„Heliad” változatai közötti eltérés
(→A feladat által érintett célcsoportok) |
(→A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság) |
||
| (20 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| − | A munkabérek alakulását egy cégen belül olyan, általában szubjektív tényezők alakítják, melyek számmal nem, vagy csak nehezen mérhetők. Ilyen tényező például, hogy a munkavállaló mennyire értékeli a munkáját, s ennek tekintetében mekkora összegért hajlandó elvégezni adott munkát. Ez megfordítva is igaz; a vállalat mekkora bért hajlandó kifizetni adott munka elvégzéséért adott dolgozónak. A munkavállalót befolyásoló pszichológiai tényezők –, mint, hogy mennyire érzi magát megbecsülve a cégnél, milyen a munkahely légköre, mekkora felelőssége van, stb. – egy képzeletbeli szubjektív skálán mérve különböző értékeket vesznek fel, melyeket összevetve megkapjuk azt az összeget, amiért a munkavállaló hajlandó dolgozni. | + | A munkabérek alakulását egy cégen belül olyan, általában szubjektív tényezők alakítják, melyek számmal nem, vagy csak nehezen mérhetők. Ilyen tényező például, hogy a munkavállaló mennyire értékeli a munkáját, s ennek tekintetében mekkora összegért hajlandó elvégezni adott munkát. |
| + | Ez megfordítva is igaz; a vállalat mekkora bért hajlandó kifizetni adott munka elvégzéséért adott dolgozónak. | ||
| + | A munkavállalót befolyásoló pszichológiai tényezők –, mint, hogy mennyire érzi magát megbecsülve a cégnél, milyen a munkahely légköre, mekkora felelőssége van, stb. – egy képzeletbeli szubjektív skálán mérve különböző értékeket vesznek fel, melyeket összevetve megkapjuk azt az összeget, amiért a munkavállaló hajlandó dolgozni. | ||
| + | Ezen adatok begyűjtése csak személyes lekérdezéssel, elbeszélgetéssel valósulhat meg, mely eljárás roppant időigényes. Ezen kívül, a megfelelő kérdések feltételéhez ismerni kell a kapcsolódó szakirodalmat, (munkapszichológia, munkapiaci elemzések, bérpolitikai elemzések, stb.) | ||
A szubjektív értékelésem szerint a munkabérek kiértékelése a következő: 2006-os évet viszonyítási alapul véve 2007-ben a "Késztermékek" kiugróan magas volt még a többi évvel összevetve is, s e mellett a "Marketing szolgáltatások" is jelentősen nőtt. Ez a (pozitív értelemben vett) "támadó" magatartás arra enged következtetni, hogy a cég az eladásra, valamint az ezt támogató eszközökre, így pl. a marketingre fektetett nagy hangsúlyt. Ez - különösen a marketing osztály koncentráció igényes, kreatív jellegét figyelembe véve - intenzívebb munkát, esetleges fokozott stressz szituációt feltételezhet, továbbá ebből kifolyólag alul bérezésre utal. 2008-ban hasonló kiugrás figyelhető meg a "Reklám, hírdetés" valamint a "Termeléshez felhasznált anyagok költsége" tekintetében, míg a többi tényező nem változott számottevő mértékben. Az anyagköltség nagy mértékű növekedése, viszonylag állandó tényezők mellet indokolatlan bérnövekedésre enged következtetni. Az ezt követő két évben nagyjából kiegyenlítik egymást az adatok (pl.:ugyan nő a "Beruházások, felújítások", de csökkennek az egyéb költségek), mi szerint a bérkifizetés ideális, elfogadható. 2011-ben viszont a "Késztermék" a "Termeléshez felhasznált anyagok költsége" és roppant mértékben a "Promóciós anyagok" kiugróan nagyot nőttek. Ez a kibocsátás intenzitás növekedését, a "támadó" politika folytatását feltételezi. A fenti okfejtés értelmében a bérezés szintje túl alacsonynak mondható. | A szubjektív értékelésem szerint a munkabérek kiértékelése a következő: 2006-os évet viszonyítási alapul véve 2007-ben a "Késztermékek" kiugróan magas volt még a többi évvel összevetve is, s e mellett a "Marketing szolgáltatások" is jelentősen nőtt. Ez a (pozitív értelemben vett) "támadó" magatartás arra enged következtetni, hogy a cég az eladásra, valamint az ezt támogató eszközökre, így pl. a marketingre fektetett nagy hangsúlyt. Ez - különösen a marketing