„Feladatterv:Pick up” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat előtörténete)
(Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS))
 
(28 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
11. sor: 11. sor:
  
 
* Manapság rengeteg reklámmal, hirdetéssel találkozunk, amely autóvásárlásra vagy autócserére ösztönöz. Az internetnek köszönhetően minden szükséges információhoz könnyedén hozzájuthatunk, mely segítségünkre lehet a számunkra megfelelő autó kiválasztásában. Egyre inkább kezd divatba jönni a személyautóval szemben a városi terepjárók, a pick upok használata. Ezen autótípust választó vásárlók számára szeretnék segítséget nyújtani, hogy időt és pénzt tudjanak megtakarítani.  
 
* Manapság rengeteg reklámmal, hirdetéssel találkozunk, amely autóvásárlásra vagy autócserére ösztönöz. Az internetnek köszönhetően minden szükséges információhoz könnyedén hozzájuthatunk, mely segítségünkre lehet a számunkra megfelelő autó kiválasztásában. Egyre inkább kezd divatba jönni a személyautóval szemben a városi terepjárók, a pick upok használata. Ezen autótípust választó vásárlók számára szeretnék segítséget nyújtani, hogy időt és pénzt tudjanak megtakarítani.  
* Egy közeli ismerősöm az elmúlt hónapban vásárolt egy pick upot. Akkor merült fel bennem az ötlet, hogy pick up terepjárókat fogok összehasonlítani, amikor panaszolva mesélte, hogy mennyi időt vett igénybe mire kiválasztott egy modellt, ráadásul még mindig aggódik, hogy valóban jó volt e a választása, bár eddig elégedett a megvásárolt autóval. Megkérdeztem tőle, hogy milyen szempontok alapján választott. A szakértőm csak a platós, dupla kabinos típusokat kereste, mivel 4 fős családban él. A másik kritériuma az volt, hogy minél kevesebbet fogyasszon, mert a mai üzemanyag árak mellett nem olcsó fent tartani egy ilyen autót. A környezetvédelem is fontos a szakértőm számára, ezért olyan modellek közül szeretett volna mindenképpen választani, amelyeknek a legkisebb CO2 kibocsátásuk. Azonban nem tartotta lényeges információnak, hogy manuális vagy automata sebességváltóval árulják-e.   
+
* Egy közeli ismerősöm az elmúlt hónapban vásárolt egy pick upot. Akkor merült fel bennem az ötlet, hogy pick up terepjárókat fogok összehasonlítani, amikor panaszolva mesélte, hogy mennyi időt vett igénybe mire kiválasztott egy modellt, ráadásul még mindig aggódik, hogy valóban jó volt e a választása, bár eddig elégedett a megvásárolt autóval. Megkérdeztem tőle, hogy milyen szempontok alapján választott. Az ismerősöm csak a platós, dupla kabinos típusokat kereste, mivel 4 fős családban él. A másik kritériuma az volt, hogy minél kevesebbet fogyasszon, mert a mai üzemanyag árak mellett nem olcsó fent tartani egy ilyen autót. A környezetvédelem is fontos a számára, ezért olyan modellek közül szeretett volna mindenképpen választani, amelyeknek a legkisebb CO2 kibocsátásuk. Azonban nem tartotta lényeges információnak, hogy manuális vagy automata sebességváltóval árulják-e.   
 
*Az összehasonlítással szeretném neki bebizonyítani, hogy valóban jó döntést hozott-e, vagy esetleg másik autót kellett volna választania.
 
*Az összehasonlítással szeretném neki bebizonyítani, hogy valóban jó döntést hozott-e, vagy esetleg másik autót kellett volna választania.
  
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
  
A felkutatott szakirodalomban az információ költségének beszerzési, tranzakció dimenziói kerülnek terítékre, azonban szinte nem igazán lelhető fel olyan vizsgálat, amely az egyes vállalati jellemzőkből kiindulva próbálná körvonalazni az információ költségvolumenének és hatékonyságának témáját.
+
Az ismerősömnek sok időbe és energiába tellett, amíg kikereste az internetről a különböző márkajelzésű pick upok műszaki adatait, felszereltségét, illetve felmérte az árakat. Végül egy hónappal ezelőtt vásárolt egy autót egy szaküzletben. Jelenleg nem található sehol olyan termékkatalógus, ahonnan többféle pick-up közül választhatnánk. A termékkínálat megismerésére fordított idő sem biztos, hogy megtérült, mivel a feladatom megoldásából fog kiderülni, hogy valóban megfelelő döntést hozott-e a vevő. Az ismerősöm egyébként elégedett a megvásárolt autóval, de kételkedik választásának helyességében. Az általa megvásárolt autó a Nissan Navara típusú pick up. Szeretném kideríteni, hogy ez volt-e számára az optimális döntés. Az összehasonlításom azoknak a vásárlóknak, illetve érdeklődőknek is segítséget nyújthat, akik terepjáró vásárlás előtt állnak. A feladat megoldásának hatékonyságát szeretném bebizonyítani, amely más attribútumokkal és objektumokkal is elvégezhető. Így a leendő vásárlók időt és pénzt takaríthatnak majd meg, és biztosak lehetnek döntésük helyességében.
 
