„Felsőoktatási Információs Rendszer” változatai közötti eltérés

A lap 2005. november 12., 21:49-kori változata

Angol megnevezés: The Information System of Higher Education

Történeti modul

• 1985: "Az Oktatási Minisztérium (OM) a felsőoktatási felvételi rendszer kialakítása, üzemeltetése, és fejlesztése érdekében hozta létre az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodát (OFI) 1985-ben. Az OM intézményünk útján gondoskodik az érintettek teljes körű tájékoztatásán alapuló, az esélyegyenlőséget garantáló, országosan egységes, valamennyi jelentkező valamennyi jelentkezését figyelembe vevő felvételi rendszer működtetéséről." [1]

• 1998: "Felsõoktatási Egységes Gazdálkodási Rendszer (EGR) - ezt a nevet viseli az a projekt, amelynek elõkészítése mintegy másfél évet vett igénybe, és amely várhatóan 1998 januárjára egy korszerû, az intézmények teljes gazdálkodási rendszerét átfogóan támogató informatikai rendszert állít a felsõoktatás szolgálatába." [2]

• 2000: "A "200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetésérol és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról" alapján a mi tanulmányi nyilvántartásunkban a NEPTUN EFTR egységes felsőoktatási tanulmányi rendszert vezettük be.A Neptun számítógépes rendszer támogatásával történik a hallgatókkal kapcsolatos adminisztratív munkák döntő része. A Neptun rendszer két fő része: a tanulmányi rendszer, valamint a pénzügyi rendszer." [3]

• 2003: "A Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ Könyvtára 2003 tavaszán nyitotta meg kapuit látogatói előtt, és már induláskor több ezer könyvet bocsátott olvasói rendelkezésére. A HIK könyv- és folyóirat-állománya nem kölcsönözhető, látogatóinknak az intézményen belüli helyben olvasásra van lehetőségük." [4]

• 2004: "A Felsőoktatási Információs Pont (FIP) olyan újszerű ügyfélszolgálat, mely iránytű szerepet tölt be a felsőoktatással kapcsolatos információk világában, és segít eligazodni az adatok, hírek, lehetőségek rengetegében. A FIP októbertől várja a hallgatókat, oktatókat, kutatókat, akik így egy helyen kaphatnak érdemi tájékoztatást és segítséget a felsőoktatási létet érintő kérdésekben." [5]

Ontológiai modul

• ...

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Az Adatvédelmi Biztos Irodájában 1997. június 27-én, a tervezett Országos Felsôoktatási Hallgatói Adatbázis tárgyában folytatott megbeszélésen kifejtett álláspont. A megbeszélésen a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium képviseletében Gál Ágnes, Németh Vilmos, valamint Csépai János, az Adatvédelmi Biztos Irodája részérôl Dr. Majtényi László adatvédelmi biztos és Dr. Székely Iván fôosztályvezetô vett részt.

Az álláspontok: - Nem indokolt egy minisztériumi nyilvántartás létrehozása, amely révén központilag követhetôvé válik, hogy melyik egyetemi polgár mikor, hol és milyen képzésben vesz részt, milyen eredménnyel, milyen tárgyakat hallgat, tanulmányait milyen indokkal szünetelteti vagy folytatja, hol mennyi támogatásban részesül, esetleg hogy milyen fegyelmi vagy kártérítési ügyekben érintett.

- A tervezett rendszer funkcióit nem egy központi adatbázis kiépítésével, hanem egységes elveken alapuló autonóm egyetemi adatbázisok rendszerének létrehozásával és szigorú célhozkötöttségen alapuló korlátozott összekapcsolhatóságukkal célszerû ellátni. Az adatbázisok felépítésére és adattartalmára vonatkozó egységes követelményeket jogszabály határozhatja meg.

• Fontos tudni, hogy a rendszer melyik pontján milyen adatok vannak, milyen formában, kinek a számára megismerhetôen; szükséges-e minden adat megismerhetôsége (sôt, léte) azon a ponton a meghatározott funkció ellátásához; honnan származik az adat, hova továbbítják, meddig szükséges a tárolása; a tárolás egyedi, nevesített formában szükséges-e, vagy kódolt, idôlegesen anonimizált - de elvileg személyes - formában (például idôsoros statisztikák számára); mikor lehet a személyes adatot véglegesen anonimizálni, mikor válik statisztikai adattá, mekkora mintát kell venni a statisztikai anonimitás biztosításához, milyen csoportosításban lehet publikálni a statisztikai adatokat az egyedi azonosíthatóság szempontjából, stb.

