„Autonóm Adaptív Ágens” változatai közötti eltérés
(→Történeti modul) |
(→Történeti modul) |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
viselkedések aggregált eredményeként jönnek létre. Az ágens alapú szimuláció | viselkedések aggregált eredményeként jönnek létre. Az ágens alapú szimuláció | ||
alapvetõ célja nem az elõrejelzés, hanem a társadalmi jelenségek magyarázata. | alapvetõ célja nem az elõrejelzés, hanem a társadalmi jelenségek magyarázata. | ||
| + | A komplex adaptív rendszerek kutatásának elmúlt 50 évét tekintve négy egymást átfedő korszakot különíthetünk el, melyek határkövét egy-egy új elmélet megjelenése, majd a kutatók szemléletmódjára gyakorolt egyre nagyobb befolyása jelzi. Az ötvenes-hatvanas évek a kibernetika jegyében telnek, majd a hetvenes évek közepétől fokozatosan a káosz-elmélet és a nemlineáris dinamika válik a kutatások irányvonalának meghatározójává. A következő évtized a neuronhálózatok elméletének kidolgozását és egyre szélesebb körű alkalmazását hozza magával, mely ma is dinamikus fejlődést mutat, majd részben ennek utódaként alakul ki a nyolcvanas évek második felében a "mesterséges élet" és az "autonóm ágensek" vizsgálata (GUTOWITZ 1995). Ebben a fejlődési tendenciában két dolog nyilvánul meg : egyrészt azt látjuk, hogy a biológia és a számítástudomány között fennálló kapcsolat nem egyirányú., hiszen nem csak a biológiai kutatások hasznosítják a számítástechnikában rejlő lehetőségeket, hanem az utóbbira is egyre növekvő befolyást gyakorolnak a biológiai rendszerek megismerése során elért eredmények. | ||
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
A lap 2005. november 17., 20:10-kori változata
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul
1980:
A szimuláció harmadik hulláma az ágens alapú modellezés, amely az 1980-as években terjedt el. Az elemzés során az egyéni döntéshozatal és az egyéni viselkedés (és nem az egyén tulajdonságai, mint a mikroszimuláció esetén) áll a középpontban. Az ágens alapú modellek autonóm cselekvõket feltételeznek, mely cselekvõk stratégiailag kölcsönösen függnek egymástól.3 A társadalom makroszintû jelenségei az egyéni viselkedések aggregált eredményeként jönnek létre. Az ágens alapú szimuláció alapvetõ célja nem az elõrejelzés, hanem a társadalmi jelenségek magyarázata. A komplex adaptív rendszerek kutatásának elmúlt 50 évét tekintve négy egymást átfedő korszakot különíthetünk el, melyek határkövét egy-egy új elmélet megjelenése, majd a kutatók szemléletmódjára gyakorolt egyre nagyobb befolyása jelzi. Az ötvenes-hatvanas évek a kibernetika jegyében telnek, majd a hetvenes évek közepétől fokozatosan a káosz-elmélet és a nemlineáris dinamika válik a kutatások irányvonalának meghatározójává. A következő évtized a neuronhálózatok elméletének kidolgozását és egyre szélesebb körű alkalmazását hozza magával, mely ma is dinamikus fejlődést mutat, majd részben ennek utódaként alakul ki a nyolcvanas évek második felében a "mesterséges élet" és az "autonóm ágensek" vizsgálata (GUTOWITZ 1995). Ebben a fejlődési tendenciában két dolog nyilvánul meg : egyrészt azt látjuk, hogy a biológia és a számítástudomány között fennálló kapcsolat nem egyirányú., hiszen nem csak a biológiai kutatások hasznosítják a számítástechnikában rejlő lehetőségeket, hanem az utóbbira is egyre növekvő befolyást gyakorolnak a biológiai rendszerek megismerése során elért eredmények.
Ontológiai modul
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- ...
Definíciós modul
- ...
Tesztkérdések modul
- ...
Ajánlott irodalmak modulja
- ...
