„Tourism” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(→‎A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG))
(→‎Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA))
 
(32 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
9. sor: 9. sor:
  
 
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 +
 +
A városok közti helyezések kiosztására saját módszerem az "Ösztönös" munkalapon található.Ha helyezésekről beszélünk, akkor az lesz a legjobb aki az egyes tulajdonságoknál minél több előkelő helyet tudhat magáénak. Ahhoz, hogy a városok között helyezéseket tudjak kiosztani, szükségem volt egy sorrend kialakítására. A sorrendeket (D20-J29) az egyes attribútumok alapján állapítottam meg, és ezek átlagából ''(B20-B29)'' született meg a települések sorrendje:
 +
 +
1. Tiszaújváros
 +
 +
2. Hatvan
 +
 +
3. Mezőkövesd
 +
 +
4. Sárospatak
 +
 +
5. Sátoraljaújhely
 +
 +
6. Balassagyarmat
 +
 +
7. Heves
 +
 +
7. Pásztó (azonos átlagok alapján)
 +
 +
9. Bátonyterenye
 +
 +
10.Edelény
 +
 +
Saját módszerem alapján tehát Tiszaújváros az a település, amely a kiválasztott tulajdonságok alapján a legnagyobb turisztikai vonzerővel rendelkezik.
 +
 +
Ez a módszer azonban, ahogy azt fentebb leírtam, sorrendekből és átlagszámításból áll, tehát ez az ösztönös elemzés meglehetősen egyszerű alapokon nyugszik. Épp ezért szükségesnek tartottam, hogy a vizsgálatot egy komplexebb módszerrel is elvégezzem.
 +
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 
Az adatokat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer segítségével gyűjtöttem, ezen belül is az Ügyfélkapus regisztrációhoz kapcsolódó Interaktív elemzőt vettem igénybe. Az adatbázisban a legfrissebb adatok 2011-esek voltak, ezért ezeket használtam feladatom során.  
 
Az adatokat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer segítségével gyűjtöttem, ezen belül is az Ügyfélkapus regisztrációhoz kapcsolódó Interaktív elemzőt vettem igénybe. Az adatbázisban a legfrissebb adatok 2011-esek voltak, ezért ezeket használtam feladatom során.  
  
 
==Objektumok (sorok)==
 
==Objektumok (sorok)==
−
A sorokban 10 Észak-magyarországi kistérségi központ található, amelyek kiválasztásakor a fő szempont az volt, hogy népességszámuk ~10.000 - 20.000 fő közé essen.
 
  
 
*Balassagyarmat
 
*Balassagyarmat
27. sor: 53. sor:
  
 
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 +
'''X oszlopok'''
 +
 
*'''Népességszám (fő)'''
 
*'''Népességszám (fő)'''
−
Az adott település népességszámát tartalmazza, 2011-es adatok alapján.
+
Az adott település népességszámát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Kutató döntés alapján az attribútum iránya 0, tehát minél nagyobb a népességszám, annál nagyobb a település turisztikai vonzereje, feltételezve, hogy a turisták a "nyüzsgő" városokat kedvelik.
  
 
*'''Munkanélküliek száma (fő)'''
 
*'''Munkanélküliek száma (fő)'''
−
A regisztrált munkanélküliek számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján.
+
A regisztrált munkanélküliek számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Irányát tekintve 1, azaz minél nagyobba munkanélküliség egy településen, annál kevésbé célpont a turisták szempontjából, feltételezve, hogy inkább féltenék biztonságukat egy ilyen városban.
  
 
*'''Kereskedelmi szálláshelyek száma (db)'''
 
*'''Kereskedelmi szálláshelyek száma (db)'''
−
Az adott településen működő kereskedelmi szálláshelyek számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján.
+
Az adott településen működő kereskedelmi szálláshelyek számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Iránya 0, hiszen minél több szálláshely van, annál több turistát képes befogadni, és egyben vonzani a település.
  
 
*'''Éttermek száma (db)'''
 
*'''Éttermek száma (db)'''
−
Az adott településen található éttermek számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján.
+
Az adott településen található éttermek számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Iránya szintén 0, mert az éttermek magasabb száma turisztikai szempontból előnyt jelent.
  
