A lap jelenlegi, 2013. május 9., 11:53-kori változata

Forrás

http://www.cib.hu/system/fileserver?file=/Kondilistak/03_kkv/vall_kondi_121025_1018.pdf&type=related https://www.raiffeisen.hu/kondiciok/vallalat http://www.mkb.hu/dl/media/group_473c4ade9d0b8/group_473c4bcb7cc80/item_1978.pdf http://www.budapestbank.hu/common/letoltes/hirdetmeny/documents/H-400-2012-201211270100.pdf https://www.kh.hu/publish/kh/hu/mikrovallalkozas/media/dokumentum_gyujtok/hirdetmeny_vallalati.erv-20121105.pdf http://www.unicreditbank.hu/kisvallalkozasok/kondicios_lista/index.html?defaultLanguage=hungarian https://www.otpbank.hu/static/portal/sw/file/Vall_ktg_H_20121109.pdf http://www.erstebank.hu/static/internet/download/Kvhird_20121105.pdf

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A magasabb banki díjak nagyobb ATM hálózatot feltételeznek?

A feladat előtörténete

1994. óta bankban dolgozom, és azóta vállalkozásokkal foglalkozom, ezért is választottam diplomadolgozatom témájának a bankok és a kkv-k kapcsolatát. Még munkám legelején, a 90-es években egy rövidebb ideig pénztári teendőket is el kellett látnom. Visszaemlékszem, hogy havonta, mikor a nagyvállalatok a bérek kifizetésére a kellő készpénzt felvették tőlünk, asztalnyi mennyiségű bankjegyet, érmét, és mindenféle címletet kellett előkészítenünk egy-egy kifizetésre. Azóta szerencsére sokat változtak a pénzügyi szokások. Egyre inkább elterjedtebb lett a bankszámlára történő átutalás, mely felváltotta az úgynevezett „borítékos” bérfizetést, igaz, csak részben szorította ki, mert még ma is jellemző a készpénzes fizetés is. A készpénzkímélő fizetési eszköz, a bankkártya elterjedése költséghatékonyabb a készpénzes fizetésnél, kevesebb emberi erőforrást igényel, nem beszélve a pénz biztonságos szállítási és tárolási költségeiről, mely mindkét félnél jelentkezik. Az ATM-eken keresztül az ügyfelek a bank nyitvatartási idején kívül is hozzáférhetnek bankszámlájuk egyenlegéhez az ország számos pontján, nemcsak a bankfiókokban, hanem forgalmasabb helyeken is, nem beszélve tágabb környezetünkről, a világ számos országában is. További előnye még az is, hogy nem csak saját számlavezető bankunk automatáin keresztül juthatunk készpénzhez, hanem más pénzintézetek által üzemeltetett ATM-ek is biztosítják mindezt.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Vizsgálatomat szűkebb környezetben, Bács-Kiskun megye székhelyén, Kecskeméten végeztem el. A példában a 8 legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező bank sztenderd kondícióit hasonlítottam össze. Kecskeméten a vizsgált pénzintézetek 14 bankfiókkal és 56 ATM-mel állnak az ügyfelek rendelkezésére. A bankköltségek esetében a sztenderd díjakat vettem alapul, bár ezek összevethetősége nem volt egyszerű, hiszen a bankok sok esetben eltérő árképzést alkalmaztak. Néhány esetben előfordult, hogy a minimum díjak illetve a deviza számlavezetési díj devizában került meghatározásra, EUR és USD pénznemben, ezekben az esetekben az összehasonlíthatóság érdekében fix árfolyamot alkalmaztam. (1EUR=285 Ft, 1 USD=217 Ft) A vizsgált kérdést, két oldalról is meg lehet közelíteni. 1. Vizsgálhatom a költségek oldaláról: A 8 bank sztenderd díjtételeinek tételes vizsgálata átlag számítás alapján, pontozásos rendszerrel történt, így került megállapításra az alábbi növekvő sorrend:

1. CIB Bank 3 db ATM 2. Raiffeisen Bank 2 db ATM 3. OTP Bank 28 db ATM 4. Erste Bank 14 db ATM 5. Unicredit Bank 2 db ATM 6. K&H Bank 5 db ATM 7. Budapest Bank 1 db ATM 8. MKB 1 db ATM A feltételezés alapján, azt lehetne valószínűsíteni, hogy mivel a legalacsonyabb sztenderd díjakkal a CIB Bank rendelkezik, így a CIB Bank tartja fenn legkevesebb ATM-et is. Legdrágább az MKB a díjak tekintetében, így a legtöbb ATM-et is neki kellene üzemeltetni.

