A lap jelenlegi, 2013. január 30., 17:04-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

• Miért lettünk nyolcadikok a kézilabda vb-n 2013-ban?
• Lehettünk-e volna ötödikek a kézilabda vb-n 2013-ban?

A feladat előtörténete

• Böngészés közben az alábbi meghökkentő hírre akadtam: http://www.telesport.hu/Hirek/2013/01/25/09/Mocsai_Nem_jo_a_vb_lebonyolitas_videoval_.aspx
• Valóban elképzelhető-e, hogy a Kézilabda Világszövetség ne gondolta volna végig a szabályrendszerének az összes hatását előre?

A feladat-megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

• Ha sosem találkozunk a tantárgy üzeneteivel, akkor a forrásdokumentum OAM munkalapjának AF-AG oszlopai szerint létrehoznánk az egyes országok rendelkezésre álló sportstatisztikái alapján számítható rangsorok átlagát, és ezek sorrendjét. Vagy ugyanezt az átlag rangsort súlyozott módon is létrehozhattuk volna, ahol a súlyokat (vö: OAM munkalap, 1. sor) önkényesen határozhattuk volna meg. Például a különböző kapura lövések számainak (kísérletek számainak) esetében, nem lehetünk biztosak, hogy a minél több annál jobb módszer érvényes, így ezt a bizonytalanságot egy alacsonyabb súlyértékkel jelezhetjük (vö: OAM munkalap, AH-AI oszlopok).
• Önellenőrzés képpen megnéztük, hogy a döntőbe jutott csapatok eredményei vissza tükröződnek-e ezen számítások által. A súlyozatlan átlagok esetében az első két helyezett visszaigazolást nyert volna, még a harmadik és negyedik helyezett nem (vö: OAM munkalap: AJ vs. AG). A súlyozott átlagok esetében a negyedik helyezett kivételével, mindenki ugyanazt az eredményt érte volna el (vö: OAM munkalap AI vs. AJ)
• Magyarország kapcsán elmondható, hogy a súlyozatlan átlagok az 5. helyre tették volna (vö: OAM munkalap 25. sor), míg a súlyozott átlagok esetében Magyarország a 3. helyett is kiérdemelhette volna.
• A Best practice megoldások alapján elmondható, hogy a súlyozatlan átlagok a kieséses rendszer logikáját visszaigazolták (hiszen az első négy helyezés az első négy helyezésen oszlott meg), de a helyezéseket pontosan nem tudták visszatükrözni (mert Magyarország harmadik lett volna, noha be sem jutott a négy legjobb közé). Az elvileg szofisztikáltabb súlyozott átlagok alapján míg a kieséses rendszer létjogosultsága is megkérdőjeleződik. Ellenben, Magyarország mindkét Best Practice alapján a döntőbe nem jutottak közül a legjobbnak tűnik, tehát Mocsai Lajosnak igazat kell adnunk.
• Mindezek alapján felmerülnek a kérdések:
  • Vajon, más számítási módszerrel a kieséses rendszert jobban vissza lehet-e igazolni? Ebben az esetben vajon Magyarország milyen értékelésre számíthat?
  • A rangsorolások mögötti irányultságok mennyire tekinthetők szubjektívnek?
  • Az egyes sportstatisztikák fontosságát tekinthetjük-e egyformának (vö: súlyozatlan megközelítés)?
  • Vajon van-e olyan ország mely teljesítmény alapján nem illet bele a világbajnokság mezőnyébe?
  • Vajon az, hogy melyik csapat melyiktől kapott ki, illetve milyen csapatok képezik a benchmarkot befolyásolja-e az egyes csapatok értékelését?

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

• Ahhoz, hogy a Mocsai féle felvetést vizsgálni lehessen, szükségünk volt a világbajnokság lebonyolításáról szóló adatokra. A rendezvény honlapján az alábbi statisztikák álltak rendelkezésre: http://handballspain2013.com/en/Competition/Statistics
• A kapus statisztikák bár rendelkezésre álltak, első próbálkozásra nem kerültek feldolgozásra, mert a gólok és a kapura lövési kísérletek indirekt módon jelzik a kapus teljesítményét is.
• A csapatok egymás ellen játszott mecsseinek statisztikái még nem kerültek feltárásra, mert a rendelkezésre álló sportstatisztikák indirekt módon ezekre utalnak.

