„Sajatmarka toltelek” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(→‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA))
 
(114 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
=Forrás=
 
=Forrás=
−
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/onkomm_spec_szd.xlsx XLS]
+
http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/coco_and_exs.xls
  
−
= '''Különböző magyarországi autószalonok ajánlatainak feltérképezése''' =
+
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
 +
Saját márkás termékek /Kedvenc Ízek töltelék áruk/ ár-érték vizsgálata
  
−
Helyzetértékelés, mérhető, megfigyelhető, mértékegység megadása,jelenlegi helyzet becslése
+
=A feladat előtörténete=
 +
Cégünk 2009-ben vezette be saját márkás termékcsaládját az élelmiszeriparban, Kedvenc Ízek néven. Abban az évben 7 termékkel futott a termékcsalád, mely évről-évre bővült. Jelenleg 35 felvágott, vörös áru tartozik a Kedvenc Ízek alá. Azt viszont, hogy milyen termékkel bővül a paletta elsősorban attól függ, hogy az adott termékfajta, például gépsonka, szalámi milyen keresett, és milyen gyártó, milyen terméke van a piacon. Ehhez nem tartozik semmilyen szakmai, egészségügyi elemzés.
  
−
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
+
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 +
Az árak kialakításakor is „csak” a beszerzési árat, és a versenytársak árait veszik figyelembe, nem pedig mondjuk az összetételt.
 +
Ezért gondoltam, hogy megvizsgálom néhány termék összetételét, és azok árait.
  
−
* Milyen hatása lesz egy új kampánynak a megtérülésre korábbi tapasztalatok alapján (kalibrálva a hatás-szimulátort)
+
Továbbá nem cégünk rendelkezik egy termék rangsorral, szakmai szempontok szerint. Jelenleg szubjektív tapasztalatok alapján döntenek, amit a termékek megkóstolása, kipróbálása után közösen állított fel a vezetőség, és az értékesítés.
  
−
== A feladat előtörténete ==
+
Jelenlegi áralakítás:
−
 
−
* Hiteles személyes motivációm nem volt a témaválasztásban, mivel jelenleg nem rendelkezem annyi pénzel, hogy egy világhírű autógyártó marketing kampányát támogatni tudjam. De ha esetleg eljátszom a gondolattal, hogy létezik a bankszámlámon ez a pénz, akkor valószínűleg a motivációm az lenne, hogy sikeres üzletasszonyként, sikeres projektek támogatásában vegyek részt. -S most akkor kezdődjék a szerepjáték- Természetesen senki sem szeret vesztes lóra fogadni, ezért igen fontos, hogy észnél legyek, mikor döntést hozok, hogy melyik cég kampányát szeretném megsegíteni.
 
  
−
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
+
1. Az "ösztönös megoldás" a beszállítók áraira épül, azok alapján alakul ki egy minimális ár, ami a cég működésének költségeit fedezi, ez a fedezeti pont, ami alatt nem éri meg forgalmazni a terméket.  
−
 
−
*Az íróasztalomnál ülve azon gondolkodtam, a rengeteg gyártó közül, akik előzőleg kért szívességként elküldték prospektusaikat, melyik lehet az, amelyik megéri a pénzét. Természetesen a lehetséges objektumok közül nehéz lenne csak úgy megérzésre választani, ezért minél több infót igyekszem begyűjteni. Ehhez segítségül hívtam az internetet, megtekintettem a gyártók előző reklámkampánzait, kikértem munkatársaim, barátaim véleményét, majd kutató munka nélkül meghoztam a döntést, melyik gyár reklámkampánza lesz az, melyet valószínűleg támogatni szeretnék. A döntés után azonban koránt sem voltam nyugodt. Felmerült bennem millió-millió kérdés, hogy biztosan reálisan el lehet ezt dönteni némi próbaút, pár megtekintett előyölegeskampánz és mások véleménye alapján? Keveselltem a birtokomban lévő információt.Ha már megtaláltam a megfelelőgzártót, akkor biytos akartam lenni abban, hogy egy új esetleges kampány megtérülése bizonyosan jelentősebb legyen ay eddigi kampánzoknal, de legalábbis ugzan olzan mértékű.  
 
  
−
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
+
2. Ezek után a vezetőség és a marketing csapat feladata kialakítani egy "ösztönös" árat, amit a saját szubjektív véleményük alapján határoznak meg a termék tesztelése során. Az ösztönös ár természetesen magasabb a fedezeti pontnál.
  
−
* Első lépésként mindenképp fel szerettem volna térképezni, milyen gyártók léteznek kis hazánkban. Nagy segítségemre volt az internet és természetesen a gyártó cégek marketing felelősei is készségesen válaszoltak kérdéseimre és lehetőséget adtak a gépjárművek kipróbálására is. Sok pénzről van szó, ezért érthető mód küzdenek a kegyeimért.Fontosnak tartottam, hogy higgadtan leüljek és összeszedjem a szempontjaimat. Melyek azok a cégek, akik sikerre vitték termékeiket, ehhez mindenképp adatokra volt szükség, melyet sikerült kikönyörögni az adott cégek felelőseitől, majd kíváncsi voltam rá, hogy végeztek e esetleg közvélemény kutatást a reklámjaikról. Itt arra gondolok, hogy ha léteznek esetleg kérdőívek, melyeket olyan emberekkel töltettek ki, akikkel több autóreklámot is végignézettek, abból kiderül, mennyire sikeresek az eddigi reklámjaik, vagy legalábbis mennyire nyerik el az emberek tetszését. Akár nem hivatalos felmérések is érdekeltek volna. arra is fényt akartam deríteni, vajon az adott cégek marketingfelelőse mennyire kreatív, milyen csapat dolgozik együtt a cél érdekében. Apróságnak tűnhet, de egy jól összeszokott, kreatív csapat sokszor többet ér, mint hinnénk.
+
3. A tényleges ár kialakítása során azonban figyelembe kell venni a versenytársak árait is, ami negatív irányba befolyásolja az ösztönösen kialakított árat. Ezért a tényleges ár általában alacsonyabb az ösztönösen kialakított árnál. (tehát általában: fedezeti pont < tényleges ár < ösztönös ár )
−
*
+
az ösztönös megoldás során a következő sorrend alakult ki a vizsgált termékek között:
−
== Objektumok (sorok) ==
 
−
Audi, Opel, Mercedes, Subaru, Suzuki, BMW, Citroen, Peugeot.
 
