„Olvasasi szokasok” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2013. május 25., 20:05-kori változata

Tartalomjegyzék

1 Forrás
2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
3 A feladat előtörténete
- 3.1 Személyes kötődés
- 3.2 Szakértői javaslatok
4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5.1 Objektumok (sorok)
- 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
6 A feladat által érintett célcsoportok
7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Forrás

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A válaszadó egyetemisták extro-illetve introvertáltsága és az olvasási szokásaikkal való korreláció összehasonlító elemzés alapján.

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Gyermekkorom óta szoros viszonyt ápolok a könyvekkel és az olvasással, és kellőképpen érdekelnek az emberek. Amennyiben összefüggés van az olvasás mikéntje és a befelé, illetve kifelé fordulás között, úgy még inkább fontosnak találom, hogy az olvasás minél több ember számára szeretett tevékenység legyen, mert hasznossága mellett rendkívül szórakoztató is egyben. Emellett így igazolhatnám az olvasás hatását, befolyásoló erejét a személyiségre.

Szakértői javaslatok

Az olvasás fontossága számos szakirodalomban megmutatkozik, például:

A feladatban ismertetett introvertált-extrovertált személyiségtípus és az olvasáshoz, valamint a személyiséghez kapcsolódó tényezők a feltüntetett forrásokban fellelhető komplex problémakörnek csupán kisebb részei, viszont ezen tényezők vizsgálata felvezetheti a probléma egészével való további foglalkozást.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A hasonlóságelemzés ismerete nélkül a következőképpen fogtam volna a feladatnak:

A válaszok alapján megnéztem volna, hogy azok, akik befelé fordulónak (introvertáltnak) mondják magukat, milyen válaszokat adtak az egyes kérdésekre. Ezt megismételném azokkal is, akik kifelé fordulónak (extrovertáltnak) vallották magukat. A kapott adatok mindenféleképpen megadnak "irányokat", bárhogy nevezzük is ezeket. Ez azonban (főleg ennyi válaszadó esetén) rengeteg időt vesz igénybe, és sajnálatos módon pontos eredményekhez sem vezet... Így kijelentem, hogy az ösztönös megoldás kevésnek bizonyul. Kíváncsian várom a tantárgy szerinti megoldást, hátha annak használatával több sikerrel járok.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A Microsoft Excel segítségével elkészített táblázat adatvagyonát a szakdolgozatom kutatásából merítettem: az olvasási szokásokra és az értékrendre irányuló kérdőívet (készült: a www.online-kerdoiv.com segítségével) érdemlegesen 110 fő töltötte ki. A vizsgálandó kérdésem az volt, hogy van-e összefüggés az egyes személyek intro-illetve extrovertáltsága és az olvasási szokásaik között. A kérdésekből nem hagytam meg az összeset, mert voltak köztük olyan -nyitott- kérdések, amelyekre a kitöltők válaszai sokféleségük miatt nem voltak számszerűsíthetők.

Objektumok (sorok)

Objektumoknak a kitöltő személyeket jelöltem, 1-110-ig. Tehát:

O1: 1. kitöltő
O2: 2. kitöltő
O3: 3. kitöltő

...és így tovább.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az attribútumokat a kérdőívben feltett kérdésekből válogattam ki:

X1: Olvastak önnek a szülei?
X2: Hasznosnak tartja a kötelező olvasmányokat?
X3: Olvas újságot?
X4: Olvas magazint?
X5: Olvas regényt?
X6: Olvas novellát?
X7: Olvas verset?
X8: Olvas képregényt?
X9: Olvas komédiát?
X10: Olvas tragédiát?
X11: Olvas drámát?
X12: Olvas krimit?
X13: Olvas horrort?
X14: Olvas sci-fi-t?
X15: Olvas szerelmesregényt?
X16: Olvas mesét?
X17: Olvas naplót/ önéletrajzot?
X18: Van képzeletbeli világa?
X19: Gondolkodás vagy cselekvés?
X20: Képzelet vagy valóság?
X21: Magánélet vagy karrier?
X22: Kreatív vagy könnyedebb szórakozás?
X23: Állandóság vagy változás?
X24: Hagyomány vagy modern?
X25: Fontosnak tartja-e, hogy a közvetlen környezete olvasson?
Y: Befelé, vagy kifelé forduló típus?

