„Feladatterv:Pick up” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(→‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS))
(→‎Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS))
 
(11 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
54. sor: 54. sor:
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
  
−
Jelen esetben a legnagyobb hasznosság az ismerősömet fogja érni, aki maga is kíváncsian várja az összehasonlítás eredményét. Azonban minden olyan érdeklődő, aki autót szeretne venni, szintén célcsoport lehet.
+
Jelen esetben a legnagyobb hasznosság az ismerősömet fogja érni, aki maga is kíváncsian várja az összehasonlítás eredményét. Azonban minden olyan érdeklődő, aki autót szeretne vásárolni, szintén célcsoport lehet.
  
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
95. sor: 95. sor:
 
9. SOLVER beállítása, futtatása
 
9. SOLVER beállítása, futtatása
  
−
8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
+
8. Eredmények értékelése.
  
 
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
 
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
  
−
* A coco elemzés során háromféle ítélet születhet: olcsó, drága vagy kiegyenlített. Az értékelés a következőképpen történik: ha a solver által kiszámolt ár megegyezik az eredeti árral, akkor kiegyenlítettnek, ha kevesebb, mint az eredeti ár, akkor drágának, ha több mint az eredeti ár, akkor olcsónak minősül a pick up. A solver lefuttatása után kiderült, hogy 2 gépjármű ítélete drága (Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T), Mazda BT-50 (2.5 MZR-CD 4x4 MT)), 2 gépjárművé pedig olcsó (Mitsubishi L200 MY12 (Intense Plus A/T), Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)). Kiegyenlített minősítést 2 gépjármű kapott (Nissan Navara (LE 2.5 I 5 A/T 4x4 A/T), Volkswagen Amarok (2,0 I BiTDI 120 kW/163 LE 4 MOTION M/T)). Az összehasonlított pick upok közül a Nissan Navara rendelkezik a legnagyobb árral, ugyanakkor a Volkswagen Amarok rendelkezik a legnagyobb saját tömeggel és a legmagasabb elérhető sebességgel, valamint ez rendelkezik a legkisebb üzemanyag fogyasztással és hengerűrtartalommal.
+
* A coco elemzés során háromféle ítélet születhet: olcsó, drága vagy kiegyenlített. Az értékelés a következőképpen történik: ha a solver által kiszámolt ár megegyezik az eredeti árral, akkor kiegyenlítettnek, ha kevesebb, mint az eredeti ár, akkor drágának, ha több mint az eredeti ár, akkor olcsónak minősül a pick up. A solver lefuttatása után kiderült, hogy 3 gépjármű ítélete drága (Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T), Mazda BT-50 (2.5 MZR-CD 4x4 MT), Mitsubishi L200 MY12 (Intense Plus A/T)), 1 gépjárművé pedig olcsó (Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)). Kiegyenlített minősítést 2 gépjármű kapott (Nissan Navara (LE 2.5 I 5 A/T 4x4 A/T), Volkswagen Amarok (2,0 I BiTDI 120 kW/163 LE 4 MOTION M/T)). Az összehasonlított pick upok közül a Nissan Navara rendelkezik a legmagasabb árral, ugyanakkor a Volkswagen Amarok rendelkezik a legnagyobb saját tömeggel és a legmagasabb elérhető sebességgel, valamint ez rendelkezik a legkisebb üzemanyag fogyasztással és hengerűrtartalommal.Ugyanakkor az olcsónak minősített Toyota Hilux rendelkezik a legkisebb CO2 kibocsátással.
−
* A szórások helyezései megmutatják, hogy melyek a legfontosabb összehasonlító tényezők. Jelen esetben a hengerűrtartalom az, amelyik az első helyezést kapta, tehát a legnagyobb mértékben „beleszólt” a végeredménybe. A szórás helyezéseiben a következő három helyezett (saját tömeg, a CO2 kibocsátás, max. teljesítmény) már kevésbé befolyásolja a gépjárművek árait, míg az üzemanyag fogyasztás és a maximális sebesség zajnak tekinthető, mivel a lépcsők értékei megegyeznek, tehát ezek nem játszanak jelentős szerepet az ár kialakításában.
+
Összegezve:
 +
A kapott eredményeknél a jelképes eltérések "kerekítési hibák", vagyis a Ford Ranger esetében lehet relatív drága, míg a Toyota Hilux kapcsán lehet relatív olcsó kijelentést tenni.
  