• Általános elv, hogy személyes adatok esetén minden funkcióhoz a cél eléréséhez szükséges minimális adatmennyiség minimális ideig történô kezelését kell rendelni. További általános elvnek tekintendô, hogy az állami szervek nem láthatnak neveket és azonosítható személyekre vonatkozó adatokat, hanem csupán kódokat, azonosítókat - amelyek ugyanakkor lehetôvé teszik, hogy az állam ellenôrizze: a kód "birtokosa" például nem vesz igénybe a számára járónál több kedvezményt, továbbá biztosítják akár naprakész statisztikák készítését is. A kódok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy egyetlen (állami) adatkezelô se tudja önmagában visszafejteni egy nyilvántartott személy összes kódolt adatát.

• A tervezett rendszer funkcióiból következôen sok esetben elegendô, ha a lekérdezések nem konkrét adatokra, hanem csupán valaminek a tényére, meglétére vagy hiányára, kategóriájára irányulnak: például hogy a hallgatónak van-e már hallgatói azonosítója, részt vesz-e más felsôoktatási intézmény képzésében, milyen jellegû a képzés, kap-e juttatásokat; másutt felvett-e kreditpontos (elismerendô) tárgyakat stb.

• A kredit-transzfer indokolttá teszi a hallgatók különbözô felsôoktatási intézményekben keletkezett adatainak - korlátozott - összekapcsolását, figyelembe véve ugyanakkor az intézmény- és tárgyválasztás esetleges szenzitivitását, valamint a felsôoktatási intézmények autonómiáját is. Az egyetemi rendszerek összekapcsolásának kapcsolati kódokon célszerû történnie.

• A kapcsolatok adattartalmát illetôen javasolható megoldás, hogy a hallgató (elsô) alapképzésének intézménye tudomást szerezzen arról, hogy a hallgató más intézményben hol, milyen tárgyat vett fel, a kiegészítô képzést nyújtó intézmények is tudjanak arról, hogy a hallgatónak hol és milyen az alapképzése, azonban a kiegészítô képzést nyújtó intézményeknek már nem indokolt ismerniük egymás hallgatói adatait. Ez nem jelenti azt, hogy az indexet aláíró tanár bármelyik intézményben ne ismerhetné meg a hallgató máshol hallgatott tárgyait és tanulmányi eredményeit, de errôl az egyetem - alapos indok és célhozkötöttség nélkül - ne vezessen nyilvántartást.

• A fenti elveknek világosan tükrözôdniük kell a rendszer tervezôinek és megvalósítóinak szóló feladatok meghatározásában is. Nem lehet csupán "hagyományos", csak az adatokra, a megbízó közvetlen igényeire alapozott rendszertervet készíteni, alapvetô értékként és technikai követelményként kell megfogalmazni az érintett személyek adatvédelmi jogainak tiszteletben tartását.

• A Felsôoktatási törvény 2. számú melléklete felsorolja azokat a hallgatói adatokat, amelyek kezelésére a felsôoktatási intézmény jogosult. Vélhetôen a központi minisztériumi adatbázis kialakítására tekintettel került a melléklet szövegébe 1997. márciusi hatállyal az a kiegészítés, mely szerint "A hallgatók nevét, születési helyét és idejét tartalmazó adatokról készült nyilvántartás adatait a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium nyilvántartása számára az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint át kell adni".

• E törvénymódosítás - törvénysértô módon - nem került véleményezésre az adatvédelmi biztoshoz. Budapest, 1997. július 21.

Definíciós modul

• A felsőoktatási információs rendszer: az intézmény működtetését, irányítását, az ügyvitelt és az adminisztrációt átfogóan támogató rendszer.

• Központi (országos) felsőoktatási információs rendszerek: Felvételi Rendszer, Országos Hallgatói Nyilvántartás, Hallgatói Követési Rendszer, Országos Kreditrendszer, Felsőoktatási Statisztikai Rendszer, Intelligens diákigazolvány, Felsőoktatási elektronikus üzenetkezelő rendszer.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy a felsőoktatási információs rendszerek közé tartozik a Országos Hallgatói Nyilvántartás? Igen

• Igaz-e, hogy 1990-ben hozták létre az Országos Felvételi Irodát? Nem, mert 1985-ben.

• Mi is az a Neptun? Az ország felsőoktatási intézményeibe egységesen bevezetett, az SDA STÚDIÓ által fejlesztett, felsőoktatási információs rendszer, mely a tanulmányi ügyeket hivatott rendezni. Az alapkoncepciója, hogy a tanulmányi ügyeket számítógépes hálózaton keresztül lehessen intézni, így a Neptun tanulmányi rendszer használatával lehetségessé válik a tárgyak felvétele, vizsgákra lehet jelentkezni, pénzügyeket,stb.-t lehet intézni.

• Igaz-e, hogy a Szent István Egyetem felsőktatási információs rendszere a Neptun? Igen, mivel ezen keresztül értesülhetnek a hallgatók a a leendő vizsgákról, tanaulmányaikkal kapcsolatos ügyeiket ezen a hálzaton keresztül intézhetik.

Ajánlott irodalmak modulja

• www.felvi.hu

• www.hik.hu

• www.kir.hu

• www.iif.hu

• www.om.hu

• www.mkogy.hu