„Szerkesztő:Hp” változatai közötti eltérés
Hp (vitalap | szerkesztései) |
Hp (vitalap | szerkesztései) (→Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)) |
||
(16 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
3. sor: | 3. sor: | ||
=Tervezett alkalmazás/megoldás címe= | =Tervezett alkalmazás/megoldás címe= | ||
− | Milyen befektetést/megtakarítást válasszon egy bróker cég | + | Milyen befektetést/megtakarítást válasszon egy bróker cég vagy az ügyfél |
=A feladat előtörténete= | =A feladat előtörténete= | ||
27. sor: | 27. sor: | ||
=Attribútumok (X, Y oszlopok)= | =Attribútumok (X, Y oszlopok)= | ||
− | *Online: Kód- igen=1 nem=0 | + | *Online: (Kód- igen=1 nem=0) Amennyiben az adott objektum rendelkezik online szolgáltatással, annál inkább ideálisabb alternatíva a befektetők, megtakarítók részére(Irány=0) |
− | + | ||
− | + | *Biztonság: (Skála 1-től 5-ig) Minél magasabb értéket kap, annál biztonságosabb az adott objektum és annál ideálisabb az alternatíva. Minél biztonságosabbnak ítéli meg az ügyfél a terméket vagy a céget, ami a termék mögött áll, annál inkább ideálisabb.(Irány=0) | |
− | *Biztonság: Skála 1-től 5-ig | + | |
− | + | *Likviditás: (Skála 1-től 5-ig) Minél inkább likvid annál ideálisabb választási alternatíva. Amennyiben az adott pénzügyi szolgáltatás a fogyasztó részére szinte azonnal hozzáférhető, annál inkább ideálisabb számára. (Irány=0) | |
− | + | ||
− | *Likviditás: Skála 1-től 5-ig. | + | *Költség: (%-os teles felhalmozott vagy felhalmozni kívánt összeg/év) Minél alacsonyabb egy adott objektum költsége, annál ideálisabb választási lehetőség. A hozam-költség mutató minél kevesebb annál inkább ideálisabb a termék az ügyfél részére.(Irány=1) |
− | + | ||
− | + | *Fizetési rugalmasság: (Skála 1-től 5-ig) Minél magasabb értéket kap egy adott objektum, annál kevésbé szigorúbb feltételekhez kötődik a fizetés és a kifizetés, azért annál ideálisabb alternatíva.(Irány=0) | |
− | *Költség: %-os teles felhalmozott vagy felhalmozni kívánt összeg/év | + | |
− | + | *Időtáv: (Kód- Rövidtáv=3 Középtáv=2 Hosszútáv=1) Minél rövidebb ideig kell pénzünket kamatoztatni egy helyen és minél hamarabb hozzáférhetünk büntetés nélkül, annál ideálisabb egy adott befektetési/megtakarítási forma.(Irány=0) | |
− | + | ||
− | *Fizetési rugalmasság: Skála 1-től 5-ig | + | *Értékállóság: (Skála 1-től 5-ig) Minél nagyobb értéket kap egy objektum, annál inkább teljesít az infláció felett, annál inkább ideális választás. Infláció= mindenkori KSH infláció. (Irány=0) |
− | + | ||
− | + | *Hozam: (%-os Felhalmozott vagy befektetett összeg/év) Minél nagyobb egy adott megtakarítási/befektetési forma hozama, azaz minél több pénzt termel naponta/havonta/évente,annál inkább ideálisabb választás.(Irány=0) | |
− | |||
− | *Időtáv: Kód- Rövidtáv=3 Középtáv=2 Hosszútáv=1 | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | *Értékállóság: Skála 1-től 5-ig | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | *Hozam: %-os Felhalmozott vagy befektetett összeg/év | ||
− | |||
− | |||
=Feladat által érintett célcsoport= | =Feladat által érintett célcsoport= | ||
18 év feletti Magyarországon élő állampolgárok, akik azért indítanak el egy megtakarítási formát vagy fektetik be pénzüket, mert nagyobb hozamra, akár vagyonra akarnak szert tenni, de első sorban az aktuális társadalmi vagy gazdasági negatív események sorozatát szeretnék elkerülni. Azaz megoldani a nyugdíjproblémát, gyermekek iskoláztatását akár külföldön, lakáshoz, nagyobb ingóságokhoz való jutást, hitel nélküli életet, magasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatást igénybe venni a későbbiekben valamint egyéni igények is meghatározhatóak. | 18 év feletti Magyarországon élő állampolgárok, akik azért indítanak el egy megtakarítási formát vagy fektetik be pénzüket, mert nagyobb hozamra, akár vagyonra akarnak szert tenni, de első sorban az aktuális társadalmi vagy gazdasági negatív események sorozatát szeretnék elkerülni. Azaz megoldani a nyugdíjproblémát, gyermekek iskoláztatását akár külföldön, lakáshoz, nagyobb ingóságokhoz való jutást, hitel nélküli életet, magasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatást igénybe venni a későbbiekben valamint egyéni igények is meghatározhatóak. | ||
