A lap jelenlegi, 2013. február 16., 20:47-kori változata

Forrás

*muzeum*.*

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A múzeumlátogatások várható számának 2011. és 2012. évi modellezése.

A feladat előtörténete

A kultúrafogyasztás évről évre egyre inkább szorul ki a fogyasztók szükséglethierarchiájából. A kultúra egyre inkább „luxuscikként” jelenik meg a piacokon. Számos tényezőt figyelembe véve arra voltam kíváncsi a szimulációm során, hogy a múzeumok, mint kulturális intézmények és közvetítők milyen látogatottságra számíthatnak.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A 2011, illetve a 2012. évre vonatkozó becsléseimet az Excelben Trend függvény segítségével végeztem el. Alapul véve a B26-J27 cellák (lásd: „Alapadat táblák” munkalap) minimum és maximum értékeit, melyek az egyes változók kapcsán lettek meghatározva.

2011. év szimulációja

Az „Alapadat táblák” munkalap B54-J54 celláiba olyan adatokat vettem fel az egyes attribútumokhoz, melyek egy pozitív, azaz optimista évet feltételeznek. Ebben az esetben a várható látogatószám 2011-ben 10366 ezer fő (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B60 cella). Ez azt jelenti, hogy az előző évhez képest a látogatószám a becslés alapján 909 ezer fővel emelkedni fog („Alapadat táblák” munkalap, B60 cella-K21. cella). Az „Alapadat táblák” munkalap B55-J55 celláiba egy pesszimista évnek megfelelő adatokat vettem fel az egyes attribútumokhoz. Így a látogatószám 10098 ezer fővel alakul (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B61 cella). Ez azt jelenti, hogy 2010-es évhez képest még mindig javulás várható a látogatószám tekintetében, azonban az optimista esethez képest a becsült látogatószám 268 ezer fővel kevesebb lesz.

2012. év szimulációja

A 2012-es év optimista becslése esetén ismételten olyan adatokat vettem fel (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B56-J56. cellák), amelyek egy pozitív helyzetet jellemeznek az egyes változók esetében. Azonban ez év tekintetében a 2011-es év során megbecsült értékeket is figyelembe vettem. Ennek megfelelően a becsült múzeumlátogatók száma egy feltételezett jó 2012-es év esetén 10347 ezer fő (lásd „Alapadat táblák” munkalap, B62 cella), ami valamivel kevesebb látogatószámot jelent a 2011-es évhez képest. Az év pesszimista becslése esetén a várható látogatószám 10011 ezer fő (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B63 cella). Az egyes attribútumokhoz tartozó becsült értékek a B57-J57 cellákban láthatóak.

Kritika:

• Bár a becsléseket az Excel függvénye segítségével végeztem el az egyes esetekben (optimista, pesszimista), illetve a két év tekintetében, a becsült értékek szubjektívek. A 1993-2010. év közötti állapotokat figyelembe véve állapítottam meg azokat.
• A trendszámítás továbbá nem veszi figyelembe az irányokat sem. Tehát nem állapítható meg, hogy egy független változó, a többi változatlansága mellett, hogyan hat az y-ra, azaz a függő változóra.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok (X, Y változók) a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapjáról (lásd: „Data” munkalap, E oszlopa) származnak, az előző 18 évet reprezentálva (1993-2010). A felhasznált adatok egyidejűek, azaz mind az X változók, mind az Y változó adott évet reprezentálnak.

Objektumok (sorok)

A szimulációt Magyarország 1993-2010. közötti éveire futattam le.

Az adott időszakok az „Alapadat táblák” munkalap A4-A21. celláiban láthatóak. 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Átlagos kulturális kiadások (Ft/háztartás) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb a kulturális kiadás mértéke, annál valószínűbb, hogy múzeumi belépőkre is költenek a kultúrafogyasztók.

Kiállítások száma (ezer db) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél több a kiállítás, annál valószínűbb, hogy több látogató megy el múzeumokba.

Muzeális intézmények száma (db) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél több a muzeális intézmény, annál több látogató várható, hiszen több a lehetőség.

• Megjegyzés: az önellenőrzés céljából számított korrelációs érték alapján az iránynak 1-nek kellene lennie (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, D25 cella), azonban a saját feltételezésemben bízva 0 irány szerint haladok tovább a szimulációval.

Alkalmazásban állók havi átlagkeresete (Ft) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél magasabb az alkalmazottak átlagkeresete, annál valószínűbb, hogy több a múzeumlátogatók száma is, hiszen van miből finanszírozni a belépőket.