2. Vizsgálhatom az ATM-ek száma oldaláról: Kecskeméten lévő ATM-ek száma csökkenő sorrendben az alábbi:

1. OTP Bank 28 db ATM 2. Erste Bank 14 db ATM 3. K&H Bank 5 db ATM 4. CIB Bank 3 db ATM 5. Raiffeisen Bank 2 db ATM 6. Unicredit Bank 2 db ATM 7. MKB 1 db ATM 8. Budapest Bank 1 db ATM Mivel a legtöbb ATM-mel az OTP rendelkezik, így gondolhatnám azt is, hogy egyúttal a legmagasabb kondíciókkal, szemben a Budapest Bankkal, aki az 1 db ATM-mel talán a legkedvezőbb díjtételeket alkalmazza.

A banki díjak átlaghelyezése és az ATM számok alapján optimálisan 1 db ATM 1,598 költségszint mellett tartható fenn. Jóval több ATM-et üzemeltet az optimális költségszint felett az OTP és az ERSTE Bank, a K&H Bank automatáinak a száma közelíti meg leginkább az adott költségszintet, a többi bank a tényadatok felett még több ATM potenciált is ki tudna használni. 1,598 ktgszinten számolva az alábbi ATM számok lennének az optimálisak, a tényadatokkal szemben: OTP Bank 28 db helyett 6 db eltérés -22 db, Erste Bank 14 db helyett 6 db eltérés -8 db, K&H Bank 5 db helyett 6 db eltérés +1 db, CIB Bank 3 db helyett 5 db eltérés +2 db, Raiffeisen Bank 2 db helyett 5 db eltérés +3 db, Unicredit bank helyett 2 db helyett 6 db eltérés +4 db, MKB 1 db helyett 8 db eltérés +7 db, Budapest Bank 1 db helyett 7 db eltérés +6 db.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Forrásként a bankok által közzétett hirdetményi díjak szolgálnak.

Objektumok (sorok)

Budapest Bank CIB Bank Erste Bank K&H Bank MKB OTP Bank Raiffeisen Bank Unicredit Bank

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Ft alapú számlavezetési díj Ft alapú számlavezetési díj papíralapon Deviza alapú számlavezetési díj Bankon kívüli elektronikus Ft utalás Bankon kívüli elektronikus Ft utalás minimumdíja Bankon kívüli papíralapú Ft átutalás Bankon kívüli papíralapú Ft átutalás minimum díja Bankon belüli elektronikus Ft átutalás Bankon belüli elektronikus Ft átutalás minimum díja Bankon belüli papíralapú Ft átutalás Bankon belüli papíralapú Ft átutalás minimum díja Nemzetközi átutalás elektronikusan Nemzetközi átutalás elektronikusan minimum díj Nemzetközi átutalás elektronikusan maximum díj Nemzetközi átutalás papíralapon Nemzetközi átutalás papíralapon minimum díj Nemzetközi átutalás papíralapon maximum díj Nemzetközi jóváírás Nemzetközi jóváírás minimum díja Nemzetközi jóváírás maximum díja Saját számlák közötti átvezetés elektronikusan Pénztári kifizetés Ft-ban Minimális pénztári kifizetési díj Pénztári kifizetés devizában Minimális pénztári kifizetési díj devizában Pénztári befizetés forintban Minimális pénztári befizetési díj Pénztári befizetés valutában Minimális Pénztári befizetés valutában Csoportos belföldi átutalás bankon kívül Ft elektronikus Csoportos belföldi átutalás bankon kívül Ft elektronikus minimum/tétel Csoportos belföldi átutalás bankon belül Ft elektronikus Csoportos belföldi átutalás bankon belül Ft elektronikus minimum/tétel Fiók szám ATM szám

A feladat által érintett célcsoportok

- a vizsgált pénzintézetek ATM telepítéssel foglalkozó döntéshozói

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat célja, a sztenderd banki díjak és ATM–ek száma közötti összefüggés vizsgálata. Vizsgálatom tárgya az a feltételezés, hogy a magasabb bank költségek nagyobb ATM hálózatra utalhatnak, vagy ennek fordítottja is igaz, hogy akinek a bankköltségei alacsonyak, az kevesebbel rendelkezik?

Kíváncsi vagyok arra, hogy az egységnyi költségszinthez viszonyított ATM szám nagyság a COCO modell alkalmazásával eltérő értékeket fog-e majd mutatni. A modell használata visszaigazolhatja, hogy egyes pénzintézetek alul-vagy felülkalibrálhatták ATM hálózatukat, így vagy lehetnek még kihasználatlan potenciálok, vagy veszteséget termelő ATM-ek. Célom az, hogy a bankok ATM telepítéssel foglalkozó döntéshozói számára irányt mutassak egy objektívebb döntéshez. Abban bízom, hogy a COCO modell alkalmazásával rá tudok mutatni arra, hogy a vizsgált bankok díjtételei alapján az ATM hálózatuk optimális, túlzott méretű, vagy milyen mértékű potenciális üzleti lehetőségeket nem használnak ki. Az elemzéssel szeretném bemutatni azt is, hogy a díjak vizsgálatával, egyes bankokra vetítve mekkora nagyságú ATM hálózat lenne a reális.

A szubjektív megoldáshoz 5 órai munkával jutottam el. 5.000,- Ft-os óradíjjal számolva, az elemzés költsége 25.000,- Ft. COCO modell alkalmazásával a feladat 8 órát vett igénybe, 8.000,- Ft óradíj mellett az összköltség 64.000,-Ft. A két megoldás közti különbség 39.000,- Ft, legalább ilyen összegű haszon reményében választottam az elemzést.

Az alapmódszer eredményeit összegezve, arra a megállapításra jutottam, hogy a ktgszinthez képest egyik banknak sem megfelelő méretű az ATM hálózata, így mindegyik bankot megkereshetném. A modell alkalmazásával abban bízom, hogy szofisztikáltabb eredményre jutok, és elképzelhető, hogy mégis van a bankok között, talán több is, aki ATM hálózatának nagyságát reálisan tervezte, alakította ki. Ezt a feltételezésemet fogja visszaigazolni, ha a modell alkalmazásával lesznek olyan bankok, ahol a tény és a becsült adatok megegyeznek, reményeim szerint minél több, (ennek 2 értelmezése is lehet: vagy az alkalmazott módszer jó, és /vagy a bankok is jól becsülték meg ATM méreteiket) igazolva ezzel a vizsgálatom pontosságát, megbízhatóságát. Az alapmódszer eredményei alapján, ha felkeresném mind a 8 bankot, 8*25.000,- Ft-t lenne a munkadíjam.(200.000,- Ft). COCO modell alkalmazásával ez az összeg 64.000,-Ft-ra emelkedne bankonként. Természetesen, ahol a modell egyezőséget mutatna a tény és becsült adatokkal,azokat a bankokat nem lenne illő felkeresnem, így az alapmódszer alapján számított munkadíjam ott elveszne.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései: - objektumok, attribútumok meghatározása - pénzintézetek vállalkozói hirdetményi díjtételeinek legyűjtése az internetről - az összegyűjtött adatokból data tábla létrehozása - PIVOT tábla készítése, irány megadása - sorszám függvénnyel rangsor készítése - COCO futtatása - elemzés

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgálat 100%-os eredményt mutatott az alábbi bankoknál, (zárójelben a tényadatok szerepelnek):

CIB Bank 3 db ATM (3) Erste Bank 14 db ATM (14) K&H Bank 5 db ATM (5) MKB 1 db ATM (1) Raiffeisen Bank 2 db ATM (2) Unicredit Bank 2 db ATM (2)

Az OTB Bank felül, míg a Budapest Bank alulkalibrálta az ATM-ek számát, mivel a Budapest Bank 1 helyett fenntarthatna akár 13 db ATM-et is, míg az OTP Bank a 28 db helyett a vizsgált adatok alapján 15 db-ot üzemeltethetne. A becsült és tényadatok között marginális különbség van ennél a 2 banknál.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A vizsgálatom az összes sztenderd bank díjra vonatkozott, nem volt súlyozás egyik díj tekintetében sem. Ettől függetlenül mégis feltűnt nekem egy díj, mégpedig a bankkártyás tranzakciók alternatívája a pénztári felvét, melynek díjtételei a vizsgált 2 banknál a következőképpen alakultak: Budapest Bank 0,25% min.280,-Ft OTP Bank 0,25% min. 350,- Ft Összességében a banki díjakban az OTP Bank kedvezőbb, mint a Budapest Bank, viszont a pénztári kifizetés kondíciója magasabb. A Budapest Bank a magas díjtételei ellenére 1 db ATM-et üzemeltet, azt is a bankfiókban, így a város más pontján nem érhető el a szolgáltatás. Ezzel szemben az OTP 3 bankfiókot tart fenn, ahol 1-1 ATM van, de ezen felül még további 25 helyen áll az ügyfelek rendelkezésére. Szigorúan a banki díjak figyelembe vételével a Budapest Bank magas díjtételei megalapoznák azt, hogy további potenciálokat is kihasználjanak. Az OTP Bank a bankfiókban található 3 ATM-en felül a város különböző pontjain még 25 ATM-et tart fenn. Nem a bankfiókban üzemeltetett ATM-ek outsource tevékenységként működnek, azok készpénz ellátását külső szolgáltatók végzik. Érdemes erre az arányra is odafigyelni, hiszen ez az arány a Budapest Banknál 1:0, míg az OTP Banknál 3:25. A vizsgálat egy újabb jóval tágabb körben végzett vizsgálatot is eredményezhetne, hogy hogyan alakul ez az arány akár országosan, hiszen lehet emögött akár üzletpolitikai döntés is a Budapest Bank részéről. Természetesen az sem mindegy, hogy az ATM-ek hol helyezkednek el, mennyire forgalmas helyeken, hány tranzakció történik adott időszakban, egy ATM üzemeltetése hány tranzakciónál lehet nyereséges, és egyes ATM-ek kihasználtsága ez alatt vagy fölött van. A külső szolgáltató „ára” is fontos főleg ilyen mértékű aránynál. Mindenképpen befolyásoló tényező, hogy milyen időközönként és milyen versenyeztetés történik a kiválasztásuknál? A mostani vizsgálatban kizárólag az árak domináltak, és az árak alapján az állapítható meg, hogy az OTP vagy túlméretezte állományát, vagy az árképzés nem megfelelő. A Budapest Bank magasabb díjaiból arra a következtetésre lehet jutni, ha az ATM számok lefedik a szükségleteket, akkor a magasabb díjak más terület gyengébben működését korrigálják.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Elemzés nélkül arra az eredményre juthattunk volna, hogy egységnyi költségszinthez képest az OTP bank és a Budapest Bank méretezte leginkább alul és felül az ATM-ek számát. Legoptimálisabb ATM darabszámot a K&H Bank tartja fenn, a többi bank - az ERSTE Bank kivételével, aki szintén túlméretezte állományát, - további potenciálokat használhatna ki. COCO modell alkalmazásával az optimális ATM szám 6-ra emelkedett (CIB, ERSTE, K&H, MKB, Raiffeisen és Unicredit Bank). A Budapest Bank esetében, a modell jelentős potenciált, plusz 12 db-ot jelzett. Eltérés mutatkozik még abban is, hogy amíg a költségszinthez viszonyítva a CIB, a K&H, az MKB, a Raiffeisen Bank és az Unicredit Bank növelhetné a db. számot, addig a modell ezt nem érzi szükségszerűnek, ideális méretnek tartja. Egyetértés volt mindkét módszernél az OTP automaták számának csökkentésében, bár annak mértéke már eltérést mutatott. Ellentmondás volt az ERSTE Bank esetében is, hiszen a ktg szinthez képest csökkenteni kellett volna az automaták számát, addig a COCO modell optimálisnak tartotta azt.