+ | Valamint azok a cégek, akik jelenleg is piaci szereplők és azok akik a piacra kívánnak lépni. | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
111. sor: | 100. sor: | ||
A vizsgálat hasznos információt szolgáltathat egy új cég piacra lépésekor, vagy egy piacon lévő cégnek, aki megnézheti hogy az általa kínált termék mennyivel és miben marad el a többihez képest vagy éppen a saját termékén milyen területen kell fejlesztenie. Döntési megoldásként szolgálhat a fogyasztóknak, akik össze kívánják hasonlítani az adott termékeket, illetve megkönnyíti őket a választásban. | A vizsgálat hasznos információt szolgáltathat egy új cég piacra lépésekor, vagy egy piacon lévő cégnek, aki megnézheti hogy az általa kínált termék mennyivel és miben marad el a többihez képest vagy éppen a saját termékén milyen területen kell fejlesztenie. Döntési megoldásként szolgálhat a fogyasztóknak, akik össze kívánják hasonlítani az adott termékeket, illetve megkönnyíti őket a választásban. | ||
− | A pénzpiacon a fogyasztói döntés nem mindig objektív. Miért van az, hogy a nemesfémek, a részvények és az elterjed Unit Linked termékek iránt a kereslet mégsem akkora, mint azt az objektív megítélés mutatja. Azért, mert a kiemelkedően a pénzügyi döntéseknél az emberek érzelmi alapú döntéseket hoznak. Ennek magyarázata lehet a szocializációnk: nagyszüleink, szüleink mindig azt mondták, hogy dolgozzunk meg a pénzünkért, és tegyük félre a párnába és jó esetben is csak a bankba. Persze akkor nem volt több megoldás. A magyar embereket sok csalódás érte, sokszor átvertnek érezték magukat és a média hatására a negatív híreket jobban elraktározzuk emlékezeteinkben. Ezért van az, hogy még mindig a bankokat részesítjük előnyben, még akkor is ha tudjuk hogy Ők belőlünk gazdagodnak meg, és még akkor is ha tudjuk, az inflációt épp hogy elérő kamatokkal, nincs esélyünk a meggazdagodásra és azokra a bizonyos gazdasági és társadalmi | + | A pénzpiacon a fogyasztói döntés nem mindig objektív. Miért van az, hogy a nemesfémek, a részvények és az elterjed Unit Linked termékek iránt a kereslet mégsem akkora, mint azt az objektív megítélés mutatja. Azért, mert a kiemelkedően a pénzügyi döntéseknél az emberek érzelmi alapú döntéseket hoznak. Ennek magyarázata lehet a szocializációnk: nagyszüleink, szüleink mindig azt mondták, hogy dolgozzunk meg a pénzünkért, és tegyük félre a párnába és jó esetben is csak a bankba. Persze akkor nem volt több megoldás. A magyar embereket sok csalódás érte, sokszor átvertnek érezték magukat és a média hatására a negatív híreket jobban elraktározzuk emlékezeteinkben. Ezért van az, hogy még mindig a bankokat részesítjük előnyben, még akkor is ha tudjuk hogy Ők belőlünk gazdagodnak meg, és még akkor is ha tudjuk, az inflációt épp hogy elérő kamatokkal, nincs esélyünk a meggazdagodásra és azokra a bizonyos gazdasági és társadalmi eseményekre se tudunk így rendesen felkészülni. Fő a túlélés, és a szomszédnak való megfelelés. Mindazonáltal inkább tegyük a pénzünket nem preferáltabb helyre, minthogy nem teszünk félre semmit. |
+ | |||
+ | Általában egy középvállalkozás vagy egy piacra lépő cég ezekért az elemzésekért és kutatásért vagy akár egy termékfejlesztésért milliós nagyságrendű pénzt fizet ki. Azért hogy megismerje a vásárlók magatartását, attitűdjét, vagy éppen az adott termékkel szemben támasztott hozzáállásukat. Ezt az elemzést célszerű évről évre elvégezni, hiszen a Globalizáció hatására (főleg a mostani válságban) a fogyasztó napról napra változik. Az időt tekintve egy kutatás több hónapig eltart, legjobb esetben is legalább 1 hónap szükséges, ha releváns és reprezentatív információra szeretnénk szert tenni. | ||
