A lap jelenlegi, 2013. február 4., 12:58-kori változata

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Középkategóriás személyautók összehasonlítása vállalati ígényeknek megfelelően, hasonlóságelemzés segítségével.

A feladat előtörténete

Egy magyarországi leányvállalat alapítás utáni helyzetének példája a feladat tárgya. A Belfor Hungária Kft. műszaki szolgáltatást nyújtó, külföldi tulajdonban lévő cégként működött. Mint általában a nemzetközi érdekeltségű vállalatoknál, először a háttér iroda állt fel és az igazgatónak kerestek vállalati célokra középkategóriás személygépkocsit. A cég rövid távú tervei között szerepelt további kisebb kategóriás személyautók és kishaszon-gépjárművek beszerzése, illetve későbbiekben egyéb tehergépkocsik vásárlása is. Ezért mindenképp érdemes volt olyan forgalmazót választani, aki a későbbiekben is kitudja elégíteni a vállalat igényeit és megfelelő szolgáltatást nyújt a lehető legjobb feltételekkel. Amikor a cég ezzel a kérdéssel küzdött, akkor megfontolt döntést kellett hoznia. Olyan középkategóriás személyautót kellett választaniuk, amely megfelel a vállalat anyagi elvárásainak (vételár 10 millió forint alatt, fogyasztás 8 liter gázolaj alatt, stb.) és kellőképpen képviseli annak arculatát. Mindezek mellet még kielégíti a külföldi vezető pozíciójának megfelelő elvárásokat is (biztonság, felszereltség, presztízs, stb.).

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat megoldásához jómagam úgy állnék hozzá, hogy alapos tájékozódásba kezdenék. Szakmai folyóiratok áttekintése, katalógusok begyűjtése, bemutatótermek látogatása, próbavezetés, és internetes adatgyűjtés után kiválogatnám a számomra fontos paramétereket. Ez is már egy gyenge szűrése a szóba kerülhető típusoknak, de a paraméterek alapján meghatározhatnék egy pontozási rendszert (Best practice munkalap, rangsor táblázatok), ami segítségül szolgálna egy sorrend felállításához (Bets practice munkalap, eredménytábla). A legtöbb pontot teljesítő típus lenne a legoptimálisabb számomra, a legalacsonyabb pontszámot elérő pedig a legkevésbé hasznos.

Az ösztönös elemzés viszont semmilyen formában nem nevezhető objektívnek és nehezen ellenőrizhető. Elég egy kedves (vagy ellenkező esetben goromba) értékesítő vagy egy csábító alkalmi akció, hogy súlyosan befolyásoljon minket egy hosszú távra szóló döntésünkben. Továbbá jó lenne tudni azt is, hogy az adott tulajdonság mennyit ér nekünk a vételárat tekintve. Például a Volkswagen (Best Practice munkalap, E31 cella) elsőre jó választásnak tűnik a flotta lehetőségek tekintetében, a magas felszereltség és a márka presztízse miatt. Viszont a túl magas károsanyag kibocsátási érték esetleg ronthat a vállalat megítélésén. Nem beszélve a nem kedvező vételárról, ami alapjában véve is elbizonytalanítja és egy új elemzés elkészítésére sarkalja az embert. Egy szakmai elemzés objektivitása és számszerű eredménye, mindig nagyobb súllyal bír, mint az ösztönös, szubjektív vélemény.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az új autók piacát tekintve rendkívül nagy az adatbázis. Gyártók, márkák, kategóriák, típusok, feltételek és még sok egyéb eltérő adat nehezíti ezek összehasonlítását. Mivel a fellelhető adatok mennyisége gyakran gyártónkként eltérnek, ezért szubjektív módon 6 márka és 6 közös tulajdonság lett kiválasztva. Ezek az attribútumok tükrözik legjobban a vállalat elvárásait és mindegyik nagyobb gyártó termékspecifikációjában megtalálhatóak.