osztály koncentráció igényes, kreatív jellegét figyelembe véve - intenzívebb munkát, esetleges fokozott stressz szituációt feltételezhet, továbbá ebből kifolyólag alul bérezésre utal. 2008-ban hasonló kiugrás figyelhető meg a "Reklám, hírdetés" valamint a "Termeléshez felhasznált anyagok költsége" tekintetében, míg a többi tényező nem változott számottevő mértékben. Az anyagköltség nagy mértékű növekedése, viszonylag állandó tényezők mellet indokolatlan bérnövekedésre enged következtetni. Az ezt követő két évben nagyjából kiegyenlítik egymást az adatok (pl.:ugyan nő a "Beruházások, felújítások", de csökkennek az egyéb költségek), mi szerint a bérkifizetés ideális, elfogadható. 2011-ben viszont a "Késztermék" a "Termeléshez felhasznált anyagok költsége" és roppant mértékben a "Promóciós anyagok" kiugróan nagyot nőttek. Ez a kibocsátás intenzitás növekedését, a "támadó" politika folytatását feltételezi. A fenti okfejtés értelmében a bérezés szintje túl alacsonynak mondható. | ||
| − | A gond ezzel a módszerrel | + | A gond ezzel a mérési módszerrel, hogy nem objektív tényeken alapuló kvantitatív eredményt kapunk. A megítélés, mi szerint a bér több-, vagy kevesebb, mint amennyinek lennie kéne, mindössze szubjektív véleményen alapszik, s ebből kifolyólag az ideális bér meghatározása is csak szubjektív lehet. |
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| 21. sor: | 24. sor: | ||
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
| − | Az | + | Az Helia-D Kft évei. 6 db objektum van (2006-tól 2011-ig), cellatartomány: b18-b23 |
| + | |||
| + | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
| + | Az X az adott évi főkönyvi kivonat alábbi számlaosztályai: | ||
Szellemi termékek, | Szellemi termékek, | ||
Termelőgépek - berendezések, | Termelőgépek - berendezések, | ||
| 30. sor: | 36. sor: | ||
Promóciós anyagok, | Promóciós anyagok, | ||
Reklám - hírdetés, | Reklám - hírdetés, | ||
| − | Marketing szolgáltatások. A hozzájuk tartozó értékek | + | Marketing szolgáltatások. A hozzájuk tartozó értékek 2006- tól 2011-ig, föntről lefelé a múltból a jelen jövő felé haladva Forintban vannak kifejezve (infláció mentesen). Az Y az adott éves munkabér kifizetést mutatja Forintban (infláció mentesen), 2006-tól 2011-ig föntről lefelé haladva. |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| 40. sor: | 43. sor: | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| − | Az | + | |
| + | Tantárgy szerinti megoldás esetében: | ||
| + | A szükséges adatok beszerzése: ingeyenes | ||
| + | Időráfordítás és annak költsége: 3 óra, 2000Ft/óra órabérrel számolva= 6000Ft | ||
| + | A megoldáshoz szükséges program használata: ingeyenes | ||
| + | Összköltség: 6000Ft | ||
| + | Az elemzés piaci értéke: 20000Ft (Várhatóan ennyiért lehetne értékesíteni az elemzést) | ||
| + | A piaci érték meghatározását befolyásolta, hogy még nincs diplomám, illetve sok éves elemzői tapasztalatom. Ebből kifolyólag az ár alacsonyabb, mint a hivatásos elemzők által készített elemzések. | ||
| + | |||
| + | Ösztönös megoldás: | ||
| + | A szükséges adatok beszerzése: ingyenes | ||
| + | Időráfordítás és annak költsége: 3 nap, 2000Ft/óra órabérrel számolva, munkanapokon, napi 8 óra munkaidő mellett= 48000Ft | ||
| + | Szükséges szakirodalom beszerzése: 5100Ft | ||
| + | Összköltség: 53100Ft | ||
| + | Az elemzés piaci értéke: 17000Ft (Várhatóan ennyiért lehetne értékesíteni az elemzést) | ||
| + | A piaci érték meghatározását befolyásolta, hogy még nincs diplomám, illetve sok éves elemzői tapasztalatom, továbbá, hogy az elemzés nem tényadatokon nyugszik. Ebből kifolyólag az ár alacsonyabb, mint a tantárgy szerinti elemzés, - valamint a hivatásos elemzők által készített elemzések esetében, még akkor is, ha elkészítése sok időt vesz igénybe. | ||
| + | Figyelem! Látható, hogy az összköltség magasabb, mint a várható bevétel! | ||
| + | |||
| + | Hasznosság-különbözet a két megoldás között: | ||
| + | Költségkülönbözet a két megoldás között: 47100Ft, ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás (53100Ft-6000Ft) | ||
| + | Megoldások értékkülönbözete: 3000Ft, ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás (20000Ft-17000Ft) | ||
| + | Összes különbözet: 50100Ft, ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
1. lépés: OAM tábla készítése | 1. lépés: OAM tábla készítése | ||
2. lépés: Infláció kiszűrése | 2. lépés: Infláció kiszűrése | ||
| − | 3. lépés: korreláció-, irány-, iránylegitimáció meghatározás | + | 3. lépés: korreláció (c24-től k24-ig)-, irány (c25-től k25-ig)-, iránylegitimáció (c26-tól k26-ig) meghatározás |
| − | 4. lépés: Rangsor tábla kialakítása sorszám függvény segítségével | + | 4. lépés: Rangsor tábla kialakítása sorszám függvény segítségével (b2-től g7-ig) |
| − | 5. lépés: Inverz rangsor tábla kialakítása | + | 5. lépés: Inverz rangsor tábla kialakítása (j2-től o7-ig) |
| − | 6. lépés: Lépcsős táblák kialakítása (lépcsők1, lépcsők2) | + | 6. lépés: Lépcsős táblák kialakítása (lépcsők1 (b25-től f30-ig), lépcsők2 (b33-tól f38-ig)) |
| − | 7. lépés: COCO STD tábla | + | 7. lépés: COCO STD tábla (b41-től j46-ig) |
| − | 8. lépés: Eredmény kiértékelés a valós és becsült munkabér különbségével | + | 8. lépés: Eredmény kiértékelés a valós és becsült munkabér különbségével (i41-től i46-ig) |
| − | 9. lépés: kiegészítő számítások | + | 9. lépés: kiegészítő számítások (b48-tól b55-ig) |
| − | |||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| 58. sor: | 81. sor: | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| − | Az | + | Az ösztönös megoldás szerint (melyet semmilyen számadat nem támaszt alá), a vállalat folyamatosan alul fizette a dolgozóit. |
| + | A tanterv szerinti megoldás (mely számadatokon alapul) ezzel csak a 2007-es és 2011-es év esetében ért egyet. 2008-ban viszont túlfizette az alkalmazottakat, míg a 2006-os, 2009-es és 2010-es év pont ideális volt. | ||
| + | Következtetés: az ösztönös és a tanterv szerint megoldás eltér egymástól. | ||
| + | |||
| + | A tanterv szerinti elemzés segítségével tényeken, számadatokon alapuló eredményt kapunk, szemben az ösztönös megoldással, az egyéni megítéléssel. Segítségével kiszűrhető, hogy az alkalmazottak indokolatlanul alacsony bért - mely elégedetlenséghez, a munkamorál és munkaszínvonal romlásához vezethet - vagy éppen túl magas bért - mely fölösleges költséget jelent a cég számára - kapjanak. | ||
| + | Az ösztönös megoldás roppant sok időbe kerül (ami növeli az órabér költségét), a szubjektív adatok begyűjtése miatt (lekérdezés), míg a tanterv szerinti elemzés rövid idő alatt elvégezhető. | ||
| + | Az ösztönös megoldás összköltsége 47100Ft-tal több, mint a tanterv szerinti megoldásé, értékesíteni viszont csak 3000Ft-tal kevesebbért lehet. (költség>bevétel) | ||
| + | |||
| + | Éppen ezért a "mérleg nyelve" a tantárgy szerinti megoldás felé billen el, én a tantárgy szerinti megoldást választom. | ||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| − | + | A tantárgy szerinti elemzés előnye, hogy mivel a szubjektív mérési opciókkal és elemzésekkel szemben ez a módszer teljesen objektív tényadatokkal dolgozik (főkönyvi kivonat adatai), minden vállalkozásnál alkalmazható, függetlenül a vállalati formától, mérettől, székhelytől (külföldi vagy hazai cég), stb. Nemcsak a béreket lehet vele vizsgálni, hanem bármely, a főkönyvi kivonatban szereplő adatot. Ez növeli az értékét (árat). Elvégzése rövid idő alatt teljesülhet. Ez alacsony munkabérköltséget jelet, mely mellett a magasabb ár révén haszonnal értékesíthető az elemzés. | |
| + | Ez előnyök miatt teljesültnek tartom a tervezett hasznosságot. | ||
| + | |||
