„Butor” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat előtörténete)
(A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság)
 
(56 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
  
  A letölthető excel URL-je: http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/butor.xls
+
A letölthető excel URL-je: http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/butor.xls
  
 
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
 
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
  
Az egyes bútorboltok tálalószekrényeinek összehasonlítása különböző kritériumok alapján. A cél a legjobb választás megtalálása hasonlóságelemzés keretén belül, az egyes tálalószekrények ár/érték arányának legoptimálisabb kiválasztása.
+
Tálalószekrények ár/teljesítmény vizsgálata hasonlóságelemzéssel
  
 
== A feladat előtörténete ==
 
== A feladat előtörténete ==
14. sor: 14. sor:
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
  
A felkutatott szakirodalomban az információ költségének beszerzési, tranzakció dimenziói kerülnek terítékre, azonban szinte nem igazán lelhető fel olyan vizsgálat, amely az egyes vállalati jellemzőkből kiindulva próbálná körvonalazni az információ költségvolumenének és hatékonyságának témáját.
+
Több bútorbolt tálalószekrény-kínálatának online, illetve személyes vizsgálata után, kiválasztottam ötöt, amelyek közül mindegyik illik a majdani étkező stílusához és az áraik beleférnek az erre szánt keretbe. Az öt bútordarab előzetes kiválasztása elsősorban érzelmi alapon, azaz a "melyek tetszenek a legjobban?" kérdés megválaszolásával történt. Mivel áraik között viszonylag nagy szórás van és számomra nem mindegy, hogy mennyit tudok spórolni a bútorvásárlás alkalmával, objektív szempontok alapján összehasonlítottam a szekrényeket.
 
+
Az objektumok (tálalószekrények) attribútumainak egyenkénti rangsorának vizsgálata megmutatja, hogy az egyes tálalószekrények a rangsorok alapján maximum 25 pontot kaphatnak (5X5 pont, azaz, mind az 5 attribútum esetében az utolsó, azaz az 5.sorszámot kapja); legkevesebb 5 pontot érhetnek el (5X1 pont, azaz mind az 5 attribútum esetében 1. rangsort ért el). A legoptimálisabb választás az lehet, amelyik a legkevesebb pontot érte el, hiszen, minél magasabb helyezést ért el a bútor  az attribútumok vizsgálatánál, annál kevesebb pontot kapott. Másrészről, ha a pontokat úgy vizsgálom, hogy melyik tálalószekrény kapott a legtöbb 1. helyezést, szintén fel lehetett állítani egy rangsort. Az alábbi táblázat összefoglalja a kétféle megközelítés eredményeit.
Nem találtam olyan, vállalatgazdaságtani szempontból jól értelmezhető költségelemzést, vagy információ ráfordítás faktorait vizsgáló tanulmányt, amiből egy best practice bemutatható lett volna. Emiatt nem tudom összehasonlítani, értékelni a jelenlegi legjobb megoldásokat, valamint a jelen cikkben szereplő COCO elemzéssel kapcsolatos elvárásaimat sem tudom megfogalmazni az eddigi gyakorlathoz képest. Azaz, miben várnék el jobb, vagy hatékonyabb megoldást az újfajta elemzéstől.
+
{|rules=rows border=1
 
+
|+Rangsorolás pontszámok és 1. helyezések száma szerint
Számos, egyéb szempont szerinti vizsgálódással azonban találkoztam, ebből említenék néhányat.
+
!Objektumok
Tisztán közgazdasági megközelítésben az információszerzés költségét a fogyasztó szempontjából vizsgálja több tényezővel: keresésre fordított idő, közelség, elvesztett idő lehetőségi költsége, felkeresett boltok száma stb. Egészen a határköltségéig minden részletre kiterjedően vizsgálható annak közgazdasági jelentőségét. Megállapításuk szerint a döntési szempontból releváns információk nem ingyenes javak, beszerzésük ráfordításokat igényel. Az információk tehát értéket is képviselnek, felhasználásukkal javul a döntéshozók helyzete.
+
!Eredeti ár (E Ft)
 
+
!Objektum 1. helyezéseinek száma
Ettől eltér az eszköz-szempontú megközelítés. Az információ-eszköz költségmodell szervezeti szinten a következő elemeket tartalmazza: technológiai költség, az információ menedzsment technológiai költsége, csapat költsége, csapat hatékonysági vesztesége, információs eszközök értékvesztése, lehetőségi veszteségek.  
+
!Összpontszám
 
 
Egy másik, feldolgozási, beszerzési, keresési információ költségszerkezetnek leírására a Xerox PARC kutatóintézet által kidolgozott információfogyasztási elmélet szolgál alapul. A modell a fogyasztást, felhasználást állítja párhuzamba az élelemgyűjtés biológiai modelljével. Az adatszerkezetekből információ feldolgozásból, elvégzendő feladatokból költségszerkezeteket definiálnak és ezekhez határozzák meg az információ hozzáférési költségeket.
 