 
Nem találtam olyan, vállalatgazdaságtani szempontból jól értelmezhető költségelemzést, vagy információ ráfordítás faktorait vizsgáló tanulmányt, amiből egy best practice bemutatható lett volna. Emiatt nem tudom összehasonlítani, értékelni a jelenlegi legjobb megoldásokat, valamint a jelen cikkben szereplő COCO elemzéssel kapcsolatos elvárásaimat sem tudom megfogalmazni az eddigi gyakorlathoz képest. Azaz, miben várnék el jobb, vagy hatékonyabb megoldást az újfajta elemzéstől.
 
 
 
Számos, egyéb szempont szerinti vizsgálódással azonban találkoztam, ebből említenék néhányat.
 
Tisztán közgazdasági megközelítésben az információszerzés költségét a fogyasztó szempontjából vizsgálja több tényezővel: keresésre fordított idő, közelség, elvesztett idő lehetőségi költsége, felkeresett boltok száma stb. Egészen a határköltségéig minden részletre kiterjedően vizsgálható annak közgazdasági jelentőségét. Megállapításuk szerint a döntési szempontból releváns információk nem ingyenes javak, beszerzésük ráfordításokat igényel. Az információk tehát értéket is képviselnek, felhasználásukkal javul a döntéshozók helyzete.
 
 
 
Ettől eltér az eszköz-szempontú megközelítés. Az információ-eszköz költségmodell szervezeti szinten a következő elemeket tartalmazza: technológiai költség, az információ menedzsment technológiai költsége, csapat költsége, csapat hatékonysági vesztesége, információs eszközök értékvesztése, lehetőségi veszteségek.
 
 
 
Egy másik, feldolgozási, beszerzési, keresési információ költségszerkezetnek leírására a Xerox PARC kutatóintézet által kidolgozott információfogyasztási elmélet szolgál alapul. A modell a fogyasztást, felhasználást állítja párhuzamba az élelemgyűjtés biológiai modelljével. Az adatszerkezetekből információ feldolgozásból, elvégzendő feladatokból költségszerkezeteket definiálnak és ezekhez határozzák meg az információ hozzáférési költségeket.
 
 
 
Egy harmadik, mezőgazdasági vállalkozás kereskedelmi költségeinek vizsgálatakor is felmerült az információszerzés költsége. Nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket előállító cég egy termékegységre eső információszerzés költségét vizsgálták, megállapítva a méretgazdaságosság hatását, közvetve bizonyítva ezzel azt, hogy a foglalkoztatottak számának hatása van az információ ráfordításra (Bailey és Brorsen, 1989.)
 
 
 
Visszatérve, általánosságban véve nem kis feladatot jelent a vállalatvezetőknek az, vajon mennyi ráfordítást áldozzanak üzleti információszerzésre.
 
Keresési idő, elvesztett idő lehetőségi költsége stb.
 
Maga az elektronikus üzleti tevékenység (továbbiakban: e-business) magától értetődően alapvető erőforrásként használja fel az információt, azonban ennek mértéke pontosan nehezen mérhető. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:
 
 
 
• A versenytársakhoz képest, az egyes '''vállalati jellemzők''' mentén milyen az '''információ ráfordításunk''', mennyire arányos az egyes költségelemeket tekintve?
 
 
 
• A vállalati stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a '''döntéshozásban lényegesnek tartott egyes vállalati jellemzők''' (attribútumok) a versenytárs vállalatokkal történő összehasonlítás során '''milyen értékelést adnak a vállalkozásunkra''' nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (cégek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján '''költséghatékonyan költenek-e az információra''', vagy sem?
 
 
 
• Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek az információ költségét tekintve, azaz 1 Ft információ ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a vállalatközi összehasonlításban.
 
 
 
Ehhez a méréshez többféle módon közelíthetünk, többféle vállalati, tranzakciós jellemzőt is választhatunk az elemzéshez.
 
Vizsgálatomba nem a technikai jellemzőket veszem be – hagyományosan az e-readiness kérdéskör elemeit tartalmazza -, mert maga az e-business tevékenységre jellemzőbb az elektronikusan lebonyolított tranzakciók aránya, mint mondjuk az Internet sebessége. Ezzel nem azt sugallom, vagy állítom, hogy ne lenne komoly szerepe az információ költség tervezés folyamatában, hanem most a többi alakító tényezőkre fókuszálok, nevezetesen: '''1. cégjellemző, 2. vezető jellemző, 3. tranzakciós jellemzők.'''
 
Az így besorolt jellemző közvetlenül, vagy közvetetten hatással vannak/lehetnek az információ ráfordításra.  
 
 
 
A JELENLEGI HELYZET ÉS ÉRTÉKELÉSE FEJEZETBEN OLYAN MEGOLDÁST IS! BE KELL MUTATNI, MELY A TANANYAGGAL VALÓ TALÁLKOZÁS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOT (BEST PRACTICE) MUTATJA BE. VAGYIS UGYANAZON TÁBLÁZATBÓL KELL UGYANARRA A KÉRDÉSRE VÁLASZT ADNI, UGYANAZON VÁLASZ-SABLONOK ALAPJÁN (TÚL SOK, ARÁNYOS, TÚL KEVÉS KÖLTÉS)...
 
 
 
 
 
MINDENT CSAK OTT KELL EMLÍTENI, AHOVÁ TARTOZIK ÉS CSAK EGYSZER!
 
 
 
  
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
  
''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''
+
Az adatgyűjtés online weboldalakról történt. Az adatgyűjtés nem okozott problémát, mivel az egyes autómárkák honlapjairól letölthetőek az adott modellekre jellemző termékkatalógusok, illetve az árlisták.
 