Az objektumok mind és az attribútumok egy része valódi, nyilvános adatokat tartalmaznak, a forgalmazok internetes honlapjáról 2013, januári dátummal. Ezek forrása a kelet-pest.hu, ford.hu, mercedes-benz.hu, renault.hu, skoda.hu és a volkswagen.hu, illetve a pontos hivatkozások az adattáblában (Alapadatok munkalap, I oszlop) megtalálhatóak. Az attribútumok maradék része saját, szubjektív számítás alapján kerültek meghatározásra egy 1-5–ig skálán. Ezek a presztízs, felszereltség és a flotta lehetőség melyek számára ugyancsak a forgalmazók hivatalos honlapjáról gyűjtött információk szolgáltak alapul és a vállalat saját értékrendje szerint pontozta őket.

Objektumok (sorok)

• 1. személyautó: Fiat Freemont Multijet 2.0 Urban
• 2. személyautó: Ford Mondeo Business 2.0I TDCi aut.
• 3. személyautó: Mercedes-Benz C-200 CDI BlueEFFICIENCY
• 4. személyautó: Renault Laguna 2.0 dCi Black Edition
• 5. személyautó: Skoda Superb 2.0 CR TDI DSG Business Plus
• 6. személyautó: Volkswagen Passat 2.0 CR TDI DSG Comfortline

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• (X1) Fogyasztás (elégetett gázolaj litere 100 kilométerenként)

Irány: 1 (minél alacsonyabb értéket mutat, annál magasabb lehet az ár)

• (X2) Károsanyag kibocsátás (kibocsátott CO2 grammban 100 kilométerenként)

Irány: 1 (minél alacsonyabb értéket mutat, annál magasabb lehet az ár)

• (X3) Presztízs (a márka tekintély értéke, saját számítás)

Irány: 0 (minél magasabb értéket mutat, annál jobb)

• (X4) Felszereltség (a típus extra kényelmi berendezései, saját számítás)

Irány: 0 (minél magasabb értéket mutat, annál jobb)

• (X5) Flotta lehetőség (a forgalmazó által kínált kedvezmények, típusválaszték, hitelkonstrukciók, saját számítás)

Irány: 0 (minél magasabb értéket mutat, annál jobb)

• (X6) Teljesítmény (a motor teljesítménye LE-ben megadva)

Irány: 0 (minél magasabb értéket mutat, annál jobb)

• (Y) Nettó listaár (a forgalmazó által kínált típus nettó vételára, millió forintban)

A feladat által érintett célcsoportok

Elsősorban vállalatok számára jelent hasznosságot ez az elemzés. Azoknak a cégeknek, amelyek több vállalati gépjárművet üzemeltetnek – különösen eltérő kategóriák esetén – mindenkép érdemes összpontosítani és összehangolni gépparkjukkal kapcsolatos beszerzéseiket. Így javíthatnak fizetési feltételeiken, kedvezményes rendszerükön és nagyban segíthetik adminisztrációs, nyilvántartási feladataikat.

Ezt az előnyt egy flotta kezelő cég bevonásával vagy saját beszerzés révén érheti el a vállalat. Az utóbbi esetén nyújt segítséget ez a hasonlóságelemzés. Megtalálni azt a forgalmazót, mely kínálatában rendelkezik mindegyik keresett típussal vagy kategóriával és a legjobb szolgáltatást nyújtja (hitelkonstrukciók, flotta kedvezmények, garancia, szerviz, stb.)

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

• Best practice vagy az ösztönös megoldás:
• Munkaidő: 1500 Ft/óra (munkaórák száma 20, azaz összesen 30.000 Ft)
• Szoftverek díja: 12.000 Ft (MS Win, MS Office)
• Útiköltség: 5000 Ft (szalon látogatás, teszt vezetés)
• Telekommunikációs költség: 4000 Ft (internet- és telefonköltségek)
• Adatgyűjtés: 2500 Ft (szakmai folyóiratok, autókatalógusok beszerzése)

Összköltség: 53.500 Ft Piaci értéke: 65.000 Ft (elemzés értékesítési összege, 22%-os árréssel)