Munkanélküliek száma (ezer fő) – Irány= 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküliek száma, annál kevesebb lesz a múzeumi látogatók száma, hiszen nincs keresete a fogyasztóknak, egy múzeumi látogatást nem engedhetnek meg maguknak.

Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (ezer fő) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél magasabb a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, annál valószínűbb, hogy nyitottabbak a múzeumi kiállításokra, ezért nőni fog a látogatószám is.

GDP értéke folyó áron (milliárd Ft) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb a GDP értéke, annál valószínűbb, hogy nőni fog a múzeumi látogatások száma.

Színházi előadások száma (ezer db) – Irány=1, ami azt jelenti, hogy minél több a színházi előadások száma, annál kevesebb a múzeumi látogatások száma, ugyanis konkurenciaként elszívja a kultúrafogyasztókat.

Mozi előadások száma (ezer db) – Irány= 0, ami azt jelenti, hogy minél több a mozielőadások száma, annál kevesebb a múzeumi látogatások száma, ugyanis konkurenciaként elhódítja a kultúrafogyasztókat, csakúgy, mint a színházi elődadások.

• Megjegyzés: az önellenőrzés céljából számított korrelációs érték alapján az iránynak 0-nak kellene lennie (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, J25 cella), azonban a saját feltételezésemben bízva 1-es irány szerint haladok tovább a szimulációval.

Múzeum-látogatás (ezer fő) – ez az Y változó (lásd: „Alapadat táblák” munkalap K oszlopa), vagyis az attribútumnak nincs iránya.

A feladat által érintett célcsoportok

Elsődleges célcsoportnak határoztam meg a múzeumok igazgatóit, hiszen nem mindegy számukra sem a kiállítások, sem a rendezvények szempontjából az, hány látogatóval kell számolniuk. Továbbá könnyebben tervezhetővé válthatnának az alábbiak:

• a várható látogatók számából meg tudják tervezni az időszakos kiállítások időtávját.
• látogatók számához mérten kapacitásbővítések tervezése.
• tárlatvezetések számának növelése, vagy csökkentése.
• többek között az Alkalmazásban állók havi átlagkeresete (Ft), Munkanélküliek száma (ezer fő), illetve GDP értéke folyó áron (milliárd Ft) attribútumok figyelembe vételével esetleges jegyárak csökkentése, kedvezményes jegyvásárlási lehetőségek bővítése.
• stb.

Másik célcsoportomként a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot határoztam meg, akinek meghatározó szerepe van a kulturális intézmények támogatásában, jólétének biztosításában. Az általam meghatározott tényezők, illetve a szimuláció kimenetelének révén (várható látogatószám 2011-ben, illetve 2012-ben), tervezhetőbbé válhatna a szükséges támogatás mértéke.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Kiadás 1.A trendelemzéshez szükséges források

• 1 fő: Modell felállítása, adatok összegyűjtése a Központi Statisztikai Hivatal oldaláról, a táblázatok megszerkesztése
• Excelben a 2011, év, és 2012. év attribútumainak optimista és pesszimista értékbecslése, Trendfüggvény számítása, eredmények kiértékelése.
• 5000 forintos órabér, minimum 5 óra munka
• Ár = 25. 000 Ft.

• 1 fő: Excel-ben (2003-as verzió) való munkavégzés
• Excel tanfolyam ára: 30. 000 Ft.
• 25. 000 Ft + 30. 000 Ft = 55. 000 Ft

2. Saját megoldáshoz szükséges források

• 1 fő: adatok összegyűjtése, táblázatok szerkesztése (Excelben), COCO lefuttatása, a szimuláció kiértékelése
• My X használata, mely ingyenesen elérhető a miau.gau.hu honlapján
• Excel tanfolyam ára: 30. 000 Ft
• 5000 Ft-os órabér, minimum 8 óra munka
• Ár= 40. 000 Ft.

• 30, 000 Ft + 40. 000 Ft = 70. 000 Ft

A két megoldás közti különbség: 15. 000 Ft.

Bevétel A szimuláció helyes lefuttatása, valamint kiértékelése révén a múzeumok könnyebben tudnak tervezni a jövőre vonatkozóan. Ebből kifolyólag a szimuláció kimenetele értékkel rendelkezik, ami a kiadásban meghatározott költségeknél várhatóan nagyobb bevételeket eredményez.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának első lépésenként létrehoztam a „Data” munkalapot, melyen az adatok/objektumok attribútumai, mértékegységei, mennyiségei, forrásai, letöltésének dátumai, valamint a rögzítő neve külön oszlopban szerepel.

