A lap 2012. május 12., 17:31-kori változata (lapforrás) Gom (vitalap | szerkesztései) ← Régebbi szerkesztés		A lap jelenlegi, 2012. május 18., 13:02-kori változata (lapforrás) Gom (vitalap | szerkesztései) (→‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA))
(123 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor:		1. sor:
		+	=Forrás=
		+	http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/stressz3.xls
		+	=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
		+	A szakdolgozatom címe: A stressz kiváltó okai a tanulók körében
		+	Vajon a felsőoktatásban tanuló diákok stressz állapotát befolyásolja-e a szülőkkel való kapcsolat, az iskolai terhelés, valamint a dolgozatírással és szóbeli feleléssel kapcsolatos tényezők?
−	Tartalomjegyzék	+	=A feladat előtörténete=
−	[elrejtés] 1 Forrás
−	2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
−	3 A feladat előtörténete
−	4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
−	5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) 5.1 Objektumok (sorok)
−	5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
−
−	6 A feladat által érintett célcsoportok
−	7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
−	8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
−	9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
−	10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
−	11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
−	12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
−	13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
−
−	[szerkesztés] Forrás	+	A stressz mindig is része volt életünknek. Nemcsak Magyarországon, de az egész világban problémákat okoz, ha nem tudjuk megfelelően kezelni azt. A hétköznapjaink része, mégis viszonylag keveset tudunk róla.
−		+	A dolgozatom kutatásának célja, hogy felmérjem a felsőoktatásban tanuló diákok körében, hogy mi okozhatja a stresszt.
−	http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/stressz.xlsx	+	Az iskolában a tanárok gyakran tapasztalják a feszültség, szorongás különböző jegyeit a diákokon. Az iskola minden diáknak egyaránt kihívást jelent. Elképzelhető-e az, hogy valaki örömmel tanul? Éppen ezért szeretnék a témával foglalkozni. Kideríteni, hogy miként lehet megelőzni és kezelni, ugyanis a hatékony kezelés esetén a stressz ösztönző erőként működik.
−	[szerkesztés] A tervezett alkalmazás/megoldás címe	+	=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
−		+
−	Magyarország stresszhelyzete	+
		+	Ha sosem találkozom ezzel a témával, akkor a saját tapasztalataimat figyelembe véve, valamint a Magyarországon tanuló felsőoktatásban résztvevő diákok átlagos eredményeihez képest viszonyítottam volna a felvetést. Melyben azt gondolnám, hogy az eredmények átlagosan magas értékeket mutatnak, ezáltal azt hinném, hogy a diákok többsége stresszes a mindennapok során az iskolában.
		+	A szakértők becslése szerint minden második tanulót iskolai stressz gyötör. A felsőoktatásban a diákok túlterheltnek érzik magukat, félnek a következő zárthelyi dolgozattól és vizsgától, valamint túl soknak találják a követelményeket.
		+
		+	Ösztönösen ahhoz, hogy megoldást kapjak, a kérdőívembe szereplő adatokat táblázatba foglaltam volna. Külön oszlopokba feltüntetve a kitöltők számát név nélkül, és a 13 kérdésben foglalt álláspontjukat; a szülőkkel való kapcsolatuk, az iskolai terheléssel kapcsolatosan, a dolgozatírással és a szóbeli feleléssel kapcsolatosan. Az átlagos eredményeket hasonlítottam volna össze minden egyes objektum esetén.
		+	Két lehetséges eredmény születhet ez a fajta megoldás által. Az egyik az, ha nagyobb skála értékeket jelölt a tanuló (az átlaga 2,5 fölötti), akkor stresszes. A másik pedig, ha kisebb skála értékeket jelölt a tanuló (az átlaga 2,5 alatti), akkor nem stresszes.
		+
		+	Az általam megkérdezett felsőoktatásban tanulók stressz állapotának jelenlegi helyzete saját kutatás alapján:
		+
		+	https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/F%C3%A1jl:Tanuloi_stressz.png
		+
		+	* A1 tanuló: stresszes (átlag érték: 3,2)
		+
		+	* A2 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,5)
		+
		+	* A3 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2,2)
		+
		+	* A4 tanuló: stresszes (átlag érték: 2,7)
		+
		+	* A5 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2,1)
		+
		+	* A6 tanuló: stresszes (átlag érték: 3,1)
		+
		+	* A7 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,6)
		+
		+	* A8 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2,4)
		+
		+	* A9 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,6)
		+
		+	* A10 tanuló: stresszes (átlag érték: 3)
		+
		+	* A11 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,3)
		+
		+	* A12 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,8)
		+
		+	* A13 tanuló: stresszes (átlag érték: 3,1)
		+
		+	* A 14 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,9)
		+
		+	* A15 tanuló: stresszes (átlag érték: 3)
		+
		+	* A16 tanuló: stresszes (átlag érték: 2,8)
		+
		+	* A17 tanuló: nem megállapítható a stressz állapota (átlag érték: 2,5)
		+
		+	* A18 tanuló: stresszes (átlag érték: 4)
		+
		+	* A19 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2,3)
		+
		+	* A20 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2)
		+
		+	* A21 tanuló: stresszes (átlag érték: 2,6)
		+
		+	* A22 tanuló: stresszes (átlag érték: 3,7)
		+
		+	* A23 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2,2)
		+
		+	* A24 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2,4)
		+
		+	* A25 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2)
		+
		+	* A26 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,3)
		+
		+	* A27 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,9)
		+
		+	* A28 tanuló: stresszes (átlag érték: 3)
		+
		+	* A29 tanuló: stresszes (átlag érték: 2,3)
		+
		+	* A30 tanuló: stresszes (átlag érték: 3,3)
		+
		+	=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
		+
		+	A vizsgálat során használt adatvagyont magyarországi felsőoktatásban tanuló diákok válaszaiból kaptam meg véletlenszerű számgenerátorral. A tanulók 1-5 fokú skálán adhatták meg a válaszaikat.
		+
		+	* Az 1-es érték a nem okoz kellemetlenséget, feszültséget.
		+	* A 2-es érték a kis mértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
		+	* A 3-as érték a közepes mértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
		+	* A 4-es érték a nagymértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
		+	* Az 5-ös érték a rendkívül nagymértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
		+
		+	A megoldáshoz fel kellett dolgoznom a kérdőívem, melyben 30 főt kérdeztem meg a szülőkkel való kapcsolatról, az iskolai terhelésről, a dolgozatírással, valamint a szóbeli feleléssel kapcsolatban.
−	[szerkesztés] A feladat előtörténete
−
−	Azért választottam ezt a témát, mert a szakdolgozatomban a stresszel foglalkoztam és szerettem volna megtudni, hogy Magyarország hol áll a többi országhoz képest.
−
−	[szerkesztés] A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
−
−	Nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzéssel, akkor ugyanígy az adatokat összeszedtem volna és egy táblázatba raktam volna. Majd úgy néztem volna végeredmény, hogy kiszámolom az adatok minimumát és maximumát és végül az átlagot. Azután megnézem, azokkal az adatokkal amiket megkaptam,hogy Magyarországnak milyen adatai vannak.
−
−	[szerkesztés] A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
−
−	Az adataimat melyek megtalálhatók a táblázatban az Eurostaton kerestem meg. Az adatokat 20 országra bontva kerestem meg. Minden országhoz 2001-2004-ig kerestem adatokat, viszont nem minden évhez találtam adatot.
−
	Nehézségek:		Nehézségek:
−	Nem minden ország éveihez lehetett találni adatot az Eurostat szerverén.	+	* nem minden válasz rejtheti a valóságot, hisz a tanulók az adott pillanatban azt jelöltek, amit gondoltak a skálán
		+	* nem minden racionális, idegondolható tanulót tudtam megkérdezni az eredmények érdekében
		+
		+	==Objektumok (sorok)==
		+
		+	1. A1
		+
		+	2. A2
		+
		+	3. A3
		+
		+	4. A4
		+
		+	5. A5
		+
		+	...
		+
		+	30. A30
		+
		+	==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
		+
		+	Irányelv: 0 = annál nagyobb az esély a stressz állapotára, minél nagyobb az oszlop értéke
		+
		+
		+	1. X1: Otthoni vagy családi problémák, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
		+
		+	2. X2: A szülőkkel vagy lakótársakkal lévő konfliktus, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
		+
		+	3. X3: Szabadidőben a szülők vagy lakótársak követelései, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
		+
		+	4. X4: A tanárral vagy a csoporttársakkal való lépéstartás az iskolai munkában, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
		+
		+	5. X5: A vizsgaidőszak megterhelése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
		+
		+	6. X6: Az órarendben lévő sok nehéz tárgy egymás után, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
		+
		+	7. X7: A tanárok túl sok plusz feladatot követelnek, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
		+
		+	8. X8: A szorgalmi időszak megterhelése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
		+
		+	9. X9: A nehéz iskolai feladatok, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
		+
		+	10. X10: A dolgozatírásnál lévő feladatok nem értése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
		+
		+	11. X11: A dolgozatban nehezek a feladatok, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
		+
		+	12. X12: A vizsgáknál lévő (szóbeli vagy írásbeli vizsga) bizonytalanság, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
		+
		+	13. X13: A vizsgákon való szóbeli felelés kellemetlensége, irányelv: 0 (skála érték 1<5)
		+
		+	14. Becslés
		+
		+	15. Tény+0
		+
		+	16. Delta
		+
		+	17. Delta/Tény
		+
		+	18. Ellenőrzés
		+
		+	=A feladat által érintett célcsoportok=
		+
		+	Azokat a személyeket és intézményeket soroltam ide, akiknek rajtam kívül, mivel elsősorban számomra nyújt levonható következtetéseket a szakdolgozatom elemzését illetően, a következők számára még hasznosak lehetnek az eredmények:
		+
		+	Célcsoport lehet továbbá:
		+
		+	* Felsőoktatás intézményeinek tanárai
		+
		+	* Felsőoktatásban tanuló diákok
		+
		+	* Felsőoktatásban tanuló diákok szülei
		+
		+	* Diák pszichológusok
		+
		+	=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
		+
		+	Számomra azért lenne elsősorban hasznos, mert a kérdéseimre beérkező válaszok alapján vonok le következtetést a szakdolgozatomban. Ha minél eredményesebbek az adatok, annál inkább emeli a szakdolgozat értékét. A felsőoktatás diákjai számára is tanulságos eredményeket vázol fel a tanulói stressz állapotról. A tanárok és szülők számára is hasznos eredményeket vázol fel a felsőoktatásban tanuló diákok stressz állapotáról. Nem első sorban a pszichológusok számára is képet ad arról, hogy a diákok milyen mértékben stresszesek a felsőoktatásban. Az eredmények által segíteni lehet a diákokat a stressz leküzdésében, ennek értelmében tanácsokat is lehet számukra nyújtani.
		+
		+	További hasznosságok:
		+
		+	Az értékelés lehet ösztönös, intuíciókra alapozó szakértői vélemény alapján (nem lesz pontos a végeredmény, sok időt vesz igénybe):
		+
		+	* Adatok begyűjtése a diákoktól 180 perc
		+	* Táblázatok készítése 60 perc
		+	* Libre Office ingyenes használata az átlagszámításhoz 30 perc
		+	* Szakértői véleményalkotás 60 perc
		+	* Egy irodai dolgozó átlagos órabére 1800 Ft
		+	* Órabér ebben az esetben összesen: 9900 Ft
		+	* Statáriális bíróság működése 60 perc (+20000 Ft)
		+	* Alternatív szakértői vélemények kikérése 120 perc (+150000 Ft)
		+	* Összes idő: 510 perc Költség: 185300 Ft
		+
		+	Az értékelés történhet hasonlóságelemzés készítésével (pontos, objektív, gyors kb. 180 perc):
		+
		+	* Az elemzési eszközök és keretrendszerek rendelkezésemre állnak (0 Ft)
		+	* Egy irodai dolgozó átlagos órabére 1800 Ft
		+	* Összesen ebben az esetben: 5400 Ft
		+	* Adatgyűjtés tudatosan, saját kutatásból 120 perc, (0 Ft)
		+	* Tanulási minta előkészítése: 15 perc (0 Ft)
		+	* Modellezés 15 perc (0 Ft)
		+	* Szakvélemény megformálása 30 perc
		+	* Direkt és inverz modellek futtatása
		+	* Összes idő: 180 perc és 45300 Ft.
		+
		+	140000 Ft reményében kezdem meg a tananyag alkalmazását.
		+
		+	=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
		+
		+	Első lépések:
		+
		+	1. a téma kiválasztása
		+
		+	2. kérdőív értékeinek elemzése
		+
		+	Táblázat elkészítése:
		+
		+	3. az objektumok meghatározása (felsőoktatásban tanuló diákok véletlenszerű számgenerátorral)
		+
		+	4. az attribútumok meghatározása (X1, X2, X3, X4, X5, X6, X7, X8, X9, X10, X11, X12, X13, Y)
		+
		+	5. a számadatok felvitele a táblázatba
		+
		+	Adatmanipuláció:
		+
		+	1. iránymeghatározás
		+
		+	2. rangsorolás
		+
		+	3. logikai függvény használata
		+
		+	=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
		+
		+	A COCO táblázat szemlélteti a végső eredményeket.
		+
		+	Összesen 2 válaszadónál jelent meg nem hiteles eredmény, a többi esetben hiteles.
		+
		+	Az eredmények alapján a 30 tanuló közül összesen 13 diák stresszes.
		+
		+	Az eredmények alapján a 30 tanuló közül összesen 15 diák nem stresszes.
		+
		+	Az eredmények alapján a 30 tanuló közül összesen 2 diáknál nem lehetett megállapítani, hogy stresszes vagy nem stresszes.
		+
		+