  
−
===Attribútumok (X, Y oszlopok) ===
+
1. Csirkemell sonka
−
Az X oszlopaiban a különböző szempontok, melyek fontosak lehetnek, a reklámokat is figyelembe véve: Szerepel e a reklámjában szerep nélküli női test, rendelkezik e hibrid hajtással, reklámja tartalmaz e akciókat, magas e a fenntartása, presztízs autónak számít e?
 
−
Y oszlopban utánajártam, hogy melyik autó reklámkampánya járt a legnagyobb sikerrel. Itt kiderült, hogy az Audi az a márka, mely a legtöbb nyereséget szedte be reklámjai után.
 
  
−
===A feladat által érintett célcsoportok  ===
+
2. Szendvics sonka
−
*Természetesen a feladat által érintett célcsoportok közé azon cégek, vagy magánvállalkozók állnak, akik szintén befektetni készülnek valamilyen nagyobb marketingtevékenységbe. Akik szeretnének biztosra menni és nem akarnak kockáztatni, hogy nyereség, avagy veszteség lesz a történetből. Az információ hatalom, az idő pedig pénz, így nagy segítségükre lehet egy kutatás, mellyel előrébb juthatnak döntéseikben.
 
−
Nem utolsó sorban pedig profitálhatnak a kereskedések is, mivel fontos számukra, hogy minél több autót eladjanak, így megfigyelhetik, hogy milyen akciókkal és lehetőségekkel fejleszthetnék a marketing területüket, és milyen módon növelhetik az eladást.
 
−
Valamint, mindenki, aki autót szeretne vásárolni, illetve tájékozódni szeretne az autószalonokról
 
−
* bárki, aki az autószalonok valamilyen körét el szeretné érni (rendezvényszervezők, piackutatók, reklámszakemberek)
 
−
* konkurencia (ár-teljesítmény elemzés)
 
−
* hatóságok, civil szervezetek (ellenőrző funkció)
 
  
−
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
+
3. Olasz felvágott
−
Első sorban a saját hasznosságomat kívánom tisztázni, hiszen ez az amit a legtisztábban tudok értékelni. A kutatómunka ami az attribútumok feltérképezéséhez kell, szükségessé teszi a vélt vagy hallott információk pontosítását és reális kép kialakítását. Emellett a hasonlóságelemzés attól a kényszerhelyzettől ment meg, hogy több szempontot egyszerre kelljen értékelnem, ez az ami gyakorlatilag lehetetlennek tűnt számomra. A hasonlóságelemzés ezt a terhet és a saját befolyásolhatóságomat vette le a vállamról. Ez a legfontosabb hasznosság a számomra. Emellett amennyiben a fent említett célcsoportok mind megismerik a kutatási eredményeket, egyrészt mindannyian leszűrhetik a saját maguk számára fontos információkat, másrészt objektív képet kapnak a másik szempontjairól, amely alapján változtathatják saját, korábbi elgondolásaikat. Mindenekelőtt azonban azoknak lesz hasznos, akik szintén marketingbefektetés előtt állnak és szeretnék megtalálni a számukra legkifizetődőbb lehetőséget, melyben aztán érdemes lesz invesztálni.
 
−
Másod sorban véleményem szerint, akár fizetőképes kereslet is lenne egy ilyen jellegű szolgáltatásra. Ehhez szükség lenne befektetésre, illetve időre amíg a szolgáltatást potenciálisan igénybe vevők megismerik és felismerik a szolgáltatás lényegét. Mint tudjuk, mindkettő pénzbe kerül. Ehhez a szolgáltatáshoz nem lenne szükség irodára, így egy weboldal megtervezése, és a kvázi webshop kialakítása elegendő felületet biztosítana újonnan induló vállalkozásomnak. Egy nem túl drága weboldal megtervezését 150.000 Ft -ra becsülöm. Mindemellett úgy gondolom a célcsoportom fiatal és középkorú felnőttek, aki jellemzően ismerik és szeretik az internet használatát illetve adott esetben az on-line marketinglehetőség keresés alatt rátalálnának szolgáltatásomra. Elérkeztünk tehát a következő költségtényezőhöz, ami segítene abban, hogy bizonyos kifejezésekre weboldalunkat ajánlaná a keresőprogram. A keresőoptimalizálás szintén jelentene legalább 50.000 Ft -ot, így már 200.000 Ft-nál tartok. Ezen kívül nem ártana egy kis hirdetés sem, mondjuk a legnagyobb internetes kereső cégnél, ami kb. havonta 15.000 Ft és az első 6 hónapban nagy szükség lesz a folyamatos jelenlétre így 90.000 Ft-ra bizton számíthatok. Kb 300.000 Ft-nál tartunk tehát. E-mailben illetve telefonon tartanám a kapcsolatot az érdeklődőkkel, így havi 30.000 Ft-os kommunikációs költségre számítanom kell. 330.000 Ft és ehhez számoljuk még hozzá, amire nem gondolunk de biztosan felmerül, így azt mondhatjuk 500.000 Ft -os költséggel már elindítható a "vállalkozás".
 