 
Az objektumok és attribútumok számának megválasztását behatárolja maga a táblázatkezelő szoftver, amelynek SOLVER alkalmazása legfeljebb 10x10-es táblázatot képes kezelni.
 
 
 
Ennek kiküszöbölésére alkalmazható - jelen feladatban alkalmazni is kell, az eredmények az Excel tábla MyX munkalapján olvashatóak - a MyX módszer. Jelen elemzést ugyanazon merítési mátrix alapján 29 objektumra is elkészítettem, amelyet hamarosan ezen a linken olvashat a kedves érdeklődő.
 
 
 
Mivel összehasonlításról beszélünk, ezért célszerűnek tartom a hasonló nagyságrendű információ ráfordítást végző objektumokat egymással összehasonlítani. Nem szándékom tehát az elefánt és az egérke egy rajtvonalhoz állítása és "teljesítményének" mérése. A vizsgálatba tehát azokat az objektumokat részesítettem előnyben, amelyek információ ráfordításai hasonló nagyságrendűek.
 
 
 
További szempont volt a kiválasztáskor, hogy lehetőleg minél többféle attribútum érték kerüljenek be a vizsgálatba, azaz az I-IV. attribútumig a legkülönbözőbb értékekkel dolgozhassak. Ezt azért tartottam lényegesnek, hogy az egyes attribútumok sorrendisége a nagyobb variabilitás miatt kicsit "húzza a szét" a vizsgálati teret. Így pl. lehetőleg minden évből, minden tranzakciós %-ból kerüljön be minél többféle elem.
 
 
 
 
 
''A vizsgálatba való bevonás kizáró feltételeinek áttekintése''
 
 
 
Alapvető feltétel, hogy az egyes attribútumok mindegyike rendelkezzen értékkel. a Vizsgálati merítés 137 objektuma közül mindössze 49 olyan objektum volt, amely ezt a feltételt kielégítette. Minden olyan objektumot ki kellett zárnom, amelyik nem bonyolít elektronikus tranzakciókat (beszerzés, értékesítés), illetve amelyek nem adták meg az árbevételüket.
 
 
 
 
 
''Kiindulási adatok''
 
 
 
A kiindulási merítési adatbázis, amelyből az egyes objektumok és attribútumaik ki lettek válogatva a fentiek alapján, egy 49x25-ös mátrix, ebből készült el a vizsgált 6x5-ös mátrix.
 
 
 
 
 
 
 
'''Objektumok'''
 
 
 
30. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
 
34. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
 
35. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
 
58. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
 
74. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
 
97. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
 
 
 
'''Attribútumok'''
 
 
 
A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:
 
 
 
{||rules=cols border=1
 
 
 
 
 
!attribútum megnevezése
 
!mértékegység
 
!irány
 
 
 
|-
 
| I. Internet használat első éve
 
| align="center" | év
 
| a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
 
 
 
|-
 
| II. Vállalkozás mérete
 
| align="center" | fő
 
| a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
 
 
 
|-
 
| III. E-innovátor attitűd
 
| align="center" | fokozat
 
| a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
 
 
 
|-
 
| IV. Elektronikus értékesítés aránya
 
| align="center" | %
 
| a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
 
  
|-
+
Objektumok:
| V. Elektronikus beszerzés aránya
 
| align="center" | %
 
| a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
 
  
 +
*Mitsubishi L200 MY12 (Intense Plus A/T)
 +
*Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)
 +
*Mazda BT-50 (2.5 MZR-CD 4x4 MT)
 +
*Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T)
 +
*Nissan Navara (LE 2.5 I 5 A/T 4x4 A/T)
 +
*Volkswagen Amarok (2,0 I BiTDI 120 kW/163 LE 4 MOTION M/T)
  
|}
+
Attribútumok:
  
 +
*Hengerűrtartalom (cm³)
 +
*Max. teljesítmény (LE)
 +
*Üzemanyag fogyasztás (l/100km) kombinált
 +
*CO₂ kibocsátás kombinált (g/km)
 +
*Max. sebesség (km/h)
 +
*Saját tömeg (kg)
 +
*Bruttó listaár (Ft)
  
Célfüggvény: Üzleti információ vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.
+
További online források:
  
 +
*Mitsubishi L200 MY12 (Intense Plus A/T) http://mitsubishi.hu/pdfs/l200_my10/l200_dc_my10/spec.pdf
 +
*Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T) http://www.toyota.hu/Images/HILUX-2010-DEC-E_tcm266-1072742.pdf
 +
*Mazda BT-50 (2.5 MZR-CD 4x4 MT) http://www.mazda.hu/showroom/bt-50/ebrochure/
 +
*Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T) http://www.ford.hu/SBE/katalogus/p=1204914384763
 +
*Nissan Navara (LE 2.5 I 5 A/T 4x4 A/T) http://www.nissanhovany.hu/media/download/arlistak/nissan-navara.pdf
 +
*Volkswagen Amarok (2,0 I BiTDI 120 kW/163 LE 4 MOTION M/T) http://www.vwh.hu/files/hu/download/datei/915.pdf
  
Az első, hogy '''melyik évben kapcsolódott a cég az Internetre'''. Ebben az összefüggésben az IKT technológiát – amelynek része az Internet - egyfajta technológiai innovációnak fogjuk fel. Az innováció adaptációjának egyik fontos ismérve az ún. első elfogadás, vagy első használat éve. Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a cég tényleg lényegesnek tartja az információt, áldoz is rá, hiszen az információkat olyan e-business tevékenység céljából használja fel, ami elektronikus tranzakciókat is tartalmaz. Minél korábban bevezeti tehát egy cég az Internetet, annál inkább tartja lényegesnek az e-business tevékenységet is, a bevezetés koraisága tehát mutatója az IKT innováció korai elfogadásának, adaptációjának.
+
Dátum: 2011. december Státusz: közhasznú
 
 
A '''cég mérete''' mindig együtt növekszik az e-business aktivitással is, már csak a méretből adódó belső és külső folyamatok adminisztrációja végett. A nagyobb méret nagyobb volumenű információ igénnyel jár együtt.
 