• Hasonlóságelemzés:
• Munkaidő: 3000 Ft/óra (munkaórák száma 8, azaz összesen 24.000 Ft)
• Szükséges szoftverek használati díja: 5000 Ft (MS Win, MS Office vagy egyéb operációs rendszerek, elemző programok)
• Útiköltség: 0 Ft
• Telekommunikációs költség: 1000 Ft (internet- és telefonköltségek)
• Adatgyűjtés: 0 Ft (interneten keresztül a forgalmazók honlapjáról)

Összköltség: 30.000 Ft Piaci értéke: 45.000 Ft (elemzés értékesítési összege, 50%-os árréssel)

A díjakat saját magam határoztam meg, hogy mennyiért lennék hajlandó elvégezni a feladatot óradíjban. Vagy szerintem mekkora költséget tartalmaz például a jog tiszta szoftverek használata, illetve mekkora utazási költséget jelentene számomra az adatgyűjtés. A telekommunikációs szolgáltatások díjával is számolni kell.

Egy szolgáltatás vagy termék piaci értéke mindig annyi, mint amennyit a vevők hajlandóak fizetni érte. De a 30-50%-os árrés a kereskedelem és a szolgáltatások világában nem kiugró mértékű, mondhatjuk átlagosnak. A best practice esetében 22%-os árrést határoztam meg, mert úgy gondoltam a nagyobb költségek mellett ez az ár még elfogadható. A tananyag szerinti megoldás alacsonyabb költségvonzata viszont nagyobb mozgásteret hagyott az árképzés során. Ennek köszönhetően 50%-os árréssel is kalkulálhattam és még így is jóval kedvezőbb az elemzés értékesítési összege, mint a best practice módszeré. A szakmai megközelítés és az ösztönös megoldás piaci értékénél 20.000 Ft különbözet jelentkezik a hasonlóságelemzés javára, vagyis olcsóbb alternatívaként, kedvezőbb megoldást kínál. A két módszer közül költségvonzatait tekintve is az elemzés kerül kevesebbe, mintegy 23.500 Ft-al. Tehát a best practice elemzés közel 45%-al többe kerül, mint a hasonlóságelemzés, miközben az utóbbi 50% profitot realizálna szemben az ösztönös megoldás 22%-val. Ez 3500 Ft profit különbözetet jelent a hasonlóság elemzés javára, de jóval kedvezőbb értékesítési feltételek mellett. A meghatározott ár véleményem szerint vonzó, tartható a jó piaci helyzet. A hasonlóságelemzés 50%-os árrése ellenére, a két módszer piaci értékének 45%-os eltérése akár egy csekély áremelést is engedne.

Az ösztönös megoldás szerint a tulajdonságokat figyelembe véve felállításra került egy rangsor, ami a vállalat elvárásai alapján készült. Míg a tananyag szerinti megoldás látszólag eredmény nélkül zárult, de ennek ellenére is hasznosabb lehet így a cég számára. Ugyanis arra enged következtetni, hogy a vállalatnak más tulajdonságok alapján kell vizsgálni, hogy az adott típusok közül melyik éri meg számukra jobban. Vagyis egyfajta szűrőként rámutat a jelentéktelen attribútumokra az objektumok vizsgálatakor, a tervezett hasznosság tükrében. Tehát, a látszólag értékelhetetlen részeredmények dacára is rávilágított arra, hogy a vezetőségnek alapjában véve más irányból kell megközelítenie a kérdést.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• 1) Az objektumok és az attribútumok meghatározása
• 2) Adatok gyűjtése (internetről)
• 3) Informatikai számításokhoz szükséges szoftver kiválasztása (MS Excell)
• 4) Adattábla elkészítése (Alapadatok munkalap)
• 5) Ösztönös megoldás rangsor táblázatainak elkészítése (Best practice munkalap)
• 6) Ösztönös megoldás eredménytáblájának elkészítése (Best practice munkalap)
• 7) Pivot táblázat elkészítése az alapadatok alapján (PIVOT munkalap)
• 8) Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével (CoCo munkalap)
• 9) SOLVER megoldásainak táblázat készítés (CoCo munkalap)
• 10) Rangsorhoz tartozó SOLVER táblázat elkészítése az FKERES függvény segítségével (CoCo munkalap)
• 11) A SOLVER korlátozó feltételek táblázatának elkészítése (CoCo munkalap)
• 12) A SOLVER futtatása (CoCo munkalap)
• 13) Az eredmény táblázat elkészítése (CoCo munkalap)
• 14) A CoCo elemzés inverzének elkészítése (8-13 lépések mintájára) úgy, hogy az attribútumok irányát megfordítottam, tehát ami 0-volt az 1 lett és fordítva. (Inverz munkalap)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az eredmények azt mutatják (CoCo munkalap, 65-70 sor), hogy mind a 6 típus ár-értékaránya megfelelő és az elemzés során kiderült, hogy a vizsgált tulajdonságok alapján teljesen egyformák. Ez valamennyire várható is volt, mert az autóértékesítés egy hatalmas terület, ahol rendkívül erős verseny zajlik, így a forgalmazók igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni az árakból, tehát kicsik az eltérések. Nyilván az eladók is úgy próbálják beárazni az autókat, hogy nehezen tudjunk választani. Viszont ez esetben a különbségek annyira aprók, hogy szinte értékelhetetlenné teszik az elemzést, olyan tulajdonságokat kell választani, amik alapján jobban elkülöníthetőek az objektumok. A hiteltelen elemzési részeredmények zajként jelentkeznek. Alacsony értékeik miatt csak bonyolítják a számításokat, az ezekhez az eredményekhez tartozó attribútumok kiszűrésével, pedig egyszerűsíthető, illetve pontosabbá tehető az elemzés.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Best practice elemzés eredménye:

• 1. Volkswagen Passat 2.0 CR TDI DSG Comfortline
• 2. Mercedes-Benz C-200 CDI BlueEFFICIENCY
• 3. Ford Mondeo Business 2.0I TDCi aut.
• 4. Skoda Superb 2.0 CR TDI DSG Business Plus
• 5. Renault Laguna 2.0 dCi Black Edition
• 6. Fiat Freemont Multijet 2.0 Urban

Hasonlóságelemzés eredménye: (nincs számottevő különbség a típusok között, semlegesek)

•  Fiat Freemont Multijet 2.0 Urban
•  Ford Mondeo Business 2.0I TDCi aut.
•  Mercedes-Benz C-200 CDI BlueEFFICIENCY
•  Renault Laguna 2.0 dCi Black Edition
•  Skoda Superb 2.0 CR TDI DSG Business Plus
•  Volkswagen Passat 2.0 CR TDI DSG Comfortline

A best practice és a hasonlóságelemzés eredményei jócskán eltérnek egymástól. Míg az ösztönös megoldás révén feltudtunk állítani egy rangsort, addig az elemzés rámutatott, hogy nem a megfelelő tulajdonságok tükrében vizsgáltuk az objektumokat. Lehet, hogy maga az elemzés nem járt sikerrel, de arra mindenkép felhívta a vállalat figyelmét, hogy nem a megfelelő feltételek alapján keres eszközt, ami ez esetben – szerintem – nagyobb hasznot jelent hosszú távon.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés során felmerülő csekély eltérések nem adnak nagy biztonságot a döntés meghozatalához. Ez persze magyarázható a piacon dúló szoros versennyel és a túlságosan is kiegyensúlyozott árakkal, de ez nem megoldás a vállalat számára. A problémát tekintve lehet célszerűbb lenne a haszongépjárművek tulajdonságait megvizsgálni és az összehasonlítás alapján választani a márkát. Vagy egy másik (esetleg több) elemzés elkészíttetése egy eltérő megközelítésből jobban segítené a döntést.

Viszont az kétségtelen, hogy a tantárgy nyújtotta ismeret hasznos. Jól mutatja ezt a best practice és a hasonlóságelemzés költségvonzatainak különbsége. Vagyis a költségkülönbözetet és a megoldások érték-különbözetét figyelembe véve, az összes költségkülönbözet 23.500Ft + 20.000Ft. Tehát, a tanagyag szerinti módszer tényleges hasznossága 43.500Ft. Nem beszélve arról, hogy egy szubjektív döntés hosszú távon nagyobb költségeket okozhat, mint egy objektív, számszerű adatokkal alátámasztott.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet [2]