 
 
Egy harmadik, mezőgazdasági vállalkozás kereskedelmi költségeinek vizsgálatakor is felmerült az információszerzés költsége. Nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket előállító cég egy termékegységre eső információszerzés költségét vizsgálták, megállapítva a méretgazdaságosság hatását, közvetve bizonyítva ezzel azt, hogy a foglalkoztatottak számának hatása van az információ ráfordításra (Bailey és Brorsen, 1989.)
 
 
 
Visszatérve, általánosságban véve nem kis feladatot jelent a vállalatvezetőknek az, vajon mennyi ráfordítást áldozzanak üzleti információszerzésre.  
 
Keresési idő, elvesztett idő lehetőségi költsége stb.
 
Maga az elektronikus üzleti tevékenység (továbbiakban: e-business) magától értetődően alapvető erőforrásként használja fel az információt, azonban ennek mértéke pontosan nehezen mérhető. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:
 
 
 
• A versenytársakhoz képest, az egyes '''vállalati jellemzők''' mentén milyen az '''információ ráfordításunk''', mennyire arányos az egyes költségelemeket tekintve?
 
 
 
• A vállalati stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a '''döntéshozásban lényegesnek tartott egyes vállalati jellemzők''' (attribútumok) a versenytárs vállalatokkal történő összehasonlítás során '''milyen értékelést adnak a vállalkozásunkra''' nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (cégek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján '''költséghatékonyan költenek-e az információra''', vagy sem?
 
 
 
• Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek az információ költségét tekintve, azaz 1 Ft információ ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a vállalatközi összehasonlításban.
 
 
 
Ehhez a méréshez többféle módon közelíthetünk, többféle vállalati, tranzakciós jellemzőt is választhatunk az elemzéshez.
 
Vizsgálatomba nem a technikai jellemzőket veszem be – hagyományosan az e-readiness kérdéskör elemeit tartalmazza -, mert maga az e-business tevékenységre jellemzőbb az elektronikusan lebonyolított tranzakciók aránya, mint mondjuk az Internet sebessége. Ezzel nem azt sugallom, vagy állítom, hogy ne lenne komoly szerepe az információ költség tervezés folyamatában, hanem most a többi alakító tényezőkre fókuszálok, nevezetesen: '''1. cégjellemző, 2. vezető jellemző, 3. tranzakciós jellemzők.'''
 
Az így besorolt jellemző közvetlenül, vagy közvetetten hatással vannak/lehetnek az információ ráfordításra.
 
 
 
A JELENLEGI HELYZET ÉS ÉRTÉKELÉSE FEJEZETBEN OLYAN MEGOLDÁST IS! BE KELL MUTATNI, MELY A TANANYAGGAL VALÓ TALÁLKOZÁS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOT (BEST PRACTICE) MUTATJA BE. VAGYIS UGYANAZON TÁBLÁZATBÓL KELL UGYANARRA A KÉRDÉSRE VÁLASZT ADNI, UGYANAZON VÁLASZ-SABLONOK ALAPJÁN (TÚL SOK, ARÁNYOS, TÚL KEVÉS KÖLTÉS)...
 
 
 
 
 
MINDENT CSAK OTT KELL EMLÍTENI, AHOVÁ TARTOZIK ÉS CSAK EGYSZER!
 
 
 
 
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
 
 
 
''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''
 
 
 
Az objektumok és attribútumok számának megválasztását behatárolja maga a táblázatkezelő szoftver, amelynek SOLVER alkalmazása legfeljebb 10x10-es táblázatot képes kezelni.
 
 
 
Ennek kiküszöbölésére alkalmazható - jelen feladatban alkalmazni is kell, az eredmények az Excel tábla MyX munkalapján olvashatóak - a MyX módszer. Jelen elemzést ugyanazon merítési mátrix alapján 29 objektumra is elkészítettem, amelyet hamarosan ezen a linken olvashat a kedves érdeklődő.
 
 
 
Mivel összehasonlításról beszélünk, ezért célszerűnek tartom a hasonló nagyságrendű információ ráfordítást végző objektumokat egymással összehasonlítani. Nem szándékom tehát az elefánt és az egérke egy rajtvonalhoz állítása és "teljesítményének" mérése. A vizsgálatba tehát azokat az objektumokat részesítettem előnyben, amelyek információ ráfordításai hasonló nagyságrendűek.
 
 
 
További szempont volt a kiválasztáskor, hogy lehetőleg minél többféle attribútum érték kerüljenek be a vizsgálatba, azaz az I-IV. attribútumig a legkülönbözőbb értékekkel dolgozhassak. Ezt azért tartottam lényegesnek, hogy az egyes attribútumok sorrendisége a nagyobb variabilitás miatt kicsit "húzza a szét" a vizsgálati teret. Így pl. lehetőleg minden évből, minden tranzakciós %-ból kerüljön be minél többféle elem.
 
 
 
 
 
''A vizsgálatba való bevonás kizáró feltételeinek áttekintése''
 
 
 
Alapvető feltétel, hogy az egyes attribútumok mindegyike rendelkezzen értékkel. a Vizsgálati merítés 137 objektuma közül mindössze 49 olyan objektum volt, amely ezt a feltételt kielégítette. Minden olyan objektumot ki kellett zárnom, amelyik nem bonyolít elektronikus tranzakciókat (beszerzés, értékesítés), illetve amelyek nem adták meg az árbevételüket.
 