| + | Noha az alapadatok mindkét megoldás esetében ugyanazok (főkönyvi kivonat), az ösztönös megoldás a szubjektív befolyásoló tényezők miatt fölösleges többletköltségeket eredményezhet. A szubjektivitás miatt ráadásul az értéke (ára) alacsonyabb. Elkészítése időigényes. Ez a bérköltség megnövekedését jelenti, mely mellett az elemzést nem lehet haszonnal értékesíteni. (Mivel az eladási ár nem haladja meg, sőt még csak nem is fedezi a költségeket.) E miatt nem tartom teljesültnek a tervezett hasznosságot. | ||
| + | |||
| + | Mindezeket figyelembe véve az ösztönös megoldás és a tantárgy szerinti megoldás közül én a tantárgy szerinti megoldást választom. | ||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
A lap jelenlegi, 2012. december 19., 10:48-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/heliad_v2.xls & http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/heliad_v1.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A Helia-D Kft éves munkabér kifizetések felülvizsgálata.
A feladat előtörténete
A lehető legjobb versenypozíció eléréséhez roppant fontos a megfelelő vállalati stratégia kialakítása. Szakdolgozatom ezt a témát öleli fel. Ugyanakkor fontos tényező e mellet a vállalati humán erőforrás gazdálkodás (a vállalati stratégia részeként is), hiszen ők a vállalat működtetői. Mivel a dolgozók egyik fő motivációja a munkabér, a feladatom azt vizsgálja, hogy bizonyos tényezők mellett a cég munkabér kifizetése mennyiben és milyen irányban tér el az ideális (elméleti) szinttől.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A munkabérek alakulását egy cégen belül olyan, általában szubjektív tényezők alakítják, melyek számmal nem, vagy csak nehezen mérhetők. Ilyen tényező például, hogy a munkavállaló mennyire értékeli a munkáját, s ennek tekintetében mekkora összegért hajlandó elvégezni adott munkát. Ez megfordítva is igaz; a vállalat mekkora bért hajlandó kifizetni adott munka elvégzéséért adott dolgozónak. A munkavállalót befolyásoló pszichológiai tényezők –, mint, hogy mennyire érzi magát megbecsülve a cégnél, milyen a munkahely légköre, mekkora felelőssége van, stb. – egy képzeletbeli szubjektív skálán mérve különböző értékeket vesznek fel, melyeket összevetve megkapjuk azt az összeget, amiért a munkavállaló hajlandó dolgozni. Ezen adatok begyűjtése csak személyes lekérdezéssel, elbeszélgetéssel valósulhat meg, mely eljárás roppant időigényes. Ezen kívül, a megfelelő kérdések feltételéhez ismerni kell a kapcsolódó szakirodalmat, (munkapszichológia, munkapiaci elemzések, bérpolitikai elemzések, stb.)
A szubjektív értékelésem szerint a munkabérek kiértékelése a következő: 2006-os évet viszonyítási alapul véve 2007-ben a "Késztermékek" kiugróan magas volt még a többi évvel összevetve is, s e mellett a "Marketing szolgáltatások" is jelentősen nőtt. Ez a (pozitív értelemben vett) "támadó" magatartás arra enged következtetni, hogy a cég az eladásra, valamint az ezt támogató eszközökre, így pl. a marketingre fektetett nagy hangsúlyt. Ez - különösen a marketing osztály koncentráció igényes, kreatív jellegét figyelembe véve - intenzívebb munkát, esetleges fokozott stressz szituációt feltételezhet, továbbá ebből kifolyólag alul bérezésre utal. 2008-ban hasonló kiugrás figyelhető meg a "Reklám, hírdetés" valamint a "Termeléshez felhasznált anyagok költsége" tekintetében, míg a többi tényező nem változott számottevő mértékben. Az anyagköltség nagy mértékű növekedése, viszonylag állandó tényezők mellet indokolatlan bérnövekedésre enged következtetni. Az ezt követő két évben nagyjából kiegyenlítik egymást az adatok (pl.:ugyan nő a "Beruházások, felújítások", de csökkennek az egyéb költségek), mi szerint a bérkifizetés ideális, elfogadható. 2011-ben viszont a "Késztermék" a "Termeléshez felhasznált anyagok költsége" és roppant mértékben a "Promóciós anyagok" kiugróan nagyot nőttek. Ez a kibocsátás intenzitás növekedését, a "támadó" politika folytatását feltételezi. A fenti okfejtés értelmében a bérezés szintje túl alacsonynak mondható.