−
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
+
* A szórások helyezései megmutatják, hogy melyek a legfontosabb összehasonlító tényezők. Jelen esetben a hengerűrtartalom az, amelyik az első helyezést kapta, tehát a legnagyobb mértékben „beleszólt” a végeredménybe. A szórás helyezéseiben a második helyezést a saját tömeg kapta, így ez az, ami a hengerűrtartalom mellett befolyásolja még leginkább a végeredményt. A következő négy helyezett (CO2 kibocsátás, max. teljesítmény, üzemanyag fogyasztás, max. sebesség ) már kevésbé befolyásolja a gépjárművek árait.Zajnak egyik tényező sem minősül.
  
−
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
+
* Az online coco végeredményét vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy két kiugró eltérést talált, ezek közül az egyiket drágának (Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T)), a másikat olcsónak (Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)) minősítette. Ezek a minősítések megegyeznek a saját készítésű értékekkel, a többi esetben kiegyenlítettséget állapított meg, ami megfelel a kerekítési hibák okozta eltérésnek. További eltérés, hogy az online coco a CO2 kibocsátást zajnak minősítette.
  
−
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
+
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
  
−
Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.  
+
*Az ismerősöm által megvásárolt pick up kiegyenlítettnek minősült. A szubjektív véleményem az, hogy ezt a választást is tekinthetjük jó döntésnek, nem csak azt, amely esetben olcsóbban tudnánk megvásárolni a gépjárművet, hiszen az értékének megfelelő árat fizette ki.
−
Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.
 
  
−
Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.
+
* Ajánlhatnék az ismerősömnek másik pick upot is a solver eredményei alapján, hiszen a vizsgálat alapján megállapíthatjuk, hogy a Toyota Hilux éri meg a leginkább az árát, ugyanakkor a legolcsóbb mindezek mellett is a Mazda BT-50, melyet a solver kiegyenlítettnek talált . Mindezek mellett úgy gondolom, hogy jó vételt bonyolított az ismerősöm, hiszen az értékének megfelelő áron sikerült pick upot vásárolnia, a számára tetszetős külső adottságok mellett.
  
−
Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.
+
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
−
 
 
−
Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:
 
−
 
 
−
 
 
−
1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?
 
−
 
 
−
2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?
 
−
 
 
−
3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?
 
−
 
 
−
 
 
−
Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.
 
−
 
 
−
Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).
 
  
−
Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.
+
A jövőben, ha hasonló szituációba kerül az ismerősöm, vagy bárki más, akkor hasznos lesz számára, ha az általam készített összehasonlítás alapján dönt, ami elkészíthető más attribútumok és objektumok felhasználásával. A feladatomból világosan kiderül, hogy ez a módszer mennyivel hatékonyabb, mint az, hogy egy-egy vásárló napokig járja a kereskedéseket, mire végül elkötelezi magát egy gépjármű mellett, amiről talán sohasem tudja meg biztosan, hogy az volt-e a legjobb döntés, amit hozhatott. Az összehasonlítás ""egyértelmű"" választ ad a kérdésünkre: Milyen terméket érdemes megvennem? A vásárlásra fordított idő jóval lecsökken, és a hozam pedig a döntés helyességében mutatkozik meg legfőképpen, hiszen az összehasonlító elemzésből kiolvashatjuk, hogy mi az optimális döntés.
  
 +
== Kommentárok ==
  
−
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
+
Az ismerősömet, amikor megvásárolta a Nissan Navara típusú pick upot, külső vélemények is befolyásolták. Így például az, hogy a környezetében már többen is vásároltak ilyen típusú gépjárművet, és nagyon elégedettek ezzel a márkával. Az összehasonlításomban nem számoltam a márkahűséggel, az ismerősök tanácsaival és a tapasztalatokkal. A pick upokat márkától eltekintve kezeltem. A feladatomban az attribútumok játszottak fontos szerepet, hogy kiderüljön, bizonyos igények mellett, számszerű adatokból kiindulva milyen optimális döntést lehet hozni.
  
