„Termelésiérték-arányos jövedelmezőség” változatai közötti eltérés
Kn (vitalap | szerkesztései) (→Objektumok (sorok)) |
Kn (vitalap | szerkesztései) (→Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)) |
||
| (137 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
=Forrás= | =Forrás= | ||
| + | |||
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | ||
| − | + | Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem) | |
=A feladat előtörténete= | =A feladat előtörténete= | ||
| − | + | Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk. | |
| − | |||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| − | A különböző | + | A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét. |
| − | + | A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került. | |
| − | + | Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű. | |
| − | + | ||
| + | '''1.Észak-Magyarország''' | ||
| + | |||
| + | '''2.Közép-Magyarország''' | ||
| + | |||
| + | '''3.Észak-Alföld''' | ||
| + | |||
| + | '''4.Nyugat-Dunántúl''' | ||
| + | |||
| + | '''5.Kelet-Dunántúl''' | ||
| + | |||
| + | '''6.Dél-Dunántúl''' | ||
| + | |||
| + | '''7.Dél-Alföld''' | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| + | Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg. | ||
| + | |||
| + | Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző "nézőpontok", melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat | ||
| + | |||
| − | + | ==Objektumok (sorok)== | |
| − | =Objektumok (sorok)= | ||
| − | |||
| − | + | Dél-Alföld, | |
| − | + | ||
| − | + | Dél-Dunántúl | |
| + | |||
| + | Észak-Alföld | ||
| + | |||
| + | Észak-Magyarország | ||
| − | + | Közép-Dunántúl | |
| − | + | Közép Magyarország | |
| − | + | Nyugat-Dunántúl | |
| − | + | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | |
| + | -Adózott eredmény *összesen*na.*na. | ||
| + | -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen | ||
| + | -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen | ||
| + | -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. | ||
| + | -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen | ||
| + | -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. | ||
| + | -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. | ||
| + | -Búza *összesen*na.*na. | ||
| + | -Őszi árpa *összesen*na.*na. | ||
| + | -Szemes kukorica *összesen*na.*na. | ||
| + | -Napraforgó *összesen*na.*na. | ||
| + | -Burgonya *összesen*na.*na. | ||
| + | -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. | ||
| + | -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. | ||
| + | -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. | ||
| + | -Cash-flow *összesen*na.*na. | ||
| + | -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. | ||
| + | -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. | ||
| + | -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. | ||
| + | -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. | ||
| + | -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. | ||
| + | -Munkaerő állomány *összesen*na.*na | ||
| + | -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. | ||
| + | -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. | ||
| + | -Parlag terület *összesen*na.*na. | ||
| + | -Forgóeszközök *készletek *összesen*na. | ||
| − | + | Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter. | |
| + | Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb. | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| − | |||
Az érintettjei ennek az elemzésnek: | Az érintettjei ennek az elemzésnek: | ||
| 43. sor: | 88. sor: | ||
'''Állam''' | '''Állam''' | ||
| − | + | Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget | |
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| − | Az | + | Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján. |
| + | |||
| + | - '''Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:''' | ||
| + | |||
| + | -adatok felkutatása és beszerzése. | ||
| + | |||
| + | -a folyamtokra ráfordított idő | ||
| + | |||
| + | -a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE) | ||
| + | |||
| + | -''' Hasonlóság elemzés költségei:''' | ||
| + | |||
| + | -adatok felkutatása és beszerzése | ||
| + | |||
| + | -a folyamatokhoz szükséges időráfordítás | ||
| + | |||
| + | -az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x) | ||
| + | |||
| + | Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet. | ||
| + | A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára. | ||
| + | |||
| + | * A becsült hasznosság-különbözet: | ||
| + | |||
| + | A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft. | ||
| + | |||
| + | * Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc. | ||