 
*'''Cukrászdák száma (db)'''
 
*'''Cukrászdák száma (db)'''
−
Az adott településen található cukrászdák számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján.
+
Az adott településen található cukrászdák számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Iránya az éttermekhez hasonlóan 0, ugyanazzal az indoklással.
  
 
*'''Virágos Magyarország'''
 
*'''Virágos Magyarország'''
−
Azt mutatja, hogy az adott település az elmúlt 4 évben nevezett-e a "Virágos Magyarország" országos versenyre.
+
Azt mutatja, hogy az adott település az elmúlt 4 évben nevezett-e a "Virágos Magyarország" országos versenyre. Iránya 1, mivel az adatok felvételénél 1 jelölte, ha nevezett, 2 pedig ha nem, és azzal a feltételezéssel éltem, hogy ha nevezett, az a szebb városkép miatt növeli a turisztikai vonzerőt.
  
 
*'''Önkormányzati gyalog- és kerékpárút hossza (km)'''
 
*'''Önkormányzati gyalog- és kerékpárút hossza (km)'''
−
Az adott településen kiépített gyalog-és kerékpárutak hosszát tartalmazza, 2011-es adatok alapján.
+
Az adott településen kiépített gyalog-és kerékpárutak hosszát tartalmazza, 2011-es adatok alapján.Iránya 0, minél több van belőle egy településen, az annál előkelőbb helyezést ér el a vizsgált városok között.
  
−
*Konkrét '''Y-változó''' nincs, mivel települések helyezéseit szeretném megtudni az egymás közti versenyükben.
+
 
 +
'''Y oszlop'''
 +
 
 +
Mivel a települések sorrendjét szeretném megkapni, az Y a modell konstans értéke.
  