Az irányok:

Minél nagyobb, annál inkább befelé forduló. (0)
Minél kisebb, annál inkább befelé forduló (1)

A feladat által érintett célcsoportok

Az attribútumok kulcskifejezései: szabadidő, olvasás, értékrend, műfajok

A vizsgált célcsoport a 18-25 éves egyetemista korosztály. Az ő olvasási szokásaik, érdeklődési körük és értékrendjük számos szervezetet érinthet:

könyvtárakat
színházakat
piackutató cégeket
könyvesboltokat
egyéb kulturális intézményeket (kultúrházak, mozik, múzeumok, stb.)

Indoklás:

Az egyetemista korosztály sikeres megszólítása és elérése minden kulturális intézménynek érdeke: egyrészt profitszerzés, másrészt a kultúra népszerűsítésének, így a társadalom minőségibbé tételének céljából.

Másfelől (még ha ez kicsit elrugaszkodott is)a korosztály értékrendjének ismerete segítheti:

a pszichológusok (emberismeret, lélektan)
és a politikusok munkáját (választási programok)

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

BEST PRACTICE (ösztönös megoldás):

Kiadás költségei (forintban):

adatvagyon megszerzése: 3500.- ( a www.online-kerdoiv.comon készített kérdőívek válaszai 25 főnél több kitöltés esetén ennyibe kerülnek)
ráfordított munkaidő (4 óra!): 2000.-/óra= 8.000.-
programhasználat (Excel): 0.-(ingyenes program, amennyiben már megvettem)

Összes költség: 3500+8000= 11.500.-

Várható bevétel (értékesítés): 15.000.- - reményeim szerint ennyiért vennék meg, amennyiben sikerrel járnék.

Tervezhető hasznosság: 15.000-11.500= 3500.-

COCO-ELEMZÉS (tantárgy szerinti megoldás):

Kiadás költségei(forintban):

adatvagyon megszerzése: 3500.-
ráfordított munkaidő: (1 óra): 2000.-
programhasználat (COCO): 0.- (ingyenes program)

Összes költség: 3500+2000= 5500.-

Várható bevétel (értékesítés): 20.000.-

Tervezhető hasznosság: 20.000-5500= 14.500.-

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az elemzés lépései:

0. Az adatbázis: az online kérdőív kitöltői és válaszaik

1. Objektumok (O) meghatározása: a kérdőívet kitöltő személyek (a feltöltött xls állományban az "Aggregációk_mcm" elnevezésű fülben az A1-A111 cellák).

2. Sorszámozás: 110 objektum, a sorszámozás véletlenszerű.

3. Attribútumok meghatározása: a kérdőívből kiemelt kérdések, kiválogatva a zárt típusú kérdéseket (a feltöltött xls állományban az "Aggregációk_mcm" elnevezésű fülben a B2-M2 cellák). Számuk: 11 darab + 1, az Y.

4. Lépcsők száma: 14, eltolás: 0

5. MY-X paraméterek, MY-X alkalmazással, COCO-modell ábrázolása: MY-X

6. A kapott adatok elemzése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az adatok alapján azt a megállapítást kellett levonnom, hogy a kapott korreláció (0,25 az AGGREGÁCIÓK_MCM fülnél, 0,35 az Y0 fülnél) vészesen kicsi. A program több módszert is kipróbált, de egyik sem járt sikerrel (lásd: a feltöltött XLS-ben az STD, Y0, MCM, AGGREGÁCIÓK_MCM, SZŰK Y0 KAMU IRÁNY, SZŰK Y0 ALAPIRÁNY füleknél). Nincs érdemi modell, így következtetés sincs.

Megállapítások:

túl kicsi korreláció
nincs többletérték, gyenge modell (AGGREGÁCIÓK_MCM)
tetszőleges irányokkal rossz modell (SZŰK Y0 KAMU IRÁNY)
nincs többletérték az aggregáció és MCM alapján sejtett iránya hatására (SZŰK Y0 ALAPIRÁNY)
nincs többletérték az aggregáció kapcsán semmilyen irány esetén (SZŰK Y0 ALAPIRÁNY)

Következtetések:

KATASZTRÓFATÖRTÉNET

az alapkérdésre adott válasz: nem tudható
Nincs hasznosság, csak veszteség!
Nincs érdemleges megoldás (egyelőre!)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Amennyiben a két módszer (megoldás) közül kéne választani, az idő-és anyagi ráfordításra fókuszálva, a hasonlóságelemzés módszere lehetne a győztes: lényegesen kevesebb idő-és anyagi ráfordítással hitelesebb és pontosabb adatokkal szolgálhat.