| − | + | A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót | |
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| − | • | + | |
| + | • Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu) | ||
• Adatbázis készítése | • Adatbázis készítése | ||
| − | • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték | + | • Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség) |
• Rangsor tábla készítése | • Rangsor tábla készítése | ||
| − | • COCO | + | • COCO online módszer használata |
• Kapott eredmény kiértékelése | • Kapott eredmény kiértékelése | ||
| + | |||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| − | A | + | A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk: |
| − | - | + | Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült |
| + | érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be. | ||
| + | 2006 és 2009 között túlteljesített volt. | ||
| − | - | + | Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség. |
| − | + | Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van. | |
| − | Az | + | Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől |
| + | |||
| + | A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van. | ||
| + | |||
| + | Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van. | ||
| + | |||
| + | Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon.. | ||
| + | |||
| + | Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb. | ||
| + | |||
| + | [[Fájl:PDél Alföldi diagramm.jpg]] | ||
| + | [[Fájl:Dél Dunántúli diagramm.jpg]] | ||
| + | [[Fájl:Észak Alföldi diagramm.jpg]] | ||
| + | [[Fájl:Észak Magyarországi diagramm.jpg]] | ||
| + | [[Fájl:Közép Dunátúli diagramm.jpg]] | ||
| + | [[Fájl:Közép Magyarországi diagramm.jpg]] | ||
| + | [[Fájl:Nyugat Dunántúli diagramm.jpg]] | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| + | Az adott 10 évet együttesen vizsgálva, jól látható, hogy Nyugat-Dunántúl teljesített a legkiemelkedőbben a maga 16,2%-kal. Ezt követte Dél-Alföld, 15,4%-os értékével. Ehhez az értékhez közelít Dél-Dunántúl 10,1%-kal. Pozitív tartományba került még Észak-Alföld 4,6%-kal és Közép-Dunántúl 3,5%-kal. Átlagban Közép-Magyarország -7,3% és Észak-Magyarország -42,6%-kal negatív tartományban szerepelnek. Ezek a régiók profitáltak a legkevesebbet a 10 év során. | ||
| + | A hasonlóságelemzés végezetével,most már láthatjuk, hogy melyik régióban volt a legnagyobb a termelésiérték-arányos jövedelmezőség,hol volt a legnagyobb profit. A best practice során csak tippelni lehetett melyik az ideális üzem, de a hasonlóságelemzés végezetével biztosan tudjuk állítani, hogy Nyugat-Dunántúl rendelkezik a legjobb termelésiérték-arányos jövedelmezéséggel. A rangsorolásban Észak-Magyarország és Közép-Magyarország a végére szorultak. Számukra azt tudnám tanácsolni, hogy költség hatékonyabb gazdálkodásra kellene törekedniük. A többi régiónál nem ennyire súlyos a helyzet , csak kisebb változtaásokra lenne szükségük. | ||
| − | + | [[Fájl:Becslés és tény %.jpg]] | |
| − | |||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| − | + | Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni. | |
| − | + | ||
| + | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata= | ||
| − | |||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
A lap jelenlegi, 2012. február 25., 10:25-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázata
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Ideális üzem kiválasztása (termelésiérték-arányos jövedelmezőségalapján)vagy tanácsadás az adatok alapján (1 régió= 1 üzem)
A feladat előtörténete
Összetett feladat. Egy 26 tényező alapján kalkulált üzem bizonyítása a fő cél. Ezen belül az én feladatom a termelési érték-arányos jövedelmezőség által kimutatható anomáliák feltárása és a normával való összevetése. Ahol a normával megegyező értékek vannak(semleges) vagy azt meghaladó értékek vannak ott jóság pontot adunk.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A feladat alap célja, hogy a magyarosrszági régiók közül a különböző tényezők alapján megállapítsuk melyik a legideálisabb üzem. Ezen keresztül az ettől mért távolságok alapján képessé váljunk bármilyen élethelyzetben a normaérték kiszámítására, hogy egy tény norma összehasonlításából egy fajta SWOT elemzést hozhassunk létre. Végső soron egy adott objektum számára tanácsadást tesz lehetővé. Az én feladatom, hogy termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján vonjam le a következtetét. A COCO elemzés előtt a készítettem egy sorrend táblázatot az termelésiérték-arányos jövedelmezőség összegei alapján ,ezzel megmondható ,hogy melyik régió hányadik helyre került. Elemzések nálkül Nyugat-Dunántúli régiót gondolnám a legideálisabb üzemnek, mivel közel van Ausztriához és az infrastruktúra is magas szintű.