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 +
Feladatom hasznos lehet a:
 +
*helyi önkormányzatoknak,
 +
*turisztikai szervezeteknek.
 +
 +
Ha a városok bevételeiket a turizmusból szeretnék növelni, fontos számukra, hogy lássák, hogyan állnak a környező települések versenyében, és mik azok a tulajdonságaik amelyek fejlesztésével előbbre tudnak lépni.
 +
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 +
Ösztönös megoldás
 +
 +
*Adatokhoz való hozzájutás(Ksh, Teir)ingyenes
 +
*Az elemzések elvégzéséhez szükséges Excel ingyenes ''(feltéve, hogy az önkormányzatok rendelkeznek Microsoft Office programcsomaggal)''
 +
*Munkaidő:2 óra
 +
*Munkadíj: 4000 Ft/óra
 +
*'''Összes költség''': 2 x 4000 Ft= '''8000 Ft'''
 +
*'''Piaci érték:10000 Ft''' ''(ennyiért lehet majd értékesíteni)''
 +
 +
 +
Tananyag szerinti megoldás
 +
 +
*Adatokhoz való hozzájutás(Ksh, Teir)ingyenes
 +
*Az elemzések elvégzéséhez szükséges további program (COCO)ingyenes
 +
*Munkaidő:1 óra
 +
*Munkadíj: 4000 Ft/óra
 +
*'''Összes költség''': 1 x 4000 Ft= '''4000 Ft'''
 +
*'''Piaci érték: 20000 Ft''' ''(ennyiért lehet majd értékesíteni)''
 +
 +
 +
A két megoldás hasznosság-különbözete:
 +
*költségkülönbözet: 4000 Ft (ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 8000-4000 Ft)
 +
*megoldások érték-különbözete: 10000 Ft(ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 20000-10000 Ft)
 +
*'''összes különbözet''': 14000Ft(ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással)
 +
 +
 +
Az elemzés elsősorban az önkormányzatok számára lehet hasznos, hiszen könnyen megállapítható, hogy milyen irányú fejlesztések segíthetik elő a turisztikai vonzerő rangsorában való előrelépést. A célirányos fejlesztések költséghatékonyabbak lehetnek, és a turizmusból származó bevételek is a város fejlődését szolgálhatják.
 +
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 +
'''Alapadatok munkalap'''
 +
 +
Ezen a lapon az alapadatokat találjuk táblázatos formában. 10 város 7 tulajdonság szerinti adatait gyűjtöttem össze(A6-I16) és meghatároztam az irányokat(3.sor).
 +
A következő táblázatban Sorszám függvény segítségével határoztam meg a városok közti sorrendet minden X-változó esetében(A19-I29). Mivel a városok közti sorrendet szerettem volna megállapítani az elemzés végén, az Y változót nem rangsoroltam.
 +
 +
 +
'''Direkt munkalap'''
 +
 +
Az Alapadatok munkalapon szereplő adatokból(A19-I29) a MY-X alkalmazás COCO Y0 segítségével végrehajtott futtatást követően kapott adatokat a Direkt munkalapon láthatjuk.
 +
A futtatás eredményeként 5 táblázatot kaptam.
 +
Az első maga a sorrend amivel a futtatást végeztük. Ezt követik a Lépcsők, majd a COCO tábla. Ennek "Tény+0" oszlopában az Alapadat tábla "Y"értékei szerepelnek. A "Becslés" oszlop a COCO által képzett értékeket tartalmazza. Ennek a kettőnek a különbsége a "Delta" oszlopban látható
 +
Létrehoztam egy Ellenőrzés oszlopot (M43-M53), amely azt számolja ki, hogy a Direkt munkalapon szereplő "Delta" értéke mennyiben tér el az Inverz ugyanilyen elnevezésű oszlopának értékétől. Ha a két érték szorzata nagyobb, mint nulla, akkor az eredmény, "NEM HITELES", azaz az adott településről kapott érték a vizsgálat szempontjából értékelhetetlen, így kiesik az elemzésből. Jelen esetben minden érték "HITELES" minősítést kapott, így benne marad az elemzésben.
 +
 +
 +
'''Inverz munkalap'''
 +
 +
Az alapadatok munkalapon elkészítettem az eredeti sorrend inverzét,majd ezt is lefuttattam a COCO Y0 segítségével. Hasonlóan a Direkt-hez, itt is 5 táblát kaptam eredményül, amelyből a COCO tábla "Delta" értékét használtam fel a fent leírt "Ellenőrzés" oszlop értékeinek meghatározásához.
 +
 +
 +
'''Relativ munkalap'''
 +
 +
Az Alapadat munkalapon szereplő kiinduló adatoknál látható,hogy eltérőek az egyes tényezők mértékegységei. Ennek kiküszöbölése végett elvégeztem egy relativizálást, amelynek során a "Virágos Magyarország" és az "Y" oszlopon kívül minden oszlop értékeit elosztottam a Népességszám/1000 értékkel. Ezt követően e fentebb leírt módszert használtam újra. Sorszám függvény segítségével meghatároztam a sorrendet, majd elvégeztem a korábbi futtatásokat az új adatokkal. Ezek eredményei a '''Direkt_rel''', és '''Inverz_rel''' munkalapokon találhatók.
 +
 +
 +
'''Adatbázis munkalap'''
 +
 +
Az Alapadatok és az Ösztönös munkalapokon található kiinduló adatokkal egyezik meg, viszont az objektumok és attribútumok egydimenziós táblázatba rendezve szerepelnek.
 +
 +
 +
'''Pivot munkalap'''
 +
 +
Itt egy, a Pivot kimutatás által készített állomány található, az Adatbázis adataiból kiindulva.
 +
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 +
 +
Az eredmény munkalapon található a mind az ösztönös, mind a tananyag szerinti megoldás.
 +
 +
A tananyag szerinti, méretfüggetlen adatokból származtatott végső sorrend a következő:
 +
 +
1. Tiszaújváros
 +
 +
2. Sárospatak
 +
 +
3. Mezőkövesd
 +
 +
4. Sátoraljaújhely
 +
 +
5. Hatvan
 +
 +
6. Heves
 +
 +
7. Balassagyarmat
 +
 +
8. Pásztó
 +
 +
9. Edelény
 +
 +
10.Bátonyterenye
 +
 +
 +
*Az eredmények minden futtatás során "HITELES" minősítést kaptak.
 +
*A tananyag szerinti megoldás során a relativizált adatokból kiinduló futtatás bizonyult jobbnak, mert sokkal pontosabban határozta meg a városok sorrendjét.
 +
*Az elemzésekhez referenciaként összeállítottam a városokon töltött vendégéjszakák száma szerinti sorrendet. Ehhez a tananyag szerinti relativizált megoldás közelített a legjobban.
 +
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 +
*Az ösztönös megoldásban Tiszaújváros bizonyult a legvonzóbb városnak.
 +
*A tananyag szerinti megoldásban is Tiszaújváros lett a legjobb.
 +
*A két megoldás a városok további sorrendjében eltér egymástól.
 +
*A legtöbb vendégéjszakát mégis Mezőkövesden töltik a látogatók ''(Eredmények munkalap, M3)'', ami mindkét megoldásban 3.helyen szerepel.
 +
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 +
*A két eredmény összességében nézve nem azonos, ezért dönteni kell, hogy melyik a megbízhatóbb.
 +
*Az ösztönös megoldás nem olyan komplex elemzési módszer.
 +
*A tananyag szerinti megoldás sokkal összetettebb elemzési folyamat során határozta meg a városok sorrendjét.
 +
*Az eredményeket és a komplexitást szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldás a megbízhatóbb.
 +
*A tervezett 14000 Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.
 +
*A vizsgálatba további változókat is be lehetne vonni, ami a turisztikai vonzerő szempontjából meghatározó lehet, ezzel tovább emelhető a megbízhatóság, és a piaci érték is magasabb lehet.
 +
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
 