A gond ezzel a mérési módszerrel, hogy nem objektív tényeken alapuló kvantitatív eredményt kapunk. A megítélés, mi szerint a bér több-, vagy kevesebb, mint amennyinek lennie kéne, mindössze szubjektív véleményen alapszik, s ebből kifolyólag az ideális bér meghatározása is csak szubjektív lehet.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatvagyon a Helia-D Kft adott évi főkönyvi kivonatainak adatait tartalmazza (Forintban). Felmerült adatgyűjtési nehézségek: Az adatgyűjtés során nehézséget jelentett, hogy az adatok nem egyező könyvelőprogrammal lettek rögzítve, s ez nehezített az adatgyűjtést. Az adatokat továbbá át kellett írni excel táblába. Mindezek mellett az inflációt is ki kellett szűrni.
Objektumok (sorok)
Az Helia-D Kft évei. 6 db objektum van (2006-tól 2011-ig), cellatartomány: b18-b23
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az X az adott évi főkönyvi kivonat alábbi számlaosztályai: Szellemi termékek, Termelőgépek - berendezések, Beruházások - felújítások, Késztermékek, Termeléshez használt anyagok költsége, Bérleti díjak, Promóciós anyagok, Reklám - hírdetés, Marketing szolgáltatások. A hozzájuk tartozó értékek 2006- tól 2011-ig, föntről lefelé a múltból a jelen jövő felé haladva Forintban vannak kifejezve (infláció mentesen). Az Y az adott éves munkabér kifizetést mutatja Forintban (infláció mentesen), 2006-tól 2011-ig föntről lefelé haladva.
A feladat által érintett célcsoportok
A bér kialakulásában/kialakításában résztvevő felek: A vállalat vezetősége és a munkavállalók
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Tantárgy szerinti megoldás esetében:
A szükséges adatok beszerzése: ingeyenes Időráfordítás és annak költsége: 3 óra, 2000Ft/óra órabérrel számolva= 6000Ft A megoldáshoz szükséges program használata: ingeyenes Összköltség: 6000Ft
Az elemzés piaci értéke: 20000Ft (Várhatóan ennyiért lehetne értékesíteni az elemzést) A piaci érték meghatározását befolyásolta, hogy még nincs diplomám, illetve sok éves elemzői tapasztalatom. Ebből kifolyólag az ár alacsonyabb, mint a hivatásos elemzők által készített elemzések.
Ösztönös megoldás:
A szükséges adatok beszerzése: ingyenes Időráfordítás és annak költsége: 3 nap, 2000Ft/óra órabérrel számolva, munkanapokon, napi 8 óra munkaidő mellett= 48000Ft Szükséges szakirodalom beszerzése: 5100Ft Összköltség: 53100Ft
Az elemzés piaci értéke: 17000Ft (Várhatóan ennyiért lehetne értékesíteni az elemzést) A piaci érték meghatározását befolyásolta, hogy még nincs diplomám, illetve sok éves elemzői tapasztalatom, továbbá, hogy az elemzés nem tényadatokon nyugszik. Ebből kifolyólag az ár alacsonyabb, mint a tantárgy szerinti elemzés, - valamint a hivatásos elemzők által készített elemzések esetében, még akkor is, ha elkészítése sok időt vesz igénybe. Figyelem! Látható, hogy az összköltség magasabb, mint a várható bevétel!