Ezek után a új fülön a „Pivot” munkalapon létrehoztam kimutatás varázsló segítségével a Pivot táblázatot, összegnézetben sor- és oszlopösszegek nélkül.

A primer adatokat tartalmazó táblázatot készítettem el következő lépésben, mely az „Alapadat táblák” munkalapon található meg (lásd: A3-K21. cellák). A táblázat a függő (K oszlop), illetve a független változókat (B-J oszlopok) tartalmazza.

A táblázat feltöltését követően a B24-J24-es cellákban megadtam az irányokat. Az irányok 1, illetve 0 értéket vehetnek fel az X változók Y változóra gyakorolt hatásának megfelelően (lásd: Wiki szócikk Attribútumok (X, Y oszlopok) c. pontja).

A szimuláció lefuttatásában akadályt jelentett az, hogy a változók mértékegységei nem egyneműek voltak. Ezt rangsorszámok létrehozásával küszöböltem ki (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B32-J49 tartománya). Ezzel a primer adatok standardizálásra kerültek.

A rangsorszámok, valamint az Y-változó bevételével (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B32-K49 tartománya) lefutattam a COCO-t, melynek eredménye a „COCO” munkalapon található.

• elsőként a tény/becslés oszlopait néztem meg, illetve azok különbségét (lásd: COCO munkalap, N68-M85 tartománya). Látható, hogy az 1994-es, illetve 1996-os évek ellentétei egymásnak. A COCO munkalap A8-K25 táblázat 1994 és 1996. évét megvizsgálva látható, hogy 1994-es évhez a 1996 év rosszabb évnek minősíthető. Az X-változók értéke jellemzően csökkent, ezzel azt eredményezve, hogy az Y-változó értéke is csökkent, azaz a múzeumi látogatások száma (ezer fő).
• azonban ha egy objektum becsült ára alacsonyabb, mint a tényleges, akkor ez azt jelenti, hogy felülértékelés történt (lásd: „COCO munkalap, K68-L85 tartománya). Feltételezhetően az X változók hiányosak, nem magyarázzák maximálisan az Y-változó értékét. Egy későbbi szimuláció során célszerű további X-változókat bevonni.
• az 1996-os év esetében fordított a helyzet. A becslés, nagyobb értékű, mint a tény. Ebben az esetben a 1996-os alul van értékelve a múzeumlátogatások számának kimenetelét tekintve.
• a lépcsők 2 táblát megnézve a COCO munkalapon látható, hogy csökkenő értékeket mutatnak. Ha nincs például kulturális kiadás (ezer Ft/fő) ott nincs Múzeumlátogatás sem (B59 cella). Ez az állítás igaz a kiállítások számának tekintetében is: ha nincs kiállítás, nincs múzeumlátogató sem.
• a lépcsők 2 F illetve J oszlopát megnézve látható az is, hogy hiába csökkent a munkanélküliek száma, nem mennek többen múzeumba, illetve hiába kevesebb a mozielőadások száma, az sem eredményezi automatikusan a múzeumlátogatások növekedését.

A 2011 és 2012. év várható látogatószámának megbecsüléséhez FKeres függvényt használtam.

• ehhez 2010. évet alapul véve megbecsülésre kerültek az „Alapadat táblák” munkalap 50 és 51. sorában a rangsorszámok.
• a szimulációba bevonásra került még továbbá a „COCO” munkalap A48-J66-os tartománya
• a módszer eredményeként 2011-re a becsült látogatószám 10213 ezer fő, míg 2012-ben 10650 ezer fő.

Az „Alapadat táblák (2)” munkalapon ezek után megfordítottam az irányokat és megnéztem, hogy milyen eredmények születnének.

• az inverz megoldás az „inverz” munkalapon látható
• HA függvény segítségével aztán a „COCO munakalap, O68-O85 celláiban ellenőriztem, hogy az eredmények mennyire kockázatosak.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Saját megoldás értelmezése (Trend függvény segítségével történő várható múzeumi látogatószám becslése):

• 2011. év optimista becslése alapján a várható látogatószám a múzeumokban: 10.366 ezer fő
• 2011. év pesszimista becslése alapján a várható látogatószám a múzeumokban: 10.098 ezer fő
• 2012. év optimista becslése alapján a várható látogatószám a múzeumokban: 10.347 ezer fő
• 2012. év pesszimista becslése alapján a várható látogatószám a múzeumokban: 10.011 ezer fő

Látható, hogy a múzeumok látogatása a becslésem szerint mind optimális, mind pesszimista esetben 2012-re az előző évhez képest visszaesést mutat. Itt megjegyezném, hogy a becsült értékeket saját szubjektív megítélésem alapján vettem fel a korábbi adatokra, az évenkénti tendenciákra támaszkodva, továbbá a jelenlegi politikai, gazdasági helyzet bizonytalanságait is számításba véve.

Hasonlóságelemzés eredménye (COCO segítségével történő várható múzeumi látogatószám becslése):

• 2011. év becslése Fkeres függvény segítségével: 10.213 ezer fő.
• 2012. év becslése Fkeres függvény segítségével: 10.650 ezer fő.

Ebben az esetben nem került meghatározásra optimista, illetve pesszimista becslés. Azonban ha a saját megoldásom optimista, illetve pesszimista becsléseinek átlagát nézzük, egy nagyjából hasonló eredményt kapunk 2011. évre vonatkozóan a hasonlóságelemzéshez. (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, C61 cella.). 2011-ben ez átlagos látogatószám 10.232 ezer fő. 2012-ben mutatkozik lényeges eltérés. Az általam meghatározott optimista –pesszimista becslések átlaga jóval kisebb múzeumlátogatóval számol („Alapadat táblák” munkalap, C63 cella.). 2012-ben ez az átlagos látogatószám 10.179 ezer fő.

A módszer becsült múzeumlátogatásának számával kapcsolatosan azonban elmondható, hogy a 2012-es év a 2011, évhez viszonyítva rosszabbnak várható a kultúrafogyasztás ezen területére vonatkozóan.

A Coco, illve inverz megoldásának összevetése

• egy esetben ítélte „rendben”-nek a kimeneteleket az ellenőrzés során (lásd: „COCO” munkalap, O71. cella).
• a legtöbb esetben „kockázatos”-nak ítélte meg a helyzeteket.
• ez az eredmény alátámasztotta azt a megállapításomat, mely szerint egy későbbi elemzés során mindenképpen célszerű további X-változók bevonása.
• Azonban ezen feladat kapcsán elfogadom az eredményeket, hiszen tényadatokkal dolgoztam a szimuláció lefolytatása során, és nem tökéletes, hibátlan mátrixot kívántam létrehozni.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A két módszer kimenetele közel azonos eredményt hozott. Nagyobb eltérés a COCO segítségével meghatározott 2012. évi becslésnél látható. Ez esetben 500 ezer fővel több látogatóra számíthatnak a múzeumok, mint a Trend függvény segítségével becsült esetben.

• A COCO a szimuláció során figyelembe vette az irányokat az egyes attribútumok tekintetében.
• Az Fkeres függvény során bár a sorszámok szubjektíven lettek meghatározva, minden egyéb futtatás objektív tekintetben zajlott.
• A COCO inverzének lefuttatása megerősített abban, hogy a későbbiekben a modellt vizsgáljam meg egyéb X-változók bevonása mellett.
• A saját módszerem során a Trend függvény használatával szubjektív megítélésem során becsültem meg az adott év független változóinak alakulását. Figyelembe véve a az éves tendenciákat, illetve a jelenlegi helyzet politikai, gazdasági várakozásait.

Mivel a két módszer kimenetele közel azonos lett, a fent felsorolt szempontokat figyelembe véve a COCO módszert választom, magasabb költségvonzata ellenére. Hiszen magasabb áron ugyan, de pontosabb, szakszerűbb eredményekkel számolok.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A várható látogatószámok alakulása a 2011 és 2012. évben leginkább a múzeumok igazgatóinak fontos, akik ez által tervezhetőbbé tudják tenni kiállításaik időtartamát. Továbbá a múzeumlátogatásokat meghatározó változókat megvizsgálva kiemelten tudnak koncentrálni egy-egy kényes problémára. Mint például a jegyárakat a kulturális kiadásokhoz, illetve a havi átlagkeresetekhez mérten tudják alakítani. Ebből kiindulva tervem szerint a kiadásokat megvizsgálva az információt a múzeumigazgatóknak 200.000 Ft-os áron fogom értékesíteni.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Kultúrafogyasztás területén egy hasonló példával találkoztam, melyben a színházak 2011. évi látogatók számának szimulációját vizsgálta feladatmegoldó. Url cím: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Szinhaz

nyilatkozat és kitöltési segédlet