+ | Amennyiben ismerné vagy objektíven vizsgálná egy cég a legjobb választást, vagy az adott termék vagy szolgáltatás összetételében lévő erősségeket és gyengeségeket, úgy az időt és a költségeket is töredékére lehetne csökkenteni, azaz a nem elköltött összeget visszaforgathatná a cég saját fejlődésének érdekében. Egy induló cég hamarabb piacra tud lépni, a pre-kutatási sorozatokat elkerülve, amivel időt és pénzt spórolhat meg, illetve nem esik abba a hibába, hogy az épp nem alkalmas termékkel indul el a piacon. | ||
+ | Az elemzés hasznos lehet a fogyasztóknak is, számukra könnyebb összehasonlítást biztosít, hogy melyik terméket válasszák, illetve hogy ha az automatizált elemzés kapcsán kinyert sorrendet nem akarják követni, az általuk fontosnak, lényegesnek tartott szempontrendszer alapján is fel tudnának maguknak állítani egy sorrendiséget, ezzel személyre szabva a terméket. Időt és költségeket spórolva meg, mind a megfelelő termék felkutatása szakaszban, mind a termék használata során. | ||
+ | A kontroll számítások hasznossága nem éri meg a ráfordítást. | ||
+ | Egy ilyen és hasonló méretű kutatás és hagyományos szubjektív elemzés ráfordítása 1 millió forintjába kerül egy cégnek. Az automatizált objektív alapokra épülő rendszertől és elemzéstől az elvárt összes ráfordítás 200.000 HUF, vagyis a hasznossága 800.000 HUF. A fogyasztó idejét és költségeit tekintve az elvárt hasznosság: útiköltség(8.000 HUF)+idő(14.000 HUF)= 22.0000 - az új elemzés által választott forma kiválasztási ideje (4000 HUF) = 18.000 HUF | ||
+ | |||
+ | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmező táblázatba= | ||
+ | |||
+ | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
+ | [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | ||
+ | |||
+ | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | ||
+ | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] |
A lap jelenlegi, 2012. május 20., 15:48-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 Tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 Tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása
- 6 Objektumok (Sorok)
- 7 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 8 Feladat által érintett célcsoport
- 9 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 10 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 11 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 12 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 13 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)
- 14 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmező táblázatba
- 15 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
Tervezett alkalmazás/megoldás címe
Milyen befektetést/megtakarítást válasszon egy bróker cég vagy az ügyfél
A feladat előtörténete
Az ICG International mint bróker cég, 2011. decemberében indította el szinte egyedülálló nemesfém megtakarítási/befektetési szolgáltatását. Előtte befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kínált ügyfeleinek.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- A tananyag ismerete nélkül a következőt tettem volna: a csatolt xls fájl alapadatok lapján található jóságpontokat (melyek szakmai tapasztalatra, fogyasztói attitűdre és egy 107 mintából álló, nem reprezentatív kérdőívre adott válaszokból állítottam össze), ennek maximumát keresve a nemesfémeket és a részvényeket választottam volna ki mint legoptimálisabb befektetési/megtakarítási formát, amire a fogyasztóknak szüksége van és ennek tudatában egy bróker cégnek is ezen termékek értékesítésével kellene foglalkoznia.
- Indoklás: szubjektív módon össze lehet vonni a vizsgált befektetési/megtakarítási formák pontjait
- Önkritika: a módszer nem objektív, a válaszadók száma kicsi és nem reprezentatív, valamint elfogultságon gyanúja is fenn állhat
Tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása
Az adatgyűjtés mérete 7*8 adat
Objektumok (Sorok)
1. Állampapír 2. Bankbetét 3. Befektetési alap 4. Ingatlan megtakarítás 5. Kötvény 6. Nemesfém 7. Részvény
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- Online: (Kód- igen=1 nem=0) Amennyiben az adott objektum rendelkezik online szolgáltatással, annál inkább ideálisabb alternatíva a befektetők, megtakarítók részére(Irány=0)
- Biztonság: (Skála 1-től 5-ig) Minél magasabb értéket kap, annál biztonságosabb az adott objektum és annál ideálisabb az alternatíva. Minél biztonságosabbnak ítéli meg az ügyfél a terméket vagy a céget, ami a termék mögött áll, annál inkább ideálisabb.(Irány=0)
- Likviditás: (Skála 1-től 5-ig) Minél inkább likvid annál ideálisabb választási alternatíva. Amennyiben az adott pénzügyi szolgáltatás a fogyasztó részére szinte azonnal hozzáférhető, annál inkább ideálisabb számára. (Irány=0)
- Költség: (%-os teles felhalmozott vagy felhalmozni kívánt összeg/év) Minél alacsonyabb egy adott objektum költsége, annál ideálisabb választási lehetőség. A hozam-költség mutató minél kevesebb annál inkább ideálisabb a termék az ügyfél részére.(Irány=1)
- Fizetési rugalmasság: (Skála 1-től 5-ig) Minél magasabb értéket kap egy adott objektum, annál kevésbé szigorúbb feltételekhez kötődik a fizetés és a kifizetés, azért annál ideálisabb alternatíva.(Irány=0)
- Időtáv: (Kód- Rövidtáv=3 Középtáv=2 Hosszútáv=1) Minél rövidebb ideig kell pénzünket kamatoztatni egy helyen és minél hamarabb hozzáférhetünk büntetés nélkül, annál ideálisabb egy adott befektetési/megtakarítási forma.(Irány=0)
- Értékállóság: (Skála 1-től 5-ig) Minél nagyobb értéket kap egy objektum, annál inkább teljesít az infláció felett, annál inkább ideális választás. Infláció= mindenkori KSH infláció. (Irány=0)
- Hozam: (%-os Felhalmozott vagy befektetett összeg/év) Minél nagyobb egy adott megtakarítási/befektetési forma hozama, azaz minél több pénzt termel naponta/havonta/évente,annál inkább ideálisabb választás.(Irány=0)
Feladat által érintett célcsoport
18 év feletti Magyarországon élő állampolgárok, akik azért indítanak el egy megtakarítási formát vagy fektetik be pénzüket, mert nagyobb hozamra, akár vagyonra akarnak szert tenni, de első sorban az aktuális társadalmi vagy gazdasági negatív események sorozatát szeretnék elkerülni. Azaz megoldani a nyugdíjproblémát, gyermekek iskoláztatását akár külföldön, lakáshoz, nagyobb ingóságokhoz való jutást, hitel nélküli életet, magasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatást igénybe venni a későbbiekben valamint egyéni igények is meghatározhatóak. Valamint azok a cégek, akik jelenleg is piaci szereplők és azok akik a piacra kívánnak lépni.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Szakértői elemzés:
- Adatvagyon megszerzése
- Az elemzéshez szükséges technikai rendszer (Microsoft Office programcsomag)
- Szakértői munka, elemzés lefolytatása
Hasonlóságelemzési módszer:
- Adatvagyon megszerzése
- Az elemzéshez szükséges technikai rendszer (MY-X elemző program, Microsoft Office programcsomag)
- Szakértői munka, elemzés lefolytatása
A ráfordítások költségvonzata:
- Adatvagyon megszerzése: ingyenesen rendelkezésre áll
- Az elemzéshez szükséges technikai rendszer: a MY-X elemző program és a Microsoft Office programcsomag ingyenesen rendelkezésre áll
- Szakértői munka, elemzés lefolytatása:
- Elemzési munkaidő: 5 és fél óra 4000 HUF/óra = 22000 HUF
- Hasonlóságelemzés: 30 perc 4000 HUF/óra = 2000 HUF
A hasonlóságelemzés módszerével elvégzett feladat által megtakarított érték hozzávetőlegesen: 20000 HUF.