		+	Az eredmények értelmezésének rövid leírása:
		+
		+	A COCO táblázatban a Tény+0 (forrás xls: munka1, P104-P133)= 1000, amelyhez viszonyítva határoztam meg az eredményeket.
		+
		+	Azok a tanulók, akiknek a Becslés értéke (forrás xls: munka1, O104-O133) 1000 alatt volt, azok nem stresszesek, és azon tanulók, akik Becslés értékei 1000 fölött voltak, azok stresszesek.
		+
		+	A 2 tanuló esetében, ahol nem hiteles eredménnyel találkozunk nem lehet eldönteni, hogy stresszes vagy nem stresszes, mert a Becslés érték túlságosan is az 1000-hez közelít.
		+
		+
		+	Ösztönös értékelés és számítás eredménye:
		+
		+	* A1 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1085; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló '''stresszes'''.
		+
		+	* A2 tanuló: hiteles, becslés értéke: 893,8; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
		+
		+	* A3 tanuló: hiteles, becslés értéke: 977,4; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
		+
		+	* A4 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1035,7; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló '''stresszes'''.
		+
		+	* A5 tanuló: hiteles, becslés értéke: 976,4; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
		+
		+	* A6 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1078,5; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló '''stresszes'''.
		+
		+	* A7 tanuló: hiteles, becslés értéke: 931,6; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
		+
		+	* A8 tanuló: hiteles, becslés értéke: 994,3; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
		+
		+	* A9 tanuló: hiteles, becslés értéke: 898,2; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
		+
		+	* A10 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1076,5; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló '''stresszes'''.
		+
		+	* A11 tanuló: hiteles, becslés értéke: 885,8; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
		+
		+	* A12 tanuló: hiteles, becslés értéke: 918,7; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
		+
		+	* A13 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1065,5; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló '''stresszes'''.
		+
		+	* A 14 tanuló: hiteles, becslés értéke: 933,6; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
		+
		+	* A15 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1083; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló '''stresszes'''.
−	Kitudjam szűrni azokat az országokat és éveket, melyekhez nem találtam adatokat, ott Autószűrést végeztem el.	+	* A16 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1052,6; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló '''stresszes'''.
−
		+	* A17 tanuló: nem hiteles, becslés értéke: 1012,8; '''nem megállapítható a stressz állapota''', mivel a becslés értéke túlságosan is a Tény+0=1000 felé közelít.
		+	* A18 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1107,9; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló '''stresszes'''.
−	[szerkesztés] Objektumok (sorok)	+	* A19 tanuló: hiteles, becslés értéke: 996,8; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
−
−	AT2001
		+	* A20 tanuló: hiteles, becslés értéke: 947,5; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
		+	* A21 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1017,2; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló '''stresszes'''.
−	[szerkesztés] Attribútumok (X, Y oszlopok)	+	* A22 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1108,4; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló '''stresszes'''.
−
−	Y=stress index
−	X1=\Demographic Statistics\Population And Area\Annual Average Population By Sex\Total\	+	* A23 tanuló: nem hiteles, becslés értéke: 1001,8: '''nem megállapítható a stressz állapota''', mivel a becslés értéke túlságosan is a Tény+0=1000 felé közelít.
−
−	X2=\Demographic Statistics\Population Change\Births And Deaths\Crude Death Rate\
−
−	X3=I/B
−	X4=J/B	+	* A24 tanuló: hiteles, becslés értéke: 991,9; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
−	X5=Death due to cancer, by sex	+	* A25 tanuló: hiteles, becslés értéke: 955; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
−	X6=Death due to alcoholic abuse, by sex	+	* A26 tanuló: hiteles, becslés értéke: 883,3; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
−	X7=Suicide death rate, by age group - Total	+	* A27 tanuló: hiteles, becslés értéke: 928,6; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló '''nem stresszes'''.
−	[szerkesztés] A feladat által érintett célcsoportok	+	* A28 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1060,1; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló '''stresszes'''.
−
−	Olyan személyek, intézmények melyeknek fontos, hogy foglalkozzanak a stresszel:
−	Iskolák	+	* A29 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1018,7; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló '''stresszes'''.
−	Egészségügyi szakértők	+	* A30 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1084; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló '''stresszes'''.
−	Pszichológusok	+	=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
−	Pszichiáterek	+	Az elemzés alapján láthatóvá vált, hogy ki az aki stresszes vagy nem stresszes a felsőoktatás tanulói közül. A becslések számadata szerint az A22-es tanuló volt a legstresszesebb, és az A26-os tanuló volt az, aki leginkább nem stresszes. A számított eredmény lett a végleges döntés a stressz állapotának meghatározására, mert az pontosabb, gyorsabb, ellenőrizhető, és tényleges számításokkal bizonyítható. Ezzel ellentétben az ösztönös értékelésnél az ösztöneinkre, intuíciónkra hallgatva hozunk döntést, ami nem bizonyítható számított és pontos adatokkal, nem ellenőrizhető, és végezetül nehezen indokolható.
−	Orvosok	+	=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
−	[szerkesztés] A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság	+	A véleményem az, hogy a tananyag szerinti eljárás a leginkább célravezető megoldás a kérdés felvetésénél, mert az elemzés során pontosan és jól látható a tanulók stressz állapota. Időben ez az eljárás sokkal gazdaságosabb és gyorsabb. Objektíven láthatóak a tanulók egyes kérdésre adott válaszai az elemzés által. Könnyebben lehet egy-egy felsőoktatásban tanuló diáknak segítséget nyújtani, hogy ne legyenek stresszesek.
−
−	A remélem a jelentős hasznossága az lesz, hogy az országoknál kiderül, hogy mennyire fontos oda figyelni azokra az országokra, melyek magas számot kaptak az átlagosnál. Az is hasznos, hogy kiderül hogy foglalkozni kell a társadalommal. Nagyon hasznos az is,mivel évekre is le van bontva, hogy lássuk, hogy ezek a számok csökkenek vagy nem, ahogy az évek növekednek, mert nem mindegy.
−
−	[szerkesztés] A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
−
−	20 országról szedtem össze adatokat.
−	7 fajta attribútumot szedtem össze.	+	Az ösztönös értékek pontatlanok ezért több pénzért pontatlan adatokat kapunk, viszont hasonlóságelemzés esetén pontos adatokat kapunk sokkal gyorsabban, kevesebb pénzért. Ennek értelmében a hasonlóságelemzéssel készített tervezet alapján a tényleges hasznosság 140000 Ft. A hasonlóságelemzéssel végzett módszer olcsóbb, illetve könnyebben kivitelezhető, de ez nem azt jelenti, hogy nem lehet jobb, mint a másik vizsgálat.
−	Megadtam az "Y" attribútum nevét is.	+	=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
−	Ezeket begyűjtöttem egy táblázatba és megadtam az irányukat, a mértékegységüket.	+	N/A
−
−	Az adatok feldolgozása kiértékelése és kiértékelése.
−	[szerkesztés] Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)	+	=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
−
−	Az eredményeket COCO elemzéssel kaptam meg, mely Magyarországra hiteles lett.
−	Magyarország a többi országhoz képest sokat stresszel.	+	http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf
−	Az adatokat évekre lebontva növekvő, vagyis egyre többet stresszel a magyar társadalom.
−
−	A legtöbb ország is ilyesmi adatokkal rendelkezik, melyek hitelesek.
−	[szerkesztés] Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)	+	[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
−
−	Hozzásegített ahhoz, hogy tudjam, hogy Magyarország hol áll a többi országhoz képest a stressz miatt és mennyire stresszesek az emberek.
−
−	[szerkesztés] Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
−
−	Magyarországról tudtam adatokat gyűjteni,és más országokról is. Fontos tudni, hogy Magyarországról minden adat meg volt, a többi országnál már nem minden hol találtam adatot.
−
−	[szerkesztés] Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
−
−	Az aktív lépcsők száma 64 darab.
−	[szerkesztés] Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok	+	[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
−		+	[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
−	nyilatkozat és kitöltési segédlet

---

A lap jelenlegi, 2012. május 18., 13:02-kori változata

Forrás

 http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/stressz3.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A szakdolgozatom címe: A stressz kiváltó okai a tanulók körében

Vajon a felsőoktatásban tanuló diákok stressz állapotát befolyásolja-e a szülőkkel való kapcsolat, az iskolai terhelés, valamint a dolgozatírással és szóbeli feleléssel kapcsolatos tényezők?

A feladat előtörténete

A stressz mindig is része volt életünknek. Nemcsak Magyarországon, de az egész világban problémákat okoz, ha nem tudjuk megfelelően kezelni azt. A hétköznapjaink része, mégis viszonylag keveset tudunk róla. A dolgozatom kutatásának célja, hogy felmérjem a felsőoktatásban tanuló diákok körében, hogy mi okozhatja a stresszt. Az iskolában a tanárok gyakran tapasztalják a feszültség, szorongás különböző jegyeit a diákokon. Az iskola minden diáknak egyaránt kihívást jelent. Elképzelhető-e az, hogy valaki örömmel tanul? Éppen ezért szeretnék a témával foglalkozni. Kideríteni, hogy miként lehet megelőzni és kezelni, ugyanis a hatékony kezelés esetén a stressz ösztönző erőként működik.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Ha sosem találkozom ezzel a témával, akkor a saját tapasztalataimat figyelembe véve, valamint a Magyarországon tanuló felsőoktatásban résztvevő diákok átlagos eredményeihez képest viszonyítottam volna a felvetést. Melyben azt gondolnám, hogy az eredmények átlagosan magas értékeket mutatnak, ezáltal azt hinném, hogy a diákok többsége stresszes a mindennapok során az iskolában. A szakértők becslése szerint minden második tanulót iskolai stressz gyötör. A felsőoktatásban a diákok túlterheltnek érzik magukat, félnek a következő zárthelyi dolgozattól és vizsgától, valamint túl soknak találják a követelményeket.

Ösztönösen ahhoz, hogy megoldást kapjak, a kérdőívembe szereplő adatokat táblázatba foglaltam volna. Külön oszlopokba feltüntetve a kitöltők számát név nélkül, és a 13 kérdésben foglalt álláspontjukat; a szülőkkel való kapcsolatuk, az iskolai terheléssel kapcsolatosan, a dolgozatírással és a szóbeli feleléssel kapcsolatosan. Az átlagos eredményeket hasonlítottam volna össze minden egyes objektum esetén. Két lehetséges eredmény születhet ez a fajta megoldás által. Az egyik az, ha nagyobb skála értékeket jelölt a tanuló (az átlaga 2,5 fölötti), akkor stresszes. A másik pedig, ha kisebb skála értékeket jelölt a tanuló (az átlaga 2,5 alatti), akkor nem stresszes.

Az általam megkérdezett felsőoktatásban tanulók stressz állapotának jelenlegi helyzete saját kutatás alapján:

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/F%C3%A1jl:Tanuloi_stressz.png

• A1 tanuló: stresszes (átlag érték: 3,2)

• A2 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,5)

• A3 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2,2)

• A4 tanuló: stresszes (átlag érték: 2,7)

• A5 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2,1)

• A6 tanuló: stresszes (átlag érték: 3,1)

• A7 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,6)

• A8 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2,4)

• A9 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,6)

• A10 tanuló: stresszes (átlag érték: 3)

• A11 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,3)

• A12 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,8)

• A13 tanuló: stresszes (átlag érték: 3,1)

• A 14 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,9)

• A15 tanuló: stresszes (átlag érték: 3)

• A16 tanuló: stresszes (átlag érték: 2,8)

• A17 tanuló: nem megállapítható a stressz állapota (átlag érték: 2,5)

• A18 tanuló: stresszes (átlag érték: 4)

• A19 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2,3)

• A20 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2)

• A21 tanuló: stresszes (átlag érték: 2,6)

• A22 tanuló: stresszes (átlag érték: 3,7)

• A23 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2,2)

• A24 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2,4)

• A25 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 2)

• A26 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,3)

• A27 tanuló: nem stresszes (átlag érték: 1,9)

• A28 tanuló: stresszes (átlag érték: 3)

• A29 tanuló: stresszes (átlag érték: 2,3)

• A30 tanuló: stresszes (átlag érték: 3,3)

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat során használt adatvagyont magyarországi felsőoktatásban tanuló diákok válaszaiból kaptam meg véletlenszerű számgenerátorral. A tanulók 1-5 fokú skálán adhatták meg a válaszaikat.

• Az 1-es érték a nem okoz kellemetlenséget, feszültséget.
• A 2-es érték a kis mértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
• A 3-as érték a közepes mértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
• A 4-es érték a nagymértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
• Az 5-ös érték a rendkívül nagymértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.

A megoldáshoz fel kellett dolgoznom a kérdőívem, melyben 30 főt kérdeztem meg a szülőkkel való kapcsolatról, az iskolai terhelésről, a dolgozatírással, valamint a szóbeli feleléssel kapcsolatban.

Nehézségek:

• nem minden válasz rejtheti a valóságot, hisz a tanulók az adott pillanatban azt jelöltek, amit gondoltak a skálán
• nem minden racionális, idegondolható tanulót tudtam megkérdezni az eredmények érdekében

Objektumok (sorok)

1. A1

2. A2

3. A3

4. A4

5. A5

...

30. A30

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Irányelv: 0 = annál nagyobb az esély a stressz állapotára, minél nagyobb az oszlop értéke

1. X1: Otthoni vagy családi problémák, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

2. X2: A szülőkkel vagy lakótársakkal lévő konfliktus, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

3. X3: Szabadidőben a szülők vagy lakótársak követelései, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

4. X4: A tanárral vagy a csoporttársakkal való lépéstartás az iskolai munkában, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

5. X5: A vizsgaidőszak megterhelése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

6. X6: Az órarendben lévő sok nehéz tárgy egymás után, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

7. X7: A tanárok túl sok plusz feladatot követelnek, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

8. X8: A szorgalmi időszak megterhelése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

9. X9: A nehéz iskolai feladatok, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

10. X10: A dolgozatírásnál lévő feladatok nem értése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

11. X11: A dolgozatban nehezek a feladatok, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

12. X12: A vizsgáknál lévő (szóbeli vagy írásbeli vizsga) bizonytalanság, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

13. X13: A vizsgákon való szóbeli felelés kellemetlensége, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

14. Becslés

15. Tény+0

16. Delta

17. Delta/Tény

18. Ellenőrzés

A feladat által érintett célcsoportok

Azokat a személyeket és intézményeket soroltam ide, akiknek rajtam kívül, mivel elsősorban számomra nyújt levonható következtetéseket a szakdolgozatom elemzését illetően, a következők számára még hasznosak lehetnek az eredmények:

Célcsoport lehet továbbá:

• Felsőoktatás intézményeinek tanárai

• Felsőoktatásban tanuló diákok

• Felsőoktatásban tanuló diákok szülei

• Diák pszichológusok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Számomra azért lenne elsősorban hasznos, mert a kérdéseimre beérkező válaszok alapján vonok le következtetést a szakdolgozatomban. Ha minél eredményesebbek az adatok, annál inkább emeli a szakdolgozat értékét. A felsőoktatás diákjai számára is tanulságos eredményeket vázol fel a tanulói stressz állapotról. A tanárok és szülők számára is hasznos eredményeket vázol fel a felsőoktatásban tanuló diákok stressz állapotáról. Nem első sorban a pszichológusok számára is képet ad arról, hogy a diákok milyen mértékben stresszesek a felsőoktatásban. Az eredmények által segíteni lehet a diákokat a stressz leküzdésében, ennek értelmében tanácsokat is lehet számukra nyújtani.

További hasznosságok:

Az értékelés lehet ösztönös, intuíciókra alapozó szakértői vélemény alapján (nem lesz pontos a végeredmény, sok időt vesz igénybe):

• Adatok begyűjtése a diákoktól 180 perc
• Táblázatok készítése 60 perc
• Libre Office ingyenes használata az átlagszámításhoz 30 perc
• Szakértői véleményalkotás 60 perc
• Egy irodai dolgozó átlagos órabére 1800 Ft
• Órabér ebben az esetben összesen: 9900 Ft
• Statáriális bíróság működése 60 perc (+20000 Ft)
• Alternatív szakértői vélemények kikérése 120 perc (+150000 Ft)
• Összes idő: 510 perc Költség: 185300 Ft

Az értékelés történhet hasonlóságelemzés készítésével (pontos, objektív, gyors kb. 180 perc):

• Az elemzési eszközök és keretrendszerek rendelkezésemre állnak (0 Ft)
• Egy irodai dolgozó átlagos órabére 1800 Ft
• Összesen ebben az esetben: 5400 Ft
• Adatgyűjtés tudatosan, saját kutatásból 120 perc, (0 Ft)
• Tanulási minta előkészítése: 15 perc (0 Ft)
• Modellezés 15 perc (0 Ft)
• Szakvélemény megformálása 30 perc
• Direkt és inverz modellek futtatása
• Összes idő: 180 perc és 45300 Ft.

140000 Ft reményében kezdem meg a tananyag alkalmazását.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. kérdőív értékeinek elemzése

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (felsőoktatásban tanuló diákok véletlenszerű számgenerátorral)

4. az attribútumok meghatározása (X1, X2, X3, X4, X5, X6, X7, X8, X9, X10, X11, X12, X13, Y)

5. a számadatok felvitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. rangsorolás

3. logikai függvény használata

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO táblázat szemlélteti a végső eredményeket.

Összesen 2 válaszadónál jelent meg nem hiteles eredmény, a többi esetben hiteles.

Az eredmények alapján a 30 tanuló közül összesen 13 diák stresszes.

Az eredmények alapján a 30 tanuló közül összesen 15 diák nem stresszes.

Az eredmények alapján a 30 tanuló közül összesen 2 diáknál nem lehetett megállapítani, hogy stresszes vagy nem stresszes.

Az eredmények értelmezésének rövid leírása:

A COCO táblázatban a Tény+0 (forrás xls: munka1, P104-P133)= 1000, amelyhez viszonyítva határoztam meg az eredményeket.

Azok a tanulók, akiknek a Becslés értéke (forrás xls: munka1, O104-O133) 1000 alatt volt, azok nem stresszesek, és azon tanulók, akik Becslés értékei 1000 fölött voltak, azok stresszesek.

A 2 tanuló esetében, ahol nem hiteles eredménnyel találkozunk nem lehet eldönteni, hogy stresszes vagy nem stresszes, mert a Becslés érték túlságosan is az 1000-hez közelít.

Ösztönös értékelés és számítás eredménye:

• A1 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1085; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló stresszes.

• A2 tanuló: hiteles, becslés értéke: 893,8; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A3 tanuló: hiteles, becslés értéke: 977,4; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A4 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1035,7; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló stresszes.

• A5 tanuló: hiteles, becslés értéke: 976,4; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A6 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1078,5; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló stresszes.

• A7 tanuló: hiteles, becslés értéke: 931,6; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A8 tanuló: hiteles, becslés értéke: 994,3; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A9 tanuló: hiteles, becslés értéke: 898,2; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A10 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1076,5; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló stresszes.

• A11 tanuló: hiteles, becslés értéke: 885,8; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A12 tanuló: hiteles, becslés értéke: 918,7; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A13 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1065,5; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló stresszes.

• A 14 tanuló: hiteles, becslés értéke: 933,6; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A15 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1083; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló stresszes.

• A16 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1052,6; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló stresszes.

• A17 tanuló: nem hiteles, becslés értéke: 1012,8; nem megállapítható a stressz állapota, mivel a becslés értéke túlságosan is a Tény+0=1000 felé közelít.

• A18 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1107,9; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló stresszes.

• A19 tanuló: hiteles, becslés értéke: 996,8; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A20 tanuló: hiteles, becslés értéke: 947,5; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A21 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1017,2; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló stresszes.

• A22 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1108,4; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló stresszes.

• A23 tanuló: nem hiteles, becslés értéke: 1001,8: nem megállapítható a stressz állapota, mivel a becslés értéke túlságosan is a Tény+0=1000 felé közelít.

• A24 tanuló: hiteles, becslés értéke: 991,9; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A25 tanuló: hiteles, becslés értéke: 955; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A26 tanuló: hiteles, becslés értéke: 883,3; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A27 tanuló: hiteles, becslés értéke: 928,6; melynek értelmében a Tény+0=1000 alatti érték jött ki, tehát a tanuló nem stresszes.

• A28 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1060,1; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló stresszes.

• A29 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1018,7; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló stresszes.

• A30 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1084; melynek értelmében a Tény+0=1000 fölötti érték jött ki, tehát a tanuló stresszes.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés alapján láthatóvá vált, hogy ki az aki stresszes vagy nem stresszes a felsőoktatás tanulói közül. A becslések számadata szerint az A22-es tanuló volt a legstresszesebb, és az A26-os tanuló volt az, aki leginkább nem stresszes. A számított eredmény lett a végleges döntés a stressz állapotának meghatározására, mert az pontosabb, gyorsabb, ellenőrizhető, és tényleges számításokkal bizonyítható. Ezzel ellentétben az ösztönös értékelésnél az ösztöneinkre, intuíciónkra hallgatva hozunk döntést, ami nem bizonyítható számított és pontos adatokkal, nem ellenőrizhető, és végezetül nehezen indokolható.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A véleményem az, hogy a tananyag szerinti eljárás a leginkább célravezető megoldás a kérdés felvetésénél, mert az elemzés során pontosan és jól látható a tanulók stressz állapota. Időben ez az eljárás sokkal gazdaságosabb és gyorsabb. Objektíven láthatóak a tanulók egyes kérdésre adott válaszai az elemzés által. Könnyebben lehet egy-egy felsőoktatásban tanuló diáknak segítséget nyújtani, hogy ne legyenek stresszesek.

Az ösztönös értékek pontatlanok ezért több pénzért pontatlan adatokat kapunk, viszont hasonlóságelemzés esetén pontos adatokat kapunk sokkal gyorsabban, kevesebb pénzért. Ennek értelmében a hasonlóságelemzéssel készített tervezet alapján a tényleges hasznosság 140000 Ft. A hasonlóságelemzéssel végzett módszer olcsóbb, illetve könnyebben kivitelezhető, de ez nem azt jelenti, hogy nem lehet jobb, mint a másik vizsgálat.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

N/A

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf

nyilatkozat és kitöltési segédlet