Hasznosság-különbözet a két megoldás között: Költségkülönbözet a két megoldás között: 47100Ft, ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás (53100Ft-6000Ft) Megoldások értékkülönbözete: 3000Ft, ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás (20000Ft-17000Ft) Összes különbözet: 50100Ft, ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. lépés: OAM tábla készítése 2. lépés: Infláció kiszűrése 3. lépés: korreláció (c24-től k24-ig)-, irány (c25-től k25-ig)-, iránylegitimáció (c26-tól k26-ig) meghatározás 4. lépés: Rangsor tábla kialakítása sorszám függvény segítségével (b2-től g7-ig) 5. lépés: Inverz rangsor tábla kialakítása (j2-től o7-ig) 6. lépés: Lépcsős táblák kialakítása (lépcsők1 (b25-től f30-ig), lépcsők2 (b33-tól f38-ig)) 7. lépés: COCO STD tábla (b41-től j46-ig) 8. lépés: Eredmény kiértékelés a valós és becsült munkabér különbségével (i41-től i46-ig) 9. lépés: kiegészítő számítások (b48-tól b55-ig)
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az utolsó COCO STD táblából kiolvasható, hogy a vállalat 2007-ben és 2011-ben alul fizette a dolgozóit, míg 2008-ban túlfizette. 2006-ben, 2009-ben és 2010-ben az eltérés 0 volt, azaz a munkabér kifizetés éppen megfelelő volt.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az ösztönös megoldás szerint (melyet semmilyen számadat nem támaszt alá), a vállalat folyamatosan alul fizette a dolgozóit. A tanterv szerinti megoldás (mely számadatokon alapul) ezzel csak a 2007-es és 2011-es év esetében ért egyet. 2008-ban viszont túlfizette az alkalmazottakat, míg a 2006-os, 2009-es és 2010-es év pont ideális volt. Következtetés: az ösztönös és a tanterv szerint megoldás eltér egymástól.
A tanterv szerinti elemzés segítségével tényeken, számadatokon alapuló eredményt kapunk, szemben az ösztönös megoldással, az egyéni megítéléssel. Segítségével kiszűrhető, hogy az alkalmazottak indokolatlanul alacsony bért - mely elégedetlenséghez, a munkamorál és munkaszínvonal romlásához vezethet - vagy éppen túl magas bért - mely fölösleges költséget jelent a cég számára - kapjanak. Az ösztönös megoldás roppant sok időbe kerül (ami növeli az órabér költségét), a szubjektív adatok begyűjtése miatt (lekérdezés), míg a tanterv szerinti elemzés rövid idő alatt elvégezhető. Az ösztönös megoldás összköltsége 47100Ft-tal több, mint a tanterv szerinti megoldásé, értékesíteni viszont csak 3000Ft-tal kevesebbért lehet. (költség>bevétel)
Éppen ezért a "mérleg nyelve" a tantárgy szerinti megoldás felé billen el, én a tantárgy szerinti megoldást választom.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A tantárgy szerinti elemzés előnye, hogy mivel a szubjektív mérési opciókkal és elemzésekkel szemben ez a módszer teljesen objektív tényadatokkal dolgozik (főkönyvi kivonat adatai), minden vállalkozásnál alkalmazható, függetlenül a vállalati formától, mérettől, székhelytől (külföldi vagy hazai cég), stb. Nemcsak a béreket lehet vele vizsgálni, hanem bármely, a főkönyvi kivonatban szereplő adatot. Ez növeli az értékét (árat). Elvégzése rövid idő alatt teljesülhet. Ez alacsony munkabérköltséget jelet, mely mellett a magasabb ár révén haszonnal értékesíthető az elemzés. Ez előnyök miatt teljesültnek tartom a tervezett hasznosságot.
Noha az alapadatok mindkét megoldás esetében ugyanazok (főkönyvi kivonat), az ösztönös megoldás a szubjektív befolyásoló tényezők miatt fölösleges többletköltségeket eredményezhet. A szubjektivitás miatt ráadásul az értéke (ára) alacsonyabb. Elkészítése időigényes. Ez a bérköltség megnövekedését jelenti, mely mellett az elemzést nem lehet haszonnal értékesíteni. (Mivel az eladási ár nem haladja meg, sőt még csak nem is fedezi a költségeket.) E miatt nem tartom teljesültnek a tervezett hasznosságot.
Mindezeket figyelembe véve az ösztönös megoldás és a tantárgy szerinti megoldás közül én a tantárgy szerinti megoldást választom.