  
−
A teljes szolgáltatás magába foglalná az "ügyfél" igényeinek felmérésétől kezdve a kutatómunkát, folyamatos helyzetjelentést illetve magát a hasonlóságelemzés végrehajtását. Az egész projekt eltarthat 2 héttől akár 2 hónapig is, így első körben átlagos, de megfizethető díjként szolgáltatásomat 50.000 - 100.000 Ft-ért hirdetném meg. Bízva a hirdetésekben illetve a szájról-szájra terjedő információáramlásban szolgáltatásom 1 éven belül bizonyosan nyereséget hozna.
+
4. Zala felvágott
  
−
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
+
5. Főző kolbász
  
−
a magyarországi autószalonok ajánlatait egy adatbázisba kell összegyűjteni, ahol irányított keresés segítségével (KO feltételek alapján) lehet megtalálni a megfelelő gyártót.
+
6. Füstölt pulyka párizsi
  
 +
7. Löncshús
  
−
Természetesen a saját egyéni szempontok a legbefolyásolóbb tényezők, de mivel hihetetlen gazdag információ áradat közepette élünk, gyakori az összezavarodottság. Valamint sokszor adunk más cégek esetlegesen direkt módon félrevezető véleményére is, akik innen onnan hallották, tapasztalták, hogy ez a gyártó ilyen, az meg olyan, ennek a reklámkampánya sikeres, avagy sem...a döntés szinte lehetetlen kézzelfogható adatok nélkül. Ennyi erővel a lottózhatnék is.
+
8. Baromfi virsli
−
Csupán azzal értem el eredményt, hogy leültem és higgadtan végiggondolva eddigi információim alapján kiválasztottam a felállított szempontjaimnak megfelelő gyártók termékeit. Ezt minimalizáltam 8 gyártóban, hogy ezzel is döntésre kényszerítsem magam.
 
  
−
=== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ===
+
9. Baromfi párizsi
  
−
Módszerem lényege talán már az eddigiekből is világosan látható. (1.) Felsorakoztattam a lehetséges autógyártó cégeket, majd (2.)összeszedtem a számomra fontosnak tartott szempontokat. Ezután kezdődött a (3.)kutatómunka.A lehető legpontosabb információkat begyűjteni adott gyártók reklámjairól minden lehetséges eszközzel - internet, személyes találkozó, személyes tapasztalatszerzés, egyéb információs források, nyomtatott anyagok, videók...  
+
A rangsort a termékek minősége és szubjektív szempontok befolyásolták.
  
−
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
+
A töltelék áruk között a sonkák mindig is magasabb kategóriának számítottak, így az első helyre a csirkemell sonka került, második pedig a gépsonka jellegű szendvics sonka. A harmadik és negyedik helyen a felvágottak között keresettebb, fűszerezésben, ízben merészebb Olasz felvágott és Zala felvágott áll, közöttük a rangsort csak az egyedi ízlés határozta meg. A főző kolbász a hagyományosan jelen van a magyar gasztronómiában, azonban manapság zsírosnak és egészségtelennek tartják, így csak az ötödik helyen áll. A rangsor második felébe kerültek azok a termékek amik kevésbé kedveltek a vevők által, inkább csak az alacsony áruk miatt keresettek. Ezek közül a füstölt pulyka párizsi a hatodik, egyedi ízvilága miatt, hetedik a löncshús, ami kiesik a klasszikusan vett felvágottak köréből. Az utolsó két helyen áll a baromfi virsli és a baromfi párizsi, hiszen ezen termékekről kialakult vevői vélemény általánosságban lenéző, magas víztartalommal, rossz minőségű hússal azonosítják.  
−
A hasonlóságelemzés sorrendje a következő: 1.Audi, 2.Mercedes, 3.BMW, 4.Subaru, 5.Opel, 6.Peugeot, 7.Citroen, 8.Suzuki
+
Az ösztönösen kialakított rangsor merőben eltér az objektív hasonlóságelemzés eredményeitől. (lásd: Eredmények fejezet)
  
−
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
+
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
−
A saját szempontjaimat kell sorrendbe állítani, vizsgálódni, majd kemény munkával elemezni és végül konklúzióra jutni. A szempontok adottak lehetnek mások számára is, azok sorrendbe állítása illetve értékelése azonban szubjektív dolog. A legfontosabb, hogy ismerjük magunkat,cégünket, lehetőségeinket igényeinket és ne hagyjuk csőbe húzni magunkat.
+
Az elemzés a sajátmárkás termékek közül a legnépszerűbbeket foglalja magába. Az objektumokat a fontosabb tulajdonságaik alapján, és kilogrammonkénti ár alapján elemzem. Az adatok a termékek hitelesített specifikációs lapjáról származnak, többségük a Kedvenc JM Kft. honlapján is elérhető.  
 +
==Objektumok (sorok)==
 +
• Baromfi Párizsi
  
−
== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==
+
• Baromfi Virsli
  
−
A tervezett hasznosság vizsgálatát két felé venném.
+
• Csirkemell Sonka
−
Egyrészt megnézem saját esetemben milyen hasznosságot terveztem azzal, hogy saját sorrendem felállítása mellett elvégeztem a hasonlóságelemzést is. Az elemzéssel időt és energiát tudtam spórolni - amint tudjuk mindkettő pénz - és el tudom kerülni egy kényszerűségből felállított sorrend alapján hozott esetleges rossz döntés következményeitől. Számszerűen a kutatómunka és információk begyűjtése a telefonszámlát, az internet költségét és a benzinpénzt figyelembe véve bizonyosan számolhatok 10.000 Ft-tal.  A végeredményt figyelembe véve azonban nem realizáltam forintértékű hasznosságot, mert saját első helyezettem megegyezett az elemzés első helyezettjével.
 
  
 +
• Főző Kolbász
  
−
==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba  ==
+
• Füstölt Pulyka Párizsi
  
−
==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
+
• Löncshús
 +
 
 +
• Olasz Felvágott
 +
 
 +
• Szendvics Sonka
 +
 
 +
• Zala Felvágott
 +
 
 +
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 +
• Fehérje tartalom: a termék fehérjetartalmát adja meg tömegszázalékos formában (irány:0)
 +
 
 +
• Felhasználhatósági határidő: a termék szavatossága napban megadva (irány:0)
 +
 
 +
• Hústartalom 100g termékben: a termék készítésénél felhasznált húsmennyiség grammban kifejezve (irány:0)
 +
 