Objektumok (sorok)

Az objektumok a 2013-as vb-re bejutott országok: ESP ALG SRB GER KOR BRA CRO AUS MKD POL BLR DEN QAT FRA TUN CHI ISL RUS SLO KSA ARG MNE HUN EGY

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Játszott meccs (x1): db, minél több meccset játszott valaki, annál ideálisabb a csapat. Irány= 0

Összes Gól	Összes Kísérlet	Összes % 	6m Gól	6m Kísérlet	6m % 	Szélső Gól	Szélső Kísérlet	Szélső % 	9m Gól	9m Kísérlet	9m % 	7m Gól	7m Kísérlet	7m % 	Lerohanás Gól	Lerohanás Kísérlet	Lerohanás % 	Áttörés Gól	Áttörés Kísérlet	Áttörés % 	Passzok	Szabálytalanságok	Labdalopás	Sánc	Sárga lap	Kiállítás	

• Piros lap (x29): db, minél kevesebb durva szabálytalanságot követ el valaki, annál ideálisabb a csapat. Irány=1 (megjegyzés: http://www.nemzetisport.hu/kezilabda/ljubljanai-dontetlenjevel-elodontos-az-eto-2021001 - mint azt a szakirodalom is mutatja, a taktikai szabálytalanságot tekinthetjük szükséges rossznak, míg sportetikai szempontból, egyértelműen a szabálytalanságok ellen kell állástfoglalni).
• Y0 (fiktív konstanst): azaz keressük az ideális csapatot az x-ek és a rájuk vonatkozó irányok alapján.

A feladat által érintett célcsoportok

• Nemzetközi Kézilabda Szövetség: ha a saját tagszervezetek megkérdőjelezik az érvényben lévő szakmai logikáját, akkor illik valamit tenni (presztízs elkerülése).
• Nemzeti Kézilabda Szövetségek:
  • potenciális szponzorok meggyőzése érdekében fontos egy stabil és racionális szabályzat
  • az országos sportvezetés felé fontos egy stabil és racionális szabályzat
  • az utáánpótlás számára fontos egy stabil és racionális szabályzat
  • ... (a média számára ellenben, vélelmezhetően sokkal inkább a botrányok a fontosak)

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A módszerrel, illetve a kimutatás eredményeivel hosszú távon anyagi szempontból megalapozott és jó döntést hozhatunk. Ezen felül számomra haszon egy új módszer megismerése, ami kellő alapossággal használja a matematika tudományát. Fontos és hasznos új tapasztalatok szerzése, és az érdeklődés az újdonság, egy új módszer iránt.

A Best practice 1 megoldás (súlyozatlan):

   adatgyűjtés költsége (beazonosítás, értelmezés, fordítás, strukturálás)
       bérköltség: 3 000,- Ft / óra
       munkaigény: 1 óra 
   szakértői munkadíj (rangsorolás, irányok meghatározása, átlagolás elvének használata, az azonos súlyok legitimálása fejben)
       bérköltség: 3 000,- Ft / óra
       munkaigény: 2 óra 
   az internet költsége 100 Ft (adatok feltárása és legitimáló szakirodalmak keresése, letöltése)
   programhasználat díja 0 Ft (open office használata esetén)
   Az összes költség tehát: 9 100,- Ft ( 3000+100+6000 )
   Az ösztönös értékelés kivitelezéséért a tervező cég 50% hasznot realizálna
   Piaci értéke várhatóan: 13 650,- Ft 

A tananyag szerinti megoldás:

   adatgyűjtés költsége (beazonosítás, értelmezés, fordítás, strukturálás)
       bérköltség: 3 000,- Ft / óra
       munkaigény: 1 óra 
   szakértői munkadíj (rangsorolás, irányok meghatározása, antidiszkriminációs modell pár futtatása)
       bérköltség: 4 000,- Ft / óra (A Best practice kompetencia szintjéhez képest itt speciálisabb tudás igényeltetik, tehát a magasabb óradíj indokolt)
       munkaigény: 1 óra 
   az internet költsége 100 Ft
   programhasználat díja 0 Ft (a MyX Free ingyenes)
   Az összes költség tehát: 7 100,- Ft ( 3000+100+4000 )
   A tananyag szerinti értékelés kivitelezéséért a tervező cég 150% hasznot realizálna (a bonyolultabb módszertani kínálat ellenértékeként)
   Piaci értéke várhatóan: 17 750,- Ft 

Az ösztönös értékelés és a tanagyag szerinti megoldás különbsége:

   Az ösztönös értékelés és a tanagyag szerinti megoldás költség különbsége: 2 000,- Ft (9100-7100).
   Ennek értelmében elmondható, hogy a tananyag szerinti megoldás 2 000,- Ft-tal olcsóbb.
   A két elemzési módszer várható piaci értéke alapján, a tananyag szerinti módszer értékesítésével 4 100,- Ft-ot spórolhatunk meg.
   Ennek értelmében 6100,- Ft  (4100 +2000 Ft )reményében kezdem el a tanagyag szerinti feldolgozást.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet