:
- A 2005-ös adat szerint az egész térségbe egy falusi szálláshelyre átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el. Diósjenő esetében ez az érték 5 fő volt. Ebben az esetben akkor gyengeségről beszélünk,tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2006-ban az átlag ugyanúgy 7 fő volt. A település értéke viszont 26 külföldi vendégre emelkedett, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- A 2007-es évben a térség átlaga 5 külföldi vendég volt, a diósjenői érték 24 főre emelkedett, így ebben az évben erősségről beszélünk, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2008-ban a diósjenői érték 25 fő volt, míg az egész térség átlaga ebben a szálláshely típusban 4 főre csökkent. Továbbra is erősségről beszélhetünk a település esetében, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2009-ben az átlag 5 külföldi vendégre emelkedett a diósjenői látogatókkal egyetemben, akiknek a száma ebben az évben 56 volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a falusi szállásadás mutató tekintetében a lehetősekhez sorolható mivel az értékek növekvő tendenciát mutatnak.
Kempingeknél:
- A 2005-ös adat szerint a kempingeket átlagosan 1 külföldi vendég vett igénybe. Diósjenő esetében ez az érték 15 volt, itt tehát erősség áll fenn, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2006-ban az átlag lecsökkent 0 főre, és a település esetében emelkedett 8 főre az érték, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2007-ben a település értéke 23 külföldi vendég volt, míg a térség átlagos látogatottsága a kempingekben újra 1 főre emelkedett,tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2008-ra a diósjenői érték 11-re csökkent, de a térség átlaga újra lecsökkent 0 külföldi vendégre, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2009-ben megint csak az átlagos látogatottsága a térségnek nőtt 1 külföldi látogatóra, Diósjenő esetében pedig emelkedett 24 főre, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a kempingek mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek ingadozást mutatnak.
Kereskedelmi szálláshelyeknél:
- A 2005-ös évben a térségben kereskedelmi szálláshelyre átlagosan 42 külföldi vendég látogatott el. A diósjenői település esetében ez az érték 41 fő volt, vagyis itt gyengeségről beszélhetünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2006-ban az átlagos érték 43 külföldi látogatóra nőtt, a diósjenői település értéke pedig 25 főre csökkent, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2007-es évben az átlag lecsökkent 35 főre, míg Diósjenő esetében a külföldi vendégek száma 29 főre emelkedett, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2008-ban az átlagos látogatottság 68 külföldi látogatóra emelkedett. Ehhez viszonyítva Diósjenőn ez az érték 31 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2009-ben az átlag 53 főre csökkent, a település külföldi vendégeinek száma pedig 24 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyek mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek csökkenő tendenciát mutatnak.
Magánszálláshelyeknél:
- 2005-ben a térség magánszálláshelyein átlagosan 7 külföldi vendég volt. Diósjenőnél ezekben a szállástípusokban lévő vendégek száma 5 fő volt. Ennél a szállástípusnál ebben az évben gyengeségről beszélünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2006-ban átlagosan 7 külföldi vendég látogatott el az adott szálláshelytípusra. Diósjenőre ebben az évben 26 fő érkezett, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2007- ben az átlagos látogatottság 5 fő, míg a diósjenői külföldi vendégek száma 24 fő volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2008- ban az átlagos látogatottság tovább csökkent 4 főre, míg Diósjenő esetében ez a szám 25 fő volt, vagyis újfent erősségről beszélhetünk, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2009-es évben a szálláshelytípus átlagos látogatottsága vissza nőtt 5 külföldi vendégre, a diósjenői érték pedig 56 főre alakult, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a magányszálláshelyek mutató tekintetében a lehetősekhez sorolható mivel az értékek növekvő tendenciát mutatnak.
Nyaralóházaknál:
- 2005-ben a térség nyaralóházaiban megszálló külföldi vendégek száma átlagosan 1 fő körül alakult, Diósjenő esetében ez 26 fő volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2006-ban a térség átlaga hasonlóan alakult, míg Diósjenőn ez az érték 13 fő volt, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2007-ben a térség átlaga nem változott, a diósjenői átlagos külföldi vendégek száma pedig 2 főre csökkent, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2008-ban az átlag 12 főre emelkedett, a diósjenői érték pedig 3 volt, tehát gyengeségről beszélhetünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2009-re 8 külföldi vendégre csökkent le. A diósjenői értékek pedig 0 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a nyaralóházak mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek csökkenő tendenciát mutatnak.
Panzióknál:
- 2005-ös évben a térség panzióit meglátogató külföldi vendégek száma átlagosan 16 fő körül alakult. A mi településünk esetében ez az érték 0 fő volt, vagyis gyengeségről beszélünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2006-ban mind az átlagos látogatottság csökkent, míg a diósjenői látogatottság emelkedett. Az átlagos külföldi vendégek száma 12 fő volt, a diósjenői látogatók száma pedig 4 fő, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2007-es évben az átlagos látogatottság tovább csökkent a térségben 9 külföldi vendégre, míg Diósjenőn maradt a 4 vendég, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2008-ban az átlagos látogatottság 24 külföldi vendég volt. Diósjenőre pedig 17 fő látogatott el. Vagyis az átlagon alul teljesített a település, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2009-ben 0 külföldi vendég volt Diósjenőn. Az egész térség átlaga pedig 12 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a panziók mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek először növekvő majd csökkenő tendenciát mutatnak.
Szállodáknál:
- 2005-ben a térség szállodáiban átlagosan 25 külföldi vendég tartózkodott. A diósjenői szállodákban ez az érték 0 fő volt, így a szállodáknál gyengeséget észlelhetünk, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2006-ban az átlagos látogatottság 30 főre nőtt. A mi településünknél ez az érték továbbra is 0 maradt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2007-ben a külföldi vendégek száma Diósjenőn változatlan volt. Az egész térség átlaga pedig 26 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2008-ban Diósjenő értéke maradt 0, míg a térség átlagos látogatottsága 31 főre nőtt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- A 2009-es évben a térség szállodáinak külföldi látogatóinak száma átlagosan 33 fő volt. A diósjenői érték ebben az évben is 0 fő volt, tehát a Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2005 és 2009 között a külföldi vendégek száma a szállodák mutató tekintetében a veszélyekhez sorolható mivel az értékek minden évben 0 főt mutatnak.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatgyűjtés során nem ütköztünk nehézségekbe, minden információ elsőre és könnyen elérhető volt. Az adatbázisunkban 25 település található 7 mutató szerint osztályozva.
A rétsági kistérségben 25 település található és ezek 12 db mutató alapján lettek elemezve 5 év tekintetében, tehát az adatbázis mérete 25*12*5 = 1500 rekord. Viszont az elemzéshez csak 8 mutató került felhasználásra, mivel a külföldi vendégek száma a fizető vendéglátásban, gyógyszállodákban, turistaszállásokon és ifjúsági szállókban minden évben, minden településen 0 értéket vett fel, így nem befolyásolják az elemzés eredményét.
Objektumok (sorok)
- Alsópetény
- Bánk
- Berkenye
- Borsosberény
- Diósjenő
- Felsőpetény
- Horpács
- Keszeg
- Kétbodony
- Kisecset
- Legénd
- Nagyoroszi
- Nézsa
- Nógrád
- Nógrádsáp
- Nőtincs
- Ősagárd
- Pusztaberki
- Rétság
- Romhány
- Szátok
- Szendehely
- Szente
- Tereske
- Tolmács
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
- Külföldi vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
- Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken(1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
- Külföldi vendégek száma a magánszálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
- Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
- Külföldi vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
- Külföldi vendégek száma az szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból.
A SWOT-elemzés 2005-2009-es időintervallumot vizsgál.
A feladat által érintett célcsoportok
A SWOT-elemzés eredményét a helyi közösség turisztikai felelőse, az adott kistérség önkormányzata és esetleg még a Magyar Turizmus Zrt. is hasznosíthatja, mert hasznát vehetik különböző marketing elemzések céljából. Valamint megállapítható, hogy az adott településnek melyik turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
Továbbá az alábbi célcsoportok hasznosíthatják az elemzéseket:
- Országos Idegenforgalmi Bizottság,
- MATUR,
- ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
- Tourinform,
- HSMAI Magyarország,
- Magyar Szálloda Szövetség,
- Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
- a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
- utazási irodák,
- KSH,
- turisták,
- Nemzetgazdasági Minisztérium,
- RIB,
- a megyei és
- régiós stratégiai döntés-előkészítők,
- a kapcsolódó kormányzati szereplők,
- a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
- kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):
- 520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
- 6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
- sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
- 270 Ft-os árfolyam mellett
- minden napra 50%-os telítettséggel számolván
A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.
A fejlesztés kérdésénél felmerülő probléma, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingek kapjanak támogatást. A lojalitás elvét képviselve a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztésére eshet a választás, mellyel elérhető hogy több, de azonos szinten működő kemping működhet. A hatékonyság elvét képviselvén a már erősebbnek mutatkozó kempingek fejlesztése történhet meg, mely során a szolgáltatások palettája, a környezet stb. tovább bővíthető, így a sikeresség is tovább növelhető.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A feladat végrahajtása során az alábbi lépéseket követtem:
- Adatlegyűjtés
- Adatbázis létrehozása
- Kimutatások létrehozása
- Standardizálás
- Y0-elemzés
- További elemzés
- Eredményadatbázis létrehozása
- Eredménypivot létrehozása
- Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
- Diagramok létrehozása
- Szócikk létrehozása
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Erősségek és gyengeségek 2005-2009
Diósjenő és a falusi szállásadás
- 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2006 :A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
Diósjenő és a kempingek
- 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
Diósjenő és a kereskedelmi szálláshelyek
- 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
Diósjenő és a magánszálláshelyek
- 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
Diósjenő és a nyaralóházak
- 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
Diósjenő és a panziók
- 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2006 A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
- 2008 :A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
Diósjenő és a szállodák
- 2005 :A vizsgált Diósjenő település a 2005. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2006 :A vizsgált Diósjenő település a 2006. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2007 :A vizsgált Diósjenő település a 2007. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2008 A vizsgált Diósjenő település a 2008. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
- 2009 :A vizsgált Diósjenő település a 2009. évi Külföldi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
Lehetőségek és veszélyek 2005-2009
Diósjenő és a falusi szálláshelyek: A Külföldi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.
Diósjenő és a kempingek: A Külföldi vendégek száma a kempingekben mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.
Diósjenő és a kereskedelmi szálláshelyek: A Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. .
Diósjenő és a magánszálláshelyek: A Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.
Diósjenő és a nyaralóházak: A Külföldi vendégek száma a nyaralóházakban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.
Diósjenő és a panziók: A Külföldi vendégek száma a panziókban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.
Diósjenő és szállodák: A Külföldi vendégek száma a szállodákban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)
Diósjenő erősségei közé tartozik a legtöbb megfigyelt szálláshely, így a falusi szálláshelyek, kempingek (A kempingek esetében a 2006-os év negatív kiugrást mutatott,így abban az évben ezen mutató a gyengeségek közé került besorolásra.) magánszálláshelyek, panziók és a szállodák. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartania Diósjenőnek, és fejlesztenie kell őket. A legtöbb szállásadásban nagyobb mértékben sikerült a lehetőségek kihasználása, mint ahogy az indokolt lenne. Ilyenek a falusi szálláshelyek, kempingek, magánszálláshelyek és a panziók. Az évenkénti elemzés során a falusi szállásadás,kereskedelmi szálláshely, magán szálláshely, nyaralóházak és a szállodák erősségnek számítottak. A veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne a kereskedelmi szálláshelyeken és a nyaralóházak esetében. Az évenkénti elemzés alapján a panziók gyengeségnek számítanak, kivéve a 2008-as évet, amikor a pozitív elmozdulás miatt az erősségekhez került besorolásra. A veszély mutatókat a jövőben feltétlenül javítani kell.