 +
• Na-Cl tartalom: a termék sótartalma tömegszázalékban (irány:1)
 +
 
 +
• Víztartalom: a termék víztartalma tömegszázalékban (irány:1)
 +
 
 +
• Zsírtartalom: a termék zsírtartalma tömegszázalékban (irány:1)
 +
 
 +
• Ár/kg: a termék kilogrammonkénti ára (Y)
 +
 
 +
• Fehérje tartalom: a termék fehérjetartalmát adja meg tömegszázalékos formában (irány:0), a tápérték szempontjából, minél nagyobb a termék fehérje tartalma, annál magasabb az ára
 +
 
 +
• Felhasználhatósági határidő: a termék szavatossága napban megadva (irány:0), minél hosszabb a felhasználhatósági idő, annál magasabb az ár
 +
 
 +
• Hústartalom 100g termékben: a termék készítésénél felhasznált húsmennyiség grammban kifejezve (irány:0), minél több húst tartalmaz a termék, annál magasabb az ár (nem egyenértékű a fehérjetartalommal, hiszen a különböző húsok különböző fehérjetartalommal rendelkeznek)
 +
 
 +
• Na-Cl tartalom: a termék sótartalma tömegszázalékban (irány:1), egészségügyi szempontok miatt, minél kevesebb a sótartalom, annál többet ér a termék
 +
 
 +
• Víztartalom: a termék víztartalma tömegszázalékban (irány:1), beltartalmi érték szempontjából, minél kevesebb a víztartalma, annál magasabb az ár
 +
 
 +
• Zsírtartalom: a termék zsírtartalma tömegszázalékban (irány:1), egészségügyi szempontokat figyelembe véve, minél alacsonyabb a zsírtartalom ,annál magasabb a termék értéke.
 +
 
 +
=A feladat által érintett célcsoportok=
 +
Elsősorban a cégünk értékesítési csapata, hogy a jelenlegi termékek beárazását le tudják ellenőrizni, másrészt az új termékek bevezetésekor pontosabb árkialakítás végezhető, ami - már nem csak a beszerzési és a versenytermékek árai alapján történhetne- hanem összetétel alapján is.
 +
 
 +
Megfelelő ellenérték fejében lehetőség nyílhatna a vásárlók részére is értékesíteni. Így a végső fogyasztók számára is segítséget nyújthat a vásárlások során, megtudhatnák, bizonyos összetételű termékek esetén mi az ár, amit elfogadhatónak, vagy túl soknak számít.
 +
 
 +
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 +
A vizsgálat segítségével egy pontos ár-érték elemzés végezhető el cégünk saját márkás termékeivel kapcsolatban, amely a később bevezetésre kerülő termékek esetén segítené a pozícionálást.
 +
A továbbiakban segíthet egy esetleges prémium kategória kialakításában, valamint egy olyan szakértői rendszerré fejleszthető, amellyel a későbbiekben könnyedén megállapítható egy másik termék becsült értéke.
 +
 
 +
Az általunk felállított sorrendben, és a vizsgálat során felállított sorrendben különbségében látszik, hogy mennyire hasznos lehet a piacon egy ilyen szakértői rendszer vizsgálata.
 +
 
 +
Ösztönös megoldás:
 +
 
 +
A vizsgált saját márkás termékeket összehasonlítanám a piacon lévő versenytárs termékek összetételével, árával, egy saját készítésű összehasonlító táblázatban. A termékek specifikációját begyűjteném a gyártó cégektől, árait pedig szintén begyűjteném aktuális katalógusukból.
 +
- Adatvagyon megszerzése
 +
 
 +
- Az elemzéshez szükséges rendszer megszerzése (Office)
 +
 
 +
- Elemzői munka elvégzése.
 +
 
 +
Költségvonzata:
 +
 
 +
-  Telefonszámla: 30perc*20Ft/perc= 600 Ft
 +
 
 +
-  Szakértői munkaidő: 1óra* 3000 Ft= 3000 Ft
 +
 
 +
-  Licencdíjak: Excel: 200 Ft/projekt
 +
 
 +
Összesen: 3800 Ft
 +
 
 +
 
 +
Tananyag szerinti megoldás:
 +
 
 +
- Adatvagyon megszerzése
 +
 
 +
- Az elemzéshez szükséges rendszer megszerzése (Office)
 +
 
 +
- Elemzői munka elvégzése.
 +
 
 +
Költségvonzata:
 +
 
 +
-  Adatvagyon megszerzése: ingyenes, egy részük a kedvencizek.hu, egy részük pedig cégen belül elérhető termék specifikációs lapok.
 +
 
 +
-  Az elemzéshez szükséges technikai rendszer, licencdíjak: a MY-X elemző program ingyenes
 +
 
 +
-  Szakértői munka: 20perc*3000 Ft/óra = 1000 Ft
 +
 
 +
Összesen: 1000 Ft
 +
 
 +
A két alternatíva különbözete így 2800 Ft.
 +
A költségek figyelembe vételével mondhatom, hogy minimum 2800 Ft reményében láttam neki a tanulmányi megoldásnak.
 +
 
 +
 
 +
A szakértői rendszer kidolgozása segíthet az árképzésben, erősítheti, vagy cáfolhatja a jelenlegi árkialakításunkat.
 +
Hasznosságának tekinthető a jövőbeni árképzés során alkalmazható "támaszték", mellyel pontosabb ár-érték arány alakítható ki. Ezt a számítással alátámasztott érték arányt kellene hangsúlyozni a következő termék bevezetésekor.
 +
 
 +
A hasonlóságelemzés rávilágít majd a jelenlegi best practice árképzés hibáira. Ha bebizonyosodik, hogy van alul értékelt termékek, akkor ezt egy módosított marketingtevékenységgel (csomagolás, reklám…)támogatva magasabb árkategóriába helyezhetjük. Ez által a hasonlóságelemzés várható hasznossága:
 +
 
 +
Q*(Px-P1) – FCm
 +
 
 +
Q: értékesített mennyiség
 +
 
 +
Px: az alulértékelt termék becsült ára
 +
 
 +
P1: az alulértékelt termék jelenlegi (best practice) ára
 +
 
 +
FCm: a marketing tevékenységben bekövetkezett váltás egyszeri költsége
 +
 
 +
Tehát a hasonlóságelemzés eredményeképpen az alulértékelt termékek árát megnöveljük a becsült árig, mindezt új marketing eszközökkel támogatva.Így a várható plusz hasznosság az értékesített mennyiség és árkülönbözet szorzata, csökkentve a marketingtevékenység változásának egyszeri költségeivel (új csomagolás bevezetése, reklámkampány változásai).
 +
 