A megfelelő alternatíva kiválasztásával egy cég a költségeit minimalizálhatja, illetve nem költ feleslegesen pénzt a termék menedzselésére, a cég marketingjére és a cégnél dolgozó motivációs és ösztönző eszközökre. A megfelelő termék kiválasztásával hamarabb rentábilisabbá válik egy cég és könnyebben növekszik.
Nem utolsó sorban fogyasztóként, objektíven kiválaszthatom a jó (általánosan elfogadott) befektetési/megtakarítási formát.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- Objektumok meghatározása
- Attribútumok meghatározása
- Adatbázis létrehozása
- Pivot tábla készítése
- Rangsor tábla elkészítése
- COCO analízis elvégzése
- Eredmény értékelése
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- A COCO elemzés minden estben hiteles eredményt produkált
- A számítások eredményeként a nemesfém és az állampapír felül teljesít
- A leggyanúsabb objektumok vagy a nem kedvelt objektumok a kötvény és a befektetési alapok
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az elemzésből kiderül, hogy a nemesfémeknél az értékállóság(X(A7) és a hozam(X(A8) kapta a legnagyobb súlyt a többi objektummal szemben és utolsó előtti helyen szerepel költség(X(A4) szempontjából. Azaz, ha ezt terméket válassza egy cég még vonzóbbá lehetne tenni a költségek csökkentésével. Az állampapír az objektív elemzés során holtversenyben a nemesfémekkel az első helyet foglalja el(jóságpontok alkotásánál a 4. helyet csak), köszönhetően alacsony költségszerkezetének. Szubjektív megítélés szempontjából érdekes, hogy a kutatás során a válaszadók legkevésbé teszik és tennk pénzüket állampapírokba. De akkor hogy lehet hogy az objektív ítéletalkotás a legkedvezőbb választásnak tartja? A válasz egyszerű: hívjuk pénzügyi tudatlanságnak. Azaz: a válaszadók és a magyar lakosság is pénzük nagyobb részét bankban, bankbetétben tartja. A bankbetétről tudni illik, hogy több féle alternatívába van szétszórva a pénzünk. Legnagyobb mennyiségben, általában 60-70%-ban állampapírba helyezi a pénzintézetünk pénzünket. Így a bankbetét és az állampapír tulajdonságai nagyon hasonlóak. ezzel lehet magyarázni az objektív döntést is. A befektetési alapok és a kötvények alul teljesítenek, ezt igazolja a szubjektív vélemény is. A részvény a választható lehetőségek közül a középmezőnyben helyezkedik el, azaz semleges megítélésű. Ez némileg ellent mond a szubjektív ítéletnek, melynek oka egyértelműen a biztonság kérdése(ennek súlya 19,5 a 100-ból, bőven lemaradva az utolsó előtti helyezett kötvény, a nemesfém és a befektetési alaptól amik egyaránt 32,5 pontot kapotak), valamint hogy online lehetőséggel nem rendelkezik.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)
A vizsgálat hasznos információt szolgáltathat egy új cég piacra lépésekor, vagy egy piacon lévő cégnek, aki megnézheti hogy az általa kínált termék mennyivel és miben marad el a többihez képest vagy éppen a saját termékén milyen területen kell fejlesztenie. Döntési megoldásként szolgálhat a fogyasztóknak, akik össze kívánják hasonlítani az adott termékeket, illetve megkönnyíti őket a választásban. A pénzpiacon a fogyasztói döntés nem mindig objektív. Miért van az, hogy a