1.Észak-Magyarország
2.Közép-Magyarország
3.Észak-Alföld
4.Nyugat-Dunántúl
5.Kelet-Dunántúl
6.Dél-Dunántúl
7.Dél-Alföld
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok: Az objektumok régiók szerinti felosztást mutatják meg.
Attribútumok: Az attribútumok, azaz oszlopok különböző "nézőpontok", melyek segítségével tudjuk vizsgálni a régiókat
Objektumok (sorok)
Dél-Alföld,
Dél-Dunántúl
Észak-Alföld
Észak-Magyarország
Közép-Dunántúl
Közép Magyarország
Nyugat-Dunántúl
Attribútumok (X, Y oszlopok)
-Adózott eredmény *összesen*na.*na. -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*műtrágyák *összesen -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*növényvédőszerek *összesen -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*összesen*na. -Anyagköltség (vásárolt anyagok) *növényterm. közvetlen anyagktg.-ei*vetőmag, szaporítóanyag *összesen -Gépek, berendezések, járművek *összesen*na.*na. -Személyi jelleg# ráfordítások *összesen*na.*na. -Búza *összesen*na.*na. -Őszi árpa *összesen*na.*na. -Szemes kukorica *összesen*na.*na. -Napraforgó *összesen*na.*na. -Burgonya *összesen*na.*na. -Egyéb bevételek *agrártámogatások*összesen*na. -Termelési érték-arányos jövedelmezőség *összesen*na.*na. -Tőkeellátottság *összesen*na.*na. -Cash-flow *összesen*na.*na. -Eszközérték *tárgyi eszközök értéke *összesen*na. -Értékesítés nettó árbevétele a mg.-ban *szántóföldi növ.term., gyepgazd.*összesen*na. -Össztőke jövedelmezősége *összesen*na.*na. -Munka-jövedelmezőség *összesen*na.*na. -MT átlagos aranykorona értéke *összesen*na.*na. -Munkaerő állomány *összesen*na.*na -Munkaerő állomány *összesen*na.*na. -Mezőgazdasági terület (MT) *gyep *összesen*na. -Parlag terület *összesen*na.*na. -Forgóeszközök *készletek *összesen*na.
Ezek az adatok képezik az X paramétereket a termelésiérték arányos jövedelmezőség kivételével mivel ez a Y paraméter. Két fajta irány van: a 0,az egyens arányosságot jelzi,tehát a nagyobb érték a jobb és az 1 ami a forított arányosság, vagyis a kisebb érték a jobb.
A feladat által érintett célcsoportok
Az érintettjei ennek az elemzésnek:
Mezőgazdászok
Befektetők
Állam
Az elemzés az érintettek számára segatséget ad munkájuk további szervezéséshez, elvégzéséhez.A jövőkép kialakításában tájékozódási pontokat biztosít.A mezőgazdászok feltárhatják mennyire sikeres a vállalkozásuk. Az is szemléletessé válik, hogy a válság mennyire viselte meg területüket.Ezen paraméterek segítséget nyújtanak ahhoz,hogy a problémás részeknél a döntéseket előkészítse és átfogó képet adjon a probléma lényegéről.A későbbiekben ezekből adatokból profitálhassanak. Ugyanígy a befektetők is képet tudnak alkotni,hova érdemes tőkét invesztálni. A termelésiérték arányos jövedelmezőség alapján számítható a beruházás megtérülése. Valószínű ,hogy ahol a termelésiérték arányos jövedelemzőség a legmagasabb,ott a beruházás a leghamarabb térül meg. Az állam pedig a támogatások, fejlesztések és korlátozások szintjén várhat ettől hasznosságot, hiszen célja a kevésbé ideálisan működő régiók felzárkóztatása, hogy ezzel optimalizálja a különbséget
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Ebben a részben vizsgáljuk meg az általunk végzett elemzés nyereségességét a szakértői vizsgálattal szemben. Az idő és erőforrás szükségletek alapján.
- Szakértői vélemyény költsége a következőkből áll:
-adatok felkutatása és beszerzése.
