„Beilleszkedés” változatai közötti eltérés
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
a (→Attribútumok (X, Y oszlopok)) |
||
(14 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
11. sor: | 11. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
− | + | A cél meghatározni, hogy ki illeszkedett be a legjobban a szervezetbe. 14 új munkatárs érkezett a szervezethez (14 objektum). Őket 7 attribútum szerint vizsgáltuk meg. | |
− | + | Jelenlegi rendszer szerint a vezető megfigyeli a munkatársakat, majd egy-két mondatos beszélgetésben megkérdezi őket, hogy érzik magukat a cégnél. Ez alapján a Munkatárs4 kódú dolgozónak sikerült a legjobban beilleszkednie. | |
− | Nem | + | Kritika: Nem vizsgálják meg a szociális kapcsolatokat, nem nézik a rájuk bízott feladatok elvégzésének sikerességét.A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes. |
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
+ | Nehéz pontosan mérni a beilleszkedés hatékonyságát, illetve hogy melyik attribútumnak van a legnagyobb súlya. A közösségi életet és magát a feladatok elvégzését is figyelembe vettem a vizsgálat során. | ||
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
+ | Munkatárs1 | ||
+ | Munkatárs2 | ||
+ | Munkatárs3 | ||
+ | Munkatárs4 | ||
+ | Munkatárs5 | ||
+ | Munkatárs6 | ||
+ | Munkatárs7 | ||
+ | Munkatárs8 | ||
+ | Munkatárs9 | ||
+ | Munkatárs10 | ||
+ | Munkatárs11 | ||
+ | Munkatárs12 | ||
+ | Munkatárs13 | ||
+ | Munkatárs14 | ||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
+ | Munkahelyi rendezvényeken részvétel(%), | ||
+ | Sikeresen elvégzett feladatok(db), | ||
+ | Sikertelen feladatok(db), | ||
+ | Kollégák száma akikkel jóban van(db), | ||
+ | Elégedettség(pont), | ||
+ | Önként vállalt feladatok(%), | ||
+ | Túlóra(óra). | ||
+ | |||
+ | Minél több rendezvényen vesz részt valaki ,annál biztosabb, hogy jól érzi magát a vállalati környezetben, ez összefügghet a barátok számával is. Minél magasabbak az adatok, annál sikeresebb volt a beilleszkedés. Szociális aktivitás magasságát a rendezvényeken való részvétel és barátok száma jelzi. Ezek mutatják a szociális beilleszkedést. Túlórák száma jelzi, hogy mennyit hajlandó szabadidejéből feláldozni a cég részére pluszban. Egy olyan személy akinek nem sikerült a beilleszkedés, a lehető legkevesebbet tölti a munkahelyén. A sikertelen feladatoknál sem használta fordított irányt, hiszen abban a munkatársai segített végül sikerrel befejezni. Ami megint csak a szociális beilleszkedést mutatja. | ||
+ | |||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
+ | Minden olyan cég, szervezet számára hasznos lehet, ahol van munkavállaló felvétel, vagyis nincs létszámstop. Szervezeten belüli áthelyezések esetén is alkalmazandó lehet. Nem kell a versenyszférában lennie a szervezetnek, hogy hasznos legyen számára az elemzés. | ||
+ | |||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
+ | Mindenképp hasznos az elemzés megcsinálása, mivel időt, pénzt és fáradtságot lehet vele megtakarítani. Ha jobban beilleszkedik a munkatárs, jól érzi magát és hasznosnak, akkor jobban végzi a munkáját és nem vált hamar állást. Ezzel elkerülhetjük a nem kívánt fluktuációt, így újabb toborzástól kíméljük meg a HR osztályt. Toborzás pénzbe és időbe kerül, valamint lehet, hogy addig senki sem tölti be az adott munkakört. Ami újabb pénz kiesést jelent a szervezetnek. | ||