AZONBAN:

Jelen esetben egyik módszer sem bizonyult sikeresnek. Az ösztönös megoldás alapvetően rengeteg időveszteséggel jár, és eredményt sem kapunk, a tantárgy szerinti megoldás - bár gyors -, szintén veszteséget hozna.

Következtetés:

Ezért a munkáért nem igazán fizetne senki - nincs mit eladásra kínálni.

Nincs végső győztes!

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A tervezett hasznosság nem jött létre, az innováció nem valósult meg

Nincs realizálható haszon!

a befektetett idő és energia nem térült meg

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A MIAU WIKIN belül egyetlen olyan szócikket találtam, aminek köze van az olvasáshoz, ennek címe: E-book. Ez a szócikk az e-könyvek magyarországi eladásáról szól.

Munkámban a következő anyagok segítettek:

elsősorban a Tanár úrral való kommunikáció (skype)
szócikkek a MIAU WIKIN belül
Tari Annamária (2010): Az Y generáció. Budapest, Jaffa Kiadó

Internetes források:

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Vezetői összefoglaló ==
 ==  Forrás ==
@@ 7. sor: / 5. sor: @@
 == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
-A válaszadó egyetemisták introvertáltsága és az olvasási szokásaikkal való korreláció összehasonlító elemzés alapján.
+A válaszadó egyetemisták extro-illetve introvertáltsága és az olvasási szokásaikkal való korreláció összehasonlító elemzés alapján.
 == A feladat előtörténete ==
@@ 22. sor: / 20. sor: @@
 A feladatban ismertetett introvertált-extrovertált személyiségtípus és az olvasáshoz, valamint a személyiséghez kapcsolódó tényezők a feltüntetett forrásokban fellelhető komplex problémakörnek csupán kisebb részei, viszont ezen tényezők vizsgálata felvezetheti a probléma egészével való további foglalkozást.
-== A feladat megoldásának jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája  ==
+== A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája  ==
-A Tanár úr nélkül eszembe sem jutott volna, hogy ilyen módszer létezhet...ennek ellenére megpróbáltam volna az adatokat rendszerbe foglalni, mégpedig a következőképpen:
-Az Excelt feltétlenül használtam volna, mert az adatok táblázatban jobban áttekinthetők. Következtetések levonására én a szűrővel dolgoztam volna, amivel rászűrhetek egy adott oszlopban található válaszokra.
-Például: bekapcsolom a szűrőt, és az egyik kérdéshez beállítom, hogy szűrjön rá azokra a válaszokra, ahol a kitöltők "igen"-nel feleltek:
-[[Fájl:Szűrő.jpg]]
+A hasonlóságelemzés ismerete nélkül a következőképpen fogtam volna a feladatnak:
-Igaz, ez szöveges formában sokkal komplikáltabb és hosszadalmasabb, mint számszerűsített adatok esetén, de így is le lehet vonni bizonyos következtetéseket.
+A válaszok alapján megnéztem volna, hogy azok, akik befelé fordulónak (introvertáltnak) mondják magukat, milyen válaszokat adtak az egyes kérdésekre. Ezt megismételném azokkal is, akik kifelé fordulónak (extrovertáltnak) vallották magukat. A kapott adatok mindenféleképpen megadnak "irányokat", bárhogy nevezzük is ezeket.
+Ez azonban (főleg ennyi válaszadó esetén) rengeteg időt vesz igénybe, és sajnálatos módon pontos eredményekhez sem vezet...
+Így kijelentem, hogy az ösztönös megoldás kevésnek bizonyul.
+Kíváncsian várom a tantárgy szerinti megoldást, hátha annak használatával több sikerrel járok.
 == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)  ==
 A Microsoft Excel segítségével elkészített táblázat adatvagyonát a szakdolgozatom kutatásából merítettem: az olvasási szokásokra és az értékrendre irányuló kérdőívet (készült: a www.online-kerdoiv.com segítségével) érdemlegesen 110 fő töltötte ki.