 
 
Az '''e-innovátor attitűd''' azért lehet lényeges eleme a vizsgálatnak, mivel az e-business tevékenységre döntő befolyást gyakorló személyek voltak a válaszadók, komoly tényezője az ehhez szükséges hozzáállás. Ez egy teljesen szubjektív, attitűd jellemző, amely adott esetben mellette, vagy ellene hat a tranzakciók elterjedésének a normál üzletmenetben. Maga a vezetői döntés itt a vizsgálat igazi tárgya, azaz az attitűd jellemző itt egyfajta elektronikus-nem elektronikus üzletvitel orientáltságot mér. Az 1-es fokozat érték az azonnali bekapcsolódást jelenti, a 2-es érték a kivárást.
 
 
 
Az '''elektronikus tranzakciós''' jellemzők – '''beszerzés''' és '''értékesítés''' – a legkifejezőbbek a vizsgálatban. Ezek aránya, mértéke a cég összes beszerzéséhez és értékesítéséhez mérve mutatja, mennyire elkötelezett egy vállalkozás az e-business aktivitásban. Az aktivitás egyik alapvető eleme az ahhoz szükséges üzleti információ (marketing vagy logisztikai jellegű), amiért áldozatot hoz a haszon érdekében.
 
 
 
Az '''üzleti információ vásárlására fordított összeg''' célfüggvény. Az a legfontosabb ráfordítás, amelyet az előbbiekben részletezett, objektumok között összehasonlításra kerülő, objektum attribútumok tevékenységek hatékony, sikeres működésére fordít a vállalkozás. Ez maga az üzleti értékkel bíró információ. Ez kerül célkeresztbe, ezt szeretné minimalizálni a döntéshozó. Olcsóbban hatékonyabbat.
 
  
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
  
Minden olyan '''vállalkozás döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az '''e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.'''
+
Jelen esetben a legnagyobb hasznosság az ismerősömet fogja érni, aki maga is kíváncsian várja az összehasonlítás eredményét. Azonban minden olyan érdeklődő, aki autót szeretne vásárolni, szintén célcsoport lehet.
  
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
  
Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket.
+
Az összehasonlítás hasznos lehet mindazok számára, akik pick upot szeretnének vásárolni, mivel megtakaríthatják a hosszas keresgélés idejét, és nem kell bonyolult matematikai lépésekkel kiszámolniuk, hogy melyik a legmegfelelőbb terepjáró. Mivel a feladat azt veszi alapul, hogy az a legjobb pick up, amelyik a legkevesebb CO2-t bocsátja ki, és a legkevesebbet fogyasztja, a várt hasznosság a későbbiekben is megjelenik, mivel a gépjármű használatából származó káros CO2 kibocsátások minimalizálódni fognak, ezáltal a környezetszennyezés mértéke csökken, illetve kisebb fogyasztás esetén az egyes háztartások pénzt takaríthatnak meg, ugyanakkor most nem számolunk az esetleges műszaki hibákból származó többletkiadásokkal.
  
A feladat és annak megoldása egyfelől '''mintát''' próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba milyen attribútumokat vegyenek be a információ költségtervezéséhez.
+
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
Másfelől arról is képet ad, hogy a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve, az összehasonlításban résztvevő cégek (objektumok) szigorúan OBJEKTÍVEN nézve, milyen eredményesek  az e-business ráfordításuk költséghatékonyságában.
 
  
Tehát vizsgálva képet kapunk arról, hogy az egyes cégek '''információ ráfordítás költséghatékonysága''' az egyes vizsgálati jellemzők mentén mennyire tekinthető a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek.
+
A következő befolyásoló tényezők alapján alakítottam ki a feladatot:
  
Az alulértékelés költségtartalékok meglétét jelenti (nagyon takarékosan költöttek), a túlértékelés pedig az indokolatlan költekezést bizonyít(hat)ja.
+
* Hengerűrtartalom (cm³, maximalizálandó)
 +
* Max. teljesítmény (LE, maximalizálandó)
 +
* Üzemanyag fogyasztás kombinált (l/100km, minimalizálandó)
 +
* CO₂ kibocsátás kombinált (g/km, minimalizálandó)
 +
* Max. sebesség (km/h, maximalizálandó)
 +
* Saját tömeg (kg, minimalizálandó)
 +
* Bruttó listaár (Ft, minimalizálandó)
  
A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
+
Az ismerősöm befolyásolta a válaszokat azzal, hogy különböző szempontokat vett figyelembe. Ilyen például az, hogy a platós, dupla kabinnal rendelkező gépjárművek körében vizsgálódott.
 
+
Az adatok gyűjtése online módon történt, megkeresésük nem jelentett problémát.
 