Az általam vizsgált attribútumok természetesen kiegészíthetők, bővíthetők további adatokkal, pl: tényleges ügyfélszámmal, bankkártyával való ellátottság mértékével, ATM-enkénti tranzakció számmal, idegen és saját üzemeltetésű automaták számával. Az attribútumok változtatásával Az alapszámtalan, a döntéshozók által kért irányba terelhető a vizsgálat. Ezeknek az adatoknak egy része, már lehet, hogy bizalmas információnak minősülne, így azok további vizsgálata csak az engedélyükkel lehetséges.

A két vizsgálati módszer eltérő eredményeket hozott ki a tényadatokhoz képest. COCO modell alkalmazásával a legmarginálisabb különbség az OTP Banknál és a Budapest Banknál mutatkozott. Az alapfeltevésem, mely szerint a magasabb banki díjak nagyobb ATM hálózatot feltételeznek-e, a válaszom a sztenderd díjak alapján: nem feltételezi egyik állítás a másikat, nem állnak egyenes arányban, mégis, mindenképpen fontos, meghatározó tényező. A sztenderd díjak figyelembevételével 6 bank esetében a becsült és a tény adatok megegyeztek ATM szám tekintetében. 2 esetben mutatkozott eltérés, így a vizsgálat 100%-os eredményt hozott a vizsgált bankok 75%-ban. Úgy gondolom, hogy ez megalapozza, leginkább az OTP esetében további vizsgálatok elvégzését, hiszen 1 db ATM csökkenés is nagyobb költségmegtakarítást eredményezne a bank részére.

Költségek tekintetében mindenképpen külön kell választani a bankfióki kezelésű ATM-eket a külső helyszínen lévő bank automatáktól. A bankfiókok kezelésében lévők fenntartási költsége olcsóbb, fióki munkaerőt köt le, ennek becsült ktge: 200.000-350.000,- Ft/hó. Ezzel szemben egy külső helyszínen lévő automatánál már plusz költségként merül fel a helység- vagy terület bérlése, és annak kiépítése, az értékszállítást és töltést végző cég kiválasztása tendereztetés útján, a pályázat kiírása, értékelése, a győztes cég kiválasztása, szerződéskötés, és az értékszállító cég teljesítésének folyamatos visszamérése, ellenőrzése. Ennek becsült havi ktge: 300.000-450.000,- Ft. Egy ATM beszerzési költsége 0,5-3m Ft között mozoghat, függ annak életkorától, vagy előfordulhat olyan is, hogy leszerelt ATM-et új helyre telepítenek. Így 1 ATM beszerzési és üzemeltetési költsége 1 évre vetítve minimális díjakkal számolva: 500.000+300.000*12= 4,1m Ft Vizsgálati eredményeimmel elsősorban az OTP Bankot keresném fel, hiszen nagymértékű költségcsökkentés lehetősége állhat fenn. A vizsgálati eredményem az OTP esetében 12 ATM csökkentését tartaná kívánatosnak, számszerűsítve 49,2m Ft költségmegtakarítást érhet el. Mindenképpen érdemesnek tartom vizsgálati eredményeim felhasználását.

A módszer alkalmazásával 2*64.000,- Ft-os munkadíj mellett 128.000,-Ft jövedelemre tehetnék szert. Mivel a modell 6 esetben egyezőséget mutatott, így 6*25.000,- ft-tól estem ugyan el, de annak anyagi vesztesége mindig kisebb, mint a presztízs vesztésem és szakértői mivoltom megkérdőjelezése. 2 esetben számíthattam volna fel 25.000,- Ft-ot. A két összeg különbsége 128.000-50.000=78.000,- Ft. A COCO modell alkalmazása megérte a befektetett időt és energiát.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet