A lap jelenlegi, 2013. június 21., 18:50-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Legjobb gazdasági iskola

A feladat előtörténete

Aki továbbtanulás előtt áll, annak nehéz választania, hogy melyik iskola, illetve melyik szak lenne számára a legmegfelelőbb. Minden iskolának meg vannak a maga előnyei, hátrányai, mint gazdasági szakos hallgató az öt legnépszerűbb gazdasági szakot hasonlítottam össze azokban az iskolákban, ahol s 2011- illetve a 2012-es években elindultak.

Az öt legnépszerűbb gazdasági szak:

1. Gazdálkodási és menedzsment
2. Nemzetközi gazdálkodás
3. Kereskedelem és marketing
4. Gazdaságinformatikus
5. Pénzügy és számvitel

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Amennyiben nem ismerkedtem volna meg a tantárggyal, akkor a következő módon válaszoltam volna meg a kérdést, hogy ha valaki gazdasági szakon szeretne továbbtanulni, akkor melyik intézmény melyik szaka a legideálisabb:

• A "Teljes adatok" nevű munkalap táblázatából kiindulva rangsoroltam a különböző attribútumokat a saját nézeteim szerint
• Ez a rangsor az "OAM1" munkalapon található
• Kiszámoltam a különböző iskolák szakonkénti átlagos helyezését
• A következő eredményeket kaptam: első helyen A Debreceni Egyetem kereskedelem és marketing szakja végzett, második a Széchenyi István Egyetem gazdaságinformatikus szakja található, a harmadik pedig a Budapesti Gazdasági Főiskola kereskedelem és marketing szakja.
• Miután lefuttattam az OAM1 táblázatot a COCO YO programmal, más eredmények jöttek ki, mint az átlag alapján számolttal:

1. Széchenyi István kereskedelem és marketing szakja
2. Általános Vállalkozási Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakja
3. Budapesti Gazdasági Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakja

• Ha ragaszkodunk egy bizonyos szakhoz, akkor az eredmények a következők:
  • Gazdálkodási és menedzsment:

1. Általános Vállalkozási Főiskola
2. Budapesti Gazdasági Főiskola
3. Budapesti Corvinus Egyetem

• • Nemzetközi gazdálkodás:

1. Budapesti Gazdasági Főiskola
2. Budapesti Corvinus Egyetem
3. Budapesti Műszaki Egyetem

• • Kereskedelem és marketing:

1. Debreceni Egyetem
2. Budapesti Gazdasági Főiskola
3. Széchenyi István Egyetem

• • Gazdaságinformatikus:

1. Széchenyi István Egyetem
2. Szegedi Tudományegyetem
3. Károly Róbert Főiskola

• • Pénzügy és számvitel:

1. Debreceni Egyetem
2. Pannon Egyetem
3. Budapesti Corvinus Egyetem

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása

Az adatokat a www.felvi.hu oldalról szereztem be. Mivel az oldalon nem volt egy egységes táblázat ahonnan minden iskolának kigyűjthettem volna az adatait, először utána kellett néznem, hogy mely iskolákban indultak el az adott szakok, és iskolánként kellett összeraknom a kiinduló táblázatomat. A következő probléma az volt, hogy egyes iskolákban nem mindegyik szak indult el mindkét évben. Nem alkalmaztam trendfüggvényt, hanem ezekben az esetben kizártam azokat a szakokat az adott iskolákban. A forrás fájl "Alapadatok" című munkalapjában szerepel az egész adatvagyon, a "Teljes adatok" munkalapon pedig a kizárt adatok nélküli adatbázis található.