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

A lap jelenlegi, 2013. május 28., 14:50-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Városok turisztikai vonzerejének meghatározása

A feladat előtörténete

Manapság a városok is ugyanúgy versenyeznek egymással a fogyasztókért, mint ahogy a cégek. Témaválasztásom indoklása, hogy diplomadolgozatomban egy konkrét város, Balassagyarmat marketingtevékenységét elemzem, és a turizmus fellendítésére szeretnék javaslatokat tenni. Feladatom abban áll, hogy Észak-magyarországi városokat hasonlítok össze kiválasztott tulajdonságok alapján, és megvizsgálom, melyik éri el a legjobb helyezést, azaz melyiknek a legnagyobb a vonzereje.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A városok közti helyezések kiosztására saját módszerem az "Ösztönös" munkalapon található.Ha helyezésekről beszélünk, akkor az lesz a legjobb aki az egyes tulajdonságoknál minél több előkelő helyet tudhat magáénak. Ahhoz, hogy a városok között helyezéseket tudjak kiosztani, szükségem volt egy sorrend kialakítására. A sorrendeket (D20-J29) az egyes attribútumok alapján állapítottam meg, és ezek átlagából (B20-B29) született meg a települések sorrendje:

1. Tiszaújváros

2. Hatvan

3. Mezőkövesd

4. Sárospatak

5. Sátoraljaújhely

6. Balassagyarmat

7. Heves

7. Pásztó (azonos átlagok alapján)

9. Bátonyterenye

10.Edelény

Saját módszerem alapján tehát Tiszaújváros az a település, amely a kiválasztott tulajdonságok alapján a legnagyobb turisztikai vonzerővel rendelkezik.

Ez a módszer azonban, ahogy azt fentebb leírtam, sorrendekből és átlagszámításból áll, tehát ez az ösztönös elemzés meglehetősen egyszerű alapokon nyugszik. Épp ezért szükségesnek tartottam, hogy a vizsgálatot egy komplexebb módszerrel is elvégezzem.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatokat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer segítségével gyűjtöttem, ezen belül is az Ügyfélkapus regisztrációhoz kapcsolódó Interaktív elemzőt vettem igénybe. Az adatbázisban a legfrissebb adatok 2011-esek voltak, ezért ezeket használtam feladatom során.

Objektumok (sorok)

  • Balassagyarmat
  • Bátonyterenye
  • Edelény
  • Hatvan
  • Heves
  • Mezőkövesd
  • Pásztó
  • Sárospatak
  • Sátoraljaújhely
  • Tiszaújváros

Attribútumok (X, Y oszlopok)

X oszlopok

  • Népességszám (fő)

Az adott település népességszámát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Kutató döntés alapján az attribútum iránya 0, tehát minél nagyobb a népességszám, annál nagyobb a település turisztikai vonzereje, feltételezve, hogy a turisták a "nyüzsgő" városokat kedvelik.

  • Munkanélküliek száma (fő)

A regisztrált munkanélküliek számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Irányát tekintve 1, azaz minél nagyobba munkanélküliség egy településen, annál kevésbé célpont a turisták szempontjából, feltételezve, hogy inkább féltenék biztonságukat egy ilyen városban.

  • Kereskedelmi szálláshelyek száma (db)

Az adott településen működő kereskedelmi szálláshelyek számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Iránya 0, hiszen minél több szálláshely van, annál több turistát képes befogadni, és egyben vonzani a település.

  • Éttermek száma (db)

Az adott településen található éttermek számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Iránya szintén 0, mert az éttermek magasabb száma turisztikai szempontból előnyt jelent.

  • Cukrászdák száma (db)

Az adott településen található cukrászdák számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Iránya az éttermekhez hasonlóan 0, ugyanazzal az indoklással.

  • Virágos Magyarország

Azt mutatja, hogy az adott település az elmúlt 4 évben nevezett-e a "Virágos Magyarország" országos versenyre. Iránya 1, mivel az adatok felvételénél 1 jelölte, ha nevezett, 2 pedig ha nem, és azzal a feltételezéssel éltem, hogy ha nevezett, az a szebb városkép miatt növeli a turisztikai vonzerőt.

  • Önkormányzati gyalog- és kerékpárút hossza (km)

Az adott településen kiépített gyalog-és kerékpárutak hosszát tartalmazza, 2011-es adatok alapján.Iránya 0, minél több van belőle egy településen, az annál előkelőbb helyezést ér el a vizsgált városok között.


Y oszlop

Mivel a települések sorrendjét szeretném megkapni, az Y a modell konstans értéke.

A feladat által érintett célcsoportok

Feladatom hasznos lehet a:

  • helyi önkormányzatoknak,
  • turisztikai szervezeteknek.

Ha a városok bevételeiket a turizmusból szeretnék növelni, fontos számukra, hogy lássák, hogyan állnak a környező települések versenyében, és mik azok a tulajdonságaik amelyek fejlesztésével előbbre tudnak lépni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Ösztönös megoldás

  • Adatokhoz való hozzájutás(Ksh, Teir)ingyenes
  • Az elemzések elvégzéséhez szükséges Excel ingyenes (feltéve, hogy az önkormányzatok rendelkeznek Microsoft Office programcsomaggal)
  • Munkaidő:2 óra
  • Munkadíj: 4000 Ft/óra
  • Összes költség: 2 x 4000 Ft= 8000 Ft
  • Piaci érték:10000 Ft (ennyiért lehet majd értékesíteni)


Tananyag szerinti megoldás

  • Adatokhoz való hozzájutás(Ksh, Teir)ingyenes
  • Az elemzések elvégzéséhez szükséges további program (COCO)ingyenes
  • Munkaidő:1 óra
  • Munkadíj: 4000 Ft/óra
  • Összes költség: 1 x 4000 Ft= 4000 Ft
  • Piaci érték: 20000 Ft (ennyiért lehet majd értékesíteni)


A két megoldás hasznosság-különbözete:

  • költségkülönbözet: 4000 Ft (ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 8000-4000 Ft)
  • megoldások érték-különbözete: 10000 Ft(ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 20000-10000 Ft)
  • összes különbözet: 14000Ft(ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással)


Az elemzés elsősorban az önkormányzatok számára lehet hasznos, hiszen könnyen megállapítható, hogy milyen irányú fejlesztések segíthetik elő a turisztikai vonzerő rangsorában való előrelépést. A célirányos fejlesztések költséghatékonyabbak lehetnek, és a turizmusból származó bevételek is a város fejlődését szolgálhatják.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Alapadatok munkalap

Ezen a lapon az alapadatokat találjuk táblázatos formában. 10 város 7 tulajdonság szerinti adatait gyűjtöttem össze(A6-I16) és meghatároztam az irányokat(3.sor). A következő táblázatban Sorszám függvény segítségével határoztam meg a városok közti sorrendet minden X-változó esetében(A19-I29). Mivel a városok közti sorrendet szerettem volna megállapítani az elemzés végén, az Y változót nem rangsoroltam.