 +
Hasznosságának tekinthető a jövőbeni árképzés során alkalmazható "támaszték", mellyel pontosabb ár-érték arány alakítható ki. Ezt a számítással alátámasztott érték arányt kellene hangsúlyozni a következő termék bevezetésekor.
 +
 
 +
Javaslatom alapján érdemes a módszert tesztelni, először csak a leginkább alulértékelt termék esetében.
 +
 
 +
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 +
• Objektumok meghatározása
 +
 
 +
• Attribútumok meghatározása
 +
 
 +
• Az adatok összegyűjtésével OAM létrehozása
 +
 
 +
• Pivot tábla készítése
 +
 
 +
• Rangsor tábla elkészítése és SOLVER beállítása
 +
 
 +
• Online COCO analízis elvégzése
 +
 
 +
• Inverz COCO analízis
 +
 
 +
• Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
 +
 
 +
• Eredmények értékelése
 +
 
 +
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 +
A COCO elemzés az esetek többségében hiteles eredményt produkált, a baromfi párizsi (1. objektum) esetében azonban az inverz COCO vizsgálat alapján az eredmény hiteltelen.
 +
 +
Az eredmények értelmében a leginkább alulértékelt termék a löncshús (6. objektum), a becsült érték közel 27 Ft-tal haladja meg a tényleges kilogrammonkénti árat. További alulértékelt termékek:
 +
 
 +
• Baromfi Párizsi
 +
 
 +
• Baromfi Virsli
 +
 
 +
• Csirkemell Sonka
 +
 
 +
• Főző Kolbász
 +
 
 +
• Füstölt Pulyka Párizsi
 +
 
 +
• Szendvics Sonka
 +
 
 +
Természetesen a magasabb árkategóriába sorolás csak azoknál az alulértékelt termékeknél éri meg, ahol az árkülönbözetből eredő plusz bevételek meghaladják a marketingkampány költségeit.
 +
 
 +
A leginkább túlértékelt termék a Zala felvágott volt (9. objektum), a tényleges ár ebben az esetben 24 Ft-tal haladta meg a becslés értékét. Ezen kívül csak egy túlértékelt termék volt, az Olasz felvágott (7. objektum).
 +
 
 +
A vizsgálat során az attribútumok a következőkben leírt mértékben befolyásolták a becslés végeredményét:
 +
 
 +
• hústartalom 100g termékben 29,10%
 +
 
 +
• fehérje tartalom 21,70%
 +
 
 +
• Na-Cl tartalom 18,64%
 +
 
 +
• Zsírtartalom 15,47%
 +
 
 +
• Felhasználhatósági határidő 8,03%
 +
 
 +
• Víztartalom 7,07%
 +
 
 +
Az ár-érték elemzés után kialakított sorrend:
 +
 
 +
1. Löncshús
 +
 
 +
2. Csirkemell sonka
 +
 
 +
3. Szendvics sonka
 +
 
 +
4. Füstölt pulyka párizsi
 +
 
 +
5. Főző kolbász
 +
 
 +
6. Baromfi párizsi
 +
 
 +
7. Baromfi virsli
 +
 
 +
8. Olasz felvágott
 +
 
 +
9. Zala felvágott
 +
 
 +
 
 +
A sorrend eltér az ösztönösen kialakított rangsortól, de észrevehetők hasonlóságok.
 +
 
 +
Az első helyre a löncshús került, mivel ez a termék rendelkezett a legjobb ár-érték aránnyal. A sonkák maradtak a rangsor elején, azonban az Olasz- és Zala felvágott az utolsó helyekre kerültek, hiszen a beltartalmi értékekre építő elemzés nem vette figyelembe az ízélményt. A főző kolbász magas zsírtartalma miatt a füstölt pulyka párizsi mögé került, a baromfi párizsi és baromfi virsli maradtak a rangsor végén.
 +
 
 +
Összességében elmondható, hogy az ösztönös megoldás közel áll az objektív adatokra épülő elemzéshez, azonban pontosításra szorul.
 +
 
 +
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 +
A vizsgálat eredményei felül írták az ösztönösen felállított rangsort.
 +
Az első helyre a Löncshús került, viszont a sonkák a vizsgálat végeredményeiben is az élbolyban vannak.
 +
 
 +
Így kijelenthetem, hogy a két megoldás (ösztönös- és tananyag szerinti) során eltérő rangsor született, viszont a sonkák ösztönösen felállított pozícióját megerősítette.
 +
 
 +
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 +
Ezen vizsgálatot ajánlom elsősorban a saját cégem részére, más forgalmazó, gyártó cégek számára, valamint olyan végső fogyasztók számára is alkalmas lehet, akik figyelnek az egészséges táplálkozásra, valamint fontos számukra a töltelékáruk ár-érték aránya.
 +
 
 +
Úgy gondolom ez a szakértői rendszer minden élelmiszeriparban résztvevőnek fontos és hasznos lehet. Jelenleg ezen verzió a gyártó, forgalmazó cégeknek nyújthat segítséget a termékek pozicionálásában, megfelelő ár-érték arány kialakításában.
 +
 
 +
Az alul értékelt Löncshús az ösztönös rangsor 7.helyéről az objektív elemzés során az 1. helyre,valamint a túl értékelt Zala felvágott pedig a 4.helyről a 9. helyre került.
 +
 
 +
Ezek szerint a két termék árváltozása során a tényleges hasznosság 3 Ft/kg(A Löncs áremelése, és a Zala árcsökkenése).
 +
 
 +
Az új információk jelentős mértékben hozzájárulnak az esetleges veszteségek csökkentéséhez, hiszen ezen információk birtokában optimálisabb fogyasztói árat lehetne alkalmazni, ami bevétel növekedést is eredményezhet.
 +
 
 +
A két termék optimálisabb árával versenyelőnybe lehet kerülni, hiszen eddig a piacon nem beltartalomtól függő ár van alkalmazva, hanem az alapanyagtól függő ár. A szakértői rendszer értéke így vetekszik a piacon szereplő szakértői rendszerek értékével, melyekért 15 ezer Ft-ot is elkérnek. 
 +
Ezen tudás birtokában cégemet olyan versenyelőnyhöz tudom juttatni, ami megér részükre egy szakértői rendszer értékét.
 +
 
 +
A hasonlóságelemzés módszerével elvégzett feladat által megtakarított érték hozzávetőlegesen: 12 200 Ft.
 +
 
 +
Ha a hasonlóság-elemzés "csak" megerősítette volna a pontozásos módszer eredményeit, a kontroll számítás hasznossága akkor is megérné a ráfordítást.
 +
 
 +
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 +
A szakértői rendszer elkészítésénél minden attribútum aktívnak számított, nincs köztük „zaj”. Az attribútumonkénti aktív lépcsők száma:
 +
 
 +
• fehérje tartalom: 3
 +
 
 +
• felhasználhatósági határidő: 2
 +
 
 +
• hústartalom 100g termékben: 5
 +
 
 +
• Na-Cl tartalom: 2
 +
 
 +
• Víztartalom: 3
 +
 
 +
• Zsírtartalom: 2
 +
 
 +
A szakértői rendszerben összesen 360 fajta végkimenetel szerepel. A genetikai potenciál, azaz a legmagasabb elérhető érték az 1959,8 Ft/kg ár.
 +
 
 +
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
 +
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
 +
 
 +
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
 +
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A lap jelenlegi, 2012. október 17., 22:15-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/coco_and_exs.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Saját márkás termékek /Kedvenc Ízek töltelék áruk/ ár-érték vizsgálata

A feladat előtörténete

Cégünk 2009-ben vezette be saját márkás termékcsaládját az élelmiszeriparban, Kedvenc Ízek néven. Abban az évben 7 termékkel futott a termékcsalád, mely évről-évre bővült. Jelenleg 35 felvágott, vörös áru tartozik a Kedvenc Ízek alá. Azt viszont, hogy milyen termékkel bővül a paletta elsősorban attól függ, hogy az adott termékfajta, például gépsonka, szalámi milyen keresett, és milyen gyártó, milyen terméke van a piacon. Ehhez nem tartozik semmilyen szakmai, egészségügyi elemzés.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az árak kialakításakor is „csak” a beszerzési árat, és a versenytársak árait veszik figyelembe, nem pedig mondjuk az összetételt. Ezért gondoltam, hogy megvizsgálom néhány termék összetételét, és azok árait.

Továbbá nem cégünk rendelkezik egy termék rangsorral, szakmai szempontok szerint. Jelenleg szubjektív tapasztalatok alapján döntenek, amit a termékek megkóstolása, kipróbálása után közösen állított fel a vezetőség, és az értékesítés.

Jelenlegi áralakítás:

1. Az "ösztönös megoldás" a beszállítók áraira épül, azok alapján alakul ki egy minimális ár, ami a cég működésének költségeit fedezi, ez a fedezeti pont, ami alatt nem éri meg forgalmazni a terméket.

2. Ezek után a vezetőség és a marketing csapat feladata kialakítani egy "ösztönös" árat, amit a saját szubjektív véleményük alapján határoznak meg a termék tesztelése során. Az ösztönös ár természetesen magasabb a fedezeti pontnál.

3. A tényleges ár kialakítása során azonban figyelembe kell venni a versenytársak árait is, ami negatív irányba befolyásolja az ösztönösen kialakított árat. Ezért a tényleges ár általában alacsonyabb az ösztönösen kialakított árnál. (tehát általában: fedezeti pont < tényleges ár < ösztönös ár ) az ösztönös megoldás során a következő sorrend alakult ki a vizsgált termékek között:

1. Csirkemell sonka

2. Szendvics sonka

3. Olasz felvágott

4. Zala felvágott

5. Főző kolbász

6. Füstölt pulyka párizsi

7. Löncshús

8. Baromfi virsli

9. Baromfi párizsi

A rangsort a termékek minősége és szubjektív szempontok befolyásolták.

A töltelék áruk között a sonkák mindig is magasabb kategóriának számítottak, így az első helyre a csirkemell sonka került, második pedig a gépsonka jellegű szendvics sonka. A harmadik és negyedik helyen a felvágottak között keresettebb, fűszerezésben, ízben merészebb Olasz felvágott és Zala felvágott áll, közöttük a rangsort csak az egyedi ízlés határozta meg. A főző kolbász a hagyományosan jelen van a magyar gasztronómiában, azonban manapság zsírosnak és egészségtelennek tartják, így csak az ötödik helyen áll. A rangsor második felébe kerültek azok a termékek amik kevésbé kedveltek a vevők által, inkább csak az alacsony áruk miatt keresettek. Ezek közül a füstölt pulyka párizsi a hatodik, egyedi ízvilága miatt, hetedik a löncshús, ami kiesik a klasszikusan vett felvágottak köréből. Az utolsó két helyen áll a baromfi virsli és a baromfi párizsi, hiszen ezen termékekről kialakult vevői vélemény általánosságban lenéző, magas víztartalommal, rossz minőségű hússal azonosítják. Az ösztönösen kialakított rangsor merőben eltér az objektív hasonlóságelemzés eredményeitől. (lásd: Eredmények fejezet)

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzés a sajátmárkás termékek közül a legnépszerűbbeket foglalja magába. Az objektumokat a fontosabb tulajdonságaik alapján, és kilogrammonkénti ár alapján elemzem. Az adatok a termékek hitelesített specifikációs lapjáról származnak, többségük a Kedvenc JM Kft. honlapján is elérhető.