Objektumok

• GM ÁVF
• GM BCE-GTK
• GM BGF-PSZK-BP
• GM BKF-HFTGK
• GM BME-GTK
• GM DE-KTK
• GM DF
• GM EJF-MKK
• GM EKF-GTK
• GM KJF
• GM KRF-GTK
• GM ME-GTK
• GM NYF-GTK
• GM NYME-KTK
• GM OE-KGK
• GM PE-GTK
• GM PTE-KTK
• GM SZE-GK
• GM SZIE-GK
• GM SZIE-GTK
• GM SZTE-GTK
• GM TPF
• GM ZSKF
• NG BCE-GTK
• NG BGF-KKK
• NG BKF-HFTGK
• NG BME-GTK
• NG ME-GTK
• NG NYME-KTK
• NG PE-GTK
• NG SZF
• NG TPF
• KM BCE-GTK
• KM BGF-KKK
• KM BKF-HFTGK
• KM DE-GVK
• KM KE-GTK
• KM ME-GTK
• KM NYME-KTK
• KM OE-KGK
• KM PTE-KTK
• KM SZE-GK
• KM SZF
• KM SZIE-GTK
• GI BCE-GTK
• GI BGF-PSZK-BP
• GI DE-IK
• GI DF
• GI KRF
• GI ME-GÉIK
• GI PE-MIK
• GI SZE-MTK
• GI SZTE-TTIK
• GI ZSKF
• PSZ BCE-GTK
• PSZ BGF-PSZK-BP
• PSZ DE-GVK
• PSZ KE-GTK
• PSZ KRF
• PSZ ME-GTK
• PSZ NYME-KTK
• PSZ PE-GTK
• PSZ PTE-KTK
• PSZ SZF
• PSZ SZIE-GTK
• PSZ TPF
• PSZ ZSKF

Attribútumok

• 2011 jelentkezők összesen
• 2011 első helyen
• 2011 felvettek összesen
• 2011 ponthatár
• 2011 költségtérítés
• 2012 jelentkezők összesen
• 2012 első helyen
• 2012 felvettek összesen
• 2012 ponthatár
• 2012 költségtérítés
• Egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma
• Hallgatók száma
• Tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma
• az összesből

A feladat által érintett célcsoportok

Továbbtanulás előtt álló fiataloknak, illetve a szülőknek a HVG Felsőoktatási rangsor, illetve a [www-felvi.hu www.felvi.hu]-n rendelkezésre álló statisztikák segítik a döntést. Véleményem szerint minden leendő hallgatónak más-más ismérv a fontos az iskola kiválasztásánál, és ezzel az elemzéssel könnyebb megállapítani a személyes rangsorolást.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