 
'''Összefoglalva:''' Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:
 
 
 
- vizsgált jellemzők és azok adekvát mivoltának értékelése, a választás helyességének visszaigazolása
 
 
 
- az egyes cégek közötti információ ráfordítási költekezési rangsor az attribútumok alapján
 
 
 
- a COCO függvény becsült értékeinek összehasonlítása a tény értékekkel (célfüggvény értékei)
 
 
 
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
 
 
 
Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
 
  
 
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
 
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
  
1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat)
+
1. Objektumok meghatározása  
 +
 +
2. Attribútumok meghatározása
  
2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)
+
3. Adatgyűjtés
  
3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása
+
4. Meta-adatbázis készítése Excel segítségével
  
4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.  
+
5. Meta-adatbázis alapján pivot kimutatás elkészítése ellenőrzés céljából
 +
 +
6. Adattábla készítése az adatbázisból
  
5. Pivot tábla elkészítése.  
+
7. Rangsor-táblázat készítése sorszám függvény segítségével
  
6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.
+
8. COCO tábla készítése
  
7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)
+
9. SOLVER beállítása, futtatása
  
8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
+
8. Eredmények értékelése.
 
 
9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)
 
 
 
 
 
Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.
 
  
 
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
 
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
  
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
+
* A coco elemzés során háromféle ítélet születhet: olcsó, drága vagy kiegyenlített. Az értékelés a következőképpen történik: ha a solver által kiszámolt ár megegyezik az eredeti árral, akkor kiegyenlítettnek, ha kevesebb, mint az eredeti ár, akkor drágának, ha több mint az eredeti ár, akkor olcsónak minősül a pick up. A solver lefuttatása után kiderült, hogy 3 gépjármű ítélete drága (Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T), Mazda BT-50 (2.5 MZR-CD 4x4 MT), Mitsubishi L200 MY12 (Intense Plus A/T)), 1 gépjárművé pedig olcsó (Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)). Kiegyenlített minősítést 2 gépjármű kapott (Nissan Navara (LE 2.5 I 5 A/T 4x4 A/T), Volkswagen Amarok (2,0 I BiTDI 120 kW/163 LE 4 MOTION M/T)). Az összehasonlított pick upok közül a Nissan Navara rendelkezik a legmagasabb árral, ugyanakkor a Volkswagen Amarok rendelkezik a legnagyobb saját tömeggel és a legmagasabb elérhető sebességgel, valamint ez rendelkezik a legkisebb üzemanyag fogyasztással és hengerűrtartalommal.Ugyanakkor az olcsónak minősített Toyota Hilux rendelkezik a legkisebb CO2 kibocsátással.
 
+
Összegezve:
- SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)
+
A kapott eredményeknél a jelképes eltérések "kerekítési hibák", vagyis a Ford Ranger esetében lehet relatív drága, míg a Toyota Hilux kapcsán lehet relatív olcsó kijelentést tenni.
 
 
- Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban
 
 
 
- Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora
 
 
 
- Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
 
 
 
 
 
 
 
'''SOLVER  eredménye'''
 
  
A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:
+
* A szórások helyezései megmutatják, hogy melyek a legfontosabb összehasonlító tényezők. Jelen esetben a hengerűrtartalom az, amelyik az első helyezést kapta, tehát a legnagyobb mértékben „beleszólt” a végeredménybe. A szórás helyezéseiben a második helyezést a saját tömeg kapta, így ez az, ami a hengerűrtartalom mellett befolyásolja még leginkább a végeredményt. A következő négy helyezett (CO2 kibocsátás, max. teljesítmény, üzemanyag fogyasztás, max. sebesség ) már kevésbé befolyásolja a gépjárművek árait.Zajnak egyik tényező sem minősül.
  
 
+
* Az online coco végeredményét vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy két kiugró eltérést talált, ezek közül az egyiket drágának (Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T)), a másikat olcsónak (Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)) minősítette. Ezek a minősítések megegyeznek a saját készítésű értékekkel, a többi esetben kiegyenlítettséget állapított meg, ami megfelel a kerekítési hibák okozta eltérésnek. További eltérés, hogy az online coco a CO2 kibocsátást zajnak minősítette.
{||rules=cols border=1
 
 
 
 
 
!cég sorszáma
 
!üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)
 
!COCO becslés (Y*)
 
!Különbség
 
!Ítélet (10%-os határ)
 
!% (eltérés)
 
 
 
|-
 
| 30
 
| align="right" | 9 900 000
 
| align="right" | 18 999 999
 
| align="right"| -8 999 999
 
| keveset költ
 
| align="right"| -47,62%
 
 
 
|-
 
| 34
 
| align="right"| 19 800 000
 
| align="right"| 18 899 999
 
| align="right"| 900 001
 
| arányos ráfordítás
 
| align="right"| 4,76%
 
 
 
|-
 
| 35
 
| align="right"| 27 000 000
 
| align="right"| 18 899 999
 
| align="right"| 8 100 001
 
| sokat költ
 
| align="right"| 42,86%
 
 
 
|-
 
|bgcolor="#FF8C00"| 58
 
| align="right"| 2 500 000
 
| align="right"| 35 749 999
 
| align="right"| -33 249 999
 
| keveset költ
 
| align="right"| -93,01%
 
 
 
|-
 
| 74
 
| align="right"| 69 800 000
 
| align="right"| 35 749 999
 
| align="right"| 35 250 001
 
| sokat költ
 
| align="right"| 93,01%
 
 
 
|-
 
| 97
 
| align="right"| 30 630 000
 
| align="right"| 30 629 998
 
| align="right"| 2
 
| arányos ráfordítás
 
| align="right"| 0,00%
 
 
 
|}
 
 
 
 
 
A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.
 