  

A lap jelenlegi, 2011. december 10., 14:07-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szs.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A magyar autópiac 6 pick up terepjárójának összehasonlító elemzése ár, minőség, teljesítmény és fogyasztás alapján mindazok részére, akik ilyen típusú autót szeretnének vásárolni, de nincs idejük arra, hogy alaposan végignézzék a kínálatot és összehasonlítsák a különböző terepjárókat.

A feladat előtörténete

  • Manapság rengeteg reklámmal, hirdetéssel találkozunk, amely autóvásárlásra vagy autócserére ösztönöz. Az internetnek köszönhetően minden szükséges információhoz könnyedén hozzájuthatunk, mely segítségünkre lehet a számunkra megfelelő autó kiválasztásában. Egyre inkább kezd divatba jönni a személyautóval szemben a városi terepjárók, a pick upok használata. Ezen autótípust választó vásárlók számára szeretnék segítséget nyújtani, hogy időt és pénzt tudjanak megtakarítani.
  • Egy közeli ismerősöm az elmúlt hónapban vásárolt egy pick upot. Akkor merült fel bennem az ötlet, hogy pick up terepjárókat fogok összehasonlítani, amikor panaszolva mesélte, hogy mennyi időt vett igénybe mire kiválasztott egy modellt, ráadásul még mindig aggódik, hogy valóban jó volt e a választása, bár eddig elégedett a megvásárolt autóval. Megkérdeztem tőle, hogy milyen szempontok alapján választott. Az ismerősöm csak a platós, dupla kabinos típusokat kereste, mivel 4 fős családban él. A másik kritériuma az volt, hogy minél kevesebbet fogyasszon, mert a mai üzemanyag árak mellett nem olcsó fent tartani egy ilyen autót. A környezetvédelem is fontos a számára, ezért olyan modellek közül szeretett volna mindenképpen választani, amelyeknek a legkisebb CO2 kibocsátásuk. Azonban nem tartotta lényeges információnak, hogy manuális vagy automata sebességváltóval árulják-e.
  • Az összehasonlítással szeretném neki bebizonyítani, hogy valóban jó döntést hozott-e, vagy esetleg másik autót kellett volna választania.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az ismerősömnek sok időbe és energiába tellett, amíg kikereste az internetről a különböző márkajelzésű pick upok műszaki adatait, felszereltségét, illetve felmérte az árakat. Végül egy hónappal ezelőtt vásárolt egy autót egy szaküzletben. Jelenleg nem található sehol olyan termékkatalógus, ahonnan többféle pick-up közül választhatnánk. A termékkínálat megismerésére fordított idő sem biztos, hogy megtérült, mivel a feladatom megoldásából fog kiderülni, hogy valóban megfelelő döntést hozott-e a vevő. Az ismerősöm egyébként elégedett a megvásárolt autóval, de kételkedik választásának helyességében. Az általa megvásárolt autó a Nissan Navara típusú pick up. Szeretném kideríteni, hogy ez volt-e számára az optimális döntés. Az összehasonlításom azoknak a vásárlóknak, illetve érdeklődőknek is segítséget nyújthat, akik terepjáró vásárlás előtt állnak. A feladat megoldásának hatékonyságát szeretném bebizonyítani, amely más attribútumokkal és objektumokkal is elvégezhető. Így a leendő vásárlók időt és pénzt takaríthatnak majd meg, és biztosak lehetnek döntésük helyességében.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatgyűjtés online weboldalakról történt. Az adatgyűjtés nem okozott problémát, mivel az egyes autómárkák honlapjairól letölthetőek az adott modellekre jellemző termékkatalógusok, illetve az árlisták.

Objektumok:

  • Mitsubishi L200 MY12 (Intense Plus A/T)
  • Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)
  • Mazda BT-50 (2.5 MZR-CD 4x4 MT)
  • Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T)
  • Nissan Navara (LE 2.5 I 5 A/T 4x4 A/T)
  • Volkswagen Amarok (2,0 I BiTDI 120 kW/163 LE 4 MOTION M/T)

Attribútumok:

  • Hengerűrtartalom (cm³)
  • Max. teljesítmény (LE)
  • Üzemanyag fogyasztás (l/100km) kombinált
  • CO₂ kibocsátás kombinált (g/km)
  • Max. sebesség (km/h)
  • Saját tömeg (kg)
  • Bruttó listaár (Ft)

További online források:

Dátum: 2011. december Státusz: közhasznú

A feladat által érintett célcsoportok

Jelen esetben a legnagyobb hasznosság az ismerősömet fogja érni, aki maga is kíváncsian várja az összehasonlítás eredményét. Azonban minden olyan érdeklődő, aki autót szeretne vásárolni, szintén célcsoport lehet.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az összehasonlítás hasznos lehet mindazok számára, akik pick upot szeretnének vásárolni, mivel megtakaríthatják a hosszas keresgélés idejét, és nem kell bonyolult matematikai lépésekkel kiszámolniuk, hogy melyik a legmegfelelőbb terepjáró. Mivel a feladat azt veszi alapul, hogy az a legjobb pick up, amelyik a legkevesebb CO2-t bocsátja ki, és a legkevesebbet fogyasztja, a várt hasznosság a későbbiekben is megjelenik, mivel a gépjármű használatából származó káros CO2 kibocsátások minimalizálódni fognak, ezáltal a környezetszennyezés mértéke csökken, illetve kisebb fogyasztás esetén az egyes háztartások pénzt takaríthatnak meg, ugyanakkor most nem számolunk az esetleges műszaki hibákból származó többletkiadásokkal.

A válaszokat befolyásoló tényezők

A következő befolyásoló tényezők alapján alakítottam ki a feladatot:

  • Hengerűrtartalom (cm³, maximalizálandó)
  • Max. teljesítmény (LE, maximalizálandó)
  • Üzemanyag fogyasztás kombinált (l/100km, minimalizálandó)
  • CO₂ kibocsátás kombinált (g/km, minimalizálandó)
  • Max. sebesség (km/h, maximalizálandó)
  • Saját tömeg (kg, minimalizálandó)
  • Bruttó listaár (Ft, minimalizálandó)

Az ismerősöm befolyásolta a válaszokat azzal, hogy különböző szempontokat vett figyelembe. Ilyen például az, hogy a platós, dupla kabinnal rendelkező gépjárművek körében vizsgálódott. Az adatok gyűjtése online módon történt, megkeresésük nem jelentett problémát.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása

2. Attribútumok meghatározása

3. Adatgyűjtés

4. Meta-adatbázis készítése Excel segítségével

5. Meta-adatbázis alapján pivot kimutatás elkészítése ellenőrzés céljából

6. Adattábla készítése az adatbázisból

7. Rangsor-táblázat készítése sorszám függvény segítségével

8. COCO tábla készítése

9. SOLVER beállítása, futtatása

8. Eredmények értékelése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

  • A coco elemzés során háromféle ítélet születhet: olcsó, drága vagy kiegyenlített. Az értékelés a következőképpen történik: ha a solver által kiszámolt ár megegyezik az eredeti árral, akkor kiegyenlítettnek, ha kevesebb, mint az eredeti ár, akkor drágának, ha több mint az eredeti ár, akkor olcsónak minősül a pick up. A solver lefuttatása után kiderült, hogy 3 gépjármű ítélete drága (Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T), Mazda BT-50 (2.5 MZR-CD 4x4 MT), Mitsubishi L200 MY12 (Intense Plus A/T)), 1 gépjárművé pedig olcsó (Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)). Kiegyenlített minősítést 2 gépjármű kapott (Nissan Navara (LE 2.5 I 5 A/T 4x4 A/T), Volkswagen Amarok (2,0 I BiTDI 120 kW/163 LE 4 MOTION M/T)). Az összehasonlított pick upok közül a Nissan Navara rendelkezik a legmagasabb árral, ugyanakkor a Volkswagen Amarok rendelkezik a legnagyobb saját tömeggel és a legmagasabb elérhető sebességgel, valamint ez rendelkezik a legkisebb üzemanyag fogyasztással és hengerűrtartalommal.Ugyanakkor az olcsónak minősített Toyota Hilux rendelkezik a legkisebb CO2 kibocsátással.

Összegezve: A kapott eredményeknél a jelképes eltérések "kerekítési hibák", vagyis a Ford Ranger esetében lehet relatív drága, míg a Toyota Hilux kapcsán lehet relatív olcsó kijelentést tenni.

  • A szórások helyezései megmutatják, hogy melyek a legfontosabb összehasonlító tényezők. Jelen esetben a hengerűrtartalom az, amelyik az első helyezést kapta, tehát a legnagyobb mértékben „beleszólt” a végeredménybe. A szórás helyezéseiben a második helyezést a saját tömeg kapta, így ez az, ami a hengerűrtartalom mellett befolyásolja még leginkább a végeredményt. A következő négy helyezett (CO2 kibocsátás, max. teljesítmény, üzemanyag fogyasztás, max. sebesség ) már kevésbé befolyásolja a gépjárművek árait.Zajnak egyik tényező sem minősül.
  • Az online coco végeredményét vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy két kiugró eltérést talált, ezek közül az egyiket drágának (Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T)), a másikat olcsónak (Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)) minősítette. Ezek a minősítések megegyeznek a saját készítésű értékekkel, a többi esetben kiegyenlítettséget állapított meg, ami megfelel a kerekítési hibák okozta eltérésnek. További eltérés, hogy az online coco a CO2 kibocsátást zajnak minősítette.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

  • Az ismerősöm által megvásárolt pick up kiegyenlítettnek minősült. A szubjektív véleményem az, hogy ezt a választást is tekinthetjük jó döntésnek, nem csak azt, amely esetben olcsóbban tudnánk megvásárolni a gépjárművet, hiszen az értékének megfelelő árat fizette ki.
  • Ajánlhatnék az ismerősömnek másik pick upot is a solver eredményei alapján, hiszen a vizsgálat alapján megállapíthatjuk, hogy a Toyota Hilux éri meg a leginkább az árát, ugyanakkor a legolcsóbb mindezek mellett is a Mazda BT-50, melyet a solver kiegyenlítettnek talált . Mindezek mellett úgy gondolom, hogy jó vételt bonyolított az ismerősöm, hiszen az értékének megfelelő áron sikerült pick upot vásárolnia, a számára tetszetős külső adottságok mellett.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A jövőben, ha hasonló szituációba kerül az ismerősöm, vagy bárki más, akkor hasznos lesz számára, ha az általam készített összehasonlítás alapján dönt, ami elkészíthető más attribútumok és objektumok felhasználásával. A feladatomból világosan kiderül, hogy ez a módszer mennyivel hatékonyabb, mint az, hogy egy-egy vásárló napokig járja a kereskedéseket, mire végül elkötelezi magát egy gépjármű mellett, amiről talán sohasem tudja meg biztosan, hogy az volt-e a legjobb döntés, amit hozhatott. Az összehasonlítás ""egyértelmű"" választ ad a kérdésünkre: Milyen terméket érdemes megvennem? A vásárlásra fordított idő jóval lecsökken, és a hozam pedig a döntés helyességében mutatkozik meg legfőképpen, hiszen az összehasonlító elemzésből kiolvashatjuk, hogy mi az optimális döntés.

Kommentárok

Az ismerősömet, amikor megvásárolta a Nissan Navara típusú pick upot, külső vélemények is befolyásolták. Így például az, hogy a környezetében már többen is vásároltak ilyen típusú gépjárművet, és nagyon elégedettek ezzel a márkával. Az összehasonlításomban nem számoltam a márkahűséggel, az ismerősök tanácsaival és a tapasztalatokkal. A pick upokat márkától eltekintve kezeltem. A feladatomban az attribútumok játszottak fontos szerepet, hogy kiderüljön, bizonyos igények mellett, számszerű adatokból kiindulva milyen optimális döntést lehet hozni.

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Pick_up&oldid=53747”