• A Best practice megoldás:
  • adatgyűjtés költsége (beazonosítás, értelmezés, fordítás, strukturálás):
    • bérköltség: 3000,-Ft/óra
    • munkaigény: 4 óra
  • szakértői munkadíj (rangsorolás, irányok meghatározása, az átlagolás elvének használata, azonos súlyok legitimálása):
    • • bérköltség: 3000,-Ft/óra
      • munkaigény: 3 óra
      • az internet költsége (adatok feltárása, legitimáló szakirodalmak keresése, letöltése): 150 Ft
      • programhasználat díja: 0 Ft
    • Az összes költség tehát 21150,- Ft (12000+150+9000)
    • Az ösztönös értékelés kivitelezéséért a tervező cég 30% hasznot realizálna. Piaci értéke várhatóan: 27495 Ft
  • A tananyag szerinti megoldás:
    • adatgyűjtés költsége (beazonosítás, értelmezés, fordítás, strukturálás):
      • bérköltség: 3000,-Ft/óra
      • munkaigény: 4 óra
    • szakértői munkadíj (rangsorolás,irányok meghatározása, antidiszkriminációs modell):
      • bérköltség: 4000,-Ft/óra (A best practice kompetencia szintjéhez képest itt speciálisabb tudás igényeltetik, tehát a magasabb óradíj indokolt)
      • munkaigény: 2 óra
      • az internet költsége (adatok feltárása, legitimáló szakirodalmak keresése, letöltése): 150 Ft
      • programhasználat díja: 0 Ft (a MyX Free ingyenes)
    • Az összes költség tehát: 20150,- Ft (12000+150+8000)
    • A tananyag szerinti értékelés kivitelezéséért a tervező cég 100% hasznot realizálna (a bonyolultabb módszertani kínálat ellenértékeként). Piaci értéke várhatóan: 40300,- Ft.
  • Az ösztönös értékelés és a tananyag szerinti megoldás különbsége:
    • Az ösztönös értékelés és a tananyag szerinti megoldás költség különbsége: 1000,- Ft (21150-20150)
    • Ennek értelmében elmondható, hogy a tananyag szerinti megoldás 1000,- Ft-al olcsóbb. A két elemzési módszer várható piaci értéke alapján, a tananyag szerinti módszer értékesítésével 20805,- Ft-ot spórolhatunk meg. (48300-27495)
    • Ennek értelmében 21805,- Ft (1000+20805)reményében kezdem el a tanagyag szerinti feldolgozást.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Az első elemzés (OAM1) során a számomra fontos ismérvek által készült az elemzés, azaz minél könnyebben lehessen bekerülni (a ponthatár 1-es irányt kapott), illetve a költségtérítés annál jobb, minél alacsonyabb (1-es irány).
• A második elemzésnél (OAM2) arra kerestem a választ, hogy melyek azok az iskolák, ahova sokan jelentkeznek, de a ponthatár és a költségtérítés is magas (minden attribútum 0-s irányt kapott), azaz, melyek az "elit iskolák".
• A harmadik elemzésnél (OAM3) arra kerestem a választ, hogy melyek azok a kevésbé népszerűbb iskolák, ahova nehéz bekerülni (ponthatár, költségtérítés 1-s irány), viszont az oktatók száma minél magasabb, azaz azt a nézőpontot vizsgáltam, miszerint annál hatékonyabb az oktatás, minél kevesebb hallgató jut egy tanárra.
• A negyedik elemzésnél (OAM4) azt az iskolát kerestem, ahova kevés a hallgató jár, mivel a ponthatár, illetve a költségtérítés magas.
• Az ötödik elemzés során (OAM5)az iskolákat az alapján rangsoroltam, hogy népszerű, mivel sokan jelentkeznek, viszont kevés hallgatót vesznek fel (jelentkezők 0-s irány, felvettek 1-s irány).
• A hatodik elemzés (OAM6) arra keresi a választ, hogy melyek azok az iskolák, amelyek azért népszerűek, mert alacsony a költségtérítés.
• Ezek után az összes elemzés eredményét egy táblázatba foglaltam (OAM összesítés), és ezt lefuttattam. Az eredmény azt tükrözi, hogy mely iskolák "jók mindenben".
• Mivel az ötödik futtatás ellenőrzésénél az átlagosnál jóval több "nem hiteles" eredmény jött ki, ezért lefuttattam az összes elemzés eredményét enélkül is (OAM5 nélkül) , hogy mennyire torzítja az eredményt a kirívóan sok "nem hiteles" adat.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az eredmények összesítése az "Eredmények" munkalapon találhatóak, színskálával megjelölve. Az átlagos helyezések rangsorolásával kapott első három helyezett:

1. Debreceni Egyetem pénzügy és számvitel szakja
2. Pécsi Tudományegyetem gazdálkodási és menedzsment szakja
3. Szegedi Tudományegyetem gazdaságinformatikus szakja

Az összes elemzés együttes futtatásával hasonló, de más rangsort kapunk, viszont az első öt helyezett megegyezik az átlagos helyezések rangsorával. Mivel a "top3"-ban kizárólag vidéki iskolák vannak, és a többség a lakóhelyéhez közeli iskolát választ, ezért fontos kiemelni a budapesti intézményeket:

1. Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakja
2. Budapesti Műszaki Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakja
3. Budapesti Corvinus Egyetem pénzügy és számvitel szakja

Szent István Egyetem

A SZIE szakai közül a legjobb helyen a pénzügy és számvitel végzett, harmadik helyezéssel a harmadik elemzésben, vagyis az egyetemünk kiemelkedő az oktatók számát tekintve. Az ötödik elemzés során megosztva nyolcadik helyen végzett a gazdálkodási és menedzsment és kereskedelem és marketing szakok.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A www-miau.gau.hu/mediawiki oldalon rákerestem a továbbtanulás szóra. Egy találat jelent meg. Az oldal az esélyegyenlőséggel foglalkozik. A ponthatár szóra rákeresve 4 találat jelent meg. Egyik közülük a tandíj vizsgálatával foglalkozik.