Direkt munkalap

Az Alapadatok munkalapon szereplő adatokból(A19-I29) a MY-X alkalmazás COCO Y0 segítségével végrehajtott futtatást követően kapott adatokat a Direkt munkalapon láthatjuk. A futtatás eredményeként 5 táblázatot kaptam. Az első maga a sorrend amivel a futtatást végeztük. Ezt követik a Lépcsők, majd a COCO tábla. Ennek "Tény+0" oszlopában az Alapadat tábla "Y"értékei szerepelnek. A "Becslés" oszlop a COCO által képzett értékeket tartalmazza. Ennek a kettőnek a különbsége a "Delta" oszlopban látható Létrehoztam egy Ellenőrzés oszlopot (M43-M53), amely azt számolja ki, hogy a Direkt munkalapon szereplő "Delta" értéke mennyiben tér el az Inverz ugyanilyen elnevezésű oszlopának értékétől. Ha a két érték szorzata nagyobb, mint nulla, akkor az eredmény, "NEM HITELES", azaz az adott településről kapott érték a vizsgálat szempontjából értékelhetetlen, így kiesik az elemzésből. Jelen esetben minden érték "HITELES" minősítést kapott, így benne marad az elemzésben.


Inverz munkalap

Az alapadatok munkalapon elkészítettem az eredeti sorrend inverzét,majd ezt is lefuttattam a COCO Y0 segítségével. Hasonlóan a Direkt-hez, itt is 5 táblát kaptam eredményül, amelyből a COCO tábla "Delta" értékét használtam fel a fent leírt "Ellenőrzés" oszlop értékeinek meghatározásához.


Relativ munkalap

Az Alapadat munkalapon szereplő kiinduló adatoknál látható,hogy eltérőek az egyes tényezők mértékegységei. Ennek kiküszöbölése végett elvégeztem egy relativizálást, amelynek során a "Virágos Magyarország" és az "Y" oszlopon kívül minden oszlop értékeit elosztottam a Népességszám/1000 értékkel. Ezt követően e fentebb leírt módszert használtam újra. Sorszám függvény segítségével meghatároztam a sorrendet, majd elvégeztem a korábbi futtatásokat az új adatokkal. Ezek eredményei a Direkt_rel, és Inverz_rel munkalapokon találhatók.


Adatbázis munkalap

Az Alapadatok és az Ösztönös munkalapokon található kiinduló adatokkal egyezik meg, viszont az objektumok és attribútumok egydimenziós táblázatba rendezve szerepelnek.


Pivot munkalap

Itt egy, a Pivot kimutatás által készített állomány található, az Adatbázis adataiból kiindulva.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az eredmény munkalapon található a mind az ösztönös, mind a tananyag szerinti megoldás.

A tananyag szerinti, méretfüggetlen adatokból származtatott végső sorrend a következő:

1. Tiszaújváros

2. Sárospatak

3. Mezőkövesd

4. Sátoraljaújhely

5. Hatvan

6. Heves

7. Balassagyarmat

8. Pásztó

9. Edelény

10.Bátonyterenye


  • Az eredmények minden futtatás során "HITELES" minősítést kaptak.
  • A tananyag szerinti megoldás során a relativizált adatokból kiinduló futtatás bizonyult jobbnak, mert sokkal pontosabban határozta meg a városok sorrendjét.
  • Az elemzésekhez referenciaként összeállítottam a városokon töltött vendégéjszakák száma szerinti sorrendet. Ehhez a tananyag szerinti relativizált megoldás közelített a legjobban.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

  • Az ösztönös megoldásban Tiszaújváros bizonyult a legvonzóbb városnak.
  • A tananyag szerinti megoldásban is Tiszaújváros lett a legjobb.
  • A két megoldás a városok további sorrendjében eltér egymástól.
  • A legtöbb vendégéjszakát mégis Mezőkövesden töltik a látogatók (Eredmények munkalap, M3), ami mindkét megoldásban 3.helyen szerepel.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

  • A két eredmény összességében nézve nem azonos, ezért dönteni kell, hogy melyik a megbízhatóbb.
  • Az ösztönös megoldás nem olyan komplex elemzési módszer.
  • A tananyag szerinti megoldás sokkal összetettebb elemzési folyamat során határozta meg a városok sorrendjét.
  • Az eredményeket és a komplexitást szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldás a megbízhatóbb.
  • A tervezett 14000 Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.
  • A vizsgálatba további változókat is be lehetne vonni, ami a turisztikai vonzerő szempontjából meghatározó lehet, ezzel tovább emelhető a megbízhatóság, és a piaci érték is magasabb lehet.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tourism&oldid=66510”