+ | Aki jóban van a többi dolgozóval a munkahelyén, könnyebben kér segítséget, információkat. Javítva ezzel az egyéni feladatvégzést. Szívesebben dogoznak vele együtt, hatékonyabb lesz a csoportmunka. | ||
+ | |||
+ | Hatékony munkavégzés következtében realizál haszon (évente): 136.900 Ft | ||
+ | Új beillesztési módszer tervezett költsége (ráfordított órák munkabére): 60.000 Ft | ||
+ | Csökkentett fluktuáció becsült haszna (évente): 80.600 Ft | ||
+ | |||
+ | Az első évben összesen 277.500 Ft megtakarítás reményében indíthatjuk el az új módszer bevezetését. | ||
+ | |||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
+ | Objektumok és attribútumok meghatározása után össze kellet gyűjteni az adatokat (jelen esetben fiktív adatok). Az objektumok azok a személyek akiket a szervezet újonnan alkalmaz. Ezután kimutatás-varázslóval el lett készítve a Pivot táblázat. Ez megmutatja, vannak e átfedések a táblázatban illetve segíti a szempontok szerinti csoportosítást. Ennek a segítségével tudtam tovább elemezni. Rangsor táblázatot kaptam a munkatársakról az attribútumok alapján, amit a COCO-elemzéshez használtam fel. Ez azt mutatja meg, hogy a dolgozók milyen szinten illeszkedtek be a szervezetbe. | ||
+ | |||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
+ | A Coco.online elemzés alapján a beilleszkedés a Munkatárs13 kóddal ellátott egyénnek sikerült a leghatékonyabban. Ő érte el a becslés alapján a legnagyobb pozitív különbséget. | ||
+ | |||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
+ | A best practice nem hozott azonos eredményt a hasonlóságelemzéssel. Ezért a best practice nem megfelelő és semmi sem támasztja alá a döntés helyességét. | ||
+ | |||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
+ | A remélt 277.500 Ft nyereség helyett csak 213.500 Ft-ot sikerül realizálni, mivel az új módszerrel beillesztett dolgozó és a régi módszerrel beillesztett dolgozó munkavégzés hatékonysági görbéje az idővel egyre közelebb kerülnek. | ||
+ | |||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= |
A lap jelenlegi, 2011. november 30., 14:35-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Milyen kapcsolatban áll a munkahelyen való szerepléssel az új munkatárs beillesztésének folyamata az új munkakörnyezetébe?
A feladat előtörténete
Sokszor gondot jelent az új munkatárs megfelelő beillesztése az új munkahelyére. Amennyiben ez a folyamat nem megfelelő, személyes ellentétek, kudarcok, elszigetelődés lehet a végeredmény az új dolgozó részéről. Csak személyiségtől függ a beilleszkedés? Mit tehet a HR-es? Mit tehet a felettese az új munkatársnak? Szakdolgozatomban az új munkatárs beilleszkedésére térek ki részletesebben. Érdekel a téma, mivel minden dolgozó embert érint legalább egyszer az életében.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A cél meghatározni, hogy ki illeszkedett be a legjobban a szervezetbe. 14 új munkatárs érkezett a szervezethez (14 objektum). Őket 7 attribútum szerint vizsgáltuk meg. Jelenlegi rendszer szerint a vezető megfigyeli a munkatársakat, majd egy-két mondatos beszélgetésben megkérdezi őket, hogy érzik magukat a cégnél. Ez alapján a Munkatárs4 kódú dolgozónak sikerült a legjobban beilleszkednie. Kritika: Nem vizsgálják meg a szociális kapcsolatokat, nem nézik a rájuk bízott feladatok elvégzésének sikerességét.A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Nehéz pontosan mérni a beilleszkedés hatékonyságát, illetve hogy melyik attribútumnak van a legnagyobb súlya. A közösségi életet és magát a feladatok elvégzését is figyelembe vettem a vizsgálat során.
Objektumok (sorok)
Munkatárs1 Munkatárs2 Munkatárs3 Munkatárs4 Munkatárs5 Munkatárs6 Munkatárs7 Munkatárs8 Munkatárs9 Munkatárs10 Munkatárs11 Munkatárs12 Munkatárs13 Munkatárs14
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Munkahelyi rendezvényeken részvétel(%), Sikeresen elvégzett feladatok(db), Sikertelen feladatok(db), Kollégák száma akikkel jóban van(db), Elégedettség(pont), Önként vállalt feladatok(%), Túlóra(óra).
Minél több rendezvényen vesz részt valaki ,annál biztosabb, hogy jól érzi magát a vállalati környezetben, ez összefügghet a barátok számával is. Minél magasabbak az adatok, annál sikeresebb volt a beilleszkedés. Szociális aktivitás magasságát a rendezvényeken való részvétel és barátok száma jelzi. Ezek mutatják a szociális beilleszkedést. Túlórák száma jelzi, hogy mennyit hajlandó szabadidejéből feláldozni a cég részére pluszban. Egy olyan személy akinek nem sikerült a beilleszkedés, a lehető legkevesebbet tölti a munkahelyén. A sikertelen feladatoknál sem használta fordított irányt, hiszen abban a munkatársai segített végül sikerrel befejezni. Ami megint csak a szociális beilleszkedést mutatja.
A feladat által érintett célcsoportok
Minden olyan cég, szervezet számára hasznos lehet, ahol van munkavállaló felvétel, vagyis nincs létszámstop. Szervezeten belüli áthelyezések esetén is alkalmazandó lehet. Nem kell a versenyszférában lennie a szervezetnek, hogy hasznos legyen számára az elemzés.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Mindenképp hasznos az elemzés megcsinálása, mivel időt, pénzt és fáradtságot lehet vele megtakarítani. Ha jobban beilleszkedik a munkatárs, jól érzi magát és hasznosnak, akkor jobban végzi a munkáját és nem vált hamar állást. Ezzel elkerülhetjük a nem kívánt fluktuációt, így újabb toborzástól kíméljük meg a HR osztályt. Toborzás pénzbe és időbe kerül, valamint lehet, hogy addig senki sem tölti be az adott munkakört. Ami újabb pénz kiesést jelent a szervezetnek. Aki jóban van a többi dolgozóval a munkahelyén, könnyebben kér segítséget, információkat. Javítva ezzel az egyéni feladatvégzést. Szívesebben dogoznak vele együtt, hatékonyabb lesz a csoportmunka.
Hatékony munkavégzés következtében realizál haszon (évente): 136.900 Ft Új beillesztési módszer tervezett költsége (ráfordított órák munkabére): 60.000 Ft Csökkentett fluktuáció becsült haszna (évente): 80.600 Ft
Az első évben összesen 277.500 Ft megtakarítás reményében indíthatjuk el az új módszer bevezetését.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Objektumok és attribútumok meghatározása után össze kellet gyűjteni az adatokat (jelen esetben fiktív adatok). Az objektumok azok a személyek akiket a szervezet újonnan alkalmaz. Ezután kimutatás-varázslóval el lett készítve a Pivot táblázat. Ez megmutatja, vannak e átfedések a táblázatban illetve segíti a szempontok szerinti csoportosítást. Ennek a segítségével tudtam tovább elemezni. Rangsor táblázatot kaptam a munkatársakról az attribútumok alapján, amit a COCO-elemzéshez használtam fel. Ez azt mutatja meg, hogy a dolgozók milyen szinten illeszkedtek be a szervezetbe.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A Coco.online elemzés alapján a beilleszkedés a Munkatárs13 kóddal ellátott egyénnek sikerült a leghatékonyabban. Ő érte el a becslés alapján a legnagyobb pozitív különbséget.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A best practice nem hozott azonos eredményt a hasonlóságelemzéssel. Ezért a best practice nem megfelelő és semmi sem támasztja alá a döntés helyességét.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A remélt 277.500 Ft nyereség helyett csak 213.500 Ft-ot sikerül realizálni, mivel az új módszerrel beillesztett dolgozó és a régi módszerrel beillesztett dolgozó munkavégzés hatékonysági görbéje az idővel egyre közelebb kerülnek.