nemesfémek, a részvények és az elterjed Unit Linked termékek iránt a kereslet mégsem akkora, mint azt az objektív megítélés mutatja. Azért, mert a kiemelkedően a pénzügyi döntéseknél az emberek érzelmi alapú döntéseket hoznak. Ennek magyarázata lehet a szocializációnk: nagyszüleink, szüleink mindig azt mondták, hogy dolgozzunk meg a pénzünkért, és tegyük félre a párnába és jó esetben is csak a bankba. Persze akkor nem volt több megoldás. A magyar embereket sok csalódás érte, sokszor átvertnek érezték magukat és a média hatására a negatív híreket jobban elraktározzuk emlékezeteinkben. Ezért van az, hogy még mindig a bankokat részesítjük előnyben, még akkor is ha tudjuk hogy Ők belőlünk gazdagodnak meg, és még akkor is ha tudjuk, az inflációt épp hogy elérő kamatokkal, nincs esélyünk a meggazdagodásra és azokra a bizonyos gazdasági és társadalmi eseményekre se tudunk így rendesen felkészülni. Fő a túlélés, és a szomszédnak való megfelelés. Mindazonáltal inkább tegyük a pénzünket nem preferáltabb helyre, minthogy nem teszünk félre semmit.
Általában egy középvállalkozás vagy egy piacra lépő cég ezekért az elemzésekért és kutatásért vagy akár egy termékfejlesztésért milliós nagyságrendű pénzt fizet ki. Azért hogy megismerje a vásárlók magatartását, attitűdjét, vagy éppen az adott termékkel szemben támasztott hozzáállásukat. Ezt az elemzést célszerű évről évre elvégezni, hiszen a Globalizáció hatására (főleg a mostani válságban) a fogyasztó napról napra változik. Az időt tekintve egy kutatás több hónapig eltart, legjobb esetben is legalább 1 hónap szükséges, ha releváns és reprezentatív információra szeretnénk szert tenni. Amennyiben ismerné vagy objektíven vizsgálná egy cég a legjobb választást, vagy az adott termék vagy szolgáltatás összetételében lévő erősségeket és gyengeségeket, úgy az időt és a költségeket is töredékére lehetne csökkenteni, azaz a nem elköltött összeget visszaforgathatná a cég saját fejlődésének érdekében. Egy induló cég hamarabb piacra tud lépni, a pre-kutatási sorozatokat elkerülve, amivel időt és pénzt spórolhat meg, illetve nem esik abba a hibába, hogy az épp nem alkalmas termékkel indul el a piacon. Az elemzés hasznos lehet a fogyasztóknak is, számukra könnyebb összehasonlítást biztosít, hogy melyik terméket válasszák, illetve hogy ha az automatizált elemzés kapcsán kinyert sorrendet nem akarják követni, az általuk fontosnak, lényegesnek tartott szempontrendszer alapján is fel tudnának maguknak állítani egy sorrendiséget, ezzel személyre szabva a terméket. Időt és költségeket spórolva meg, mind a megfelelő termék felkutatása szakaszban, mind a termék használata során. A kontroll számítások hasznossága nem éri meg a ráfordítást. Egy ilyen és hasonló méretű kutatás és hagyományos szubjektív elemzés ráfordítása 1 millió forintjába kerül egy cégnek. Az automatizált objektív alapokra épülő rendszertől és elemzéstől az elvárt összes ráfordítás 200.000 HUF, vagyis a hasznossága 800.000 HUF. A fogyasztó idejét és költségeit tekintve az elvárt hasznosság: útiköltség(8.000 HUF)+idő(14.000 HUF)= 22.0000 - az új elemzés által választott forma kiválasztási ideje (4000 HUF) = 18.000 HUF