-a folyamtokra ráfordított idő
-a szükséges programok megszerzése(Excel/Open oFFICE)
- Hasonlóság elemzés költségei:
-adatok felkutatása és beszerzése
-a folyamatokhoz szükséges időráfordítás
-az elemzéshez szükséges programok megserzése(My-x)
Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben és a szakértői munka díjazásában láthatunk eltérést. A szakértői vélemény több napos munka is lehet. A szakértői díjazás óra bére 25-30 000 Ft is megközelítheti. A becsült megtakarítás: több száz ezer forint a hasonlóságelemzés javára.
- A becsült hasznosság-különbözet:
A szakértői vélemény ellenőrzése másik szakértővel 4 óra : 120 ezer Ft, önellenőrzéssel számításokkal 0 Ft.
- Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 420 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.
A számítások után fel lehet állítani egy rangsort, amely segítségével ki lehet választani a legmegfelelőbb régiót
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
• Adatok gyűjtése (www.miau.gau.hu)
• Adatbázis készítése
• Saját attribútum kiválasztása (termelésiérték arányos jövedelmezőség)
• Rangsor tábla készítése
• COCO online módszer használata
• Kapott eredmény kiértékelése
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A 10 évet adatai alapján a termelésiérték-arányos jövedelmezőség anomáliáit a következő értékelésben vizsgáljuk:
Dél-Alföldi régió diagramja alapján azt láthatjuk, hogy 2000 és 2004 között a tényleges érték magasabb, mint a becsült érték. 2004 és 2005 második félévében a becsült érték magasabb, mint a tényleges ez gazdasági visszaesésre utal. 2006 és 2010 között a tényleges érték jóval magasabb itt gazdasági fellendülés következett be. 2006 és 2009 között túlteljesített volt.
Dél-Dunántúli régió 2000 és 2003 között túllépte az elvárható szintet majd 2004-től 2009-ig gyakorlatilag egyensúlyba került a termelésiérték-arányos jövedelmezőség.
Az Észak-Alföldi régió közelítőleg végig egyensúlyben van.
Ézsak-Magyarországi régió: a 10 év során a termelésiérték-arányos jövedelmezőség minden évben elmaradt az elvárható szinttől
A Közép-Dunántúli régió majdnem végig egyensúlyban van.
Közép-Magyarország közelítőleg szintén egyensúlyban van.
Nyugat - Dunántúli régióban 2000 második felétől 2003-ig túlteljesített majd 2006-is egyensúlyban volt és 2006-tól ismét túlteljesített de már leszálló ágon..
Az ábrák alapján azt láthatjuk, hogy a Dél-Dunátúli régió kivételével 2009-re visszaesés figyelhető meg valamennyi régióban, ennek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a termelésiérték-arányos jövedelmezőség ebben a régióban a legmegfelelőbb.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az adott 10 évet együttesen vizsgálva, jól látható, hogy Nyugat-Dunántúl teljesített a legkiemelkedőbben a maga 16,2%-kal. Ezt követte Dél-Alföld, 15,4%-os értékével. Ehhez az értékhez közelít Dél-Dunántúl 10,1%-kal. Pozitív tartományba került még Észak-Alföld 4,6%-kal és Közép-Dunántúl 3,5%-kal. Átlagban Közép-Magyarország -7,3% és Észak-Magyarország -42,6%-kal negatív tartományban szerepelnek. Ezek a régiók profitáltak a legkevesebbet a 10 év során. A hasonlóságelemzés végezetével,most már láthatjuk, hogy melyik régióban volt a legnagyobb a termelésiérték-arányos jövedelmezőség,hol volt a legnagyobb profit. A best practice során csak tippelni lehetett melyik az ideális üzem, de a hasonlóságelemzés végezetével biztosan tudjuk állítani, hogy Nyugat-Dunántúl rendelkezik a legjobb termelésiérték-arányos jövedelmezéséggel. A rangsorolásban Észak-Magyarország és Közép-Magyarország a végére szorultak. Számukra azt tudnám tanácsolni, hogy költség hatékonyabb gazdálkodásra kellene törekedniük. A többi régiónál nem ennyire súlyos a helyzet , csak kisebb változtaásokra lenne szükségük.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Mint tudjuk az információ a legdrágább kincs,amihez jelen esetben saját erőből gyakorlatilag költség mentesen jutottunk hozzá. Az elemzés hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők és a vállalkozók ennek alapján tudnak eligazodni.
