„Ügyfélszolgálati stressz” változatai közötti eltérés
Hk (vitalap | szerkesztései) (→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
Hk (vitalap | szerkesztései) (→Attribútumok (X, Y oszlopok)) |
||
(9 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
9. sor: | 9. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
− | A | + | A feladat elkészítéséhez táblázatba illesztettem a válaszok eredményeit. Mely rövid összegzés és szűrés után a következő eredményeket hozta ki. |
+ | Mégpedig azt, hogy ki a legstresszesebb és ki a legkevésbé. | ||
− | A | + | Öt darab kérdést tettem fel. Melyre egy 1-től 5-ig terjedő skálán lehetett válaszolni. |
+ | |||
+ | Így ez azt jelenti, hogy a legmagasabb pontszám -5x5- azaz 25. Aki a 25 pontot eléri az a legstresszesebb. A felét vettem közepesen stresszesnek, és a 12,5 pont alatti egyre közelebb a nullához nem stresszes. | ||
+ | |||
+ | A válaszadók eredményei: | ||
+ | |||
+ | 01 személy: 16, stresszes | ||
+ | |||
+ | 02 személy: 12, nem stresszes, de közelit a közepeshez | ||
+ | |||
+ | 03 személy: 9, nem stresszes, legalacsonyabb pont számot elért | ||
+ | |||
+ | 04 személy: 13, közepesen stresszes | ||
+ | |||
+ | 05 személy: 14, közepesen stresszes | ||
+ | |||
+ | 06 személy: 10, nem stresszes | ||
+ | |||
+ | 07 személy: 11, nem stresszes | ||
+ | |||
+ | 08 személy: 11, nem stresszes | ||
+ | |||
+ | 09 személy: 17, a legstresszesebb, ebben a felmérésben a 17 lett a maximum pont így az illető a legstresszesebb | ||
− | + | 010 személy: 12, nem stresszes, de közelit a közepeshez | |
− | + | 011 személy: 10, nem stresszes | |
− | + | 012 személy: 12, nem stresszes, de közelit a közepeshez | |
− | + | 013 személy: 11, nem stresszes | |
− | + | 014 személy: 10, nem stresszes | |
− | + | 015 személy: 12, nem stresszes, de közelit a közepeshez | |
− | + | 016 személy: 12, nem stresszes, de közelit a közepeshez | |
− | + | Akiknek a munkakör stresszes az a(legmagasabb pontot kapták): 01 és a 09 | |
− | + | Akiknek a munkakör közepesen stresszes: 04 és 05 | |
− | + | Akiknek nem stresszes annyira, de mégis közelítenek a közepeshez: 02, 010, 012, 015, 016 | |
− | + | Akiknek a munkakör nem stresszes, legalábbis könnyebben megbirkóznak a feszült helyzetekkel: 06, 07, 08, 011, 013, 014. | |
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
101. sor: | 124. sor: | ||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
− | + | Irányelvek: | |
+ | |||
+ | 0 = annál nagyobb az esély, hogy a munkakör stresszes, minél nagyobb az oszlop értéke | ||
+ | |||
+ | 1 = annál kisebb az esély, hogy a munkakör stresszes, minél nagyobb az oszlop értéke | ||
+ | |||
+ | Attribútumok a táblázatomba a feltett kérdéseim: | ||
− | 1. X(A1) | + | 1. X(A1): a munkahelyi stressz hatása a magánéletre, Irányelv: 0 |
− | 2. X(A2) | + | 2. X(A2): ügyfélszolgálati munkakör stresszel jár, Irányelv: 0 |
− | 3. X(A3) | + | 3. X(A3): a munkahelyi stressz befolyásolja a baráti kapcsolatok minőségét, Irányelv: 0 |
− | 4. X(A4) | + | 4. X(A4): a munkával járó stressz hatással van a teljesítményre, Irányelv: 0 |
− | 5. | + | 5. Y: a sportolási tevékenység jó példa arra, hogy levezessék a stresszt, melyből következik a konklúzió, ami lehet, hogy a sport hatása nagyobb a vélténél/ a sport hatása kisebb a véltnél, Irányelv: 0 |
− | + | 9. Becslés | |
− | + | 10. Tény+0 | |
− | + | 11. Delta | |
− | + | 12. Delta/Tény | |
− | + | 13. Ellenőrzés | |
− | + | 14. Konklúzió | |
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= |
A lap jelenlegi, 2012. május 16., 11:20-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/stressz2.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Az ügyfélszolgálati munkakörre milyen mértékben van jelen a stressz? Miket befolyásol az élet más területein?
A feladat előtörténete
Feladatom témája elsősorban egy magyarországi telephelyen lévő, de amerikai kozmetikai cég ügyfélszolgálati munkakörben dolgozók stressz helyzetét méri fel. Több mint egy éve saját magam is ebben a munkakörben dolgozom és nem csak ismerősöktől, orvosomtól, de még a rádióban is hallottam, hogy ez az egyik olyan munkakör, ahol az ember nap, mint nap stresszhelyzetbe kerül. Ezt szerettem volna vizsgálni.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A feladat elkészítéséhez táblázatba illesztettem a válaszok eredményeit. Mely rövid összegzés és szűrés után a következő eredményeket hozta ki. Mégpedig azt, hogy ki a legstresszesebb és ki a legkevésbé.
Öt darab kérdést tettem fel. Melyre egy 1-től 5-ig terjedő skálán lehetett válaszolni.
Így ez azt jelenti, hogy a legmagasabb pontszám -5x5- azaz 25. Aki a 25 pontot eléri az a legstresszesebb. A felét vettem közepesen stresszesnek, és a 12,5 pont alatti egyre közelebb a nullához nem stresszes.
A válaszadók eredményei:
01 személy: 16, stresszes
02 személy: 12, nem stresszes, de közelit a közepeshez
03 személy: 9, nem stresszes, legalacsonyabb pont számot elért
04 személy: 13, közepesen stresszes
05 személy: 14, közepesen stresszes
06 személy: 10, nem stresszes
07 személy: 11, nem stresszes
08 személy: 11, nem stresszes
09 személy: 17, a legstresszesebb, ebben a felmérésben a 17 lett a maximum pont így az illető a legstresszesebb
010 személy: 12, nem stresszes, de közelit a közepeshez
011 személy: 10, nem stresszes
012 személy: 12, nem stresszes, de közelit a közepeshez
013 személy: 11, nem stresszes
014 személy: 10, nem stresszes
015 személy: 12, nem stresszes, de közelit a közepeshez
016 személy: 12, nem stresszes, de közelit a közepeshez
Akiknek a munkakör stresszes az a(legmagasabb pontot kapták): 01 és a 09
Akiknek a munkakör közepesen stresszes: 04 és 05
Akiknek nem stresszes annyira, de mégis közelítenek a közepeshez: 02, 010, 012, 015, 016
Akiknek a munkakör nem stresszes, legalábbis könnyebben megbirkóznak a feszült helyzetekkel: 06, 07, 08, 011, 013, 014.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
16 fővel végeztem a felmérést. Ebből egy férfi, a többi nő. Egy táblázatba helyeztem el személyeket 1-től 16-ig sorszámozva. A kitöltött eredményeket beírtam a táblázatba és az alapján, kiderült, hogy ki a legstresszesebb az adott munkakörben.
A stressz felméréséhez egy kérdőívet készítettem, mely öt darab kérdésből áll. A kérdésekre 1-5-ig skálán tudtak választ adni. A válaszok:
1- abszolút nem
2- kis mértékben
3- néhányszor befolyásolja
4- gyakran befolyásolja
5- nagy mértékben befolyásolja
A kérdések:
Q1: Hatással van a munkahelyi stressz a magánéletére?
Q2: Az ügyfélszolgálati munkakör stresszel jár?
Q3: A munkahelyi stressz a minősége befolyásolja a baráti kapcsolatait?
Q4: A munkájával járó stressz hatással van a teljesítményére?
Q5: Ön szerint a sportolási tevékenységek jó hatással lehetnek a stressz kezelésére?
Objektumok (sorok)
16 fő:
01
02
03
04
05
06
07
08
09
010
011
012
013
014
015
016
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Irányelvek:
0 = annál nagyobb az esély, hogy a munkakör stresszes, minél nagyobb az oszlop értéke
1 = annál kisebb az esély, hogy a munkakör stresszes, minél nagyobb az oszlop értéke
Attribútumok a táblázatomba a feltett kérdéseim:
1. X(A1): a munkahelyi stressz hatása a magánéletre, Irányelv: 0
2. X(A2): ügyfélszolgálati munkakör stresszel jár, Irányelv: 0
3. X(A3): a munkahelyi stressz befolyásolja a baráti kapcsolatok minőségét, Irányelv: 0
4. X(A4): a munkával járó stressz hatással van a teljesítményre, Irányelv: 0
5. Y: a sportolási tevékenység jó példa arra, hogy levezessék a stresszt, melyből következik a konklúzió, ami lehet, hogy a sport hatása nagyobb a vélténél/ a sport hatása kisebb a véltnél, Irányelv: 0
9. Becslés
10. Tény+0
11. Delta
12. Delta/Tény
13. Ellenőrzés
14. Konklúzió
A feladat által érintett célcsoportok
Célcsoport lehet:
1. A cég ügyfélszolgálat dolgozói
2. Trainerek, coach-ok
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Elsősorban a dolgozói célcsoport és a trainerük számára várható a legnagyobb hasznosság. A táblázatból kiderül, hogy kire hat jobban a munkahelyi stressz és kire nem? Ki kezeli könnyebben és ki nehezebben? Egy hasonló értékeli rendszer jó példa arra, hogy létrehozzanak egy olyan programot, mely segíti a dolgozókat abban, hogy hogyan kezeljék a stresszhelyzeteket.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Első lépések:
1. a téma kiválasztása
2. adatgyűjtés (kozmetikai cég)
Táblázat elkészítése:
3. az objektumok meghatározása (dolgozók száma)
4. az attribútumok meghatározása (kérdések)
5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba
Adatmanipuláció:
1. iránymeghatározás
2. sorszámozás
3. átlagszámolás
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A COCO táblázat szemlélteti a végső eredményeket.
A 16 dolgozó közül 9 személy szerint nagy hatással van a munkahelyi stressz rá és a többi 7 főre nincs.
Mindegyik adat "hiteles".
Tény, hogy az ügyfélszolgálati (telefonos panaszkezelés) stresszel jár, mely az élet más területeire is kihathat. Ebben nagy segítség lehet a sportolási lehetőség, mely levezetésképpen megnyugtatja az embert és kikapcsolja egy kis időre.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az elemzésben kiderült, hogy ki az aki a legstresszesebb és ki a legkevésbé.
Legstresszesebb: 7-es személy.
Legkevésbé stresszes(több fő ugyanazon eredménnyel): 3,6,8,14-es.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Nagyobb teret kell adni a stressz levezetésének lehetőségére. Nem elég a labda, amit összeszorítunk párszor és azon vezetjük le a feszültséget. Hanem szükségünk van a sportra, az olyan elfoglaltságokra, amik elveszik a figyelmet a mindennapi monotonitásról.