Objektumok (sorok)

• Baromfi Párizsi

• Baromfi Virsli

• Csirkemell Sonka

• Főző Kolbász

• Füstölt Pulyka Párizsi

• Löncshús

• Olasz Felvágott

• Szendvics Sonka

• Zala Felvágott

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Fehérje tartalom: a termék fehérjetartalmát adja meg tömegszázalékos formában (irány:0)

• Felhasználhatósági határidő: a termék szavatossága napban megadva (irány:0)

• Hústartalom 100g termékben: a termék készítésénél felhasznált húsmennyiség grammban kifejezve (irány:0)

• Na-Cl tartalom: a termék sótartalma tömegszázalékban (irány:1)

• Víztartalom: a termék víztartalma tömegszázalékban (irány:1)

• Zsírtartalom: a termék zsírtartalma tömegszázalékban (irány:1)

• Ár/kg: a termék kilogrammonkénti ára (Y)

• Fehérje tartalom: a termék fehérjetartalmát adja meg tömegszázalékos formában (irány:0), a tápérték szempontjából, minél nagyobb a termék fehérje tartalma, annál magasabb az ára

• Felhasználhatósági határidő: a termék szavatossága napban megadva (irány:0), minél hosszabb a felhasználhatósági idő, annál magasabb az ár

• Hústartalom 100g termékben: a termék készítésénél felhasznált húsmennyiség grammban kifejezve (irány:0), minél több húst tartalmaz a termék, annál magasabb az ár (nem egyenértékű a fehérjetartalommal, hiszen a különböző húsok különböző fehérjetartalommal rendelkeznek)

• Na-Cl tartalom: a termék sótartalma tömegszázalékban (irány:1), egészségügyi szempontok miatt, minél kevesebb a sótartalom, annál többet ér a termék

• Víztartalom: a termék víztartalma tömegszázalékban (irány:1), beltartalmi érték szempontjából, minél kevesebb a víztartalma, annál magasabb az ár

• Zsírtartalom: a termék zsírtartalma tömegszázalékban (irány:1), egészségügyi szempontokat figyelembe véve, minél alacsonyabb a zsírtartalom ,annál magasabb a termék értéke.

A feladat által érintett célcsoportok

Elsősorban a cégünk értékesítési csapata, hogy a jelenlegi termékek beárazását le tudják ellenőrizni, másrészt az új termékek bevezetésekor pontosabb árkialakítás végezhető, ami - már nem csak a beszerzési és a versenytermékek árai alapján történhetne- hanem összetétel alapján is.

Megfelelő ellenérték fejében lehetőség nyílhatna a vásárlók részére is értékesíteni. Így a végső fogyasztók számára is segítséget nyújthat a vásárlások során, megtudhatnák, bizonyos összetételű termékek esetén mi az ár, amit elfogadhatónak, vagy túl soknak számít.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgálat segítségével egy pontos ár-érték elemzés végezhető el cégünk saját márkás termékeivel kapcsolatban, amely a később bevezetésre kerülő termékek esetén segítené a pozícionálást. A továbbiakban segíthet egy esetleges prémium kategória kialakításában, valamint egy olyan szakértői rendszerré fejleszthető, amellyel a későbbiekben könnyedén megállapítható egy másik termék becsült értéke.

Az általunk felállított sorrendben, és a vizsgálat során felállított sorrendben különbségében látszik, hogy mennyire hasznos lehet a piacon egy ilyen szakértői rendszer vizsgálata.

Ösztönös megoldás:

A vizsgált saját márkás termékeket összehasonlítanám a piacon lévő versenytárs termékek összetételével, árával, egy saját készítésű összehasonlító táblázatban. A termékek specifikációját begyűjteném a gyártó cégektől, árait pedig szintén begyűjteném aktuális katalógusukból. - Adatvagyon megszerzése

- Az elemzéshez szükséges rendszer megszerzése (Office)

- Elemzői munka elvégzése.

Költségvonzata:

- Telefonszámla: 30perc*20Ft/perc= 600 Ft

- Szakértői munkaidő: 1óra* 3000 Ft= 3000 Ft

- Licencdíjak: Excel: 200 Ft/projekt

Összesen: 3800 Ft


Tananyag szerinti megoldás:

- Adatvagyon megszerzése

- Az elemzéshez szükséges rendszer megszerzése (Office)

- Elemzői munka elvégzése.

Költségvonzata:

- Adatvagyon megszerzése: ingyenes, egy részük a kedvencizek.hu, egy részük pedig cégen belül elérhető termék specifikációs lapok.

- Az elemzéshez szükséges technikai rendszer, licencdíjak: a MY-X elemző program ingyenes

- Szakértői munka: 20perc*3000 Ft/óra = 1000 Ft

Összesen: 1000 Ft

A két alternatíva különbözete így 2800 Ft. A költségek figyelembe vételével mondhatom, hogy minimum 2800 Ft reményében láttam neki a tanulmányi megoldásnak.


A szakértői rendszer kidolgozása segíthet az árképzésben, erősítheti, vagy cáfolhatja a jelenlegi árkialakításunkat. Hasznosságának tekinthető a jövőbeni árképzés során alkalmazható "támaszték", mellyel pontosabb ár-érték arány alakítható ki. Ezt a számítással alátámasztott érték arányt kellene hangsúlyozni a következő termék bevezetésekor.

A hasonlóságelemzés rávilágít majd a jelenlegi best practice árképzés hibáira. Ha bebizonyosodik, hogy van alul értékelt termékek, akkor ezt egy módosított marketingtevékenységgel (csomagolás, reklám…)támogatva magasabb árkategóriába helyezhetjük. Ez által a hasonlóságelemzés várható hasznossága:

Q*(Px-P1) – FCm

Q: értékesített mennyiség

Px: az alulértékelt termék becsült ára

P1: az alulértékelt termék jelenlegi (best practice) ára

FCm: a marketing tevékenységben bekövetkezett váltás egyszeri költsége

Tehát a hasonlóságelemzés eredményeképpen az alulértékelt termékek árát megnöveljük a becsült árig, mindezt új marketing eszközökkel támogatva.Így a várható plusz hasznosság az értékesített mennyiség és árkülönbözet szorzata, csökkentve a marketingtevékenység változásának egyszeri költségeivel (új csomagolás bevezetése, reklámkampány változásai).

Hasznosságának tekinthető a jövőbeni árképzés során alkalmazható "támaszték", mellyel pontosabb ár-érték arány alakítható ki. Ezt a számítással alátámasztott érték arányt kellene hangsúlyozni a következő termék bevezetésekor.

Javaslatom alapján érdemes a módszert tesztelni, először csak a leginkább alulértékelt termék esetében.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Objektumok meghatározása

• Attribútumok meghatározása

• Az adatok összegyűjtésével OAM létrehozása

• Pivot tábla készítése

• Rangsor tábla elkészítése és SOLVER beállítása

• Online COCO analízis elvégzése

• Inverz COCO analízis

• Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

• Eredmények értékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO elemzés az esetek többségében hiteles eredményt produkált, a baromfi párizsi (1. objektum) esetében azonban az inverz COCO vizsgálat alapján az eredmény hiteltelen.

Az eredmények értelmében a leginkább alulértékelt termék a löncshús (6. objektum), a becsült érték közel 27 Ft-tal haladja meg a tényleges kilogrammonkénti árat. További alulértékelt termékek:

• Baromfi Párizsi

• Baromfi Virsli

• Csirkemell Sonka

• Főző Kolbász

• Füstölt Pulyka Párizsi

• Szendvics Sonka

Természetesen a magasabb árkategóriába sorolás csak azoknál az alulértékelt termékeknél éri meg, ahol az árkülönbözetből eredő plusz bevételek meghaladják a marketingkampány költségeit.

A leginkább túlértékelt termék a Zala felvágott volt (9. objektum), a tényleges ár ebben az esetben 24 Ft-tal haladta meg a becslés értékét. Ezen kívül csak egy túlértékelt termék volt, az Olasz felvágott (7. objektum).

A vizsgálat során az attribútumok a következőkben leírt mértékben befolyásolták a becslés végeredményét:

• hústartalom 100g termékben 29,10%

• fehérje tartalom 21,70%

• Na-Cl tartalom 18,64%

• Zsírtartalom 15,47%

• Felhasználhatósági határidő 8,03%

• Víztartalom 7,07%

Az ár-érték elemzés után kialakított sorrend:

1. Löncshús

2. Csirkemell sonka

3. Szendvics sonka

4. Füstölt pulyka párizsi

5. Főző kolbász

6. Baromfi párizsi

7. Baromfi virsli

8. Olasz felvágott

9. Zala felvágott


A sorrend eltér az ösztönösen kialakított rangsortól, de észrevehetők hasonlóságok.

Az első helyre a löncshús került, mivel ez a termék rendelkezett a legjobb ár-érték aránnyal. A sonkák maradtak a rangsor elején, azonban az Olasz- és Zala felvágott az utolsó helyekre kerültek, hiszen a beltartalmi értékekre építő elemzés nem vette figyelembe az ízélményt. A főző kolbász magas zsírtartalma miatt a füstölt pulyka párizsi mögé került, a baromfi párizsi és baromfi virsli maradtak a rangsor végén.

Összességében elmondható, hogy az ösztönös megoldás közel áll az objektív adatokra épülő elemzéshez, azonban pontosításra szorul.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A vizsgálat eredményei felül írták az ösztönösen felállított rangsort. Az első helyre a Löncshús került, viszont a sonkák a vizsgálat végeredményeiben is az élbolyban vannak.

Így kijelenthetem, hogy a két megoldás (ösztönös- és tananyag szerinti) során eltérő rangsor született, viszont a sonkák ösztönösen felállított pozícióját megerősítette.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ezen vizsgálatot ajánlom elsősorban a saját cégem részére, más forgalmazó, gyártó cégek számára, valamint olyan végső fogyasztók számára is alkalmas lehet, akik figyelnek az egészséges táplálkozásra, valamint fontos számukra a töltelékáruk ár-érték aránya.

Úgy gondolom ez a szakértői rendszer minden élelmiszeriparban résztvevőnek fontos és hasznos lehet. Jelenleg ezen verzió a gyártó, forgalmazó cégeknek nyújthat segítséget a termékek pozicionálásában, megfelelő ár-érték arány kialakításában.

Az alul értékelt Löncshús az ösztönös rangsor 7.helyéről az objektív elemzés során az 1. helyre,valamint a túl értékelt Zala felvágott pedig a 4.helyről a 9. helyre került.

Ezek szerint a két termék árváltozása során a tényleges hasznosság 3 Ft/kg(A Löncs áremelése, és a Zala árcsökkenése).

Az új információk jelentős mértékben hozzájárulnak az esetleges veszteségek csökkentéséhez, hiszen ezen információk birtokában optimálisabb fogyasztói árat lehetne alkalmazni, ami bevétel növekedést is eredményezhet.

A két termék optimálisabb árával versenyelőnybe lehet kerülni, hiszen eddig a piacon nem beltartalomtól függő ár van alkalmazva, hanem az alapanyagtól függő ár. A szakértői rendszer értéke így vetekszik a piacon szereplő szakértői rendszerek értékével, melyekért 15 ezer Ft-ot is elkérnek. Ezen tudás birtokában cégemet olyan versenyelőnyhöz tudom juttatni, ami megér részükre egy szakértői rendszer értékét.

A hasonlóságelemzés módszerével elvégzett feladat által megtakarított érték hozzávetőlegesen: 12 200 Ft.

Ha a hasonlóság-elemzés "csak" megerősítette volna a pontozásos módszer eredményeit, a kontroll számítás hasznossága akkor is megérné a ráfordítást.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A szakértői rendszer elkészítésénél minden attribútum aktívnak számított, nincs köztük „zaj”. Az attribútumonkénti aktív lépcsők száma:

• fehérje tartalom: 3

• felhasználhatósági határidő: 2

• hústartalom 100g termékben: 5

• Na-Cl tartalom: 2

• Víztartalom: 3

• Zsírtartalom: 2

A szakértői rendszerben összesen 360 fajta végkimenetel szerepel. A genetikai potenciál, azaz a legmagasabb elérhető érték az 1959,8 Ft/kg ár.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Sajatmarka_toltelek&oldid=60625”