A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
 
 
 
• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
 
 
 
• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke:  A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
 
 
 
 
 
A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.
 
 
 
 
 
'''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''
 
 
 
Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.
 
A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
 
 
 
az internet használat első éve  13,23%,
 
 
 
a cég mérete                    36,60%,
 
 
 
az e-innovátor attitűd          15,01%,
 
 
 
az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
 
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  8,79%
 
 
 
arányban járultak hozzá.
 
 
 
 
 
Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
 
 
 
az internet használat első éve  25,94%,
 
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  25,94%.
 
 
 
 
 
Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
 
 
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor'''
 
 
 
A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)
 
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
 
 
1. cég mérete
 
 
 
2. az internet használat első éve
 
 
 
3. az elektronikus beszerzés aránya
 
 
 
4. az elektronikus értékesítés aránya
 
 
 
5. az e-innovátor attitűd.
 
 
 
 
 
 
 
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''
 
 
 
Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)
 
Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya.
 
 
 
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
 
 
1. elektronikus értékesítés aránya
 
 
 
2. internet használatának első éve
 
 
 
3. e-innovátor attitűd
 
  
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
  
Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.
+
*Az ismerősöm által megvásárolt pick up kiegyenlítettnek minősült. A szubjektív véleményem az, hogy ezt a választást is tekinthetjük jó döntésnek, nem csak azt, amely esetben olcsóbban tudnánk megvásárolni a gépjárművet, hiszen az értékének megfelelő árat fizette ki.
 
 
Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.
 
 
 
A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
 
 
 
Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.
 
 
 
Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
 
 
 
 
 
I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
 
 
 
II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
 
 
 
III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
 
 
 
 
 
Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
 
 
 
Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.
 
 
 
Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek.
 
Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben?
 
Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat.
 
Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?
 
 
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''
 
 
 
Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.
 
 
 
 
 
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''
 
  
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
+
* Ajánlhatnék az ismerősömnek másik pick upot is a solver eredményei alapján, hiszen a vizsgálat alapján megállapíthatjuk, hogy a Toyota Hilux éri meg a leginkább az árát, ugyanakkor a legolcsóbb mindezek mellett is a Mazda BT-50, melyet a solver kiegyenlítettnek talált . Mindezek mellett úgy gondolom, hogy jó vételt bonyolított az ismerősöm, hiszen az értékének megfelelő áron sikerült pick upot vásárolnia, a számára tetszetős külső adottságok mellett.
 
 
A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.
 
 
 
A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb.  
 
Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
 
 
 
 
 
'''GYŐZTES hirdetése'''
 
 
 
Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.
 
  
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
  
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
+
A jövőben, ha hasonló szituációba kerül az ismerősöm, vagy bárki más, akkor hasznos lesz számára, ha az általam készített összehasonlítás alapján dönt, ami elkészíthető más attribútumok és objektumok felhasználásával. A feladatomból világosan kiderül, hogy ez a módszer mennyivel hatékonyabb, mint az, hogy egy-egy vásárló napokig járja a kereskedéseket, mire végül elkötelezi magát egy gépjármű mellett, amiről talán sohasem tudja meg biztosan, hogy az volt-e a legjobb döntés, amit hozhatott. Az összehasonlítás ""egyértelmű"" választ ad a kérdésünkre: Milyen terméket érdemes megvennem? A vásárlásra fordított idő jóval lecsökken, és a hozam pedig a döntés helyességében mutatkozik meg legfőképpen, hiszen az összehasonlító elemzésből kiolvashatjuk, hogy mi az optimális döntés.
 
 
Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.  
 
Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.
 
 
 
Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.
 
 
 
Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.
 
 
 
Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:
 
 
 
 
 
1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?
 
 
 
2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?
 
 
 
3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?
 
 
 
 
 
Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.
 
 
 
Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).
 
 
 
Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.
 
  
 +
== Kommentárok ==
  
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
+
Az ismerősömet, amikor megvásárolta a Nissan Navara típusú pick upot, külső vélemények is befolyásolták. Így például az, hogy a környezetében már többen is vásároltak ilyen típusú gépjárművet, és nagyon elégedettek ezzel a márkával. Az összehasonlításomban nem számoltam a márkahűséggel, az ismerősök tanácsaival és a tapasztalatokkal. A pick upokat márkától eltekintve kezeltem. A feladatomban az attribútumok játszottak fontos szerepet, hogy kiderüljön, bizonyos igények mellett, számszerű adatokból kiindulva milyen optimális döntést lehet hozni.
  
  

A lap jelenlegi, 2011. december 10., 14:07-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szs.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A magyar autópiac 6 pick up terepjárójának összehasonlító elemzése ár, minőség, teljesítmény és fogyasztás alapján mindazok részére, akik ilyen típusú autót szeretnének vásárolni, de nincs idejük arra, hogy alaposan végignézzék a kínálatot és összehasonlítsák a különböző terepjárókat.

A feladat előtörténete

  • Manapság rengeteg reklámmal, hirdetéssel találkozunk, amely autóvásárlásra vagy autócserére ösztönöz. Az internetnek köszönhetően minden szükséges információhoz könnyedén hozzájuthatunk, mely segítségünkre lehet a számunkra megfelelő autó kiválasztásában. Egyre inkább kezd divatba jönni a személyautóval szemben a városi terepjárók, a pick upok használata. Ezen autótípust választó vásárlók számára szeretnék segítséget nyújtani, hogy időt és pénzt tudjanak megtakarítani.
  • Egy közeli ismerősöm az elmúlt hónapban vásárolt egy pick upot. Akkor merült fel bennem az ötlet, hogy pick up terepjárókat fogok összehasonlítani, amikor panaszolva mesélte, hogy mennyi időt vett igénybe mire kiválasztott egy modellt, ráadásul még mindig aggódik, hogy valóban jó volt e a választása, bár eddig elégedett a megvásárolt autóval. Megkérdeztem tőle, hogy milyen szempontok alapján választott. Az ismerősöm csak a platós, dupla kabinos típusokat kereste, mivel 4 fős családban él. A másik kritériuma az volt, hogy minél kevesebbet fogyasszon, mert a mai üzemanyag árak mellett nem olcsó fent tartani egy ilyen autót. A környezetvédelem is fontos a számára, ezért olyan modellek közül szeretett volna mindenképpen választani, amelyeknek a legkisebb CO2 kibocsátásuk. Azonban nem tartotta lényeges információnak, hogy manuális vagy automata sebességváltóval árulják-e.
  • Az összehasonlítással szeretném neki bebizonyítani, hogy valóban jó döntést hozott-e, vagy esetleg másik autót kellett volna választania.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az ismerősömnek sok időbe és energiába tellett, amíg kikereste az internetről a különböző márkajelzésű pick upok műszaki adatait, felszereltségét, illetve felmérte az árakat. Végül egy hónappal ezelőtt vásárolt egy autót egy szaküzletben. Jelenleg nem található sehol olyan termékkatalógus, ahonnan többféle pick-up közül választhatnánk. A termékkínálat megismerésére fordított idő sem biztos, hogy megtérült, mivel a feladatom megoldásából fog kiderülni, hogy valóban megfelelő döntést hozott-e a vevő. Az ismerősöm egyébként elégedett a megvásárolt autóval, de kételkedik választásának helyességében. Az általa megvásárolt autó a Nissan Navara típusú pick up. Szeretném kideríteni, hogy ez volt-e számára az optimális döntés. Az összehasonlításom azoknak a vásárlóknak, illetve érdeklődőknek is segítséget nyújthat, akik terepjáró vásárlás előtt állnak. A feladat megoldásának hatékonyságát szeretném bebizonyítani, amely más attribútumokkal és objektumokkal is elvégezhető. Így a leendő vásárlók időt és pénzt takaríthatnak majd meg, és biztosak lehetnek döntésük helyességében.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatgyűjtés online weboldalakról történt. Az adatgyűjtés nem okozott problémát, mivel az egyes autómárkák honlapjairól letölthetőek az adott modellekre jellemző termékkatalógusok, illetve az árlisták.

Objektumok:

  • Mitsubishi L200 MY12 (Intense Plus A/T)
  • Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)
  • Mazda BT-50 (2.5 MZR-CD 4x4 MT)
  • Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T)
  • Nissan Navara (LE 2.5 I 5 A/T 4x4 A/T)
  • Volkswagen Amarok (2,0 I BiTDI 120 kW/163 LE 4 MOTION M/T)

Attribútumok:

  • Hengerűrtartalom (cm³)
  • Max. teljesítmény (LE)
  • Üzemanyag fogyasztás (l/100km) kombinált
  • CO₂ kibocsátás kombinált (g/km)
  • Max. sebesség (km/h)
  • Saját tömeg (kg)
  • Bruttó listaár (Ft)

További online források:

Dátum: 2011. december Státusz: közhasznú

A feladat által érintett célcsoportok

Jelen esetben a legnagyobb hasznosság az ismerősömet fogja érni, aki maga is kíváncsian várja az összehasonlítás eredményét. Azonban minden olyan érdeklődő, aki autót szeretne vásárolni, szintén célcsoport lehet.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az összehasonlítás hasznos lehet mindazok számára, akik pick upot szeretnének vásárolni, mivel megtakaríthatják a hosszas keresgélés idejét, és nem kell bonyolult matematikai lépésekkel kiszámolniuk, hogy melyik a legmegfelelőbb terepjáró. Mivel a feladat azt veszi alapul, hogy az a legjobb pick up, amelyik a legkevesebb CO2-t bocsátja ki, és a legkevesebbet fogyasztja, a várt hasznosság a későbbiekben is megjelenik, mivel a gépjármű használatából származó káros CO2 kibocsátások minimalizálódni fognak, ezáltal a környezetszennyezés mértéke csökken, illetve kisebb fogyasztás esetén az egyes háztartások pénzt takaríthatnak meg, ugyanakkor most nem számolunk az esetleges műszaki hibákból származó többletkiadásokkal.

A válaszokat befolyásoló tényezők

A következő befolyásoló tényezők alapján alakítottam ki a feladatot:

  • Hengerűrtartalom (cm³, maximalizálandó)
  • Max. teljesítmény (LE, maximalizálandó)
  • Üzemanyag fogyasztás kombinált (l/100km, minimalizálandó)
  • CO₂ kibocsátás kombinált (g/km, minimalizálandó)
  • Max. sebesség (km/h, maximalizálandó)
  • Saját tömeg (kg, minimalizálandó)
  • Bruttó listaár (Ft, minimalizálandó)

Az ismerősöm befolyásolta a válaszokat azzal, hogy különböző szempontokat vett figyelembe. Ilyen például az, hogy a platós, dupla kabinnal rendelkező gépjárművek körében vizsgálódott. Az adatok gyűjtése online módon történt, megkeresésük nem jelentett problémát.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása

2. Attribútumok meghatározása

3. Adatgyűjtés

4. Meta-adatbázis készítése Excel segítségével

5. Meta-adatbázis alapján pivot kimutatás elkészítése ellenőrzés céljából

6. Adattábla készítése az adatbázisból

7. Rangsor-táblázat készítése sorszám függvény segítségével

8. COCO tábla készítése

9. SOLVER beállítása, futtatása

8. Eredmények értékelése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

  • A coco elemzés során háromféle ítélet születhet: olcsó, drága vagy kiegyenlített. Az értékelés a következőképpen történik: ha a solver által kiszámolt ár megegyezik az eredeti árral, akkor kiegyenlítettnek, ha kevesebb, mint az eredeti ár, akkor drágának, ha több mint az eredeti ár, akkor olcsónak minősül a pick up. A solver lefuttatása után kiderült, hogy 3 gépjármű ítélete drága (Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T), Mazda BT-50 (2.5 MZR-CD 4x4 MT), Mitsubishi L200 MY12 (Intense Plus A/T)), 1 gépjárművé pedig olcsó (Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)). Kiegyenlített minősítést 2 gépjármű kapott (Nissan Navara (LE 2.5 I 5 A/T 4x4 A/T), Volkswagen Amarok (2,0 I BiTDI 120 kW/163 LE 4 MOTION M/T)). Az összehasonlított pick upok közül a Nissan Navara rendelkezik a legmagasabb árral, ugyanakkor a Volkswagen Amarok rendelkezik a legnagyobb saját tömeggel és a legmagasabb elérhető sebességgel, valamint ez rendelkezik a legkisebb üzemanyag fogyasztással és hengerűrtartalommal.Ugyanakkor az olcsónak minősített Toyota Hilux rendelkezik a legkisebb CO2 kibocsátással.

Összegezve: A kapott eredményeknél a jelképes eltérések "kerekítési hibák", vagyis a Ford Ranger esetében lehet relatív drága, míg a Toyota Hilux kapcsán lehet relatív olcsó kijelentést tenni.

  • A szórások helyezései megmutatják, hogy melyek a legfontosabb összehasonlító tényezők. Jelen esetben a hengerűrtartalom az, amelyik az első helyezést kapta, tehát a legnagyobb mértékben „beleszólt” a végeredménybe. A szórás helyezéseiben a második helyezést a saját tömeg kapta, így ez az, ami a hengerűrtartalom mellett befolyásolja még leginkább a végeredményt. A következő négy helyezett (CO2 kibocsátás, max. teljesítmény, üzemanyag fogyasztás, max. sebesség ) már kevésbé befolyásolja a gépjárművek árait.Zajnak egyik tényező sem minősül.
  • Az online coco végeredményét vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy két kiugró eltérést talált, ezek közül az egyiket drágának (Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T)), a másikat olcsónak (Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)) minősítette. Ezek a minősítések megegyeznek a saját készítésű értékekkel, a többi esetben kiegyenlítettséget állapított meg, ami megfelel a kerekítési hibák okozta eltérésnek. További eltérés, hogy az online coco a CO2 kibocsátást zajnak minősítette.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

  • Az ismerősöm által megvásárolt pick up kiegyenlítettnek minősült. A szubjektív véleményem az, hogy ezt a választást is tekinthetjük jó döntésnek, nem csak azt, amely esetben olcsóbban tudnánk megvásárolni a gépjárművet, hiszen az értékének megfelelő árat fizette ki.
  • Ajánlhatnék az ismerősömnek másik pick upot is a solver eredményei alapján, hiszen a vizsgálat alapján megállapíthatjuk, hogy a Toyota Hilux éri meg a leginkább az árát, ugyanakkor a legolcsóbb mindezek mellett is a Mazda BT-50, melyet a solver kiegyenlítettnek talált . Mindezek mellett úgy gondolom, hogy jó vételt bonyolított az ismerősöm, hiszen az értékének megfelelő áron sikerült pick upot vásárolnia, a számára tetszetős külső adottságok mellett.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A jövőben, ha hasonló szituációba kerül az ismerősöm, vagy bárki más, akkor hasznos lesz számára, ha az általam készített összehasonlítás alapján dönt, ami elkészíthető más attribútumok és objektumok felhasználásával. A feladatomból világosan kiderül, hogy ez a módszer mennyivel hatékonyabb, mint az, hogy egy-egy vásárló napokig járja a kereskedéseket, mire végül elkötelezi magát egy gépjármű mellett, amiről talán sohasem tudja meg biztosan, hogy az volt-e a legjobb döntés, amit hozhatott. Az összehasonlítás ""egyértelmű"" választ ad a kérdésünkre: Milyen terméket érdemes megvennem? A vásárlásra fordított idő jóval lecsökken, és a hozam pedig a döntés helyességében mutatkozik meg legfőképpen, hiszen az összehasonlító elemzésből kiolvashatjuk, hogy mi az optimális döntés.

Kommentárok

Az ismerősömet, amikor megvásárolta a Nissan Navara típusú pick upot, külső vélemények is befolyásolták. Így például az, hogy a környezetében már többen is vásároltak ilyen típusú gépjárművet, és nagyon elégedettek ezzel a márkával. Az összehasonlításomban nem számoltam a márkahűséggel, az ismerősök tanácsaival és a tapasztalatokkal. A pick upokat márkától eltekintve kezeltem. A feladatomban az attribútumok játszottak fontos szerepet, hogy kiderüljön, bizonyos igények mellett, számszerű adatokból kiindulva milyen optimális döntést lehet hozni.