 
 
 
 
''Kiindulási adatok''
 
 
 
A kiindulási merítési adatbázis, amelyből az egyes objektumok és attribútumaik ki lettek válogatva a fentiek alapján, egy 49x25-ös mátrix, ebből készült el a vizsgált 6x5-ös mátrix.
 
 
 
 
 
 
 
'''Objektumok'''
 
 
 
30. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
 
34. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
 
35. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
 
58. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
 
74. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
 
97. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
 
 
 
'''Attribútumok'''
 
 
 
A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:
 
 
 
{||rules=cols border=1
 
 
 
 
 
!attribútum megnevezése
 
!mértékegység
 
!irány
 
 
 
 
|-
 
|-
| I. Internet használat első éve
+
|align="center"|Bútorbolt 1
| align="center" | év
+
|align="center"|220
| a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
+
|align="center"|0
 
+
|align="center"|17
 
|-
 
|-
| II. Vállalkozás mérete
+
|align="center"|Bútorbolt 2
| align="center" |
+
|align="center"|280
| a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
+
|align="center"|2
 
+
|align="center"|11
 
|-
 
|-
| III. E-innovátor attitűd
+
|align="center"|Bútorbolt 3
| align="center" | fokozat
+
|align="center"|215
| a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
+
|align="center"|0
 
+
|align="center"|15
 
|-
 
|-
| IV. Elektronikus értékesítés aránya
+
|align="center"|Bútorbolt 4
| align="center" | %
+
|align="center"|340
| a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
+
|align="center"|3
 
+
|align="center"|11
 
|-
 
|-
| V. Elektronikus beszerzés aránya
+
|align="center"|Bútorbolt 5
| align="center" | %
+
|align="center"|310
| a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
+
|align="center"|2
 +
|align="center"|17
 +
|}
  
 +
A fenti elemzés szerint a legtöbb 1. helyezést, azaz a meghatározott kritériumok alapján a legjobb választás a 4-es bútorbolt tálalószekrénye, bár az ára ennek a legmagasabb. Holtversenyben a 2. és 4. bútorbolt kapta a legkevesebb pontszámot, ami azt jelenti, hogy a választott kritériumok alapján (attribútumok) ez a kettő teljesíti leginkább az elvárt igényeimet.
  
|}
+
Összefoglalva elmondható, hogy az első helyezések tekintetében a 4. az összpontszám tekintetében pedig a 2. és 4. bútorbolt tálalószekrénye egyaránt a legjobb választás.
 +
Az így kapott eredmény még nem volt számomra megnyugtató, mert kételkedtem abban, hogy a legdrágább szekrények egyben a legmagasabb minőséget is jelentik.
  
 +
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
  
Célfüggvény: Üzleti információ vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.
+
Az objektív, összehasonlítható, számszerű értékre fordítható attribútumok kiválasztását hosszas tervezés előzte meg. Az egyes szempontok meghatározásához az alábbi kérdéseket fogalmaztam meg:
  
 +
#Hogyan, milyen felületre szeretek pakolni?
 +
#Meddig szeretném használni a szekrényt? (rövidtáv, hosszútáv)
 +
#Milyen mértékű lesz az igénybevétele, megengedhetem-e magamnak, hogy sérülékeny, vagy nehezen tisztítható legyen?
 +
#Milyen könnyen tudom hazaszállítani? (távolság és költség figyelembe vétele)
 +
#Vállal-e a gyártó garanciát? Ha igen, milyen időtartamra?
  
Az első, hogy '''melyik évben kapcsolódott a cég az Internetre'''. Ebben az összefüggésben az IKT technológiát – amelynek része az Internet - egyfajta technológiai innovációnak fogjuk fel. Az innováció adaptációjának egyik fontos ismérve az ún. első elfogadás, vagy első használat éve. Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a cég tényleg lényegesnek tartja az információt, áldoz is rá, hiszen az információkat olyan e-business tevékenység céljából használja fel, ami elektronikus tranzakciókat is tartalmaz. Minél korábban bevezeti tehát egy cég az Internetet, annál inkább tartja lényegesnek az e-business tevékenységet is, a bevezetés koraisága tehát mutatója az IKT innováció korai elfogadásának, adaptációjának.
+
A válaszok megfogalmazása után létrejöttek az összehasonlítás alapjául szolgáló kritériumok:
  
A '''cég mérete''' mindig együtt növekszik az e-business aktivitással is, már csak a méretből adódó belső és külső folyamatok adminisztrációja végett. A nagyobb méret nagyobb volumenű információ igénnyel jár együtt.
+
*Fiókok száma: mértékegysége db, minél több van a szekrényen, annál praktikusabban tudom elhelyezni a tárolandó dolgokat.
 +
*Anyag tartóssága: évben meghatározva, minél hosszabb, annál jobb.
 +
*Üvegfelületek nagysága: minél kevesebb van benne, annál könnyebben tisztítható, illetve kevésbé sérülékeny a bútor.
 +
*Távolság: a bútorbolt km-ben mért távolsága az otthonomtól, minél közelebb van, annál kedvezőbb szállítási költséggel számolhatok
 +
*Garancia ideje: minél hosszabb idejű garanciát vállal a gyártó a termékre, annál biztonságosabban költhetem el az erre szánt pénzösszeget.
  
Az '''e-innovátor attitűd''' azért lehet lényeges eleme a vizsgálatnak, mivel az e-business tevékenységre döntő befolyást gyakorló személyek voltak a válaszadók, komoly tényezője az ehhez szükséges hozzáállás. Ez egy teljesen szubjektív, attitűd jellemző, amely adott esetben mellette, vagy ellene hat a tranzakciók elterjedésének a normál üzletmenetben. Maga a vezetői döntés itt a vizsgálat igazi tárgya, azaz az attitűd jellemző itt egyfajta elektronikus-nem elektronikus üzletvitel orientáltságot mér. Az 1-es fokozat érték az azonnali bekapcsolódást jelenti, a 2-es érték a kivárást.
+
== Objektumok==
 +
*Bútorbolt 1
 +
*Bútorbolt 2
 +
*Bútorbolt 3
 +
*Bútorbolt 4
 +
*Bútorbolt 5
  
Az '''elektronikus tranzakciós''' jellemzők – '''beszerzés''' és '''értékesítés''' – a legkifejezőbbek a vizsgálatban. Ezek aránya, mértéke a cég összes beszerzéséhez és értékesítéséhez mérve mutatja, mennyire elkötelezett egy vállalkozás az e-business aktivitásban. Az aktivitás egyik alapvető eleme az ahhoz szükséges üzleti információ (marketing vagy logisztikai jellegű), amiért áldozatot hoz a haszon érdekében.
+
== Attribútumok==
  
Az '''üzleti információ vásárlására fordított összeg''' célfüggvény. Az a legfontosabb ráfordítás, amelyet az előbbiekben részletezett, objektumok között összehasonlításra kerülő, objektum attribútumok tevékenységek hatékony, sikeres működésére fordít a vállalkozás. Ez maga az üzleti értékkel bíró információ. Ez kerül célkeresztbe, ezt szeretné minimalizálni a döntéshozó. Olcsóbban hatékonyabbat.
+
*Fiókok száma (db): itt az a jó, ha minél nagyobb, azaz, minél több fiókja van a tálalószekrénynek; informatika nyelvén iránya 0, vagyis  minél nagyobb XI, annál nagyobb a tálaló értéke.
 +
*Anyag tartóssága (év):itt az a , ha minél tovább ugyanolyan minőségű lesz az anyag; informatika nyelvén iránya 0, vagyis minél nagyobb Xi, annál többet ér a bútor
 +
*Üvegfelületek nagysága(m2): itt az a jó, ha minél kevesebb felüleltű üveget kell tisztínai és ezáltal a sérülékenysége is csökken; informatika nyelvén iránya:1, vagyis minél kisebb Xi, annál többet ér a bútor
 +
*Távolság (km) itt az a jó, ha minél kevesebb kilométerre helyezkedik el az adott bútorbolt, hiszen a szállítási költség annál kevesebb; informatika nyelvén iránya:1, vagyis vagyis minél kisebb Xi, annál többet ér a bútor
 +
*Garancia ideje (év):itt az a jó, ha minél több év garanciát vállal a gyártó, mert annál biztonságosabb a pénz elköltése; informatika nyelvén iránya 0, vagyis vagyis minél nagyobb Xi, annál többet ér a bútor
  
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
  
Minden olyan '''vállalkozás döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az '''e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.'''
+
A feladat elsődleges célcsoportja saját magam vagyok, hiszen a döntést szerettem volna megkönnyíteni és racionalizáni. Másodsorban mindenki, aki bútorvásárlást tervez a jövőben, ötletet meríthet, hogy milyen szempontok fontosak számára a választás kapcsán.
  
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
  
Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket.
+
Hajlamos vagyok nagy értékű dolgok vásárlása kapcsán azt a gondolkodást követni, hogy a nagyobb ár feltétlenül magasabb minőséget is jelent. A minőséget itt ebben az esetben két oldalról közelítettem meg: egyrészt figyelembe vettem, hogy a bútor valóban minőségi anyagokból készüljön, másrészt a használatából adódó előnyök számomra milyen minőséget jelentenek.  
 
+
A példám hasznos lehet mindenkinek, akik szeretnek tudatosan vásárolni. Napjaink árudömpingjében nagy a kísértés és csapda veszélye, hogy számunkra haszontalan, nem megfelelő ár-érték arányú árukat vegyünk.
A feladat és annak megoldása egyfelől '''mintát''' próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba milyen attribútumokat vegyenek be a információ költségtervezéséhez.
 
Másfelől arról is képet ad, hogy a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve, az összehasonlításban résztvevő cégek (objektumok) szigorúan OBJEKTÍVEN nézve, milyen eredményesek  az e-business ráfordításuk költséghatékonyságában.
 
 
 
Tehát vizsgálva képet kapunk arról, hogy az egyes cégek '''információ ráfordítás költséghatékonysága''' az egyes vizsgálati jellemzők mentén mennyire tekinthető a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek.
 
 
 
Az alulértékelés költségtartalékok meglétét jelenti (nagyon takarékosan költöttek), a túlértékelés pedig az indokolatlan költekezést bizonyít(hat)ja.
 
 
 
A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
 
 
 
 
 
'''Összefoglalva:''' Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:
 
 
 
- vizsgált jellemzők és azok adekvát mivoltának értékelése, a választás helyességének visszaigazolása
 
 
 
- az egyes cégek közötti információ ráfordítási költekezési rangsor az attribútumok alapján
 
 
 
- a COCO függvény becsült értékeinek összehasonlítása a tény értékekkel (célfüggvény értékei)
 
  
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
+
'''Összefoglalva, számomra a várható hasszonssága a feladatnak az a forintban kifejezhető összeg, amit megtakarítok a legoptimálisabb választás eredményeként.''' Ez az összeg a legjobb esetben 125 E Ft lesz, de legkevesebb is 5 E Ft megtakarítás várható, amit a legnagyobb ár/legalacsonyabb ár és a 2. legalacsonyabb ár/legalacsonyabb ár számításokkal kapok.
 
 
Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
 
  
 
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
 
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
  
1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat)
+
#Objektumok meghatározása: bútorboltok sorszámmal történő ellátása, melyek egy-egy tálalószekrényt árulnak, mely a vásárlás kapcsán szóba jöhet
 
+
#Attribútumok meghatározása: ktitérium rendszer felállítása, objektív adatokra való lefordítása (fiókok száma, anyag tartóssága, üvegfelület nagysága, távolság, garancia ideje
2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)
+
#Cél kijelölése: a termék vásárlására fordított összeg minimalizálása
 
+
#Az adatok rendszerezése Excel táblában
3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása
+
#Kimutatás készítése objektum, attribútum, érték felhasználásáva
 
+
#Rangsor tábla elkészítése sorszám képlet segítségével.  
4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.
+
#Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)  
 
+
#Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
5. Pivot tábla elkészítése.
+
#Eredményhirdetés
 
 
6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.  
 
 
 
7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)  
 
 
 
8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
 
 
 
9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)
 
 
 
 
 
Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.
 
  
 
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
 
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
  
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
+
Az 1. és 3. bútorbolt tálalószekrényei holtversenyben első helyen végzett a többi becsült értékével összehasonlítva, őket követi az 5., majd a 4 és számomra a legkedvezőtlenebb döntés a 2. bútor választása lenne jelen kritériumok vizsgálatával.
 
+
A százalékos kimutatás azt mutatja meg, hogy a többi áruhoz viszonyítva mennyit ér a bútordarab. A példám esetében ez az jelenti, hogy az 1. és 3. bútorbolt a többihez viszonyítva 9%-kal több pénzt is kérhetne a tálalószekrényért.
- SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)
 
 
 
- Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban
 
 
 
- Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora
 
 
 
- Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
 
 
 
 
 
 
 
'''SOLVER  eredménye'''
 
 
 
A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:
 
 
 
 
 
{||rules=cols border=1
 
 
 
 
 
!cég sorszáma
 
!üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)
 
!COCO becslés (Y*)
 
!Különbség
 
!Ítélet (10%-os határ)
 
!% (eltérés)
 
  
 +
{|rules=rows border=1
 +
|+Eredmények
 +
!Objektumok
 +
!Eredeti ár (E Ft)
 +
!Eltérés %-ban
 +
!Solver által becsült összeg (E Ft)
 +
!A választás rangsora
 +
|-bgcolor="Aqua"
 +
|align="center"|Bútorbolt 1
 +
|align="center"|220
 +
|align="center"|109%
 +
|align="center"| 241
 +
|align="center"| 1.
 
|-
 
|-
| 30
+
|align="center"|Bútorbolt 2
| align="right" | 9 900 000
+
|align="center"|280
| align="right" | 18 999 999
+
|align="center"|86%
| align="right"| -8 999 999
+
|align="center"|241
| keveset költ
+
|align="center"|5.
| align="right"| -47,62%
+
|-bgcolor="Aqua"
 
+
|align="center"|Bútorbolt 3
 +
|align="center"|215
 +
|align="center"|109%
 +
|align="center"|234
 +
|align="center"|1.
 
|-
 
|-
| 34
+
|align="center"|Bútorbolt 4
| align="right"| 19 800 000
+
|align="center"|340
| align="right"| 18 899 999
+
|align="center"|95%
| align="right"| 900 001
+
|align="center"|321
| arányos ráfordítás
+
|align="center"|4.
| align="right"| 4,76%
 
 
 
 
|-
 
|-
| 35
+
|align="center"|Bútorbolt 5
| align="right"| 27 000 000
+
|align="center"|310
| align="right"| 18 899 999
+
|align="center"|106%
| align="right"| 8 100 001
+
|align="center"|329
| sokat költ
+
|align="center"|3.
| align="right"| 42,86%
 
 
 
|-
 
|bgcolor="#FF8C00"| 58
 
| align="right"| 2 500 000
 
| align="right"| 35 749 999
 
| align="right"| -33 249 999
 
| keveset költ
 
| align="right"| -93,01%
 
 
 
|-
 
| 74
 
| align="right"| 69 800 000
 
| align="right"| 35 749 999
 
| align="right"| 35 250 001
 
| sokat költ
 
| align="right"| 93,01%
 
 
 
|-
 
| 97
 
| align="right"| 30 630 000
 
| align="right"| 30 629 998
 
| align="right"| 2
 
| arányos ráfordítás
 
| align="right"| 0,00%
 
 
 
 
|}
 
|}
 
 
A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.
 
A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
 
 
• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
 
 
• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke:  A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
 
 
 
A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.
 
 
 
'''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''
 
 
Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.
 
A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
 
 
az internet használat első éve  13,23%,
 
 
a cég mérete                    36,60%,
 
 
az e-innovátor attitűd          15,01%,
 
 
az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  8,79%
 
 
arányban járultak hozzá.
 
 
 
Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
 
 
az internet használat első éve  25,94%,
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  25,94%.
 
 
 
Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor'''
 
 
A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)
 
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
 
1. cég mérete
 
 
2. az internet használat első éve
 
 
3. az elektronikus beszerzés aránya
 
 
4. az elektronikus értékesítés aránya
 
 
5. az e-innovátor attitűd.
 
 
 
 
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''
 
 
Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)
 
Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya.
 
 
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
 
1. elektronikus értékesítés aránya
 
 
2. internet használatának első éve
 
 
3. e-innovátor attitűd
 
  
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
  
Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.
+
A példából kiderült, hogy az öt bútorbolt közül a 2. bolt árképzése tér el jelentősen a többiétől. Bár ár szerint a középmezőnyben helyezkedik el, de ha az ár-érték arányt vizsgálom, akkor a legrosszabb választás. Ebből kifolyólag ajánlom mindazoknak a feltöltött táblázat saját példára való átültetését, akik a jövőben nagy értékű dolgot szeretnének vásárolni. A kritériumokkal, azok rangsorolásával és a Solver többszöri lefuttatásával elkerülhetőek lesznek az anyagi szempontból rossz választások.
 
 
Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.
 
 
 
A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
 
 
 
Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.
 
 
 
Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
 
 
 
 
 
I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
 
 
 
II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
 
 
 
III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
 
 
 
 
 
Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
 
 
 
Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.
 
 
 
Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek.
 
Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben?
 
Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat.  
 
Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?
 
 
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''
 
 
 
Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.
 
 
 
 
 
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''
 
 
 
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
 
 
 
A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.
 
 
 
A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb.
 
Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
 
 
 
  
 
'''GYŐZTES hirdetése'''
 
'''GYŐZTES hirdetése'''
  
Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.
+
Mivel a cél a minél nagyobb összegű megtakarítás volt a minőségi szempontok figyelembe vételével, ezért jelen feladatban a 3. bútorbolt tálalószekrénye bizonyul a legjobb választásnak.
  
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
  
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
+
A fentiekben levezetett számítások szerint, ha a fenti öt tálalószekrény közül azt választom, melyet a Solver költségminimalizása szerint a legjobbnak becsült, akkor a személyes hasznom ebből '''minimum 5000 Ft, maximum 125 000 Ft megtakarítás''' lehet.
 
 
Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.
 
Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.
 
 
 
Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.
 
 
 
Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.
 
 
 
Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:
 
 
 
 
 
1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?
 
 
 
2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?
 
 
 
3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?
 
 
 
 
 
Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.
 
 
 
Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).
 
 
 
Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.
 
 
 
  
 
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
 
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
  
'''Felhasznált irodalom'''
+
'''Elektronikus:'''
 
 
Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.
 
 
 
Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.
 
 
 
Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés
 
 
 
Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.
 
 
 
Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.
 
 
 
Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
 
 
 
Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.
 
 
 
Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
 
 
 
''Elektronikus:''
 
 
 
Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)
 
 
 
Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)
 
  
 +
Miau Wiki:Projekt-portál. https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l
  
 +
Szerkesztéshez:
 +
# https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Szerkeszt%C3%A9s#Ikonsor
 +
# http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Hogyan_haszn%C3%A1ld_a_t%C3%A1bl%C3%A1zatokat
  
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A lap jelenlegi, 2012. május 14., 08:38-kori változata

Ide kerül a bútor cikkem.

Forrás

A letölthető excel URL-je: http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/butor.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Tálalószekrények ár/teljesítmény vizsgálata hasonlóságelemzéssel

A feladat előtörténete

A feladatot a jelenleg aktuális magánéleti helyzetem ihlette. Költözés után egy üres házban sokat gondolkozom azon, hogy vajon milyen stílusú, formájú, anyagú bútort válasszak, amit vélhetően egy életen keresztül használok majd. A választás nem könnyű, hiszen a bútorboltok kínálata nagyon nagy, akciók százaival találkozom naponta. A legtöbb bútor reklámjában azzal az ígérettel kecsegtetnek, hogy megvásárlása esetén a lehető legjobban járok vele. Először is megfogalmaztam azokat a szempontokat, amelyek fontosak számomra a bútor kiválasztásánál.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Több bútorbolt tálalószekrény-kínálatának online, illetve személyes vizsgálata után, kiválasztottam ötöt, amelyek közül mindegyik illik a majdani étkező stílusához és az áraik beleférnek az erre szánt keretbe. Az öt bútordarab előzetes kiválasztása elsősorban érzelmi alapon, azaz a "melyek tetszenek a legjobban?" kérdés megválaszolásával történt. Mivel áraik között viszonylag nagy szórás van és számomra nem mindegy, hogy mennyit tudok spórolni a bútorvásárlás alkalmával, objektív szempontok alapján összehasonlítottam a szekrényeket. Az objektumok (tálalószekrények) attribútumainak egyenkénti rangsorának vizsgálata megmutatja, hogy az egyes tálalószekrények a rangsorok alapján maximum 25 pontot kaphatnak (5X5 pont, azaz, mind az 5 attribútum esetében az utolsó, azaz az 5.sorszámot kapja); legkevesebb 5 pontot érhetnek el (5X1 pont, azaz mind az 5 attribútum esetében 1. rangsort ért el). A legoptimálisabb választás az lehet, amelyik a legkevesebb pontot érte el, hiszen, minél magasabb helyezést ért el a bútor az attribútumok vizsgálatánál, annál kevesebb pontot kapott. Másrészről, ha a pontokat úgy vizsgálom, hogy melyik tálalószekrény kapott a legtöbb 1. helyezést, szintén fel lehetett állítani egy rangsort. Az alábbi táblázat összefoglalja a kétféle megközelítés eredményeit.

Rangsorolás pontszámok és 1. helyezések száma szerint
Objektumok Eredeti ár (E Ft) Objektum 1. helyezéseinek száma Összpontszám
Bútorbolt 1 220 0 17
Bútorbolt 2 280 2 11
Bútorbolt 3 215 0 15
Bútorbolt 4 340 3 11
Bútorbolt 5 310 2 17

A fenti elemzés szerint a legtöbb 1. helyezést, azaz a meghatározott kritériumok alapján a legjobb választás a 4-es bútorbolt tálalószekrénye, bár az ára ennek a legmagasabb. Holtversenyben a 2. és 4. bútorbolt kapta a legkevesebb pontszámot, ami azt jelenti, hogy a választott kritériumok alapján (attribútumok) ez a kettő teljesíti leginkább az elvárt igényeimet.

Összefoglalva elmondható, hogy az első helyezések tekintetében a 4. az összpontszám tekintetében pedig a 2. és 4. bútorbolt tálalószekrénye egyaránt a legjobb választás. Az így kapott eredmény még nem volt számomra megnyugtató, mert kételkedtem abban, hogy a legdrágább szekrények egyben a legmagasabb minőséget is jelentik.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektív, összehasonlítható, számszerű értékre fordítható attribútumok kiválasztását hosszas tervezés előzte meg. Az egyes szempontok meghatározásához az alábbi kérdéseket fogalmaztam meg:

  1. Hogyan, milyen felületre szeretek pakolni?
  2. Meddig szeretném használni a szekrényt? (rövidtáv, hosszútáv)
  3. Milyen mértékű lesz az igénybevétele, megengedhetem-e magamnak, hogy sérülékeny, vagy nehezen tisztítható legyen?
  4. Milyen könnyen tudom hazaszállítani? (távolság és költség figyelembe vétele)
  5. Vállal-e a gyártó garanciát? Ha igen, milyen időtartamra?

A válaszok megfogalmazása után létrejöttek az összehasonlítás alapjául szolgáló kritériumok:

  • Fiókok száma: mértékegysége db, minél több van a szekrényen, annál praktikusabban tudom elhelyezni a tárolandó dolgokat.
  • Anyag tartóssága: évben meghatározva, minél hosszabb, annál jobb.
  • Üvegfelületek nagysága: minél kevesebb van benne, annál könnyebben tisztítható, illetve kevésbé sérülékeny a bútor.
  • Távolság: a bútorbolt km-ben mért távolsága az otthonomtól, minél közelebb van, annál kedvezőbb szállítási költséggel számolhatok
  • Garancia ideje: minél hosszabb idejű garanciát vállal a gyártó a termékre, annál biztonságosabban költhetem el az erre szánt pénzösszeget.

Objektumok

  • Bútorbolt 1
  • Bútorbolt 2
  • Bútorbolt 3
  • Bútorbolt 4
  • Bútorbolt 5

Attribútumok

  • Fiókok száma (db): itt az a jó, ha minél nagyobb, azaz, minél több fiókja van a tálalószekrénynek; informatika nyelvén iránya 0, vagyis minél nagyobb XI, annál nagyobb a tálaló értéke.
  • Anyag tartóssága (év):itt az a jó, ha minél tovább ugyanolyan minőségű lesz az anyag; informatika nyelvén iránya 0, vagyis minél nagyobb Xi, annál többet ér a bútor
  • Üvegfelületek nagysága(m2): itt az a jó, ha minél kevesebb felüleltű üveget kell tisztínai és ezáltal a sérülékenysége is csökken; informatika nyelvén iránya:1, vagyis minél kisebb Xi, annál többet ér a bútor
  • Távolság (km) itt az a jó, ha minél kevesebb kilométerre helyezkedik el az adott bútorbolt, hiszen a szállítási költség annál kevesebb; informatika nyelvén iránya:1, vagyis vagyis minél kisebb Xi, annál többet ér a bútor
  • Garancia ideje (év):itt az a jó, ha minél több év garanciát vállal a gyártó, mert annál biztonságosabb a pénz elköltése; informatika nyelvén iránya 0, vagyis vagyis minél nagyobb Xi, annál többet ér a bútor

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat elsődleges célcsoportja saját magam vagyok, hiszen a döntést szerettem volna megkönnyíteni és racionalizáni. Másodsorban mindenki, aki bútorvásárlást tervez a jövőben, ötletet meríthet, hogy milyen szempontok fontosak számára a választás kapcsán.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Hajlamos vagyok nagy értékű dolgok vásárlása kapcsán azt a gondolkodást követni, hogy a nagyobb ár feltétlenül magasabb minőséget is jelent. A minőséget itt ebben az esetben két oldalról közelítettem meg: egyrészt figyelembe vettem, hogy a bútor valóban minőségi anyagokból készüljön, másrészt a használatából adódó előnyök számomra milyen minőséget jelentenek. A példám hasznos lehet mindenkinek, akik szeretnek tudatosan vásárolni. Napjaink árudömpingjében nagy a kísértés és csapda veszélye, hogy számunkra haszontalan, nem megfelelő ár-érték arányú árukat vegyünk.

Összefoglalva, számomra a várható hasszonssága a feladatnak az a forintban kifejezhető összeg, amit megtakarítok a legoptimálisabb választás eredményeként. Ez az összeg a legjobb esetben 125 E Ft lesz, de legkevesebb is 5 E Ft megtakarítás várható, amit a legnagyobb ár/legalacsonyabb ár és a 2. legalacsonyabb ár/legalacsonyabb ár számításokkal kapok.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

  1. Objektumok meghatározása: bútorboltok sorszámmal történő ellátása, melyek egy-egy tálalószekrényt árulnak, mely a vásárlás kapcsán szóba jöhet
  2. Attribútumok meghatározása: ktitérium rendszer felállítása, objektív adatokra való lefordítása (fiókok száma, anyag tartóssága, üvegfelület nagysága, távolság, garancia ideje
  3. Cél kijelölése: a termék vásárlására fordított összeg minimalizálása
  4. Az adatok rendszerezése Excel táblában
  5. Kimutatás készítése objektum, attribútum, érték felhasználásáva
  6. Rangsor tábla elkészítése sorszám képlet segítségével.
  7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)
  8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
  9. Eredményhirdetés

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az 1. és 3. bútorbolt tálalószekrényei holtversenyben első helyen végzett a többi becsült értékével összehasonlítva, őket követi az 5., majd a 4 és számomra a legkedvezőtlenebb döntés a 2. bútor választása lenne jelen kritériumok vizsgálatával. A százalékos kimutatás azt mutatja meg, hogy a többi áruhoz viszonyítva mennyit ér a bútordarab. A példám esetében ez az jelenti, hogy az 1. és 3. bútorbolt a többihez viszonyítva 9%-kal több pénzt is kérhetne a tálalószekrényért.

Eredmények
Objektumok Eredeti ár (E Ft) Eltérés %-ban Solver által becsült összeg (E Ft) A választás rangsora
Bútorbolt 1 220 109% 241 1.
Bútorbolt 2 280 86% 241 5.
Bútorbolt 3 215 109% 234 1.
Bútorbolt 4 340 95% 321 4.
Bútorbolt 5 310 106% 329 3.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A példából kiderült, hogy az öt bútorbolt közül a 2. bolt árképzése tér el jelentősen a többiétől. Bár ár szerint a középmezőnyben helyezkedik el, de ha az ár-érték arányt vizsgálom, akkor a legrosszabb választás. Ebből kifolyólag ajánlom mindazoknak a feltöltött táblázat saját példára való átültetését, akik a jövőben nagy értékű dolgot szeretnének vásárolni. A kritériumokkal, azok rangsorolásával és a Solver többszöri lefuttatásával elkerülhetőek lesznek az anyagi szempontból rossz választások.

GYŐZTES hirdetése

Mivel a cél a minél nagyobb összegű megtakarítás volt a minőségi szempontok figyelembe vételével, ezért jelen feladatban a 3. bútorbolt tálalószekrénye bizonyul a legjobb választásnak.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások szerint, ha a fenti öt tálalószekrény közül azt választom, melyet a Solver költségminimalizása szerint a legjobbnak becsült, akkor a személyes hasznom ebből minimum 5000 Ft, maximum 125 000 Ft megtakarítás lehet.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l

Szerkesztéshez:

  1. https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Szerkeszt%C3%A9s#Ikonsor
  2. http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Hogyan_haszn%C3%A1ld_a_t%C3%A1bl%C3%A1zatokat