-A vizsgálandó kérdésem az volt, hogy befolyásolják-e az egyes személyek intro-illetve extrovertáltságát az olvasási szokásaik és bizonyos értékpárok megítélése. A kérdésekből nem hagytam meg az összeset, mert volt köztük olyan, amire a választott Y állítás nem mutatott semmilyen összefüggést, illetve olyan nyitott jellegű kérdések, amelyekre a kitöltők válaszai sokféleségük miatt nem voltak számszerűsíthetők.
+A vizsgálandó kérdésem az volt, hogy van-e összefüggés az egyes személyek intro-illetve extrovertáltsága és az olvasási szokásaik között. A kérdésekből nem hagytam meg az összeset, mert voltak köztük olyan -nyitott- kérdések, amelyekre a kitöltők válaszai sokféleségük miatt nem voltak számszerűsíthetők.
 ==== Objektumok (sorok) ====
@@ 80. sor: / 75. sor: @@
 *'''X24:''' Hagyomány vagy modern?
 *'''X25:''' Fontosnak tartja-e, hogy a közvetlen környezete olvasson?
+*''' Y:'''  Befelé, vagy kifelé forduló típus?
@@ 89. sor: / 85. sor: @@
 == A feladat által érintett célcsoportok ==
-Az attribútumok kulcskifejezései: szabadidő, olvasás, értékrend, műfajok
+ Az attribútumok kulcskifejezései: szabadidő, olvasás, értékrend, műfajok
 A vizsgált célcsoport a 18-25 éves egyetemista korosztály. Az ő olvasási szokásaik, érdeklődési körük és értékrendjük számos szervezetet érinthet:
@@ 115. sor: / 111. sor: @@
 * adatvagyon megszerzése: 3500.- ( a www.online-kerdoiv.comon készített kérdőívek válaszai 25 főnél több kitöltés esetén ennyibe kerülnek)
-* ráfordított munkaidő (2,5 óra): 2000.-/óra= 5000.-
+* ráfordított munkaidő (4 óra!): 2000.-/óra= 8.000.-
-* programhasználat (Excel): 0.-(ingyenes program)
+* programhasználat (Excel): 0.-(ingyenes program, amennyiben már megvettem)
-Összes költség: 3500+5000= '''8500.-'''
+Összes költség: 3500+8000= '''11.500.-'''
-Várható bevétel (értékesítés): '''10.000.-'''
+Várható bevétel (értékesítés): '''15.000.-''' - reményeim szerint ennyiért vennék meg, amennyiben sikerrel járnék.
-'''Tervezhető hasznosság:''' 10.000-8500= '''1500.-'''
+ '''Tervezhető hasznosság:''' 15.000-11.500= '''3500.-'''
 '''COCO-ELEMZÉS (tantárgy szerinti megoldás):'''
@@ 136. sor: / 132. sor: @@
 Várható bevétel (értékesítés): ''' 20.000.-'''
-'''Tervezhető hasznosság:''' 20.000-5500= '''14.500.-'''
+ '''Tervezhető hasznosság:''' 20.000-5500= '''14.500.-'''
-*'''Költségkülönbözet:''' 3000.- (8500-5500 - ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás)
-*'''Megoldások érték-különbözete:''' 10.000.- (20.000-10.000 - ennyivel ér többet a tantárgy szerinti megoldás)
-Összegezve a tantárgy szerinti megoldás mind anyagilag, mind időben jobban megéri, mint az ösztönös megoldás.
 == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==
@@ 159. sor: / 150. sor: @@
 . MY-X paraméterek, MY-X alkalmazással, COCO-modell ábrázolása: [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 MY-X]
-. Az OAM alapján elkészült COCO elemzés során megkaptam a becsült értékek rangsorát. A legnagyobb értéket elérő személyek a leginkább introvertáltak.
+. A kapott adatok elemzése
 == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==
-* A COCO elemzés segítségével kirajzolódott, hogy a vizsgált személyek mennyire introvertáltak.
-* Akik sokféle műfajt olvasnak, többnyire befelé fordulók.
+Az adatok alapján azt a megállapítást kellett levonnom, hogy a kapott korreláció (0,25 az AGGREGÁCIÓK_MCM fülnél, 0,35 az Y0 fülnél) vészesen kicsi. A program több módszert is kipróbált, de egyik sem járt sikerrel (lásd: a feltöltött XLS-ben az STD, Y0, MCM, AGGREGÁCIÓK_MCM, SZŰK Y0 KAMU IRÁNY, SZŰK Y0 ALAPIRÁNY füleknél). Nincs érdemi modell, így következtetés sincs.
-* Az adatok alapján nem állítható fel jelentős többletérték.
-* A becslések sok esetben elérik, illetve meghaladják az ideális értéket (1000).
+'''Megállapítások:'''
+* túl kicsi korreláció
+* nincs többletérték, gyenge modell (AGGREGÁCIÓK_MCM)
+* tetszőleges irányokkal rossz modell (SZŰK Y0 KAMU IRÁNY)
+* nincs többletérték az aggregáció és MCM alapján sejtett iránya hatására (SZŰK Y0 ALAPIRÁNY)
+* nincs többletérték az aggregáció kapcsán semmilyen irány esetén (SZŰK Y0 ALAPIRÁNY)
+'''Következtetések:'''
+ KATASZTRÓFATÖRTÉNET
+* az alapkérdésre adott válasz: '''nem tudható'''
+* Nincs hasznosság, csak veszteség!
+* Nincs érdemleges megoldás (egyelőre!)
 == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
-A hasonlóságelemzés módszere az egyértelmű győztes: lényegesen kevesebb idő-és anyagi ráfordítással hitelesebb és pontosabb adatokat kapunk, és olyan információtöbbletet, ami szintén hasznosítható.
+Amennyiben a két módszer (megoldás) közül kéne választani, az idő-és anyagi ráfordításra fókuszálva, a hasonlóságelemzés módszere lehetne a győztes: lényegesen kevesebb idő-és anyagi ráfordítással hitelesebb és pontosabb adatokkal szolgálhat.
+AZONBAN:
+Jelen esetben egyik módszer sem bizonyult sikeresnek. Az ösztönös megoldás alapvetően rengeteg időveszteséggel jár, és eredményt sem kapunk, a tantárgy szerinti megoldás - bár gyors -, szintén veszteséget hozna.
+'''Következtetés:'''
+Ezért a munkáért nem igazán fizetne senki - nincs mit eladásra kínálni.
+ Nincs végső győztes!
 == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==
-Az elért hasznosság maximálisan megérte a befektetett időt és energiát. A várható hasznosság megegyezik az elért hasznossággal. A COCO-elemzés, mint módszer alkalmazandónak bizonyul, hiszen igen sok kérdéskört lehet tisztázni vele és sokféle adatot képes rendszerezni, még azokat is, amikről az ember nem is gondolná; például az én esetemben, mikor nem voltak konkrét mértékegységek és számok a táblázatban. A MIAU WIKIN megtekinthető szócikkek is elképesztően sokfélék, ez is bizonyítja a COCO-elemzés multifunkcionalitását (a témákat illetően).
+*A tervezett hasznosság nem jött létre, az innováció nem valósult meg
-== Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==
+ Nincs realizálható haszon!
-A lépcsős függvény a hasonlóságelemzés fontos részét képezi. A program különböző értékeket rendelt az attribútumokhoz, melyek száma 11 darab. A 11 attribútumhoz 12 lépcső tartozik:
+*a befektetett idő és energia nem térült meg
-[[Fájl: lépcső01.jpg]]
+== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
-[[Fájl: lépcső02.jpg]]
+A MIAU WIKIN belül egyetlen olyan szócikket találtam, aminek köze van az olvasáshoz, ennek címe: E-book. Ez a szócikk az e-könyvek magyarországi eladásáról szól.
-== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
+'''Munkámban a következő anyagok segítettek:'''
+* elsősorban a Tanár úrral való kommunikáció (skype)
+* szócikkek a MIAU WIKIN belül
+* Tari Annamária (2010): Az Y generáció. Budapest, Jaffa Kiadó
+'''Internetes források:'''
+* [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta COCO minta]
+* [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010#A_feladat_.C3.A1ltal_.C3.A9rintett_c.C3.A9lcsoportok Az ideális szócikk]